2017. október 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.05.19

Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május 19-én Varsóban, a Magyar szerelem című, a lengyelországi magyar évad egyik záróeseményeként rendezett néprajzi kiállítás megnyitóján.

A varsói néprajzi múzeumban rendezett, a magyar népművészet szerelmi motívumait bemutató tárlat Sebő Ferenc együttesének fellépésével gazdagított megnyitóján részt vett Piotr Gliński lengyel miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségi miniszter, jelen volt a több mint 220 tárgyi emléket bemutató, mintegy 600 négyzetméternyi területű tárlatot összeállító szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, Cseri Miklós. Balog Zoltán beszéde elején lengyel fordításban idézte Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeményét. Kifejtette: a magyar és a lengyel történelem során a szabadság és a szerelem mindig is összetartozott.


hungarian-love_1380x700px
Fotó: ethnomuseum.pl

 

Utalva a kiállítás lengyel címére – mely „magyar szeretetként” is értelmezhető – elmondta: két nép közötti szeretetről „ritkán szoktak a diplomáciában beszélni”, a leggyakrabban gazdasági együttműködésről, diplomáciai érdekekről, geopolitikai meghatározottságról esik szó. Ha Berlinben, Washingtonban, Brüsszelben vagy éppen Moszkvában vagyunk, az utóbbi fogalmakat használunk - szögezte le. Ha viszont „Varsóban, Krakkóban, illetve Budapesten tárgyalunk, a lengyelek és a magyarok közötti szeretetről szoktunk beszélni” – folytatta, úgy értékelve: a gazdasági és a diplomáciai érdekek csak ezután következne, illetve erre alapulnak. Régi bölcsesség, hogy a közös érdek csak ideig-óráig köti össze a szövetségeseket, a két nép közötti kapcsolat szeretet és barátság révén lehet csak tartós – emlékeztetett.

 

„Ha a szerelem megnyilvánulásairól beszélünk, igazából saját identitásunkról van szó” – mondta Balog Zoltán, kiemelve a népi kultúra, ezen belül a házasságkötési szokások szerepét a magyar nemzeti kultúra megőrzésében. „Erre a hagyományra, identitásunk lényegére, a család fontosságára gondolunk vissza a 21. században is, amikor a lengyel és a magyar családpolitikát próbálunk összekapcsolni és szövetségessé tenni Európán belül” – fejtette ki. „Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét” – jelentette ki, úgy értékelve: ha ebben szövetségesek vagyunk, ez „nemcsak egy szociálpolitikai, hanem egy súlyos értékbeli kérdés”. Utalva Piotr Gliński beszédére a népszokások változásairól, metamorfózisáról, elmondta: „ha van ilyen változás, bízzunk benne, hogy Európa egyszer vissza fog térni a családi értékekhez egy újabb metamorfózissal”. „Maradjunk jó barátok, azzal jól fogunk tenni Európának” – mondta végezetül Balog Zoltán.

 

magyarszerelembalogzoltan1
Balog Zoltán mond beszédet, a háttérben Adam Czyżewski, a varsói néprajzi múzeum igazgatója
Fotó: Bartos Gyula


Piotr Gliński beszédében leszögezte: a globalizáció idején „nagyon fontos visszatérni a forrásokhoz, mégpedig bátor és őszinte módon”. A szerelmi témájú kiállításra utalva elmondta: a magyar évad „a lengyeleknek címzett sajátos udvarlás”, a rendezvények száma és minősége azt mutatja, hogy „a magyar barátaink érzelmei erősek, őszinték és igazak”. Bejelentette: az évad a varsói király várban megrendezendő, a magyar modernizmust bemutató nagyszabású tárlattal zárul majd. Balog Zoltán május 19-én Piotr Glinskivel, valamint Elzbieta Rafalska család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszterrel tárgyal, délután a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok tanszékére látogat, és előadást tart Európa jövője – a mi jövőnk címmel.



A kiállításról

A Hungarian Love – „Szerelem, párválasztás és erotika a magyar népi kultúrában” című néprajzi kiállítás 2017. május 19. és 2017. augusztus 31. között látogatható a varsói Néprajzi Múzeumban (Państwowe Muzeum Etnograficzne w Warszawie). A tárlatot a múzeum a Varsói Magyar Kulturális Intézettel együttműködve rendezi meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött kiállítás a magyar paraszti társadalom szerelmi szokásait, valamint a párválasztás és a lakodalom tárgyi világát mutatja be, sőt foglalkozik a szexualitás témakörével is. A kiállítás három idősíkot ölel fel: a hagyományos paraszti kultúra mellett a szocializmus átalakuló világa és napjaink individualizálódott társadalma is megjelenik a kiállított tárgyakban.


magyarszerelem3
Balog Zoltán és Piotr Gliński megtekinti a kiállítást
Fotó: Bartos Gyula


A hagyományos paraszti társadalom a két nem érintkezését részletesen szabályozta. A szerelemhez, házassághoz és szexualitáshoz való viszony azonban nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként is változott. A létfenntartás kényszere a paraszti világban háttérbe szorította az egyéni vágyak érvényesülését, és ez meghatározta a parasztság viszonyát a szerelemhez és szexualitáshoz is. A közösségi normák mindent a megélhetés biztonságának rendeltek alá, így a család mint a társadalom legfontosabb építőeleme nem alapulhatott múlékony érzelmeken.

A néphagyományban megőrzött szerelmi dalok, a szerelmi történeteket elbeszélő mesék, a szerelmi varázslások és jóslások arról tanúskodnak, hogy a szerelem az egyéni érzésvilágban mégis fontos helyet töltött be. A paraszti társadalomban a szerelem megélésére azonban csak a házasság előtti rövid életszakaszban volt lehetőség, akkor is csakis szabályozott keretek között, és elsősorban a megfelelő társ megtalálásának céljából. A 20. század második felében ez a hagyományos paraszti rend, közösségi normarendszer bomlott fel és alakult át a szekularizálódott és individualizálódott társadalomban.

A kiállítás anyagában egyrészt a fiatalkori szokások, az ismerkedés, a párválasztás hagyományai jelennek meg, egyúttal bemutatva az elmúlt évszázadban bekövetkezett erkölcsbeli változásokat. A tárlat másrészt külön egységben ismerteti a házasságkötés és lakodalom tárgyi kultúráját, szokásait. A párválasztás rítusainak és szertartásának minden korban és társadalomban fontos szerepet tulajdonítottak, hiszen a házasságra lépő fiatalok életük fontos fordulópontjához érnek, a házasság után új szerepet kapnak a közösségen belül. Az esküvő célja azonban nemcsak a közös élet bevezető szertartása volt, hanem a házassággal létrejövő új családi kapcsolatok és vagyoni helyzet demonstrálására is alkalmat adott.


magyarszerelem2
Részlet a kiállításból
Fotó: Bartos Gyula


Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az is, hogy a kiállítás szerzői egy kevésbé ismert és bemutatott témát, a sokáig tabunak számító szexualitást állítják középpontba. A magyar paraszti kultúrában mindenki arra törekedett, hogy a fiatalság istenfélő, szerény, szorgos, jó erkölcsű legyen, és távol tartsa magát a földi hiúságoktól, a hivalkodó öltözködéstől, szépítkezéstől, durvaságtól, korai szexuális kapcsolattól. A mindennapi életet és szokásokat mégis átszőtték a szerelemre, szexualitásra való utalások, beszéd, ének és képi ábrázolás formájában. Nemcsak a lakodalmi szokások között bukkantak fel pajzán tréfák, ajándékok és csujogatók (rövid, jókedvet kifejező ritmusos mondókák), hanem a párválasztás helyszínein is, a fonóban vagy a farsangi bálokon. Még a gyermekdalokban is előfordultak erotikus szimbólumok: a keszeg például a női szeméremtestet, a szerelemgyökér pedig a férfi nemi szervet szimbolizálta. Erotikus jelképeket faragtak a szerelmi ajándékokra is: a mángorlókon, sulykolókon, guzsalytalpakon, kelengyés ládán megjelenő szilvamag vagy kígyó motívumok utaltak a szexualitásra. A guzsalytalp fallikus dísze egyértelmű szándékot sugallt, hiszen a lányok a talpon ültek. A szív és a tulipán pedig a férfi és a nő szerelmére utalt. Az átvitt értelmű díszítések mellett a nemi aktus naturalisztikus ábrázolása is jellemző volt tükrösökön, sótartókon, cserépedényeken.

A tárlat az erkölcs változásával, az individualizálódással és a testiség kérdéskörével egyaránt foglalkozik. A látogatók olyan fogalmakkal is megismerkedhetnek, mint a próbaházasság, a leányszöktetés, a nemzőtárs, a kommunák és a nudizmus. A szexualitás megjelenítése nem öncélú, mivel a látogatók számára összegyűjtött anyag a szexualitással együtt ad átfogó képet a szerelemről, a párválasztásról és erotikáról a magyar népi kultúrában.


Forrás: MTI/Balassi Intézet

DzigaVertov_Mar2003_masolatajo

2017.10.20

Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.

GodorKlub15_Fono_zenekar

2017.10.20

Az első gitárhang 2002 októberében szólalt meg. Azóta sok minden történt, a Gödör Klub rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, költöznie is kellett, de létezik, és most születésnapi mulatságra hívja a közönségét október 26. és 29. között. A Gödör Klub szervezői úgy állították össze a programot, hogy legyen benne minden, ami a Gödör Klubra jellemző: kiállítás, irodalom, koncertek, kortárs tánc és színház.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából október 21-én látványos fényfestéssel tiszteleg Cardiffban a költő emléke előtt a Londoni Magyar Kulturális Központ. A Montgomeryben kivégzett 500 bárd legendáját Arany művén keresztül szinte mindenki ismeri Magyarországon, viszont annál kevesebben hallottak róla Walesben. A látványos program előtt Arany János és A walesi bárdok jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a University of South Walesen.

Tornai József Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét, a Magyar Írószövetség örökös tagját és volt elnökét köszöntik 90. születésnapja alkalmából október 27-én 17 órakor a Magyar Írószövetségben. Az eseményen köszöntőt mond Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Radics Péter, Szakonyi Károly, Szentmártoni János és Turczi István.

Tizenöt magyar cirkuszigazgató megalakította a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét, amelynek fő célja a cirkuszi hagyományok fenntartása és az érdekképviselet ellátása. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöki posztjára Eötvös Lorándot, az új Eötvös Cirkusz igazgatóját választották, a titkári tisztséget Kraj Gina tölti be. Az egyesület elnökségében Ádám Krisztina, az Utazó Budapest Nagycirkusz igazgatója, Ádám Henrik, a Hungária Nagycirkusz vezetője, valamint Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója foglal helyet.

Öt fiatal író és költő – Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi, Simon Márton és Zilahi Anna – ír saját történeteket 1977-ből származó fotókhoz a budapesti Hybridart Space Hé’77! címmel október 20-ától, az Art Moments vizuális művészeti fesztivál keretében látható kiállítására. Az október 27-éig látogatható kiállításon a kiválasztott képek és a hozzájuk készült történek mellett más, az adott időszakban készült fotók és valós hírek is megjelennek, kontextusba helyezve és kontrasztba is állítva a tényleges és az elképzelt múltat, az objektív és a szubjektív valóságot.

Intézmények, civil szervezetek és önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal a Kulturális Örökség Európai Éve (KÖEÉ) 2018 rendezvénysorozathoz. A programsorozat fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma