2017.12.31

Nagy, 19. századi regényírónk, Jókai Mór neve mindenkinek ismerős. Ha mást nem is, A kőszívű ember fiait és Az arany embert a legtöbb diák olvasta iskolai tanulmányai során. De kik ajándékozták még meg a kort jelentős prózáikkal? Különleges magyar regényeket ajánlunk a 19. századból. Tarts velünk, és gyűjts olvasmányötleteket a hideg, téli napokra is!

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott. Erről Dézsi Lajos így ír Jósika Miklós (Negyedik könyv) című munkájában: „a mű megjelenésekor azonnal felismerték a Scott-hatást. Jósika maga hívta fel erre a figyelmet két első fejezete Scott-idézetével. Az angol regényíró hatása sokszoros. A történeti regény irodalmi formája, a történeti hűségre törekvés, a nemzeti lelkesedés az ősök koráért, az erkölcsi irányzat, a Skócziára sokképen emlékeztető Erdélynek a cselekvény helyszínéül választása, a tájak, fegyverek, öltözetek aprólékos leírása stb., nagyobbrészt mind Scott hatására vihetők vissza.”

 

books-2383396_960_720
Fotó: pixabay


Az Abafi, Jósika Miklós legismertebb történelmi regénye azonban – ha Walter Scott műveinek mintájára készült is – új világot teremtett a magyar prózában. Erről maga Jókai Mór is szólt, dicsérve az Abafit: „Egy egész új világ tárult Jósika művében elém. Nemzeti alakok, a hogy valóban élniök, szólniok, tenniök kellett; ős typusai a régi magyar sajátságoknak, úgy odaállítva nem csak viseletökben, alakjaikban, arczvonásaikban, de lelkök következetes eszmejáratában, tetteik indokaiban, végzetök teljesülésében, hogy mindenkinek azt kelle mondani: ezek valóban a mieink; látjuk, értjük őket; velök érzünk, magokkal ragadnak; és az idők és a helyek, hová magokkal ragadtak, a mi saját történetünk kora valóban, a mi saját hazánknak arczulatja.”

 

Az Abafi a 16. század végének Erdélyébe viszi magával az olvasókat. Ahogy a könyv fülszövegében írják: A rossz társaságba keveredett lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé… Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések?

A regény meseszövése érdekes, tele számtalan titokzatos fordulattal.


 

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Kemény Zsigmondot, mint regényírót, legtöbbször Jókai Mórral szokták párhuzamba állítani, elsősorban azt mutatva be ezzel, miben különbözött a két, 1800-as évek közepén alkotó szerző: „Jókai a romantikus, Kemény a realista; Jókai az optimista, Kemény a pesszimista; Jókai az áradó könnyedséggel alkotó, Kemény az örökös gyötrődő; Jókai az örök népszerű, Kemény mindig az elmélyült keveseké; Jókai a közönség kedvence és a kritikusok célpontja, Keményért lelkesednek a kritikusok, még azok is, akik nem értenek egyet eszméivel, de nagy közönsége sohase volt” – olvasható a mek.oszk.hu oldalon.

 

A szerző ma is izgalmas regénye az Özvegy és leánya, amely az Abafihoz hasonlóan szintén a tör­té­nel­mi Er­dély­be repíti az olvasóit. Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba pillanthatunk be az olvasmányos, fordulatokban gazdag történet segítségével.

 

reading-book-cozy-chair-79697-1000x563
Fotó: pixabay


Ahogy a fülszövegben olvashatjuk: A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.



Kemény Zsigmond: Szerelem és hiúság

Az Özvegy és leányához képest a Szerelem és hiúságban a cselekményt már nem befolyásolja erősen a véletlen, a tévedés, a félreértés és a szerencse. A szereplők jelleméből, döntéseikből és tetteikből adódik, milyen sors vár rájuk.

 

Ahogy Pintér Jenő szavait olvashatjuk a Magyar irodalomtörténetben: „A Szerelem és hiúság (1854) egy előkelő asszony bűnhödését tárja elénk. Coranini Róbert neje, Sarolta, boldogan él kiváló férje mellett, de hiúságból, hogy egyik közönyös grófi ismerősét, Romvayt, udvarlói sorába vonja, hűtlen lesz férjéhez. A férj nyomára jön ballépésének, Romvayt nagy összeg átadására kényszeríti, a pénzt átadja nejének, azután eltűnik. Sarolta már útálja Romvayt, visszaküldi a pénzt egykori kedvesének, férjét azonban nem látja többé, útjaik örökké elválnak. – A regényben a hiúság viszi a végzet szerepét. Az ünnepelt nőt ingerli a nőhódító gróf közönye, elveszti eszét és elbukik; azután felocsudik mámorából, tudatára ébred balgaságának, menekülni óhajt, de már késő. Sajátságos történet és eredeti probléma. Csomóját a lelki megokolásoknak csak olyan nagy művésze oldhatta meg, amilyen Kemény Zsigmond volt.”

 

book-2415965__340
Fotó: pixabay


Eötvös József: A falu jegyzője

A falu jegyzője Eötvös József legismertebb regénye, amelyről Szerb Antal így írt a Magyar irodalomtörténetben: „az első nagy kísérlet a magyar irodalomban, hogy 'az egész társadalom keresztmetszetét adja', hatalmas, balzaci célkitűzésű munka.” A szerző – jó humorral és iróniával fűszerezve – pontos jellemrajzokat ad, és a társadalom problémáinak megvilágítására törekszik.

 

Eötvös József (1813–1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. „Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár, és ez választja el Kossuthtól. Fél attól, hogy a forradalom megakasztja a fejlődést. Közben ismeri a nép indokolt elégedetlenségét, és részvéte egészével áll a megalázottak mellé. Az elzüllött nemesség Magyarországának halhatatlan képét rajzolja meg vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzőjében. (Az első olyan magyar irodalmi mű, amelyre különböző nyelvű fordításai alapján külföldi kritikák is elismerően felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben. Ez, amilyen nagy megértéssel mutatja be az elkeseredésükben fegyvert fogó parasztokat, ugyanolyan szorongással figyelmeztet, hogy szörnyű ára lehet egy ilyen megmozdulásnak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy politikailag A falu jegyzője a legjelentékenyebb regénye, a Magyarország 1514-ben a legjobban megírt műve” – olvashatjuk a könyv fülszövegében Hegedüs Géza szavait.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/ mek.niif.hu/ Wikipédia/ mek.oszk.hu/ arcanum.hu

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma