Ferenczy-banner

2017. március 25.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.03.10
Wéber Anikó

A világ legjobb gyerekkönyvei közé került fel Kollár Árpád: Milyen madár című könyve. A szerző két felnőtt kötete után kezdett a gyerekversek írásába. Minek köszönhető a pozitív fogadtatás és elismerés? Mennyiben más gyerekeknek írni, mint felnőtteknek? Ezekről beszélgettünk Kollár Árpáddal, akinek a kötete is tele van kérdésekkel: hová tűnik a tavasz, amikor márciusban havazik, és mi lesz a hóval, ha mi már nem leszünk?

milyenmadar_02-500x333


Kollár Árpád verseskötete, amely a Csimota Könyvkiadónál jelent meg, felkerült a 2016-os IBBY Honour List-re a világ legjobb gyerekkönyvei közé. „Jólesik, hogy értékeli a szakma azokat a szempontokat, amelyek mentén megírtam a verseket” – mondja a szerző, aki szerint a magyar gyerekvers hagyománya – múltja és jelene is – nagyon erős, a környező országokban azonban kevésbé jelentős a gyerekvers-irodalom, gyakran nem fogy annyira a boltokban, ezért is fontos, hogy magyar gyerekverskötet felkerülhetett a listára.

 

A könyv az átlagosnál bátrabban nyúl olyan témákhoz, hangulatokhoz, gyerekekkel kapcsolatos mindennapi élethelyzetekhez, amelyek más gyerekversekben ritkábban kerülnek elő. Határozottan kérdez rá a gyerekek világára, idézi meg annak hangulatait a kíváncsiságtól kezdve a szomorúságon át a játékosságig. A szerző arra törekedett, hogy szóhasználatában, tematikájában és költészeti eszköztárában is felfrissítse a gyerekverseket.


kollar___fenykep___egesz

 

Bár a rím, ritmus és játékosság ezekben a szövegekben is jelen van, kevésbé domborodik ki. „Inkább a gyermek hétköznapjainak apróságai, érzései, hangulatai hangsúlyosak, amelyekbe becsempésztem valamit a kortárs felnőtt irodalom nyelvezetéből és eszköztárából. Már ha van ilyen különbségtétel egyáltalán” – jegyzi meg a szerző, hozzátéve, hogy nincs is olyan nagy szakadék a jó gyerekirodalom és jó felnőttirodalom között, mint ahogy sokan gondolják. „Néha felolvasok felnőtt verseket is a gyerekeimnek, és bár mást jelentenek számukra, mint például nekem, mégis tudnak velük mit kezdeni. A gyerekeket persze más dolgok érdekelnek, másmilyen nyelven kell hozzájuk szólni, de nekik is vannak érzéseik, gondolataik, tapasztalataik és kérdéseik, melyek nem is különböznek annyira a felnőttekétől. Illetve a felnőtt is volt egyszer gyerek. A Milyen madár olvasói között is számos fiatal felnőtt olvasó van, akiktől több visszajelzést is kaptam már, hogy számukra is sokat jelentenek ezek a versek.”

 

A Milyen madár fel is kínál az olvasóknak komolyabb, „felnőttesebb” verseket, különösen a kötet végén. „A gyerekek sokkal többet megértenek ezekből, mint ahogy azt mi elsőre gondolnánk, bátran lehet velük beszélgetni komolyabb témákról is.”


milyenmadar_01-500x333


Ezért lehetséges, hogy a kötetben előkerül a kérdés: mi lesz belőlem? Mi lesz a világgal, ha én már nem leszek? „Nem tudtam megkerülni ezt a kérdést, mert a saját gyerekim is feltették azt nekem. Van olyan életszakasz a kicsik életében, amikor erősen felmerül bennük ez a kérdés, és ha nem is tudunk megnyugtató válaszokat adni, nem kell megkerülni, érdemes őszintén beszélgethetünk velük.”

 

A kérdésekből amúgy is számtalan van a kötetben. Mi lehet a csillagok mögötti más csillagok mögött? Miért nem folyik ki a csőből a sötét? „A gyerekeim állandóan kérdeznek. A könyv egy részében ezért azt az életszakaszt próbáltam felidézni, amikor megismerjük a világot, és ez hihetetlenül izgalmas. Minden furcsa, minden új. Mindennek próbálunk értelmet tulajdonítani, pedig a világban nincs mindennek értelme. De mi igyekszünk a látottakat egy sajátos rendszerben elhelyezni. Ezért van ennyi kérdés a kötetben. Meg azért is, mert sokszor nem ismerjük a válaszokat, és a válaszoknál gyakran fontosabb, hogy a kérdések mentén elinduljon a gyerekben a játékos, felfedező gondolkodás.”


milyenmadar_04-500x333


„Ilyen intenzív alkotói időszakom még nem volt korábban, mint amikor ezt a kötetet írtam. Ennyire tudatosan nem gondolkodtam még el költészetről, gyerekekről, világról. Valóban nekem is fel kellett mérnem, hogy mi az, ami a gyereknek való, milyen szavakkal, versekkel lehet eljutni hozzájuk. Sokat figyeltem a gyerekeimet, és gondolkodtam arról, milyen volt a gyerekkorom, mit szerettem, mitől féltem. Próbáltam hangulatokat felidézni a gyerekkoromból, sokszor ezekből a hangulatokból építkeztem. Elkezdett érdekelni, milyen a jó és a rossz gyerekvers, milyet írnék, milyet nem írnék. Tudtam, nem szeretnék csak a poénra kihegyezett formaverset írni, melyik hagyományt nem szeretném követni. Weöres Sándor azért benne van a kötetben, de szeretem Kovács András Ferenc műveit is, az alkotás időszakában pedig sokszor hallgattam Domonkos István megzenésített verseit, mert a hangulatuk sokat segítettek írás közben” – meséli Kollár Árpád.

 

A szövegek mellett a kötet illusztrációi is nagyon erősek, amelyeket Nagy Norbert készített. „Szépen összefogja az illusztráció a kötet többszólamúságát. Játékos, nagyon komoly anyag, amely tényleg hozzájárul a versek értelmezéséhez. A szabadság érződik rajta, van olyan kép, amely nem is szerepel sehogy a szövegben, mégis borzasztóan jól illik hozzá. A kötet hangulatát, lelkületét, és játosságát ugyanis nagyon elkapta az illusztrátor, a gyerekek is szeretik a merész képeket.” Arra azonban, hogy miért szerepelnek főleg nyulak a rajzokon, nincs válasz. De talán nem is a válasz a fontos, hanem a kérdés, amelyből számtalan fogalmazódik meg a gyermek és felnőtt olvasóban, ha kézbe veszi a kötetet.

 

„te nyugtass meg, erdő, ha lázam van és fázom,

benned is erdő van, abban még egy erdő,

ahol a vad kutyák nem látják az őzet,

abban az erdőben ott lapulok én is,

zümmögj bennem, erdő, súgd meg a fák nevét,

holnap fölgyújtanak, ma még zöld a szíved.”

 

Készítette: Wéber Anikó

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

_D0A2536_Copy

2017.03.25

Átadták az első Psota Irén-díjat március 24-én a Madách Színházban; az elismerést Hegyi Barbara színművész, a Spirit Színház jelöltje kapta. Psota Irén emlékére Almási Éva, a Nemzet Színésze hozta létre az alapítványt, amely mostantól minden évben díjat adományoz annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek, akinek kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltók.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Néptáncos gyermekekről szóló fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Fonó Budai Zeneházban április közepéig – hangzott el az M1 aktuális csatorna március 23-ai műsorában. Knap Zoltán fotóriporter elmondta: az Újbudai Babszem Táncegyüttest fotózva a táncmozdulatokon túl az érzelmeket, az örömöt és bánatot, a fellépések előtti izgalmat, az együttes közösségként való együttlétét is igyekezett megörökíteni.

Életműdíjjal tüntetik ki Tarr Bélát a bécsi Let’s Cee Filmfesztiválon. A rendező a már javában zajló mustra március 25-ei díjátadó gáláján veheti át a Star of the Urania elnevezésű díjat munkássága elismeréseként. A fesztivál honlapja az elmúlt harminc év egyik legnagyobb hatású rendezőjeként említi a magyar alkotót, aki a díjátadót követően, március 26-án A filmkészítés művészetéről címmel tart mesterkurzust az érdeklődőknek a bécsi Uránia Moziban.

A Katapult Film rendezvénysorozatot szervez Török Ferenc 1945 című filmjének alkotóival, szereplőivel március 31-étől április 21-éig. A mai filmforgalmazás új technikákat, megközelítéseket és ötleteket kíván, ezért a forgalmazó az 1945 moziba juttatásakor kulturális rendezvényekkel veszi körbe a budapesti filmbemutatót, hogy több csatornán érje el reménybeli közönségét.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma