782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.05.10

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója azonban a kormányt kéri, hogy a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva működjenek együtt szórakoztató-tanító magyar történelmi sorozat elkészítésében.

Az art mozik vonalán jók volnánk, most elindult vágtára az első igazán nagy közönségfilmünk, a Kincsem is, de a történelmi film néhány próbálkozás ellenére is a startvonalon ragadt. „Artfilmekben ugyanis már nagyon jók vagyunk. Olyan viszont nem volt, hogy a magyar film bevitte és megnevettette volna a nézőt, vagy éppenséggel funclubja lett” – mondja éppen a csodaló történetét feldolgozó film főszereplője, Nagy Ervin. De miért nem születtek meg azok a magyar történelmi filmek, amelyek máshol már igen? A téma a lakosságot, a filmkészítőket, vagy a történészeket nem érdekli? Erre a kérdésre keressük a választ Dr. Fodor Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatójával.

 

n_17492_1
Részlet a Szulejmán című sorozatból
Fotó: hurriyetdailynews.com


„Nemrégiben találtam rá a Szulejmán című török történelmi szappanoperával kapcsolatos hírekre, amelyek között ilyeneket lehetett olvasni: „Gyász, meghalt Ibrahim pasa”; „Megható búcsúját a képre kattintva tudjátok visszanézni” stb. Ibrahim pasa Szulejmán szultán mindenható nagyvezíre volt 1523 és 1536 között, s oroszlánrésze volt a hazánk és a nyugat ellen indított offenzíva kitervelésében, a középkori Magyarország szétverésében. Országunk egyik valaha volt legnagyobb ellensége – és filmbéli halálát több százezer magyar gyászolta meg. Olyan magyarok, akiknek szülei és nagyszülei – még Gárdonyi Gézán nevelkedve – bizonyára még a nemzet legfőbb ellenségeinek tartották a 16–17. századi törököket. Egyetlen filmsorozat hatására majd egymillió magyar lassanként török szemmel és szívvel nézi történelmünk egyik legheroikusabb, iszonyú áldozatokat követelő korszakát, amely a magyar helytállás apoteózisaként a magyar nemzeti tudat egyik sarokköve lett Zrínyitől Vörösmartyn és Kölcseyn át máig. Egyetlen filmsorozat hatására sok magyar jóval többet tud a 16. századi török történelemről, mint az egész magyar történelemről együttvéve, és erről személyes tapasztalatok tömegét szerezhettem az utóbbi időben” – meséli Dr. Fodor Pál, azt azonban leszögezi, hogy nem a török sorozattal van a probléma, hanem hogy nekünk nincs ilyen. És hogy miért is lenne ez fontos? A nemzeti kohéziót mindenképpen erősítené, hiszen nemzeti hőseink kulturális gyökereinkre emlékeztetnek minket.

 

szulejman4
Részlet a Szulejmán című sorozatból
Fotó: imdb


Nem lehetetlen a vállalkozás, hogy elfeledett vagy csaknem elfeledett történelmi alakjainkra, hőseinkre ismét odafigyeljen a magyarság, hiszen így történt ez a törököknél is. Ott még nagyobb hátránnyal indultak: 15-20 évvel ezelőtt az „átlagos” török Szulejmánnak még a nevét sem ismerte, nemhogy a korát. Ma viszont az ő nevéhez kapcsolt „pompázatos” évszázadról”, de az egész oszmán-török történelemről is sokkal többet tud.

 

Odáig jutott ez, hogy mára a film főhősei, mármint a színészek, de egyébként az általuk megformált történelmi alakok is a kosztümös városi karneválok és felvonulások legnépszerűbb figurái lettek, és milliók azonosulnak a tökéletesnek ábrázolt főhőssel, Szulejmánnal, akinek arcvonásait filmbéli megszemélyesítőjének arcvonásaival azonosítják. És ha egy üzlet beindul… „A török filmipar hamar ráérzett a siker ízére, és egymás után dobja piacra a történelmi sorozatokat. Ma már a török néző több csatorna kínálatából válogathat, és a birodalom kialakulásának történetébe épp úgy betekintést nyerhet, mint a 17. századi hatalmi harcok eseményeibe.” Ezek a filmek már profi alkotások, kiváló dramaturgiával; az alapvető történelmi tényeket tiszteletben tartják, a hiányokat fogyasztásra kiválóan alkalmas fikciókkal, elemekkel töltik ki. Milliók számára ezek az ismeretszerzés egyedüli forrásai. Egyszerre szórakoztatnak és tanítanak, és észrevétlenül nevelnek lojalitásra és önazonosulásra. Nem véletlenül bolondítják el a magyarok százezreit is.

 

_D0A1229_Copy
Dr. Fodor Pál
Fotó: Csákvári Zsigmond


Dr. Fodor Pál nem kívánja annyiban hagyni a munkát: a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva arra sarkallná a kormányt a hozzá eljuttatott javaslatában, hogy minél előbb rendelje meg egy-két olyan magyar történelmi sorozat elkészítését, amelyek egyszerre szórakoztatnak, nevelnek és tanítanak. Ezen filmek feladata az, hogy elősegítsék a magyarok azonosulását nemzetük történelmével, továbbá, hogy gyorsan, vagyis a hagyományos hordozóknál gyorsabban eljuttassák a legújabb ismereteket a polgárokhoz.

 

A kérdésre, hogy melyik lenne az a kor, amelynek talaján elindulhatna a magyar történelmi filmezés, a főigazgató elmondja, a magyar történelem szinte minden korszaka elég érdekes ahhoz, hogy túlzások, hamis legendák és mitizálás nélkül lekösse a nézők figyelmét. „De ha mégis választhatnék, a magam részéről a 14. század végén induló és a 18. század elején véget érő török kor feldolgozását javasolnám elsőként, mert ebben a korban sűrítetten található meg és mutatható fel az összes olyan elem, archetípus, mint például a hősiesség, a hatalmi küzdelem, a világok harca, a győzelem, a bukás, az árulás vagy éppen a szerelem, ami szükséges egy nézhető és szerethető film létrehozásához” – fogalmazza meg véleményét, egyúttal a javaslatban felajánlja egy ilyen vállalkozás elindításához az általa irányított intézet szakembereinek és más, e céllal egyetértő kollégáinak a segítségét.

 

DSC_4006_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Míg Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és olyan forgatókönyvvel jön elő, amely megragadja az adott kor karaktereit, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, a főigazgató máshogy látja a kérdést. „Önmagában is, de a várható kritikák elhárítása szempontjából is rendkívül fontosnak tartom a kikezdhetetlen szakmaiságot, ami csak az adott korszak legjobb kutatóinak bevonásával lehetséges. Több félresikerült alkotás illusztrálja szépen, mit jelent, ha a szakmaiság háttérbe szorul. Ugyanakkor egy percig sem gondolom, hogy a történészeknek kellene vagy ők tudnának filmet csinálni. Egy ilyen vállalkozás csak a kormány (politikai és anyagi háttér), a filmes és a történész szakma (ki-ki a maga tudásával) összefogásával vihető sikerre” – foglalja össze gondolatait.



Takács Erzsébet

CC_banner

1493900762131

2017.12.12

Itália, 16. század. Sokat lehetne mesélni a korról, a reneszánszból a manierizmusba majd a barokkba hajló művészetről, a városállamok viszályairól, azokat uraló gazdag családokról. A Raffaello – A festőfejedelem című 3D-film ebben a korban helyezi el a festőóriást, akinek életét és munkásságát végre közelebbről is megismerhetjük. A Művészet templomai című ismeretterjesztő sorozat legújabb része december 14-én látható először az Uránia Filmszínházban.

D__YT20171212005

2017.12.12

A Szapáry-/Szápáry-család hagyatékából származó, felbecsülhetetlen eszmei értékű anyag került a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteményébe az Egyesült Államokban élő Paul és Gladys Szápáry adományaként. Varga Benedek, az MNM főigazgatója sok szempontból is szimbolikus aktusnak nevezte az adományozást az anyag december 12-ei sajtóbemutatóján.

orchestra-2098877_960_720

2017.12.12

„A legjobb dirigálási mód: füllel dirigálni. Jó fül kell, és a többi megy magától” – így határozta meg a karmesteri hivatást Richard Strauss, és ma is akadnak követői. A Filharmónia Magyarország szervezésében a december 15-ig tartó Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny során 186 országból jelentkező dirigensekből a döntőbe öt karmester kerülhetett.

Nyolc év után ismét Magyarországon ad koncertet Billy Idol. A nyolcvanas-kilencvenes évek népszerű rockénekese 2018. július 2-án a Budapest Parkban lép fel. A most 62 éves Billy Idol legutóbb 2010-ben a soproni VOLT Fesztiválon játszott Magyarországon, önálló koncerten utoljára 2006-ban járt Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Legutóbbi, 2014-ben megjelent albuma a Kings & Queens of the Underground címet viseli.

Az Európai Fesztiválszövetség (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a minősített rendezvények közé választotta a Szegedi Szabadtéri Játékokat és a Thealter fesztivált. Az elismeréseket december 11-én adták át a csongrádi megyeszékhelyen. Európában idén 715 fesztivál kapta meg a minősítő oklevelet: a harminc magyar rendezvény között két olyan szegedi művészeti fesztivál van, amely meghatározó az ország kulturális élete szempontjából.

Karácsonyi koncertet ad Pál Dénes december 17-én a budai MOM Kulturális Központban, ahol az énekes egy vonósnégyessel együtt lép fel. „A jövő év első negyedévében megjelenik az új stúdióalbumom, amelyen eddig kiadatlan dalaim és új felvételek egyaránt szerepelni fognak. Egyfajta összegzés lesz ez a lemez, egy időszak lenyomata” – mondta Pál Dénes. A koncerten karácsonyi dalok is elhangzanak, és lesz meglepetésvendég is.

Európai turnéja keretében 2018 nyarán Magyarországon is fellép Lenny Kravitz. Az 53 éves, négyszeres Grammy-díjas amerikai funk-rock zenész-énekes június 3-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet. A turné mellet Lenny Kravitz új, tizenegyedik stúdióalbumának megjelenését is bejelentette: a friss anyag 2018 tavaszán várható.

A 135 éve született Kodály Zoltánra emlékeznek koncertekkel és a Klassz a pARTon! eseménysorozat programjaival december 16-án és 17-én a Müpában. Többek között fellép Szirtes Edina Mókus Kodály-átiratokkal, Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint, Oláh Vilmos és Devich Gergely kamarakoncertjén pedig Bartók, Beethoven, Brahms és Kodály művei szólalnak meg.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma