2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

Ötödik éve rendezik meg a Magyar Népdal Napját. Miért tartják fontosnak, hogy a magyar népdalnak legyen saját fesztiválja?

Ez a mi kultúrkincsünk, a magyar embereké, melyet évszázadok óta örökítünk át szülőről gyermekre. Az sem idegen gondolat, hogy rendezvényt szervezzünk pusztán a népdal köré, hiszen a táncháztalálkozó már évtizedek óta kiválóan működő program. Én viszont olyan fesztivált képzeltem el, amely szabadtéri és így akár több ezer embert is be tud fogadni. Az alapötletet Presser Gábortól kaptam. Évekkel ezelőtt egy éjszakai buszúton, a Csík Zenekar koncertje után megjegyezte: „Tamáskám, te kívülről-belülről ismered a szervezés csínját-bínját!” Arra kért, hogy a Magyar Dal Napja mellett legyen egy tematikus, önálló rendezvény, ahol a népdal kapja a főszerepet. A Magyar Dal Napja is Presser Gábor ötlete nyomán született, és országos fesztiválként szeptember második hétvégéjén rendezték meg. Sajnálatos módon azóta megszűnt, holott szükség volna egy hétvégére, amikor a magyar zeneszerzők műveit ünnepelhetjük. A Magyar Népdal Napját azonban minden évben megrendezzük 2014 óta. A magyar népdal egyetemes és örök, a fesztivál keretei között pedig átadhatjuk az utánunk következő generációknak a népdal és a népzene szeretetét. Martonvásáron szeptember harmadik hétvégéje a népdalé.

 

_D0A5596_Copy
Kunos Tamás, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetője


Miért éppen Martonvásár lett a rendezvény helyszíne?

Presser Gábor kérése az volt, hogy ne fővárosi programot szervezzek. Ezzel egyetértettem. Elég régóta járom az országot a Csík Zenekarral, melynek alapító tagja vagyok, és tudom, ma már nem igaz az a mondás, hogy mindennek Budapest a központja. Martonvásáron 16 évet éltem, és ez alatt az idő alatt megismertem a várost, a helyi környezetet, az angolparkot. A kastély szomszédságában pedig épp akkoriban építettek egy fantasztikus művelődési központot, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központot. A név nem véletlen: a klasszikus zenének már az 1800-as évektől óriási jelentősége van Martonvásáron, hiszen Beethoven két alkalommal is a Brunszvik családnál vendégeskedett. A klasszikus zenei hagyományok a nyáresti koncertek keretében tovább élnek, ráadásul a ’80-as évek végén itt indult el elsőként a művészeti oktatás. Kézenfekvő volt, hogy a Magyar Népdal Napjának is ez a település legyen az otthona, és az önkormányzat első szóra teljes mellszélességgel az ügyünk mellé állt. A város infrastruktúrája alkalmas arra, hogy nagyon nívós, magas színvonalú rendezvényt szervezhessünk az érdeklődőknek. A közlekedés is jó, az autón kívül vonattal és busszal is gyorsan és könnyen megközelíthető a település. Mára pedig egy kiváló csapat is kiforrta magát, mellyel együtt építem a rendezvény brandjét. Jó a kommunikációs stáb, fantasztikus grafikusunk van, segít az önkormányzat, és van egy szervezőtársam is: Pfiffer Zsuzsanna, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központ igazgatója. Mi már a szeptemberi program előtt kilenc hónappal azon dolgozunk, hogy a Magyar Népdal Napján igazán különleges műsorral várhassuk a vendégeket.

 

Az idei fesztivál egyik különlegessége, hogy a V4-országok közös örökségét is bemutatja.

A Magyar Népdal Napja jelentőségét nemcsak a népdal sokszínűsége, hanem a magyar és a szomszédos nemzetek közös kulturális értékeinek bemutatása is adja és erősíti. Fontos célnak tartom, hogy a népdal népszerűsítése és széles körű elfogadtatása jelen legyen a társadalomban, és ha a szomszédos nemzetek kulturális értékeit is bemutatjuk, akkor ennek turisztikai és gazdasági kapcsolódása is lehet. A V4-országok nemzeteit: a cseheket, a lengyeleket és a szlovákokat hívtuk meg a fesztiválra, hiszen a V4 soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be, így arra gondoltunk, szomszédoljunk egy kicsit. Olyan címet kerestünk ennek a programnak, melyben megtalálható a négy V – így lett Vasárnapi VendégVáró Vígasság. A kezdeményezésnek hagyományteremtő szándéka van, reméljük, hogy szoros együttműködést indíthat el. A zene gyönyörű, határokon átívelő közös nyelv, amellyel megtalálhatjuk az összhangot. Személyes tapasztalat is vezérelt a szervezés során. Két éve Pozsonyban Szlovákia rendezte meg a Magyar Hetet, ahova fellépő zenészént látogattam el, és az ottani emberek barátsággal, nyitott szívvel fogadták a produkcióinkat. Bízom benne, hogy ugyanilyen kíváncsisággal érkeznek a magyar emberek is a fesztiválra, és barátsággal fogadják majd a szomszéd országok művészeit.

 

_D0A5593_Copy


Hogyan állították össze a műsort? Kikkel találkozhatunk a rendezvényen?

Mindig arra törekszem, hogy ne csak művészi szempontból válogassak a programok között, hanem elképzeljem azt is, laikusként hogyan érezném magam jól a fesztiválon. Természetesen a minőséget ilyenkor is szem előtt tartom, de a nyitottság jegyében és a társművészeteket is bevonva alakítjuk ki a műsort. Így Lengyelországból idén nem is zenészeket hívtunk, hanem egy bábművészcsoportot. A Teatr Klinika Lalek művészeivel szeptember 16-án délelőtt találkozhatunk. Kilenc ember fog egy óriási elefántbábot mozgatni. Igazi látványosság lesz! Most folynak a tárgyalások arról, hogy a gasztronómia területén is megmutassuk, ki mint eszi a kolbászt Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Délután a helyi művészeti csoport is bemutatkozik: a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsora várja a látgatókat. A szlovák Michal Noga és kiváló zenekara már a sajtótájékoztatón is bemutatta, hogy lenyűgözően muzsikálnak. Ráadásul magyarul is tudnak játszani, így magyar népzenét is hallhatunk majd tőlük. Emellett a Fölszállott a páva szlovák változatának, az Énekel a Föld (Zem spieva) című műsornak a tavalyi győztes produkciója is eljön hozzánk. Őket követi Iva Bittová, világhírű cseh-morva hegedűművész-énekesnő, akinek zenéjét a cseh népdalok ihlették. Pál István Szalonna barátomat pedig, aki a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, felkértem, hogy hozzák el Megidézett Kárpátok című táncelőadásukat.

 

A koncertek mellett más programok is várják a közönséget?

Igyekeztünk odafigyelni arra, hogy ne csak a koncertek és a gasztronómiai élmények miatt jöjjenek el az érdeklődők. A családosokat a Hungarikum udvarban várjuk, ahol idén is megkóstolhatják a karcagi birkapörköltet, az akácmézet, a szürke marhából készült szalámit. Sőt: a hungarikummá vált magyar népi hangszereket is kipróbálhatják. Beszélgethetnek a tárógatókészítővel és játszhatnak cimbalmon. Szerettük volna közelebb hozni a közönséghez ezeket a hangszereket, hogy ne csak színpadról lássák őket. Az udvarban egyébként jó barátságok is kialakultak. A karcagiak úgy járnak hozzánk birkapörköltet főzni, mintha hazajönnének. A gyerekeknek tervezünk népi játszóteret, állatsimogatót, és egy igen nívós kézműves kirakódóvásár is része a fesztiválnak. Idén ráadásul nemcsak magyar készítőket látunk vendégül, hanem határon túlról is várjuk a kézműveseket és a kirakodókat. Egyedülálló műsort láthatunk szeptember 15-én is. Az 500 gyerekből álló kórus 12 település fiataljaiból sereglik össze erre az eseményre, ezért csak ekkor és itt hallhatja őket a közönség. Lesz népi divatbemutató is a Dűvő zenekarral. Ez szintén egyedi produkció az országban, és tavaly már óriási sikert aratott. A kifutón a népi iparművészek termékei: viseletek és ma is hordható ruhák mutatkoznak be az érdeklődőknek.

 

_D0A5406_Copy
Az 500 gyerekből álló kórus énekel a program sajtótájékoztatóján


Minden évben választ egy Kodály-gondolatot a rendezvény jelmondatának. Mi lett az idei?

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosok dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak az általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja” – mondta Kodály Zoltán.

 

 

A részletes programot a Magyar Népdal Napja honlapján érheted el ITT.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n

2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

ute_mahler_und_werner_mahlerostkreuz_kis

2018.11.16

Megnyíltak a Fotóhónap2018 fesztivál utolsó kiállításai! A tárlatok keretében történeti és kortárs képeken elevenedik meg két egykori kelet-európai nagyváros, Kelet-Berlin és Budapest. A csoportos kiállításon Sibylle Bergemann ’70-es, ’80-as években készült kelet-berlini városfotóit, életképeit láthatjuk, Ute és Werner Mahler Külvárosi Mona Lisák-portrésorozatában pedig fiatal lányokat klasszikus festményekről ismert pózokban.

csm_malerfuersten_0229_960x397_f4ec22eeff_2

2018.11.16

Az egyik legrangosabb németországi kiállítóhelyen, a bonni Bundeskunsthalle épületében 2019. január 27-éig látogatható a Malerfürsten (Festőfejedelmek) című kiállítás, amelyre 14 mű érkezett a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből. A tárlaton 11 Munkácsy által készített vagy hozzá kapcsolódó műalkotás látható.

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat. Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete.

Az UNICEF Magyarország és a Fővárosi Állat- és Növénykert Gyerekhang rendhagyó eseményt szervez november 16-án: a Holnemvolt Vár kapitányi posztját egy kisgyermek tölti be, valamint a Sünispotály állatmentőhelyen kisgyermek állatorvosok „gyógyítanak” majd.

Idén ismét hazánkban, Pécsett rendezik meg a Standard Táncok Formációs Világbajnokságát, amely a táncvilág legrangosabb összecsapásának számít. Az eseményre még a messzi Mongóliából is érkezik versenyző, a szervezők pedig kiemelkedően magas színvonalú bajnokságra számítanak. Mostanáig 16 formáció jelentkezett be a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A zentai Városi Múzeumban november 14-étől látható a Benes József emlékére létrehozott, Az ember vívódásai a térben című kiállítás. A bajmoki születésű, Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus tavaly novemberben hunyt el. Neki állít emléket a tárlat, amelynek képanyaga bemutatja a festő egész életművét, az egyetemi években festett daraboktól egészen a későbbi korszakokig, a portrékon keresztül a tájképekig és az absztrakt, különös művekig.

Nézőpontok címmel nyílt közös kiállítása november 14-én este három magyar festőművésznek Ankarában, a Cagdas (Kortárs) Művészeti Központban. A három alkotó: Kondor Attila, Mátyási Péter és Kecskés András között az egyik összekötő kapocs az, hogy mindannyian Budapest XI. kerületéből, Újbudáról érkeztek.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

stanley_jordan_masolata

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma