15_eves

2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

Ötödik éve rendezik meg a Magyar Népdal Napját. Miért tartják fontosnak, hogy a magyar népdalnak legyen saját fesztiválja?

Ez a mi kultúrkincsünk, a magyar embereké, melyet évszázadok óta örökítünk át szülőről gyermekre. Az sem idegen gondolat, hogy rendezvényt szervezzünk pusztán a népdal köré, hiszen a táncháztalálkozó már évtizedek óta kiválóan működő program. Én viszont olyan fesztivált képzeltem el, amely szabadtéri és így akár több ezer embert is be tud fogadni. Az alapötletet Presser Gábortól kaptam. Évekkel ezelőtt egy éjszakai buszúton, a Csík Zenekar koncertje után megjegyezte: „Tamáskám, te kívülről-belülről ismered a szervezés csínját-bínját!” Arra kért, hogy a Magyar Dal Napja mellett legyen egy tematikus, önálló rendezvény, ahol a népdal kapja a főszerepet. A Magyar Dal Napja is Presser Gábor ötlete nyomán született, és országos fesztiválként szeptember második hétvégéjén rendezték meg. Sajnálatos módon azóta megszűnt, holott szükség volna egy hétvégére, amikor a magyar zeneszerzők műveit ünnepelhetjük. A Magyar Népdal Napját azonban minden évben megrendezzük 2014 óta. A magyar népdal egyetemes és örök, a fesztivál keretei között pedig átadhatjuk az utánunk következő generációknak a népdal és a népzene szeretetét. Martonvásáron szeptember harmadik hétvégéje a népdalé.

 

_D0A5596_Copy
Kunos Tamás, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetője


Miért éppen Martonvásár lett a rendezvény helyszíne?

Presser Gábor kérése az volt, hogy ne fővárosi programot szervezzek. Ezzel egyetértettem. Elég régóta járom az országot a Csík Zenekarral, melynek alapító tagja vagyok, és tudom, ma már nem igaz az a mondás, hogy mindennek Budapest a központja. Martonvásáron 16 évet éltem, és ez alatt az idő alatt megismertem a várost, a helyi környezetet, az angolparkot. A kastély szomszédságában pedig épp akkoriban építettek egy fantasztikus művelődési központot, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központot. A név nem véletlen: a klasszikus zenének már az 1800-as évektől óriási jelentősége van Martonvásáron, hiszen Beethoven két alkalommal is a Brunszvik családnál vendégeskedett. A klasszikus zenei hagyományok a nyáresti koncertek keretében tovább élnek, ráadásul a ’80-as évek végén itt indult el elsőként a művészeti oktatás. Kézenfekvő volt, hogy a Magyar Népdal Napjának is ez a település legyen az otthona, és az önkormányzat első szóra teljes mellszélességgel az ügyünk mellé állt. A város infrastruktúrája alkalmas arra, hogy nagyon nívós, magas színvonalú rendezvényt szervezhessünk az érdeklődőknek. A közlekedés is jó, az autón kívül vonattal és busszal is gyorsan és könnyen megközelíthető a település. Mára pedig egy kiváló csapat is kiforrta magát, mellyel együtt építem a rendezvény brandjét. Jó a kommunikációs stáb, fantasztikus grafikusunk van, segít az önkormányzat, és van egy szervezőtársam is: Pfiffer Zsuzsanna, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központ igazgatója. Mi már a szeptemberi program előtt kilenc hónappal azon dolgozunk, hogy a Magyar Népdal Napján igazán különleges műsorral várhassuk a vendégeket.

 

Az idei fesztivál egyik különlegessége, hogy a V4-országok közös örökségét is bemutatja.

A Magyar Népdal Napja jelentőségét nemcsak a népdal sokszínűsége, hanem a magyar és a szomszédos nemzetek közös kulturális értékeinek bemutatása is adja és erősíti. Fontos célnak tartom, hogy a népdal népszerűsítése és széles körű elfogadtatása jelen legyen a társadalomban, és ha a szomszédos nemzetek kulturális értékeit is bemutatjuk, akkor ennek turisztikai és gazdasági kapcsolódása is lehet. A V4-országok nemzeteit: a cseheket, a lengyeleket és a szlovákokat hívtuk meg a fesztiválra, hiszen a V4 soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be, így arra gondoltunk, szomszédoljunk egy kicsit. Olyan címet kerestünk ennek a programnak, melyben megtalálható a négy V – így lett Vasárnapi VendégVáró Vígasság. A kezdeményezésnek hagyományteremtő szándéka van, reméljük, hogy szoros együttműködést indíthat el. A zene gyönyörű, határokon átívelő közös nyelv, amellyel megtalálhatjuk az összhangot. Személyes tapasztalat is vezérelt a szervezés során. Két éve Pozsonyban Szlovákia rendezte meg a Magyar Hetet, ahova fellépő zenészént látogattam el, és az ottani emberek barátsággal, nyitott szívvel fogadták a produkcióinkat. Bízom benne, hogy ugyanilyen kíváncsisággal érkeznek a magyar emberek is a fesztiválra, és barátsággal fogadják majd a szomszéd országok művészeit.

 

_D0A5593_Copy


Hogyan állították össze a műsort? Kikkel találkozhatunk a rendezvényen?

Mindig arra törekszem, hogy ne csak művészi szempontból válogassak a programok között, hanem elképzeljem azt is, laikusként hogyan érezném magam jól a fesztiválon. Természetesen a minőséget ilyenkor is szem előtt tartom, de a nyitottság jegyében és a társművészeteket is bevonva alakítjuk ki a műsort. Így Lengyelországból idén nem is zenészeket hívtunk, hanem egy bábművészcsoportot. A Teatr Klinika Lalek művészeivel szeptember 16-án délelőtt találkozhatunk. Kilenc ember fog egy óriási elefántbábot mozgatni. Igazi látványosság lesz! Most folynak a tárgyalások arról, hogy a gasztronómia területén is megmutassuk, ki mint eszi a kolbászt Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Délután a helyi művészeti csoport is bemutatkozik: a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsora várja a látgatókat. A szlovák Michal Noga és kiváló zenekara már a sajtótájékoztatón is bemutatta, hogy lenyűgözően muzsikálnak. Ráadásul magyarul is tudnak játszani, így magyar népzenét is hallhatunk majd tőlük. Emellett a Fölszállott a páva szlovák változatának, az Énekel a Föld (Zem spieva) című műsornak a tavalyi győztes produkciója is eljön hozzánk. Őket követi Iva Bittová, világhírű cseh-morva hegedűművész-énekesnő, akinek zenéjét a cseh népdalok ihlették. Pál István Szalonna barátomat pedig, aki a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, felkértem, hogy hozzák el Megidézett Kárpátok című táncelőadásukat.

 

A koncertek mellett más programok is várják a közönséget?

Igyekeztünk odafigyelni arra, hogy ne csak a koncertek és a gasztronómiai élmények miatt jöjjenek el az érdeklődők. A családosokat a Hungarikum udvarban várjuk, ahol idén is megkóstolhatják a karcagi birkapörköltet, az akácmézet, a szürke marhából készült szalámit. Sőt: a hungarikummá vált magyar népi hangszereket is kipróbálhatják. Beszélgethetnek a tárógatókészítővel és játszhatnak cimbalmon. Szerettük volna közelebb hozni a közönséghez ezeket a hangszereket, hogy ne csak színpadról lássák őket. Az udvarban egyébként jó barátságok is kialakultak. A karcagiak úgy járnak hozzánk birkapörköltet főzni, mintha hazajönnének. A gyerekeknek tervezünk népi játszóteret, állatsimogatót, és egy igen nívós kézműves kirakódóvásár is része a fesztiválnak. Idén ráadásul nemcsak magyar készítőket látunk vendégül, hanem határon túlról is várjuk a kézműveseket és a kirakodókat. Egyedülálló műsort láthatunk szeptember 15-én is. Az 500 gyerekből álló kórus 12 település fiataljaiból sereglik össze erre az eseményre, ezért csak ekkor és itt hallhatja őket a közönség. Lesz népi divatbemutató is a Dűvő zenekarral. Ez szintén egyedi produkció az országban, és tavaly már óriási sikert aratott. A kifutón a népi iparművészek termékei: viseletek és ma is hordható ruhák mutatkoznak be az érdeklődőknek.

 

_D0A5406_Copy
Az 500 gyerekből álló kórus énekel a program sajtótájékoztatóján


Minden évben választ egy Kodály-gondolatot a rendezvény jelmondatának. Mi lett az idei?

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosok dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak az általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja” – mondta Kodály Zoltán.

 

 

A részletes programot a Magyar Népdal Napja honlapján érheted el ITT.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

janis20

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma