15_eves

2017.12.31

Nagy, 19. századi regényírónk, Jókai Mór neve mindenkinek ismerős. Ha mást nem is, A kőszívű ember fiait és Az arany embert a legtöbb diák olvasta iskolai tanulmányai során. De kik ajándékozták még meg a kort jelentős prózáikkal? Különleges magyar regényeket ajánlunk a 19. századból. Tarts velünk, és gyűjts olvasmányötleteket a hideg, téli napokra is!

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott. Erről Dézsi Lajos így ír Jósika Miklós (Negyedik könyv) című munkájában: „a mű megjelenésekor azonnal felismerték a Scott-hatást. Jósika maga hívta fel erre a figyelmet két első fejezete Scott-idézetével. Az angol regényíró hatása sokszoros. A történeti regény irodalmi formája, a történeti hűségre törekvés, a nemzeti lelkesedés az ősök koráért, az erkölcsi irányzat, a Skócziára sokképen emlékeztető Erdélynek a cselekvény helyszínéül választása, a tájak, fegyverek, öltözetek aprólékos leírása stb., nagyobbrészt mind Scott hatására vihetők vissza.”

 

books-2383396_960_720
Fotó: pixabay


Az Abafi, Jósika Miklós legismertebb történelmi regénye azonban – ha Walter Scott műveinek mintájára készült is – új világot teremtett a magyar prózában. Erről maga Jókai Mór is szólt, dicsérve az Abafit: „Egy egész új világ tárult Jósika művében elém. Nemzeti alakok, a hogy valóban élniök, szólniok, tenniök kellett; ős typusai a régi magyar sajátságoknak, úgy odaállítva nem csak viseletökben, alakjaikban, arczvonásaikban, de lelkök következetes eszmejáratában, tetteik indokaiban, végzetök teljesülésében, hogy mindenkinek azt kelle mondani: ezek valóban a mieink; látjuk, értjük őket; velök érzünk, magokkal ragadnak; és az idők és a helyek, hová magokkal ragadtak, a mi saját történetünk kora valóban, a mi saját hazánknak arczulatja.”

 

Az Abafi a 16. század végének Erdélyébe viszi magával az olvasókat. Ahogy a könyv fülszövegében írják: A rossz társaságba keveredett lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé… Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések?

A regény meseszövése érdekes, tele számtalan titokzatos fordulattal.


 

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Kemény Zsigmondot, mint regényírót, legtöbbször Jókai Mórral szokták párhuzamba állítani, elsősorban azt mutatva be ezzel, miben különbözött a két, 1800-as évek közepén alkotó szerző: „Jókai a romantikus, Kemény a realista; Jókai az optimista, Kemény a pesszimista; Jókai az áradó könnyedséggel alkotó, Kemény az örökös gyötrődő; Jókai az örök népszerű, Kemény mindig az elmélyült keveseké; Jókai a közönség kedvence és a kritikusok célpontja, Keményért lelkesednek a kritikusok, még azok is, akik nem értenek egyet eszméivel, de nagy közönsége sohase volt” – olvasható a mek.oszk.hu oldalon.

 

A szerző ma is izgalmas regénye az Özvegy és leánya, amely az Abafihoz hasonlóan szintén a tör­té­nel­mi Er­dély­be repíti az olvasóit. Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba pillanthatunk be az olvasmányos, fordulatokban gazdag történet segítségével.

 

reading-book-cozy-chair-79697-1000x563
Fotó: pixabay


Ahogy a fülszövegben olvashatjuk: A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.



Kemény Zsigmond: Szerelem és hiúság

Az Özvegy és leányához képest a Szerelem és hiúságban a cselekményt már nem befolyásolja erősen a véletlen, a tévedés, a félreértés és a szerencse. A szereplők jelleméből, döntéseikből és tetteikből adódik, milyen sors vár rájuk.

 

Ahogy Pintér Jenő szavait olvashatjuk a Magyar irodalomtörténetben: „A Szerelem és hiúság (1854) egy előkelő asszony bűnhödését tárja elénk. Coranini Róbert neje, Sarolta, boldogan él kiváló férje mellett, de hiúságból, hogy egyik közönyös grófi ismerősét, Romvayt, udvarlói sorába vonja, hűtlen lesz férjéhez. A férj nyomára jön ballépésének, Romvayt nagy összeg átadására kényszeríti, a pénzt átadja nejének, azután eltűnik. Sarolta már útálja Romvayt, visszaküldi a pénzt egykori kedvesének, férjét azonban nem látja többé, útjaik örökké elválnak. – A regényben a hiúság viszi a végzet szerepét. Az ünnepelt nőt ingerli a nőhódító gróf közönye, elveszti eszét és elbukik; azután felocsudik mámorából, tudatára ébred balgaságának, menekülni óhajt, de már késő. Sajátságos történet és eredeti probléma. Csomóját a lelki megokolásoknak csak olyan nagy művésze oldhatta meg, amilyen Kemény Zsigmond volt.”

 

book-2415965__340
Fotó: pixabay


Eötvös József: A falu jegyzője

A falu jegyzője Eötvös József legismertebb regénye, amelyről Szerb Antal így írt a Magyar irodalomtörténetben: „az első nagy kísérlet a magyar irodalomban, hogy 'az egész társadalom keresztmetszetét adja', hatalmas, balzaci célkitűzésű munka.” A szerző – jó humorral és iróniával fűszerezve – pontos jellemrajzokat ad, és a társadalom problémáinak megvilágítására törekszik.

 

Eötvös József (1813–1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. „Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár, és ez választja el Kossuthtól. Fél attól, hogy a forradalom megakasztja a fejlődést. Közben ismeri a nép indokolt elégedetlenségét, és részvéte egészével áll a megalázottak mellé. Az elzüllött nemesség Magyarországának halhatatlan képét rajzolja meg vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzőjében. (Az első olyan magyar irodalmi mű, amelyre különböző nyelvű fordításai alapján külföldi kritikák is elismerően felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben. Ez, amilyen nagy megértéssel mutatja be az elkeseredésükben fegyvert fogó parasztokat, ugyanolyan szorongással figyelmeztet, hogy szörnyű ára lehet egy ilyen megmozdulásnak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy politikailag A falu jegyzője a legjelentékenyebb regénye, a Magyarország 1514-ben a legjobban megírt műve” – olvashatjuk a könyv fülszövegében Hegedüs Géza szavait.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/ mek.niif.hu/ Wikipédia/ mek.oszk.hu/ arcanum.hu

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma