2017. június 27.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.05.19

Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május 19-én Varsóban, a Magyar szerelem című, a lengyelországi magyar évad egyik záróeseményeként rendezett néprajzi kiállítás megnyitóján.

A varsói néprajzi múzeumban rendezett, a magyar népművészet szerelmi motívumait bemutató tárlat Sebő Ferenc együttesének fellépésével gazdagított megnyitóján részt vett Piotr Gliński lengyel miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségi miniszter, jelen volt a több mint 220 tárgyi emléket bemutató, mintegy 600 négyzetméternyi területű tárlatot összeállító szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, Cseri Miklós. Balog Zoltán beszéde elején lengyel fordításban idézte Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeményét. Kifejtette: a magyar és a lengyel történelem során a szabadság és a szerelem mindig is összetartozott.


hungarian-love_1380x700px
Fotó: ethnomuseum.pl

 

Utalva a kiállítás lengyel címére – mely „magyar szeretetként” is értelmezhető – elmondta: két nép közötti szeretetről „ritkán szoktak a diplomáciában beszélni”, a leggyakrabban gazdasági együttműködésről, diplomáciai érdekekről, geopolitikai meghatározottságról esik szó. Ha Berlinben, Washingtonban, Brüsszelben vagy éppen Moszkvában vagyunk, az utóbbi fogalmakat használunk - szögezte le. Ha viszont „Varsóban, Krakkóban, illetve Budapesten tárgyalunk, a lengyelek és a magyarok közötti szeretetről szoktunk beszélni” – folytatta, úgy értékelve: a gazdasági és a diplomáciai érdekek csak ezután következne, illetve erre alapulnak. Régi bölcsesség, hogy a közös érdek csak ideig-óráig köti össze a szövetségeseket, a két nép közötti kapcsolat szeretet és barátság révén lehet csak tartós – emlékeztetett.

 

„Ha a szerelem megnyilvánulásairól beszélünk, igazából saját identitásunkról van szó” – mondta Balog Zoltán, kiemelve a népi kultúra, ezen belül a házasságkötési szokások szerepét a magyar nemzeti kultúra megőrzésében. „Erre a hagyományra, identitásunk lényegére, a család fontosságára gondolunk vissza a 21. században is, amikor a lengyel és a magyar családpolitikát próbálunk összekapcsolni és szövetségessé tenni Európán belül” – fejtette ki. „Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét” – jelentette ki, úgy értékelve: ha ebben szövetségesek vagyunk, ez „nemcsak egy szociálpolitikai, hanem egy súlyos értékbeli kérdés”. Utalva Piotr Gliński beszédére a népszokások változásairól, metamorfózisáról, elmondta: „ha van ilyen változás, bízzunk benne, hogy Európa egyszer vissza fog térni a családi értékekhez egy újabb metamorfózissal”. „Maradjunk jó barátok, azzal jól fogunk tenni Európának” – mondta végezetül Balog Zoltán.

 

magyarszerelembalogzoltan1
Balog Zoltán mond beszédet, a háttérben Adam Czyżewski, a varsói néprajzi múzeum igazgatója
Fotó: Bartos Gyula


Piotr Gliński beszédében leszögezte: a globalizáció idején „nagyon fontos visszatérni a forrásokhoz, mégpedig bátor és őszinte módon”. A szerelmi témájú kiállításra utalva elmondta: a magyar évad „a lengyeleknek címzett sajátos udvarlás”, a rendezvények száma és minősége azt mutatja, hogy „a magyar barátaink érzelmei erősek, őszinték és igazak”. Bejelentette: az évad a varsói király várban megrendezendő, a magyar modernizmust bemutató nagyszabású tárlattal zárul majd. Balog Zoltán május 19-én Piotr Glinskivel, valamint Elzbieta Rafalska család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszterrel tárgyal, délután a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok tanszékére látogat, és előadást tart Európa jövője – a mi jövőnk címmel.



A kiállításról

A Hungarian Love – „Szerelem, párválasztás és erotika a magyar népi kultúrában” című néprajzi kiállítás 2017. május 19. és 2017. augusztus 31. között látogatható a varsói Néprajzi Múzeumban (Państwowe Muzeum Etnograficzne w Warszawie). A tárlatot a múzeum a Varsói Magyar Kulturális Intézettel együttműködve rendezi meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött kiállítás a magyar paraszti társadalom szerelmi szokásait, valamint a párválasztás és a lakodalom tárgyi világát mutatja be, sőt foglalkozik a szexualitás témakörével is. A kiállítás három idősíkot ölel fel: a hagyományos paraszti kultúra mellett a szocializmus átalakuló világa és napjaink individualizálódott társadalma is megjelenik a kiállított tárgyakban.


magyarszerelem3
Balog Zoltán és Piotr Gliński megtekinti a kiállítást
Fotó: Bartos Gyula


A hagyományos paraszti társadalom a két nem érintkezését részletesen szabályozta. A szerelemhez, házassághoz és szexualitáshoz való viszony azonban nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként is változott. A létfenntartás kényszere a paraszti világban háttérbe szorította az egyéni vágyak érvényesülését, és ez meghatározta a parasztság viszonyát a szerelemhez és szexualitáshoz is. A közösségi normák mindent a megélhetés biztonságának rendeltek alá, így a család mint a társadalom legfontosabb építőeleme nem alapulhatott múlékony érzelmeken.

A néphagyományban megőrzött szerelmi dalok, a szerelmi történeteket elbeszélő mesék, a szerelmi varázslások és jóslások arról tanúskodnak, hogy a szerelem az egyéni érzésvilágban mégis fontos helyet töltött be. A paraszti társadalomban a szerelem megélésére azonban csak a házasság előtti rövid életszakaszban volt lehetőség, akkor is csakis szabályozott keretek között, és elsősorban a megfelelő társ megtalálásának céljából. A 20. század második felében ez a hagyományos paraszti rend, közösségi normarendszer bomlott fel és alakult át a szekularizálódott és individualizálódott társadalomban.

A kiállítás anyagában egyrészt a fiatalkori szokások, az ismerkedés, a párválasztás hagyományai jelennek meg, egyúttal bemutatva az elmúlt évszázadban bekövetkezett erkölcsbeli változásokat. A tárlat másrészt külön egységben ismerteti a házasságkötés és lakodalom tárgyi kultúráját, szokásait. A párválasztás rítusainak és szertartásának minden korban és társadalomban fontos szerepet tulajdonítottak, hiszen a házasságra lépő fiatalok életük fontos fordulópontjához érnek, a házasság után új szerepet kapnak a közösségen belül. Az esküvő célja azonban nemcsak a közös élet bevezető szertartása volt, hanem a házassággal létrejövő új családi kapcsolatok és vagyoni helyzet demonstrálására is alkalmat adott.


magyarszerelem2
Részlet a kiállításból
Fotó: Bartos Gyula


Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az is, hogy a kiállítás szerzői egy kevésbé ismert és bemutatott témát, a sokáig tabunak számító szexualitást állítják középpontba. A magyar paraszti kultúrában mindenki arra törekedett, hogy a fiatalság istenfélő, szerény, szorgos, jó erkölcsű legyen, és távol tartsa magát a földi hiúságoktól, a hivalkodó öltözködéstől, szépítkezéstől, durvaságtól, korai szexuális kapcsolattól. A mindennapi életet és szokásokat mégis átszőtték a szerelemre, szexualitásra való utalások, beszéd, ének és képi ábrázolás formájában. Nemcsak a lakodalmi szokások között bukkantak fel pajzán tréfák, ajándékok és csujogatók (rövid, jókedvet kifejező ritmusos mondókák), hanem a párválasztás helyszínein is, a fonóban vagy a farsangi bálokon. Még a gyermekdalokban is előfordultak erotikus szimbólumok: a keszeg például a női szeméremtestet, a szerelemgyökér pedig a férfi nemi szervet szimbolizálta. Erotikus jelképeket faragtak a szerelmi ajándékokra is: a mángorlókon, sulykolókon, guzsalytalpakon, kelengyés ládán megjelenő szilvamag vagy kígyó motívumok utaltak a szexualitásra. A guzsalytalp fallikus dísze egyértelmű szándékot sugallt, hiszen a lányok a talpon ültek. A szív és a tulipán pedig a férfi és a nő szerelmére utalt. Az átvitt értelmű díszítések mellett a nemi aktus naturalisztikus ábrázolása is jellemző volt tükrösökön, sótartókon, cserépedényeken.

A tárlat az erkölcs változásával, az individualizálódással és a testiség kérdéskörével egyaránt foglalkozik. A látogatók olyan fogalmakkal is megismerkedhetnek, mint a próbaházasság, a leányszöktetés, a nemzőtárs, a kommunák és a nudizmus. A szexualitás megjelenítése nem öncélú, mivel a látogatók számára összegyűjtött anyag a szexualitással együtt ad átfogó képet a szerelemről, a párválasztásról és erotikáról a magyar népi kultúrában.


Forrás: MTI/Balassi Intézet

Kormos-Valeria_A-vegtelen_foglyai_B1jo

2017.06.26

Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.

vszf-fooldali_vagott
2017.06.26
Bár még csak most kezdődött a nyár, a budapesti Thália Színház már az őszi évadnyitó eseményére készül. Idén hatodik alkalommal, szeptember 4. és 10. között rendezik meg ugyanis a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét napos programsorozaton kilenc színház kilenc előadásában, kiváló hazai rendezőkkel a hátuk mögött állnak színpadra a színészek. A mobilokat kérjük kikapcsolni!

24karat_kis

2017.06.26

A Nyitott Műhelyben mutatták be június 22-én a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára című kötetet. Az Arany-emlékév keretében megjelenő verseskötet ötletadója Boka László irodalomtörténész, akinek indító gondolata az volt, hogy reflektáljanak kortárs költők Arany János személyére és költészetére – versben.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján. A június 24-ei este megtartott díjátadó ünnepségen életműdíjjal jutalmazták Giricz Attila színművészt, az Újvidéki Színház tagját és Szélyes Ferencet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét.

Barcelonába érkezik a magyar kortárs tervezőművészetet bemutató Shaping Hungary: Design in the 21st Century című vándorkiállítás július elején. A tárlat a formatervezés magyar törekvéseit olyan alkotásokon keresztül ismerteti meg a nagyközönséggel, mint a Paprikum fűszermalom, az Ivanka betontáska, a Piston rugóhúzó, a Codolagni falitükör, a Zigzag biciklisdoboz.

A Múzeumok Éjszakája rendezvényhez kapcsolódva átadták június 24-én az új helyre költöztetett Aeropark repülőgép múzeumot. Az Aeropark a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolójának bővítése miatt az idén tavasszal költözött át a repülőtéri felüljáró mellé. A Malév életében egykor meghatározó szerepet játszó repülőgép típusok, valamint a speciális repülőtéri járművek exkluzív környezetbe kerültek.

Szent Lászlóról szóló kiállítás nyílt a Múzeumok Éjszakáján a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban június 24-én a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan. Köszöntőjében Márfi Gyula veszprémi érsek az 1077 és 1095 közt uralkodó Szent László alakjáról felidézte: megvolt benne a hősies bátorság és az alázat, emellett szigorú igazságosság és irgalmasság jellemezte uralkodását.

A Kincsem című kalandfilmet fényképező Szatmári Pétert választották az év operatőrének az Aranyszem Operatőr Fesztiválon. A fesztiválon 10 kategóriában 81 film versenyzett, a díjakat június 23-án este adták át a Dover házban, Budapesten. A Legenda-díjat Andor Tamásnak ítélték, aki közvetlen alkotótársa volt többek között Bacsó Péternek, Schiffer Pálnak, Makk Károlynak, Mészáros Mártának és Dobray Györgynek is.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma