Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója azonban a kormányt kéri, hogy a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva működjenek együtt szórakoztató-tanító magyar történelmi sorozat elkészítésében.
Az art mozik vonalán jók volnánk, most elindult vágtára az első igazán nagy közönségfilmünk, a Kincsem is, de a történelmi film néhány próbálkozás ellenére is a startvonalon ragadt. „Artfilmekben ugyanis már nagyon jók vagyunk. Olyan viszont nem volt, hogy a magyar film bevitte és megnevettette volna a nézőt, vagy éppenséggel funclubja lett” – mondja éppen a csodaló történetét feldolgozó film főszereplője, Nagy Ervin. De miért nem születtek meg azok a magyar történelmi filmek, amelyek máshol már igen? A téma a lakosságot, a filmkészítőket, vagy a történészeket nem érdekli? Erre a kérdésre keressük a választ Dr. Fodor Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatójával.
![]() |
Részlet a Szulejmán című sorozatból Fotó: hurriyetdailynews.com |
„Nemrégiben találtam rá a Szulejmán című török történelmi szappanoperával kapcsolatos hírekre, amelyek között ilyeneket lehetett olvasni: „Gyász, meghalt Ibrahim pasa”; „Megható búcsúját a képre kattintva tudjátok visszanézni” stb. Ibrahim pasa Szulejmán szultán mindenható nagyvezíre volt 1523 és 1536 között, s oroszlánrésze volt a hazánk és a nyugat ellen indított offenzíva kitervelésében, a középkori Magyarország szétverésében. Országunk egyik valaha volt legnagyobb ellensége – és filmbéli halálát több százezer magyar gyászolta meg. Olyan magyarok, akiknek szülei és nagyszülei – még Gárdonyi Gézán nevelkedve – bizonyára még a nemzet legfőbb ellenségeinek tartották a 16–17. századi törököket. Egyetlen filmsorozat hatására majd egymillió magyar lassanként török szemmel és szívvel nézi történelmünk egyik legheroikusabb, iszonyú áldozatokat követelő korszakát, amely a magyar helytállás apoteózisaként a magyar nemzeti tudat egyik sarokköve lett Zrínyitől Vörösmartyn és Kölcseyn át máig. Egyetlen filmsorozat hatására sok magyar jóval többet tud a 16. századi török történelemről, mint az egész magyar történelemről együttvéve, és erről személyes tapasztalatok tömegét szerezhettem az utóbbi időben” – meséli Dr. Fodor Pál, azt azonban leszögezi, hogy nem a török sorozattal van a probléma, hanem hogy nekünk nincs ilyen. És hogy miért is lenne ez fontos? A nemzeti kohéziót mindenképpen erősítené, hiszen nemzeti hőseink kulturális gyökereinkre emlékeztetnek minket.
![]() |
Részlet a Szulejmán című sorozatból Fotó: imdb |
Nem lehetetlen a vállalkozás, hogy elfeledett vagy csaknem elfeledett történelmi alakjainkra, hőseinkre ismét odafigyeljen a magyarság, hiszen így történt ez a törököknél is. Ott még nagyobb hátránnyal indultak: 15-20 évvel ezelőtt az „átlagos” török Szulejmánnak még a nevét sem ismerte, nemhogy a korát. Ma viszont az ő nevéhez kapcsolt „pompázatos” évszázadról”, de az egész oszmán-török történelemről is sokkal többet tud.
Odáig jutott ez, hogy mára a film főhősei, mármint a színészek, de egyébként az általuk megformált történelmi alakok is a kosztümös városi karneválok és felvonulások legnépszerűbb figurái lettek, és milliók azonosulnak a tökéletesnek ábrázolt főhőssel, Szulejmánnal, akinek arcvonásait filmbéli megszemélyesítőjének arcvonásaival azonosítják. És ha egy üzlet beindul… „A török filmipar hamar ráérzett a siker ízére, és egymás után dobja piacra a történelmi sorozatokat. Ma már a török néző több csatorna kínálatából válogathat, és a birodalom kialakulásának történetébe épp úgy betekintést nyerhet, mint a 17. századi hatalmi harcok eseményeibe.” Ezek a filmek már profi alkotások, kiváló dramaturgiával; az alapvető történelmi tényeket tiszteletben tartják, a hiányokat fogyasztásra kiválóan alkalmas fikciókkal, elemekkel töltik ki. Milliók számára ezek az ismeretszerzés egyedüli forrásai. Egyszerre szórakoztatnak és tanítanak, és észrevétlenül nevelnek lojalitásra és önazonosulásra. Nem véletlenül bolondítják el a magyarok százezreit is.
![]() |
Dr. Fodor Pál Fotó: Csákvári Zsigmond |
Dr. Fodor Pál nem kívánja annyiban hagyni a munkát: a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva arra sarkallná a kormányt a hozzá eljuttatott javaslatában, hogy minél előbb rendelje meg egy-két olyan magyar történelmi sorozat elkészítését, amelyek egyszerre szórakoztatnak, nevelnek és tanítanak. Ezen filmek feladata az, hogy elősegítsék a magyarok azonosulását nemzetük történelmével, továbbá, hogy gyorsan, vagyis a hagyományos hordozóknál gyorsabban eljuttassák a legújabb ismereteket a polgárokhoz.
A kérdésre, hogy melyik lenne az a kor, amelynek talaján elindulhatna a magyar történelmi filmezés, a főigazgató elmondja, a magyar történelem szinte minden korszaka elég érdekes ahhoz, hogy túlzások, hamis legendák és mitizálás nélkül lekösse a nézők figyelmét. „De ha mégis választhatnék, a magam részéről a 14. század végén induló és a 18. század elején véget érő török kor feldolgozását javasolnám elsőként, mert ebben a korban sűrítetten található meg és mutatható fel az összes olyan elem, archetípus, mint például a hősiesség, a hatalmi küzdelem, a világok harca, a győzelem, a bukás, az árulás vagy éppen a szerelem, ami szükséges egy nézhető és szerethető film létrehozásához” – fogalmazza meg véleményét, egyúttal a javaslatban felajánlja egy ilyen vállalkozás elindításához az általa irányított intézet szakembereinek és más, e céllal egyetértő kollégáinak a segítségét.
![]() |
Fotó: Csákvári Zsigmond |
Míg Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és olyan forgatókönyvvel jön elő, amely megragadja az adott kor karaktereit, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, a főigazgató máshogy látja a kérdést. „Önmagában is, de a várható kritikák elhárítása szempontjából is rendkívül fontosnak tartom a kikezdhetetlen szakmaiságot, ami csak az adott korszak legjobb kutatóinak bevonásával lehetséges. Több félresikerült alkotás illusztrálja szépen, mit jelent, ha a szakmaiság háttérbe szorul. Ugyanakkor egy percig sem gondolom, hogy a történészeknek kellene vagy ők tudnának filmet csinálni. Egy ilyen vállalkozás csak a kormány (politikai és anyagi háttér), a filmes és a történész szakma (ki-ki a maga tudásával) összefogásával vihető sikerre” – foglalja össze gondolatait.
Takács Erzsébet
Jártatok már úgy, hogy egy színházi előadás után csak azért tudtatok felkelni a székről, mert úgy éreztétek, muszáj állva tapsolnotok? Éreztétek már, hogy egy darab megrágott, majd kiköpött titeket? Azok, akik a MITEM keretében részt vettek a Berliner Ensemble A bádogdob című előadásán, bizonyára igennel válaszolnak e kérdésekre. Elárulom, miért!
Ismét reneszánszukat élik a kulturális események, így többek között egyre népszerűbb a színház, az opera és a balett. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ezért sok esetben nehéz eldönteni, mely darabot nézzük meg vagy milyen könyvet olvassunk? A Kultúra.hu a téma egyik szakértőjét, Juhász Anna irodalmárt, a Hadik Irodalmi Szalonok háziasszonyát kérdezte: ő milyen programokat ajánl?
Idén a korábbinál több nemzetközi sztár ad koncertet a Sziget fesztiválon, miután a befektetőkkel közösen 12 százalékkal, 8,6 milliárd forintra tudták növelni a költségvetést, és csak a nagyszínpados fellépőkre egymilliárddal többet költhetnek – mondta Kádár Tamás főszervező a Sziget április 19-ei budapesti sajtótájékoztatóján.
Steven Spielberg Oscar-díjas rendező saját, Amblin Entertainment produkciós cégével és a Warner Bros. stúdióval vág bele a DC-univerzum Blackhawk című képregényének megfilmesítésébe. A képregényben Blackhawk egy pilótákból álló elit katonai csapat, a Blackhawk Squad vezetője, aki szakaszával a második világháborúban harcol. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki korábban a Jurassic Park-filmeken, a Világok harca és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeken dolgozott együtt a rendezővel. Spielberg jelenleg az ötödik Indiana Jones-filmre készül. A kalandfilm után még leforgatja a West Side Storyt és csak azt követően kezd bele a Blackhawk megfilmesítésébe.
Ava DuVernay amerikai filmrendező és Kristen Stewart színésznő is tagja lesz a Cate Blanchett vezette cannes-i nemzetközi zsűrinek. A szervezők bejelentése szerint a zsűri munkájában további két filmsztár, a francia Léa Seydoux és a kínai Csang Csen, a burundi énekes-dalszerző Khadja Nin, a francia rendező-producer Robert Guédiguian, valamint a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője, Denis Villeneuve és az orosz Andrej Zvjagincev is részt vesz. A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 8. és 19. között rendezik meg a Cote’d Azure-ön.
Az északi-iraki Erbílben magyar segítséggel felépült iskola avatóját is bemutatja az Övék a mennyek országa dokumentumfilm-sorozat harmadik, Hungary Helps – Magyarország segít című része, amely április 21-én este lesz látható a Duna Televízió műsorán. A kormány és az adományozók nemcsak az iskolaépítésben nyújtottak segítséget, hanem az egyik teljesen romba döntött város, Teleszkof újjáépítésében is közreműködnek a Magyarország Segít (Hungary Helps) program keretében, amelynek célja, hogy a rászorulókat helyben, a saját szülőföldjükön támogassa. A tervek szerint a stáb a héten újra forgatni indul, ezúttal Szíriába.
Már 36. alkalommal ünnepeljük a táncot és a táncosokat április 29-én, a „balett Shakespeare-jének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy a táncszakma megszólaljon, mint a Tánc Világnapja. A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepli április 29-én a Tánc Világnapját. Idén a Pas de Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között. A flashmobhoz bárki csatlakozhat nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül. A felhívás ITT olvasható.
A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.
Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.
© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma