Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

Ötödik éve rendezik meg a Magyar Népdal Napját. Miért tartják fontosnak, hogy a magyar népdalnak legyen saját fesztiválja?

Ez a mi kultúrkincsünk, a magyar embereké, melyet évszázadok óta örökítünk át szülőről gyermekre. Az sem idegen gondolat, hogy rendezvényt szervezzünk pusztán a népdal köré, hiszen a táncháztalálkozó már évtizedek óta kiválóan működő program. Én viszont olyan fesztivált képzeltem el, amely szabadtéri és így akár több ezer embert is be tud fogadni. Az alapötletet Presser Gábortól kaptam. Évekkel ezelőtt egy éjszakai buszúton, a Csík Zenekar koncertje után megjegyezte: „Tamáskám, te kívülről-belülről ismered a szervezés csínját-bínját!” Arra kért, hogy a Magyar Dal Napja mellett legyen egy tematikus, önálló rendezvény, ahol a népdal kapja a főszerepet. A Magyar Dal Napja is Presser Gábor ötlete nyomán született, és országos fesztiválként szeptember második hétvégéjén rendezték meg. Sajnálatos módon azóta megszűnt, holott szükség volna egy hétvégére, amikor a magyar zeneszerzők műveit ünnepelhetjük. A Magyar Népdal Napját azonban minden évben megrendezzük 2014 óta. A magyar népdal egyetemes és örök, a fesztivál keretei között pedig átadhatjuk az utánunk következő generációknak a népdal és a népzene szeretetét. Martonvásáron szeptember harmadik hétvégéje a népdalé.

 

_D0A5596_Copy
Kunos Tamás, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetője


Miért éppen Martonvásár lett a rendezvény helyszíne?

Presser Gábor kérése az volt, hogy ne fővárosi programot szervezzek. Ezzel egyetértettem. Elég régóta járom az országot a Csík Zenekarral, melynek alapító tagja vagyok, és tudom, ma már nem igaz az a mondás, hogy mindennek Budapest a központja. Martonvásáron 16 évet éltem, és ez alatt az idő alatt megismertem a várost, a helyi környezetet, az angolparkot. A kastély szomszédságában pedig épp akkoriban építettek egy fantasztikus művelődési központot, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központot. A név nem véletlen: a klasszikus zenének már az 1800-as évektől óriási jelentősége van Martonvásáron, hiszen Beethoven két alkalommal is a Brunszvik családnál vendégeskedett. A klasszikus zenei hagyományok a nyáresti koncertek keretében tovább élnek, ráadásul a ’80-as évek végén itt indult el elsőként a művészeti oktatás. Kézenfekvő volt, hogy a Magyar Népdal Napjának is ez a település legyen az otthona, és az önkormányzat első szóra teljes mellszélességgel az ügyünk mellé állt. A város infrastruktúrája alkalmas arra, hogy nagyon nívós, magas színvonalú rendezvényt szervezhessünk az érdeklődőknek. A közlekedés is jó, az autón kívül vonattal és busszal is gyorsan és könnyen megközelíthető a település. Mára pedig egy kiváló csapat is kiforrta magát, mellyel együtt építem a rendezvény brandjét. Jó a kommunikációs stáb, fantasztikus grafikusunk van, segít az önkormányzat, és van egy szervezőtársam is: Pfiffer Zsuzsanna, a Brunszvik–Beethoven Kulturális Központ igazgatója. Mi már a szeptemberi program előtt kilenc hónappal azon dolgozunk, hogy a Magyar Népdal Napján igazán különleges műsorral várhassuk a vendégeket.

 

Az idei fesztivál egyik különlegessége, hogy a V4-országok közös örökségét is bemutatja.

A Magyar Népdal Napja jelentőségét nemcsak a népdal sokszínűsége, hanem a magyar és a szomszédos nemzetek közös kulturális értékeinek bemutatása is adja és erősíti. Fontos célnak tartom, hogy a népdal népszerűsítése és széles körű elfogadtatása jelen legyen a társadalomban, és ha a szomszédos nemzetek kulturális értékeit is bemutatjuk, akkor ennek turisztikai és gazdasági kapcsolódása is lehet. A V4-országok nemzeteit: a cseheket, a lengyeleket és a szlovákokat hívtuk meg a fesztiválra, hiszen a V4 soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be, így arra gondoltunk, szomszédoljunk egy kicsit. Olyan címet kerestünk ennek a programnak, melyben megtalálható a négy V – így lett Vasárnapi VendégVáró Vígasság. A kezdeményezésnek hagyományteremtő szándéka van, reméljük, hogy szoros együttműködést indíthat el. A zene gyönyörű, határokon átívelő közös nyelv, amellyel megtalálhatjuk az összhangot. Személyes tapasztalat is vezérelt a szervezés során. Két éve Pozsonyban Szlovákia rendezte meg a Magyar Hetet, ahova fellépő zenészént látogattam el, és az ottani emberek barátsággal, nyitott szívvel fogadták a produkcióinkat. Bízom benne, hogy ugyanilyen kíváncsisággal érkeznek a magyar emberek is a fesztiválra, és barátsággal fogadják majd a szomszéd országok művészeit.

 

_D0A5593_Copy


Hogyan állították össze a műsort? Kikkel találkozhatunk a rendezvényen?

Mindig arra törekszem, hogy ne csak művészi szempontból válogassak a programok között, hanem elképzeljem azt is, laikusként hogyan érezném magam jól a fesztiválon. Természetesen a minőséget ilyenkor is szem előtt tartom, de a nyitottság jegyében és a társművészeteket is bevonva alakítjuk ki a műsort. Így Lengyelországból idén nem is zenészeket hívtunk, hanem egy bábművészcsoportot. A Teatr Klinika Lalek művészeivel szeptember 16-án délelőtt találkozhatunk. Kilenc ember fog egy óriási elefántbábot mozgatni. Igazi látványosság lesz! Most folynak a tárgyalások arról, hogy a gasztronómia területén is megmutassuk, ki mint eszi a kolbászt Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. Délután a helyi művészeti csoport is bemutatkozik: a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsora várja a látgatókat. A szlovák Michal Noga és kiváló zenekara már a sajtótájékoztatón is bemutatta, hogy lenyűgözően muzsikálnak. Ráadásul magyarul is tudnak játszani, így magyar népzenét is hallhatunk majd tőlük. Emellett a Fölszállott a páva szlovák változatának, az Énekel a Föld (Zem spieva) című műsornak a tavalyi győztes produkciója is eljön hozzánk. Őket követi Iva Bittová, világhírű cseh-morva hegedűművész-énekesnő, akinek zenéjét a cseh népdalok ihlették. Pál István Szalonna barátomat pedig, aki a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, felkértem, hogy hozzák el Megidézett Kárpátok című táncelőadásukat.

 

A koncertek mellett más programok is várják a közönséget?

Igyekeztünk odafigyelni arra, hogy ne csak a koncertek és a gasztronómiai élmények miatt jöjjenek el az érdeklődők. A családosokat a Hungarikum udvarban várjuk, ahol idén is megkóstolhatják a karcagi birkapörköltet, az akácmézet, a szürke marhából készült szalámit. Sőt: a hungarikummá vált magyar népi hangszereket is kipróbálhatják. Beszélgethetnek a tárógatókészítővel és játszhatnak cimbalmon. Szerettük volna közelebb hozni a közönséghez ezeket a hangszereket, hogy ne csak színpadról lássák őket. Az udvarban egyébként jó barátságok is kialakultak. A karcagiak úgy járnak hozzánk birkapörköltet főzni, mintha hazajönnének. A gyerekeknek tervezünk népi játszóteret, állatsimogatót, és egy igen nívós kézműves kirakódóvásár is része a fesztiválnak. Idén ráadásul nemcsak magyar készítőket látunk vendégül, hanem határon túlról is várjuk a kézműveseket és a kirakodókat. Egyedülálló műsort láthatunk szeptember 15-én is. Az 500 gyerekből álló kórus 12 település fiataljaiból sereglik össze erre az eseményre, ezért csak ekkor és itt hallhatja őket a közönség. Lesz népi divatbemutató is a Dűvő zenekarral. Ez szintén egyedi produkció az országban, és tavaly már óriási sikert aratott. A kifutón a népi iparművészek termékei: viseletek és ma is hordható ruhák mutatkoznak be az érdeklődőknek.

 

_D0A5406_Copy
Az 500 gyerekből álló kórus énekel a program sajtótájékoztatóján


Minden évben választ egy Kodály-gondolatot a rendezvény jelmondatának. Mi lett az idei?

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosok dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak az általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja” – mondta Kodály Zoltán.

 

 

A részletes programot a Magyar Népdal Napja honlapján érheted el ITT.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma