2017. augusztus 19.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.05.19

Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május 19-én Varsóban, a Magyar szerelem című, a lengyelországi magyar évad egyik záróeseményeként rendezett néprajzi kiállítás megnyitóján.

A varsói néprajzi múzeumban rendezett, a magyar népművészet szerelmi motívumait bemutató tárlat Sebő Ferenc együttesének fellépésével gazdagított megnyitóján részt vett Piotr Gliński lengyel miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségi miniszter, jelen volt a több mint 220 tárgyi emléket bemutató, mintegy 600 négyzetméternyi területű tárlatot összeállító szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, Cseri Miklós. Balog Zoltán beszéde elején lengyel fordításban idézte Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeményét. Kifejtette: a magyar és a lengyel történelem során a szabadság és a szerelem mindig is összetartozott.


hungarian-love_1380x700px
Fotó: ethnomuseum.pl

 

Utalva a kiállítás lengyel címére – mely „magyar szeretetként” is értelmezhető – elmondta: két nép közötti szeretetről „ritkán szoktak a diplomáciában beszélni”, a leggyakrabban gazdasági együttműködésről, diplomáciai érdekekről, geopolitikai meghatározottságról esik szó. Ha Berlinben, Washingtonban, Brüsszelben vagy éppen Moszkvában vagyunk, az utóbbi fogalmakat használunk - szögezte le. Ha viszont „Varsóban, Krakkóban, illetve Budapesten tárgyalunk, a lengyelek és a magyarok közötti szeretetről szoktunk beszélni” – folytatta, úgy értékelve: a gazdasági és a diplomáciai érdekek csak ezután következne, illetve erre alapulnak. Régi bölcsesség, hogy a közös érdek csak ideig-óráig köti össze a szövetségeseket, a két nép közötti kapcsolat szeretet és barátság révén lehet csak tartós – emlékeztetett.

 

„Ha a szerelem megnyilvánulásairól beszélünk, igazából saját identitásunkról van szó” – mondta Balog Zoltán, kiemelve a népi kultúra, ezen belül a házasságkötési szokások szerepét a magyar nemzeti kultúra megőrzésében. „Erre a hagyományra, identitásunk lényegére, a család fontosságára gondolunk vissza a 21. században is, amikor a lengyel és a magyar családpolitikát próbálunk összekapcsolni és szövetségessé tenni Európán belül” – fejtette ki. „Olyan Európát szeretnénk, amelyben a lengyel és a magyar családok ereje adja Európának az erejét” – jelentette ki, úgy értékelve: ha ebben szövetségesek vagyunk, ez „nemcsak egy szociálpolitikai, hanem egy súlyos értékbeli kérdés”. Utalva Piotr Gliński beszédére a népszokások változásairól, metamorfózisáról, elmondta: „ha van ilyen változás, bízzunk benne, hogy Európa egyszer vissza fog térni a családi értékekhez egy újabb metamorfózissal”. „Maradjunk jó barátok, azzal jól fogunk tenni Európának” – mondta végezetül Balog Zoltán.

 

magyarszerelembalogzoltan1
Balog Zoltán mond beszédet, a háttérben Adam Czyżewski, a varsói néprajzi múzeum igazgatója
Fotó: Bartos Gyula


Piotr Gliński beszédében leszögezte: a globalizáció idején „nagyon fontos visszatérni a forrásokhoz, mégpedig bátor és őszinte módon”. A szerelmi témájú kiállításra utalva elmondta: a magyar évad „a lengyeleknek címzett sajátos udvarlás”, a rendezvények száma és minősége azt mutatja, hogy „a magyar barátaink érzelmei erősek, őszinték és igazak”. Bejelentette: az évad a varsói király várban megrendezendő, a magyar modernizmust bemutató nagyszabású tárlattal zárul majd. Balog Zoltán május 19-én Piotr Glinskivel, valamint Elzbieta Rafalska család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős miniszterrel tárgyal, délután a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok tanszékére látogat, és előadást tart Európa jövője – a mi jövőnk címmel.



A kiállításról

A Hungarian Love – „Szerelem, párválasztás és erotika a magyar népi kultúrában” című néprajzi kiállítás 2017. május 19. és 2017. augusztus 31. között látogatható a varsói Néprajzi Múzeumban (Państwowe Muzeum Etnograficzne w Warszawie). A tárlatot a múzeum a Varsói Magyar Kulturális Intézettel együttműködve rendezi meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött kiállítás a magyar paraszti társadalom szerelmi szokásait, valamint a párválasztás és a lakodalom tárgyi világát mutatja be, sőt foglalkozik a szexualitás témakörével is. A kiállítás három idősíkot ölel fel: a hagyományos paraszti kultúra mellett a szocializmus átalakuló világa és napjaink individualizálódott társadalma is megjelenik a kiállított tárgyakban.


magyarszerelem3
Balog Zoltán és Piotr Gliński megtekinti a kiállítást
Fotó: Bartos Gyula


A hagyományos paraszti társadalom a két nem érintkezését részletesen szabályozta. A szerelemhez, házassághoz és szexualitáshoz való viszony azonban nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként is változott. A létfenntartás kényszere a paraszti világban háttérbe szorította az egyéni vágyak érvényesülését, és ez meghatározta a parasztság viszonyát a szerelemhez és szexualitáshoz is. A közösségi normák mindent a megélhetés biztonságának rendeltek alá, így a család mint a társadalom legfontosabb építőeleme nem alapulhatott múlékony érzelmeken.

A néphagyományban megőrzött szerelmi dalok, a szerelmi történeteket elbeszélő mesék, a szerelmi varázslások és jóslások arról tanúskodnak, hogy a szerelem az egyéni érzésvilágban mégis fontos helyet töltött be. A paraszti társadalomban a szerelem megélésére azonban csak a házasság előtti rövid életszakaszban volt lehetőség, akkor is csakis szabályozott keretek között, és elsősorban a megfelelő társ megtalálásának céljából. A 20. század második felében ez a hagyományos paraszti rend, közösségi normarendszer bomlott fel és alakult át a szekularizálódott és individualizálódott társadalomban.

A kiállítás anyagában egyrészt a fiatalkori szokások, az ismerkedés, a párválasztás hagyományai jelennek meg, egyúttal bemutatva az elmúlt évszázadban bekövetkezett erkölcsbeli változásokat. A tárlat másrészt külön egységben ismerteti a házasságkötés és lakodalom tárgyi kultúráját, szokásait. A párválasztás rítusainak és szertartásának minden korban és társadalomban fontos szerepet tulajdonítottak, hiszen a házasságra lépő fiatalok életük fontos fordulópontjához érnek, a házasság után új szerepet kapnak a közösségen belül. Az esküvő célja azonban nemcsak a közös élet bevezető szertartása volt, hanem a házassággal létrejövő új családi kapcsolatok és vagyoni helyzet demonstrálására is alkalmat adott.


magyarszerelem2
Részlet a kiállításból
Fotó: Bartos Gyula


Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az is, hogy a kiállítás szerzői egy kevésbé ismert és bemutatott témát, a sokáig tabunak számító szexualitást állítják középpontba. A magyar paraszti kultúrában mindenki arra törekedett, hogy a fiatalság istenfélő, szerény, szorgos, jó erkölcsű legyen, és távol tartsa magát a földi hiúságoktól, a hivalkodó öltözködéstől, szépítkezéstől, durvaságtól, korai szexuális kapcsolattól. A mindennapi életet és szokásokat mégis átszőtték a szerelemre, szexualitásra való utalások, beszéd, ének és képi ábrázolás formájában. Nemcsak a lakodalmi szokások között bukkantak fel pajzán tréfák, ajándékok és csujogatók (rövid, jókedvet kifejező ritmusos mondókák), hanem a párválasztás helyszínein is, a fonóban vagy a farsangi bálokon. Még a gyermekdalokban is előfordultak erotikus szimbólumok: a keszeg például a női szeméremtestet, a szerelemgyökér pedig a férfi nemi szervet szimbolizálta. Erotikus jelképeket faragtak a szerelmi ajándékokra is: a mángorlókon, sulykolókon, guzsalytalpakon, kelengyés ládán megjelenő szilvamag vagy kígyó motívumok utaltak a szexualitásra. A guzsalytalp fallikus dísze egyértelmű szándékot sugallt, hiszen a lányok a talpon ültek. A szív és a tulipán pedig a férfi és a nő szerelmére utalt. Az átvitt értelmű díszítések mellett a nemi aktus naturalisztikus ábrázolása is jellemző volt tükrösökön, sótartókon, cserépedényeken.

A tárlat az erkölcs változásával, az individualizálódással és a testiség kérdéskörével egyaránt foglalkozik. A látogatók olyan fogalmakkal is megismerkedhetnek, mint a próbaházasság, a leányszöktetés, a nemzőtárs, a kommunák és a nudizmus. A szexualitás megjelenítése nem öncélú, mivel a látogatók számára összegyűjtött anyag a szexualitással együtt ad átfogó képet a szerelemről, a párválasztásról és erotikáról a magyar népi kultúrában.


Forrás: MTI/Balassi Intézet

kad2017

tokaj19x

2017.08.19

A szőlő tudja, hogy milyen fontos a termőhely és a pincészet. A szó termőhelye az agy, a szív, a múlt, pincészete a kiadók és az irodalmi műhelyek. Ez a négy nap a szó útját szerette volna segíteni. Hosszú ez az út, nincs kivilágítva, az útjelző táblái is homályosak. De rajta vagyunk – a Tokaji Írótábor utolsó napjáról Mirtse Zsuzsa írt a litera.hu oldalán.

jazz0820_police_big_band_600x380
2017.08.19

A Müpa idén is jazzmuzsikával indítja el új hangversenyévadát augusztus 20-án. Vajon milyen előadások, koncertek várnak minket ősztől? Az intézmény új kampánnyal, különleges videósorozattal vezeti fel új szezonját, amelyben elhangzanak a kendőzetlenül őszinte nézői vélemények a 2017/18-as évad programjáról és fellépőiről. Ha te is kíváncsi vagy rá, kattints, és nézd meg velünk!

IMG_20160828_161207

2017.08.18

Író, újságíró, pedagógus. Meggyőződése, hogy nincsenek rossz gyerekek, csak olyanok, akik bizonyos helyzetekben rosszul reagálnak a problémákra. Két könyvet írt az iskolai agresszió témájában, melyek már a megjelenésükkor hatalmas sikert arattak. Írói példaképe Virginia Woolf, alkotás közben pedig féltve őrzi kitalált világának buborékát. Wéber Anikóval beszélgettünk – minderről.

A kiterjesztett valóság technológiájával tíz védett állatfajt ismerhetnek meg a látogatók a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontban szeptember 17-ig. A kiállításhoz elengedhetetlen, hogy a látogatók okostelefonjaikat is magukkal vigyék. Ugyanis egy alkalmazás segítségével a barnamedvék, a teknősök, a jegesmedvék, a denevérek, a hódok, a tigrisek, a pandák, a szürkefarkasok és a hópárducok életével, természetével és élőhelyeikkel lehet megismerkedni. Az állatokat virtuálisan meg is simogathatják a látogatók és fényképezkedhetnek is velük.

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztivált augusztus 18. és 21. között. Az albán, cseh, észak-ciprusi, nigériai, mexikói és székelyföldi hagyományőrző és néptáncegyüttesek mellett 10 hazai néptánccsoport is fellépett az augusztus 18-ai gálaműsorban. A külföldi csoportok utcai felvonuláson vesznek részt és bemutatják táncaikat augusztus 19-én, szombaton. A menet 17 órára ér a Szent István térre, ahol színpadi produkciókat adnak elő. Vasárnap, augusztus 20-án a táncosok a Debreceni Virágkarneválon vesznek részt.

A fúziós dzsessz óriása, a Weather Report munkássága előtt tiszteleg a Heavy Weather elnevezésű nemzetközi supergroup. A csapatba, amely már két sikeres ausztriai koncerten van túl, egy magyar zenész is bekerült, az ütőhangszeres Mogyoró Kornél. A Heavy Weather első koncertje Mogyoró Kornéllal július 8-án volt az ausztriai Gmundenben, ezt követte augusztus 11-én egy fellépés kétezer ember előtt Grazban. A közönség mindkét alkalommal óriási lelkesedéssel fogadta a zenekart, amely a harmadik alkalommal, szeptember 6-án a Linz melletti Hagenbergben játszik.

Egy asszony küzdelméről szól a Szasisi deda (Szörnyűséges anya) című georgiai (korábban Grúzia) film, amelyet a Szarajevói Filmfesztivál legjobb alkotásának választottak. A díjat augusztus 17-én este adták át. A történet szerint egy középkorú nőnek választani kell családja és évekig elnyomott szenvedélye, az írás között. Végül az írás mellett dönt, amely lelkileg és testileg is hatalmas áldozatokat követel tőle. A Szasisi deda a 27 éves Ana Urusadze első nagyjátékfilmje. A Michel Franco mexikói rendező vezette nemzetközi zsűri az „elegáns rendezésért”, valamint a provokatív témaválasztásért díjazta az alkotást.

Az Erkel Színház ad otthont a Csodaszarvas című musical budapesti bemutatójának szeptember 4-én Varga Viktor rendezésében. A darab alkotói emberi sorsokon keresztül keresik a választ többek között arra: mit jelent eredetmondánk az új generációknak? Szó esik az anyaságról, a testvérharcról, a hagyományról és az újításról is. A darab rendezője szerint a közönség egy modern, provokatív és önironikus musicalt láthat, amelyet eddig csak szabadtéri, monumentális színpadokon adtak elő.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma