IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.21

Az ötlet Mikulás Ferenc fejében született meg, a tervezés és rendezés Jankovics Marcellében. A Magyar népmesék rajzfilmsorozat indulása nem volt zökkenőmentes, de az epizódok hangulata, különleges látványvilága megragadta a nézőket. A sorozat világszerte népszerű lett: az internetre feltöltött teljes szériára a mai napig százhúsz országból több mint 67 millióan kattintottak. Mikulás Ferenccel a Magyar Demokrata beszélgetett.

a_papucsszaggato_kisasszonyok
A papucsszaggató kiasszonyok

Mikulás Ferenc 1971-ben alapította meg a Kecskeméti Animációs Filmstúdiót, mai nevén a Kecskemétfilm Kft.-t. A műhely mindig is fontos helyszíne volt a magyar rajzfilmgyártásnak, 1977 és 2012 között például itt készítették a Magyar népmesék sorozat száz epizódját. A széria a kezdetektől több volt szórakoztatásnál. Mikulásnak fontos volt, hogy írók által feldolgozott történetek helyett eredeti meséket és gyűjtéseket használjon az egyes részekhez, ezzel is őrizve a magyar nyelv archaikus szépségét. Népi mesemondókat kért fel a narrálásra: elsőként Kóka Rozália és a fiatal Hrotkó Károly, majd a harmadik évadtól Szabó Gyula mesélte a történeteket.

 

Az első képes forgatókönyveket Kecskeméten még Hegedűs 2 László készítette, stílusát azonban a televízió túl városiasnak ítélte, a rajzokat nem fogadta el. Az első sorozat hangrendezője, Lisziák Elek ötlete alapján kérték fel a Kaláka együttest a főcímzene rögzítésére, és ekkor került a képbe Jankovics Marcell is, aki végül a sorozat tervezője, rendezője, szakértője lett.


gyongyvirag_palko_213745
Gyöngyvirág Palkó

 

A különleges látványvilágot nemcsak a népviseletek, hanem Jankovics sajátos szimbólumrendszere is meghatározta. Berze Nagy János tizenkét kötetes Magyar népmesekatalógusa volt a legfontosabb forrása. Ennek egyik fontos megállapítása, hogy a népi kultúrákban az ősi hiedelmeket visszük tovább: a csillagvallást és a planétaistenhitet.

 

A rajzfilmsorozat szimbolikája és vizuális nyelvezete olykor szokatlannak vagy egyenesen megbotránkoztatónak tűnt más nemzetek számára. Arról nem is beszélve, hogy az eredetileg felnőtteknek szánt történetekben bőven akadtak ízlésesen feldolgozott erotikus utalások, amelyek miatt bizonyos epizódokat a határon túl csak késő este lehetett vetíteni. A tömegek által nézett produkcióba a hazai politika is igyekezett beleszólni: Mikulásnak például megmondták, hogy a kortárs mesékből is válogasson: így készült el a Méhek a vonaton című epizód is, amelyben a központi karakter, az állomásfőnök nem akarja továbbengedni a csípős rovarokkal megrakott vagont, de az állatok addig csipkedik, míg engedélyt kapnak az utazásra.


hetet_egy_csapasra
Hetet egy csapásra

 

A Magyar népmesék sikere megállíthatatlan volt. Itthon generációk nőttek fel rajta, de a sorozat világszerte népszerű: az internetre feltöltött teljes szériára a mai napig százhúsz országból több mint 67 millióan kattintottak. A youtube-on különféle feldogozásokat találhatunk, de a főcím ma már visszaköszön tetoválásokon, kávéházakon, tejfölösdobozokon is. Az animációs sorozat most a legfiatalabb generációknak szerez örömet: az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ország 2841 óvodájába juttatja el az elkészített száz epizód díszdobozos kiadását és az ahhoz tartozó mesekönyveket.


Fotók: mandadb.hu

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma