IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.05

Az Opera házi díjainak kiosztásával, új Örökös Tagjainak bemutatásával és koszorúzással ünnepelte Erkel Ferenc születésnapját az Erkel Színház Bernáth Büféjében. Az eseményen Ókovács Szilveszter bemutatta az intézmény MagyarOpera200 című, több mint 50 lemezből álló új kiadványát is, amelyből minden magyar zenei intézmény és városi könyvtár is részesül.

Erkel Ferenc 1810. november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta a magyar opera napja is: ekkor nyílt újra az Opera másik játszóhelye, amelynek névadója is a neves zeneszerző. A Magyar Állami Operaház 2015 óta élő új hagyománya, hogy a magyar opera napja alkalmából jelenti be új Örökös Tagjait, valamint adja át azokat a régi alapítású elismeréseit és díjait, amelyeket korábban az évadnyitó társulati ülésen, szűk körben vehettek át az intézmény művészei és azon munkatársai, akik nap mint nap a háttérben segítik a bemutatók és az előadások létrejöttét.


hugenottak
A hugenották
Fotó: opera.hu

 

A magánénekesek közül a tavaly első alkalommal átadott Závodszky Zoltán-díjat, amelyet a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphatnak meg, idén Sümegi Eszter vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Kasza Katalin, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis-díjban pedig Szüle Tamás részesült. A 2016/2017-es évad énekkari művésze Töreky Katalin és Simándi Péter, zenekari művésze Winkler Balázs trombitaművész, kartáncosa Reidl Ágnes és Rónai András József. A Vasfüggöny-díjat Kőműves József díszlettárvezető és Csukásné Huszár Lilla jelmezügyintéző kapta meg, míg „Az előadásokért”-emlékérmet Barabás Izabella női szóló öltöztető és Dávid Andrea művészeti szervező vehette át. Emellett az Opera jubileumi arany emlékgyűrűvel köszöntötte azokat a kollégákat, akik 25 éve dolgoznak közalkalmazottként az intézménynél. A Magyar Állami Operaház Örökös Tagjainak Testülete Uzoni Mária egykori protokollfőnököt választotta soraiba, és Posztumusz Örökös Tag lett továbbá Lehoczky Éva és Ütő Endre operaénekes, valamint Petrovics Emil zeneszerző, utóbbi kettő az intézmény főigazgatójaként is tevékenykedett. A díjátadó hagyományosan Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzásával zárult a színház aulájában.


Opera_200_cdbox
MagyarOpera200

 

Ókovács Szilveszter főigazgató a díjátadó alkalmából bemutatta az intézmény kép- és hangfelvételeit összegyűjtő OperaTrezor-sorozat legújabb darabját, a több mint 50 CD-t tartalmazó MagyarOpera200 című kiadványt. A nagyrészt a Magyar Állami Operaház Zene- és Énekkara, szólistái, továbbá partneregyüttesek közreműködésével az elmúlt években és az idén májusban az Opera által megrendezett MagyarFeszten rögzített felvételek a magyar operairodalom elmúlt két évszázadából nyújtanak átfogó keresztmetszetet. A lemezek egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit, amelyek között Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Madarász Iván, Mezei Gábor Péter, Orbán György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásai is szerepelnek. Az egészében vagy részleteiben 35 magyar operát, valamint az intézmény által megrendelt újévi nyitányokat is tartalmazó illusztris kiadványt az Opera a megjelenést követően minden magyar zenei intézménybe és városi könyvtárba eljuttatja. A megjelenés alkalmából a Bartók Rádió november 7-én egésznapos tematikus programot szentel a magyar opera napjának és a MagyarOpera200 című kiadványnak.

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma