2017.05.19

Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május 19-én Varsóban, a Magyar szerelem című, a lengyelországi magyar évad egyik záróeseményeként rendezett néprajzi kiállítás megnyitóján.

A varsói néprajzi múzeumban rendezett, a magyar népművészet szerelmi motívumait bemutató tárlat Sebő Ferenc együttesének fellépésével gazdagított megnyitóján részt vett Piotr Gliński lengyel miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségi miniszter, jelen volt a több mint 220 tárgyi emléket bemutató, mintegy 600 négyzetméternyi területű tárlatot összeállító szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, Cseri Miklós. Balog Zoltán beszéde elején lengyel fordításban idézte Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeményét. Kifejtette: a magyar és a lengyel történelem során a szabadság és a szerelem mindig is összetartozott.


hungarian-love_1380x700px
Fotó: ethnomuseum.pl

 

Utalva a kiállítás lengyel címére – mely „magyar szeretetként” is értelmezhető – elmondta: két nép közötti szeretetről „ritkán szoktak a diplomáciában beszélni”, a leggyakrabban gazdasági együttműködésről, diplomáciai érdekekről, geopolitikai meghatározottságról esik szó. Ha Berlinben, Washingtonban, Brüsszelben vagy éppen Moszkvában vagyunk, az utóbbi fogalmakat használunk - szögezte le. Ha viszont „Varsóban, Krakkóban, illetve Budapesten tárgyalunk, a lengyelek és a magyarok közötti szeretetről szoktunk beszélni” – folytatta, úgy értékelve: a gazdasági és a diplomáciai érdekek csak ezután következne, illetve erre alapulnak. Régi bölcsesség, hogy a közös érdek csak ideig-óráig köti össze a szövetségeseket, a két nép közötti kapcsolat szeretet és barátság révén lehet csak tartós – emlékeztetett.

 

„Ha a szerelem megnyilvánulásairól beszélünk, igazából saját identitásunkról van szó” – mondta Balog Zoltán, kiemelve a népi kultúra, ezen belül a házasságkötési szokások szerepét a magyar nemzeti kultúra megőrzésében. „Erre a hagyományra, identitásunk lényegére, a család fontosságára gondolunk vissza a 21. században is, amikor a lengyel és a magyar családpolitikát próbálunk összekapcsolni és szövetségessé tenni Európán belül” – fejtette ki. „Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét” – jelentette ki, úgy értékelve: ha ebben szövetségesek vagyunk, ez „nemcsak egy szociálpolitikai, hanem egy súlyos értékbeli kérdés”. Utalva Piotr Gliński beszédére a népszokások változásairól, metamorfózisáról, elmondta: „ha van ilyen változás, bízzunk benne, hogy Európa egyszer vissza fog térni a családi értékekhez egy újabb metamorfózissal”. „Maradjunk jó barátok, azzal jól fogunk tenni Európának” – mondta végezetül Balog Zoltán.

 

magyarszerelembalogzoltan1
Balog Zoltán mond beszédet, a háttérben Adam Czyżewski, a varsói néprajzi múzeum igazgatója
Fotó: Bartos Gyula


Piotr Gliński beszédében leszögezte: a globalizáció idején „nagyon fontos visszatérni a forrásokhoz, mégpedig bátor és őszinte módon”. A szerelmi témájú kiállításra utalva elmondta: a magyar évad „a lengyeleknek címzett sajátos udvarlás”, a rendezvények száma és minősége azt mutatja, hogy „a magyar barátaink érzelmei erősek, őszinték és igazak”. Bejelentette: az évad a varsói király várban megrendezendő, a magyar modernizmust bemutató nagyszabású tárlattal zárul majd. Balog Zoltán május 19-én Piotr Glinskivel, valamint Elzbieta Rafalska család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszterrel tárgyal, délután a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok tanszékére látogat, és előadást tart Európa jövője – a mi jövőnk címmel.



A kiállításról

A Hungarian Love – „Szerelem, párválasztás és erotika a magyar népi kultúrában” című néprajzi kiállítás 2017. május 19. és 2017. augusztus 31. között látogatható a varsói Néprajzi Múzeumban (Państwowe Muzeum Etnograficzne w Warszawie). A tárlatot a múzeum a Varsói Magyar Kulturális Intézettel együttműködve rendezi meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött kiállítás a magyar paraszti társadalom szerelmi szokásait, valamint a párválasztás és a lakodalom tárgyi világát mutatja be, sőt foglalkozik a szexualitás témakörével is. A kiállítás három idősíkot ölel fel: a hagyományos paraszti kultúra mellett a szocializmus átalakuló világa és napjaink individualizálódott társadalma is megjelenik a kiállított tárgyakban.


magyarszerelem3
Balog Zoltán és Piotr Gliński megtekinti a kiállítást
Fotó: Bartos Gyula


A hagyományos paraszti társadalom a két nem érintkezését részletesen szabályozta. A szerelemhez, házassághoz és szexualitáshoz való viszony azonban nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként is változott. A létfenntartás kényszere a paraszti világban háttérbe szorította az egyéni vágyak érvényesülését, és ez meghatározta a parasztság viszonyát a szerelemhez és szexualitáshoz is. A közösségi normák mindent a megélhetés biztonságának rendeltek alá, így a család mint a társadalom legfontosabb építőeleme nem alapulhatott múlékony érzelmeken.

A néphagyományban megőrzött szerelmi dalok, a szerelmi történeteket elbeszélő mesék, a szerelmi varázslások és jóslások arról tanúskodnak, hogy a szerelem az egyéni érzésvilágban mégis fontos helyet töltött be. A paraszti társadalomban a szerelem megélésére azonban csak a házasság előtti rövid életszakaszban volt lehetőség, akkor is csakis szabályozott keretek között, és elsősorban a megfelelő társ megtalálásának céljából. A 20. század második felében ez a hagyományos paraszti rend, közösségi normarendszer bomlott fel és alakult át a szekularizálódott és individualizálódott társadalomban.

A kiállítás anyagában egyrészt a fiatalkori szokások, az ismerkedés, a párválasztás hagyományai jelennek meg, egyúttal bemutatva az elmúlt évszázadban bekövetkezett erkölcsbeli változásokat. A tárlat másrészt külön egységben ismerteti a házasságkötés és lakodalom tárgyi kultúráját, szokásait. A párválasztás rítusainak és szertartásának minden korban és társadalomban fontos szerepet tulajdonítottak, hiszen a házasságra lépő fiatalok életük fontos fordulópontjához érnek, a házasság után új szerepet kapnak a közösségen belül. Az esküvő célja azonban nemcsak a közös élet bevezető szertartása volt, hanem a házassággal létrejövő új családi kapcsolatok és vagyoni helyzet demonstrálására is alkalmat adott.


magyarszerelem2
Részlet a kiállításból
Fotó: Bartos Gyula


Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az is, hogy a kiállítás szerzői egy kevésbé ismert és bemutatott témát, a sokáig tabunak számító szexualitást állítják középpontba. A magyar paraszti kultúrában mindenki arra törekedett, hogy a fiatalság istenfélő, szerény, szorgos, jó erkölcsű legyen, és távol tartsa magát a földi hiúságoktól, a hivalkodó öltözködéstől, szépítkezéstől, durvaságtól, korai szexuális kapcsolattól. A mindennapi életet és szokásokat mégis átszőtték a szerelemre, szexualitásra való utalások, beszéd, ének és képi ábrázolás formájában. Nemcsak a lakodalmi szokások között bukkantak fel pajzán tréfák, ajándékok és csujogatók (rövid, jókedvet kifejező ritmusos mondókák), hanem a párválasztás helyszínein is, a fonóban vagy a farsangi bálokon. Még a gyermekdalokban is előfordultak erotikus szimbólumok: a keszeg például a női szeméremtestet, a szerelemgyökér pedig a férfi nemi szervet szimbolizálta. Erotikus jelképeket faragtak a szerelmi ajándékokra is: a mángorlókon, sulykolókon, guzsalytalpakon, kelengyés ládán megjelenő szilvamag vagy kígyó motívumok utaltak a szexualitásra. A guzsalytalp fallikus dísze egyértelmű szándékot sugallt, hiszen a lányok a talpon ültek. A szív és a tulipán pedig a férfi és a nő szerelmére utalt. Az átvitt értelmű díszítések mellett a nemi aktus naturalisztikus ábrázolása is jellemző volt tükrösökön, sótartókon, cserépedényeken.

A tárlat az erkölcs változásával, az individualizálódással és a testiség kérdéskörével egyaránt foglalkozik. A látogatók olyan fogalmakkal is megismerkedhetnek, mint a próbaházasság, a leányszöktetés, a nemzőtárs, a kommunák és a nudizmus. A szexualitás megjelenítése nem öncélú, mivel a látogatók számára összegyűjtött anyag a szexualitással együtt ad átfogó képet a szerelemről, a párválasztásról és erotikáról a magyar népi kultúrában.


Forrás: MTI/Balassi Intézet

cello-110981_960_720

2018.05.20

Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén. A Lukács Ervin bérletsorozat zárókoncertjének szólistája a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert csellóművész, Rohmann Ditta.

Cannes4_-_Copy

2018.05.20

A japán Kore-eda Hirokazu Shoplifters című alkotása érdemelte ki május 19-én este a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő vezette zsűritől az Arany Pálmát a 71. cannes-i filmfesztiválon. A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmje kapta, míg a zsűri díját Nadine Labaki libanoni rendezőnő Capharnaüm című alkotása nyerte el.

egy_nap_werk_szilagyizsofia_mti_foto_kallos_bea

2018.05.19

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje nyerte el ma, május 19-én a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztivál párhuzamos válogatásaiban bemutatott első és második filmek közül. A magyar rendező első játékfilmjét a Kritikusok Hete válogatásban mutatták be a világ egyik legrangosabb filmes szemléjén.

Hat nagyszínpadi bemutatóval nosztalgikus magyar évadra készül az egri Gárdonyi Géza Színház, ahol három-három stúdiószínpadi premiert és új gyermekelőadást is láthat majd a közönség. Az évadot Móricz Zsigmond és Szakonyi Károly Rokonok című társadalmi drámájának bemutatójával indítják szeptember 28-án. Ezt október 16-án Békeffi István és Lajtai Lajos operettje, A régi nyár követi.

Az európai kortárs táncművészet meghatározó alakjaként ünnepelt Anne Teresa De Keersmaeker és Salva Sanchis koreográfus közös munkája, az A Love Supreme című előadás új, átdolgozott változatát nézhetik meg az érdeklődők május 24-én, 25-én és 26-án a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A május 24-ei előadás után a közönség személyesen is találkozhat és beszélgethet Salva Sanchis társkoreográfussal, aki másnap workshopot is tart az érdeklődőknek.

Csaknem húsz helyszínen hetven programot kínál a Rippl-Rónai Fesztivál: a Kaposvár világhírű szülöttének, Rippl-Rónai József festőművésznek emléket állító összművészeti rendezvény május 24. és 27. között lesz a somogyi megyeszékhelyen. A fesztivál programjairól bővebb információk a www.ripplfeszt.hu oldalon olvashatók.

Matteo Garrone olasz rendező Dogman című filmjének kutyaszereplői kapták meg a legjobb kutyaalakításért járó Palm Dog-díjat (Kutya Pálma) május 18-án a 71. cannes-i filmfesztiválon. A film főhőse Marcello (Marcello Fonte), elvált, 40 év körüli, naiv és jó kedélyű kutyakozmetikus, aki kábítószer-kereskedésből egészíti ki szerény jövedelmét. Kislányán kívül csak az üzletébe betérő kutyákban talál igazi társakra. „A kutyák a főszereplők. Az alakításukat különösen nagyra értékelte a zsűri” – mondta a díjátadón Toby Rose, a díj alapítója. A zsűri a Nagydíjat a Kritikusok Hete válogatásban fődíjat nyert, Diamantino című francia-portugál-brazil komédia rózsaszín bundájú kutyaszereplőinek ítélte, amelyek a főhős hallucinációiként jelennek meg a vásznon.

Other Than Unusual című új lemezét mutatja be a Barabás Lőrinc Quartet, a hazai nujazz színtér kiváló csapata május 25-én a fővárosi Akvárium Klubban. Barabás Lőrinc trombitás, zeneszerző, a formáció vezetője elmondta: „egy kicsit poposabb lett az új lemez, mint a két évvel ezelőtti Beardance, sok szempontból viszont most több elvontabb elemet tartalmaz”.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma