2018.06.25

„Minden magyar ember figyelmét fel kell kelteni és meg kell nekik mutatni, hogy a magyar kultúra, a mi kultúránk végtelenül értékes” – fogalmazta meg Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának újonnan kinevezett kultúráért felelős államtitkára, akivel pályája kezdeteiről, színházigazgatóként szerzett tapasztalatairól és terveiről beszélgettünk.

_D0A3862_Copy


Az ön nevét nemcsak a cirkuszművészettel, hanem a színház világával is összeköthetjük. Mit adott önnek a színház?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a színház integráló művészeti ág, melyben az irodalomtól kezdve a zenén és a képzőművészeten át a táncművészetig sok minden megtalálható. De még a közművelődéshez is vannak kapcsolódási pontok: nem tudjuk eljuttatni a közönséghez a produkciónkat, ha nem hívjuk segítségül a közművelődési szakembereket. Aki színházzal foglalkozik, annak a kultúra szinte minden területéhez értenie kell valamelyest.

Békéscsabai színházi éveim alatt remek főnököm volt Domokos László – később az Állami Számvevőszék elnöke – személyében, aki nagyon szigorúan megkövetelte, hogy a megyei kulturális intézmények egymás munkájába aktívan bekapcsolódva lássák el feladataikat. Most, kultúráért felelős államtitkárként ugyanezt az együttműködést tapasztalom: az oktatás, a szociális ügyek, a sport és a kultúra összekapcsolódnak és folyamatosan törekszenek az aktív és sokoldalú együttműködések kialakítására.

 

Békéscsaba előtt több évig Cardiffban dolgozott főiskolai tanárként, a ’90-es években pedig öt éven át számos alkalommal hozott angol nyelvű színházi előadásokat és külföldi diákokat Magyarországra, támogatva a felsőoktatást. Miért döntött úgy, hogy külföldre megy?

Fiatalon, céhlegényként elindulunk a világba, hogy körülnézzünk, kiszélesítsük látókörünket. Szombathelyen születtem, az osztrák tévén nőttem fel, de közben ott húzódott a határon a vasfüggöny, amelynek mindig vágytam a túloldalára. Így mikor 18 éves koromban lehetőségem adódott arra, hogy átlépjem, nem sokat hezitáltam. Először Németországban töltöttem nyolc évet, majd az angolszász kultúra vonzásának engedve Nagy-Britanniába, Walesbe mentem.

Mindkét időszak fantasztikus volt, ám amíg Németországban keletről jött kívülállóként gyűjtöttem tapasztalatokat a nyugati világ kultúrájáról, addig Walesben már az európai kultúra képviselőjeként tevékenykedtem, és egy kicsit meg is tudtam váltani a világot. Két év után már rám bíztak nagy európai projekteket, többek között az utazószínházi tanítási rendszer kialakítását. Azt mondták, hogy ami addig egy országon belüli turné volt, az legyen inkább európai. Én pedig igyekeztem bizonyítani, és legjobb tudásom szerint ellátni a feladatomat.

 

_D0A3668_Copy


Bizonyított is, hiszen ez a projekt a brit-magyar államközi kulturális program részeként évekig sikerrel működött.

A walesi időszak egy csoda volt számomra. Több száz diákot, leendő nagy művészt hozhattam Magyarországra, akik a mai napig jó szívvel gondolnak vissza az itt töltött időre és a hazámra. Én is nagyon sokat tanultam ebből a projektből: többek között megértettem, hogy mi, magyarok mennyire nem hiszünk önmagunkban. A magyarországi hallgatók félénkebbek voltak, ám amikor éjszakába nyúló szakmai vitákba bonyolódtak a walesi diákokkal, levetkőzték gátlásaikat és felszabadultak. Hamar kiderült, milyen magas tudásszinten vannak, milyen jó meglátásaik vannak, emellett angolul is jól beszéltek – csak a visszaigazolás hiányzott nekik, hogy bátorságuk legyen megszólalni. Többek között ezt oldotta fel bennük ez az együttműködés, a személyes találkozások élménye.

 

Ezt követően, 2005 és 2006 között a Szabadkai Népszínházban dolgozott rendezőként, 2007-ben pedig Békéscsabára hívták, ahol önre bízták a színház igazgatását. Hogy emlékszik vissza erre a feladatra?

Békéscsabán olyan alkotó- és befogadóközösséget sikerült kiépíteni, amelyet nem volt könnyű otthagyni. Jó érzés volt, hogy megsüvegeltek a piacon, hogy utánam fordultak az utcán, és megköszönték, amit a város életéért tettem. Jó érzés egy olyan közösség tagjának lenni, amelyben a színész, a súgó és a világosítótechnikus is szívvel-lélekkel dolgozik, mert pontosan tudja, hogy a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy jobb legyen a városban élni. A Békéscsabán élő táncművészek, zeneművészek, festők, irodalmárok pedig a színészekkel együtt bebizonyították: az, hogy létre tudunk-e hozni egy kulturális közeget, senki máson nem múlik, csak saját magunkon.


_D0A3850_Copy

 

A 2015-ös évtől a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként és miniszteri biztosként tevékenykedett, most pedig kinevezték kultúráért felelős államtitkárnak. A cirkuszművészet iránti elkötelezettsége ettől függetlenül megmarad?

A cirkusz örök szerelem. Számomra nagy álom egy vezető intézményt létrehozni Európa közepén, és ezt az álmot nem is adtam fel. Rendkívül megtisztelő felkérés, hogy most egy időre én irányítsam a magyar kultúrát, de az volt a kérésem, hogy ennek a munkának a befejeztével azt az álmot, amit az Európai Cirkuszművészeti Központ létrehozásával kapcsolatban dédelgetek, tovább vihessem.

Európa közepén vagyunk, és a szomszédunkban sehol sincsen kőcirkusz – pontosan ezért sok országban nem is tudják, hogy ez a művészeti ág milyen különleges válfaja az előadóművészetnek. Talán a cirkuszművészet az egyetlen olyan művészeti közeg, ahol a hároméves gyermektől a nyolcvanéves nagypapáig minden generáció egyforma intenzitással van jelen és alkot, és ahol a közönség épp ilyen intenzitással fogadja be a produkciót. Gondoljunk csak bele: a nézőtéren a totyogó gyermekektől kezdve a kamaszokon át a szülőkig és a nagyszülőkig minden korosztály képviselteti magát, és nem a másik miatt vannak ott, hanem maguk miatt, mivel tényleg úgy érzik, hogy elbűvöli őket a cirkusz világa, az emberi erővel megvalósítható csoda.

Ott, ahol átlátják, hogy ez egy művészeti ág, nem pedig szórakoztatóipari termék, virágzik a cirkuszművészet, amely tulajdonképpen az egymásra figyelésről, egymás elfogadásáról és fontos társadalmi üzenetekről is szól. Azokban az országokban azonban, ahol nem ismerték fel ezt az értéket, ma haldoklik vagy már nincs is cirkuszművészet. Mi ki szeretnénk használni a helyzeti előnyünket, és létre kívánunk hozni egy olyan központot, amely által ebben a művészeti ágban Európa vezető hatalma lehetünk.

 

Pályája során nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. Ezt államtitkárként, a kultúra területén is fontosnak tartja?

Természetesen. Nagyszerű lehetőség, hogy a miniszteri értekezleten egymás mellett ülünk az oktatásért, a sportért és a szociális ügyekért felelős államtitkárral. Ezek mind-mind összetartozó területek, számos kapcsolódási pont és közös ügy van. A minap a közoktatásért felelős helyettes államtitkárral arról beszéltünk: ha gyermekeinket bánat éri, vajon milyen magyar kulturális tradícióból meríthetnek erőt. Ezen a téren is összekapcsolódik oktatás és kultúra, egymástól szinte elválaszthatatlanul. E kettő az én életemben is együtt volt jelen, a mostani munkámban sem lesz másként.


_D0A3825_Copy

 

Elődje, dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelt figyelmet fordított a klasszikus zene területére. Múltjára való tekintettel ön a színház, illetve a cirkuszművészettel szeretne kiemelten foglalkozni?

Mivel az előadóművészet világából érkeztem, erre a területre van leginkább rálátásom, de államtitkárként az a feladatom, hogy a könyvtárakkal, múzeumokkal, levéltárakkal és a közművelődési intézményekkel is ugyanekkora hangsúllyal foglalkozzak. Népművelői diplomával is rendelkezem, nagyon tisztelem a közművelődési szakemberek munkáját. Nézzünk is egy konkrét példát: a megyéink levéltáraiban olyan értékek vannak, amelyekre a fiatal generáció figyelmét is fel kell hívnunk. Én személy szerint azt szeretném elérni, hogy legyen trendi levéltárba járni, kutatni és megismerni a saját gyökereinket, akár a családunk, akár szűkebb környezetünk, akár szülővárosunk történetéről és múltjáról van szó.

 

Kultúráért felelős államtitkárként melyek a fő céljai?

Kulcsszavaim: egyén, család, közösség, nemzet. Fel kell fedeznünk, hogy kik azok, akikhez el kívánjuk juttatni az üzeneteinket, akikhez közelebb akarjuk vinni a kultúrát. Meg kell néznünk, melyek azok a legapróbb, illetve legnagyobb színterek, ahol a kultúra létrehozói és befogadói találkozhatnak egymással. Nagyon széles réteget kell elérnünk, nemcsak egy szűk, magasművészetet értő közönséget.

Nekünk, akik a kultúra területének irányításáért felelünk, a legkisebb falu legkisebb közösségére és a magasművészet képviselőire és befogadóira egyaránt gondolnunk kell. És ez óriási felelősség. Sosem felejtem el: még a békéscsabai színház igazgatója voltam, amikor egy nap Kétegyházán autóztam át, és megpillantottam egy asszonyt, nagy zsákot szállított a kerékpárján. Vajon el szokott menni színházba? – merült fel bennem a kérdés, majd rádöbbentem, hogy az én feladatom, hogy minden egyes embert, köztük ezt az asszonyt is, elérjek, és rávegyek arra, hogy elmenjen színházba. Most sem kisebb a felelősségem. Arra kell törekednem, hogy minden magyar ember figyelmét felkeltsem és megmutassam itthon is és külföldön is: a magyar kultúra, a mi kultúránk végtelenül értékes, a magyar az egyik legkiműveltebb emberfő a világon.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Foto_LFKZ_OTK

2018.07.18

Zenei csemegével készül július 23-án a Liszt Ferenc Kamarazenekar az Óbudai Társaskör szabadtéri helyszínén. A Muzsika a kertben címmel megrendezett nyári programsorozatra az együttes mindig különleges darabokat állít össze: idén a korábbi válogatásaikra is rálicitálnak! Emellett a zenekar fellép a Művészetek Völgyében és a franciaországi Festival de Bergeracon is.

5b4dbadaee040_original_masolata1

2018.07.17

A fesztivál szóról – majdnem – mindenkinek a Sziget jut eszébe. Arról pedig a szabadság, a világ másik tájáról „idetévedt”, vidám turisták hada, no, meg a szívben is dübörgő zene. A Sziget Fesztivál többek között az imént leírtakkal várja azokat, akik nem bánják, ha poros lesz a cipőjük, de valami olyat is kínál, amelyet kevesen próbálnak ki egy fesztiválon. Pedig bizony a Szigeten mozi is van. Idén ne hagyjátok ki!

_D0A4791_Copypalya

2018.07.17

Idén is fellép Palya Bea énekes a Művészetek Völgyében! Hogy mit is jelent neki ez a fesztivál? „Zenét, táncot, gyerekeket, felnőtteket, kapcsolódást, a természetnek és a kultúrának ezt a nagyon különleges egységét, amely nekem mindig szívdobogtató” – árulta el korábban az énekesnő a Kultúra.hu-nak. Mikor és hol találkozhatunk vele? Mi volt az első élménye a Völgyről? Tudd meg cikkünkből!

Szerencsére nem kell újabb 11 évet várni a következő Fahrenheit buliig, ugyanis a banda nyár végén ismét koncertezik, ráadásul újra a fővárosban lépnek színpadra! A Fahrenheit augusztus 29-én a Barba Negra Trackben. A tagok újra hazacsábították Tobola Csabát, hogy üljön a dobok mögé, de nemcsak ez lesz a meglepetés!

Már június óta teltházas előadásokkal zajlik a Budapesti Nyári Fesztivál a Margitszigeten és a Városmajorban, a több mint száz programot kínáló programsorozat keretében júliusban mutatják be A Cirkuszhercegnő című operettet. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség. A darabot két alkalommal, július 20-án és 21-én játsszák a szabadtéri színpadon, ősztől pedig a Miskolci Nemzeti Színházban is látható lesz.

Csaknem száz külföldi hallgató érkezik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) július 22-én kezdődő Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem elnevezésű programjára. A tanórákat heti 40 órában, 5-10 tagú csoportokban, öt nyelvi szinten szervezik. A diákoknak gasztronómiai, fonetikai és sportklubot is szerveznek. A nyári egyetem harmadik hete alatt rendezik meg a tanároknak szóló módszertani továbbképzést, amelyre határon innen és túlról egyaránt érkeznek részvevők.

Több mint százhatvanezren látták január eleje és június vége között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékmentő akciója, az Értéktár program keretében megvásárolt és az ország múzeumaiban elhelyezett festményeket, gyűjteményeket. Az egri Dobó István Vármúzeumban eddig több mint tízezer látogató kereste fel a Fegyvermustra című, június 22-én nyílt interaktív, állandó kiállítást.

A Filmalap kezdeményezésére a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra nőhet a filmszakmai közvetett támogatás, vagyis az elszámolható filmgyártási költségek utáni adókedvezmény mértéke. A javaslat célja, hogy a magyar filmipar megőrizze vezető pozícióját, tovább növelje versenyképességét az európai filmgyártásban. A megemelt állami támogatás a kisebb költségvetésű, magyar kultúrát, történelmet bemutató filmalkotások megvalósulását is elősegíti.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma