GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.05.10

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója azonban a kormányt kéri, hogy a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva működjenek együtt szórakoztató-tanító magyar történelmi sorozat elkészítésében.

Az art mozik vonalán jók volnánk, most elindult vágtára az első igazán nagy közönségfilmünk, a Kincsem is, de a történelmi film néhány próbálkozás ellenére is a startvonalon ragadt. „Artfilmekben ugyanis már nagyon jók vagyunk. Olyan viszont nem volt, hogy a magyar film bevitte és megnevettette volna a nézőt, vagy éppenséggel funclubja lett” – mondja éppen a csodaló történetét feldolgozó film főszereplője, Nagy Ervin. De miért nem születtek meg azok a magyar történelmi filmek, amelyek máshol már igen? A téma a lakosságot, a filmkészítőket, vagy a történészeket nem érdekli? Erre a kérdésre keressük a választ Dr. Fodor Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatójával.

 

n_17492_1
Részlet a Szulejmán című sorozatból
Fotó: hurriyetdailynews.com


„Nemrégiben találtam rá a Szulejmán című török történelmi szappanoperával kapcsolatos hírekre, amelyek között ilyeneket lehetett olvasni: „Gyász, meghalt Ibrahim pasa”; „Megható búcsúját a képre kattintva tudjátok visszanézni” stb. Ibrahim pasa Szulejmán szultán mindenható nagyvezíre volt 1523 és 1536 között, s oroszlánrésze volt a hazánk és a nyugat ellen indított offenzíva kitervelésében, a középkori Magyarország szétverésében. Országunk egyik valaha volt legnagyobb ellensége – és filmbéli halálát több százezer magyar gyászolta meg. Olyan magyarok, akiknek szülei és nagyszülei – még Gárdonyi Gézán nevelkedve – bizonyára még a nemzet legfőbb ellenségeinek tartották a 16–17. századi törököket. Egyetlen filmsorozat hatására majd egymillió magyar lassanként török szemmel és szívvel nézi történelmünk egyik legheroikusabb, iszonyú áldozatokat követelő korszakát, amely a magyar helytállás apoteózisaként a magyar nemzeti tudat egyik sarokköve lett Zrínyitől Vörösmartyn és Kölcseyn át máig. Egyetlen filmsorozat hatására sok magyar jóval többet tud a 16. századi török történelemről, mint az egész magyar történelemről együttvéve, és erről személyes tapasztalatok tömegét szerezhettem az utóbbi időben” – meséli Dr. Fodor Pál, azt azonban leszögezi, hogy nem a török sorozattal van a probléma, hanem hogy nekünk nincs ilyen. És hogy miért is lenne ez fontos? A nemzeti kohéziót mindenképpen erősítené, hiszen nemzeti hőseink kulturális gyökereinkre emlékeztetnek minket.

 

szulejman4
Részlet a Szulejmán című sorozatból
Fotó: imdb


Nem lehetetlen a vállalkozás, hogy elfeledett vagy csaknem elfeledett történelmi alakjainkra, hőseinkre ismét odafigyeljen a magyarság, hiszen így történt ez a törököknél is. Ott még nagyobb hátránnyal indultak: 15-20 évvel ezelőtt az „átlagos” török Szulejmánnak még a nevét sem ismerte, nemhogy a korát. Ma viszont az ő nevéhez kapcsolt „pompázatos” évszázadról”, de az egész oszmán-török történelemről is sokkal többet tud.

 

Odáig jutott ez, hogy mára a film főhősei, mármint a színészek, de egyébként az általuk megformált történelmi alakok is a kosztümös városi karneválok és felvonulások legnépszerűbb figurái lettek, és milliók azonosulnak a tökéletesnek ábrázolt főhőssel, Szulejmánnal, akinek arcvonásait filmbéli megszemélyesítőjének arcvonásaival azonosítják. És ha egy üzlet beindul… „A török filmipar hamar ráérzett a siker ízére, és egymás után dobja piacra a történelmi sorozatokat. Ma már a török néző több csatorna kínálatából válogathat, és a birodalom kialakulásának történetébe épp úgy betekintést nyerhet, mint a 17. századi hatalmi harcok eseményeibe.” Ezek a filmek már profi alkotások, kiváló dramaturgiával; az alapvető történelmi tényeket tiszteletben tartják, a hiányokat fogyasztásra kiválóan alkalmas fikciókkal, elemekkel töltik ki. Milliók számára ezek az ismeretszerzés egyedüli forrásai. Egyszerre szórakoztatnak és tanítanak, és észrevétlenül nevelnek lojalitásra és önazonosulásra. Nem véletlenül bolondítják el a magyarok százezreit is.

 

_D0A1229_Copy
Dr. Fodor Pál
Fotó: Csákvári Zsigmond


Dr. Fodor Pál nem kívánja annyiban hagyni a munkát: a történésztársadalommal, alkalmas forgatókönyvírókkal és rendezőkkel összefogva arra sarkallná a kormányt a hozzá eljuttatott javaslatában, hogy minél előbb rendelje meg egy-két olyan magyar történelmi sorozat elkészítését, amelyek egyszerre szórakoztatnak, nevelnek és tanítanak. Ezen filmek feladata az, hogy elősegítsék a magyarok azonosulását nemzetük történelmével, továbbá, hogy gyorsan, vagyis a hagyományos hordozóknál gyorsabban eljuttassák a legújabb ismereteket a polgárokhoz.

 

A kérdésre, hogy melyik lenne az a kor, amelynek talaján elindulhatna a magyar történelmi filmezés, a főigazgató elmondja, a magyar történelem szinte minden korszaka elég érdekes ahhoz, hogy túlzások, hamis legendák és mitizálás nélkül lekösse a nézők figyelmét. „De ha mégis választhatnék, a magam részéről a 14. század végén induló és a 18. század elején véget érő török kor feldolgozását javasolnám elsőként, mert ebben a korban sűrítetten található meg és mutatható fel az összes olyan elem, archetípus, mint például a hősiesség, a hatalmi küzdelem, a világok harca, a győzelem, a bukás, az árulás vagy éppen a szerelem, ami szükséges egy nézhető és szerethető film létrehozásához” – fogalmazza meg véleményét, egyúttal a javaslatban felajánlja egy ilyen vállalkozás elindításához az általa irányított intézet szakembereinek és más, e céllal egyetértő kollégáinak a segítségét.

 

DSC_4006_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Míg Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint ki kell várni, amíg valamelyik rendező, producer vagy író érdekesnek találja a történelmi témákat, és olyan forgatókönyvvel jön elő, amely megragadja az adott kor karaktereit, és érdekesen el tudja mesélni a történetüket, a főigazgató máshogy látja a kérdést. „Önmagában is, de a várható kritikák elhárítása szempontjából is rendkívül fontosnak tartom a kikezdhetetlen szakmaiságot, ami csak az adott korszak legjobb kutatóinak bevonásával lehetséges. Több félresikerült alkotás illusztrálja szépen, mit jelent, ha a szakmaiság háttérbe szorul. Ugyanakkor egy percig sem gondolom, hogy a történészeknek kellene vagy ők tudnának filmet csinálni. Egy ilyen vállalkozás csak a kormány (politikai és anyagi háttér), a filmes és a történész szakma (ki-ki a maga tudásával) összefogásával vihető sikerre” – foglalja össze gondolatait.



Takács Erzsébet

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma