2019.01.21

Az ötlet Mikulás Ferenc fejében született meg, a tervezés és rendezés Jankovics Marcellében. A Magyar népmesék rajzfilmsorozat indulása nem volt zökkenőmentes, de az epizódok hangulata, különleges látványvilága megragadta a nézőket. A sorozat világszerte népszerű lett: az internetre feltöltött teljes szériára a mai napig százhúsz országból több mint 67 millióan kattintottak. Mikulás Ferenccel a Magyar Demokrata beszélgetett.

a_papucsszaggato_kisasszonyok
A papucsszaggató kiasszonyok

Mikulás Ferenc 1971-ben alapította meg a Kecskeméti Animációs Filmstúdiót, mai nevén a Kecskemétfilm Kft.-t. A műhely mindig is fontos helyszíne volt a magyar rajzfilmgyártásnak, 1977 és 2012 között például itt készítették a Magyar népmesék sorozat száz epizódját. A széria a kezdetektől több volt szórakoztatásnál. Mikulásnak fontos volt, hogy írók által feldolgozott történetek helyett eredeti meséket és gyűjtéseket használjon az egyes részekhez, ezzel is őrizve a magyar nyelv archaikus szépségét. Népi mesemondókat kért fel a narrálásra: elsőként Kóka Rozália és a fiatal Hrotkó Károly, majd a harmadik évadtól Szabó Gyula mesélte a történeteket.

 

Az első képes forgatókönyveket Kecskeméten még Hegedűs 2 László készítette, stílusát azonban a televízió túl városiasnak ítélte, a rajzokat nem fogadta el. Az első sorozat hangrendezője, Lisziák Elek ötlete alapján kérték fel a Kaláka együttest a főcímzene rögzítésére, és ekkor került a képbe Jankovics Marcell is, aki végül a sorozat tervezője, rendezője, szakértője lett.


gyongyvirag_palko_213745
Gyöngyvirág Palkó

 

A különleges látványvilágot nemcsak a népviseletek, hanem Jankovics sajátos szimbólumrendszere is meghatározta. Berze Nagy János tizenkét kötetes Magyar népmesekatalógusa volt a legfontosabb forrása. Ennek egyik fontos megállapítása, hogy a népi kultúrákban az ősi hiedelmeket visszük tovább: a csillagvallást és a planétaistenhitet.

 

A rajzfilmsorozat szimbolikája és vizuális nyelvezete olykor szokatlannak vagy egyenesen megbotránkoztatónak tűnt más nemzetek számára. Arról nem is beszélve, hogy az eredetileg felnőtteknek szánt történetekben bőven akadtak ízlésesen feldolgozott erotikus utalások, amelyek miatt bizonyos epizódokat a határon túl csak késő este lehetett vetíteni. A tömegek által nézett produkcióba a hazai politika is igyekezett beleszólni: Mikulásnak például megmondták, hogy a kortárs mesékből is válogasson: így készült el a Méhek a vonaton című epizód is, amelyben a központi karakter, az állomásfőnök nem akarja továbbengedni a csípős rovarokkal megrakott vagont, de az állatok addig csipkedik, míg engedélyt kapnak az utazásra.


hetet_egy_csapasra
Hetet egy csapásra

 

A Magyar népmesék sikere megállíthatatlan volt. Itthon generációk nőttek fel rajta, de a sorozat világszerte népszerű: az internetre feltöltött teljes szériára a mai napig százhúsz országból több mint 67 millióan kattintottak. A youtube-on különféle feldogozásokat találhatunk, de a főcím ma már visszaköszön tetoválásokon, kávéházakon, tejfölösdobozokon is. Az animációs sorozat most a legfiatalabb generációknak szerez örömet: az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ország 2841 óvodájába juttatja el az elkészített száz epizód díszdobozos kiadását és az ahhoz tartozó mesekönyveket.


Fotók: mandadb.hu

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma