2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.10
Wéber Anikó

A világ legjobb gyerekkönyvei közé került fel Kollár Árpád: Milyen madár című könyve. A szerző két felnőtt kötete után kezdett a gyerekversek írásába. Minek köszönhető a pozitív fogadtatás és elismerés? Mennyiben más gyerekeknek írni, mint felnőtteknek? Ezekről beszélgettünk Kollár Árpáddal, akinek a kötete is tele van kérdésekkel: hová tűnik a tavasz, amikor márciusban havazik, és mi lesz a hóval, ha mi már nem leszünk?

milyenmadar_02-500x333


Kollár Árpád verseskötete, amely a Csimota Könyvkiadónál jelent meg, felkerült a 2016-os IBBY Honour List-re a világ legjobb gyerekkönyvei közé. „Jólesik, hogy értékeli a szakma azokat a szempontokat, amelyek mentén megírtam a verseket” – mondja a szerző, aki szerint a magyar gyerekvers hagyománya – múltja és jelene is – nagyon erős, a környező országokban azonban kevésbé jelentős a gyerekvers-irodalom, gyakran nem fogy annyira a boltokban, ezért is fontos, hogy magyar gyerekverskötet felkerülhetett a listára.

 

A könyv az átlagosnál bátrabban nyúl olyan témákhoz, hangulatokhoz, gyerekekkel kapcsolatos mindennapi élethelyzetekhez, amelyek más gyerekversekben ritkábban kerülnek elő. Határozottan kérdez rá a gyerekek világára, idézi meg annak hangulatait a kíváncsiságtól kezdve a szomorúságon át a játékosságig. A szerző arra törekedett, hogy szóhasználatában, tematikájában és költészeti eszköztárában is felfrissítse a gyerekverseket.


kollar___fenykep___egesz

 

Bár a rím, ritmus és játékosság ezekben a szövegekben is jelen van, kevésbé domborodik ki. „Inkább a gyermek hétköznapjainak apróságai, érzései, hangulatai hangsúlyosak, amelyekbe becsempésztem valamit a kortárs felnőtt irodalom nyelvezetéből és eszköztárából. Már ha van ilyen különbségtétel egyáltalán” – jegyzi meg a szerző, hozzátéve, hogy nincs is olyan nagy szakadék a jó gyerekirodalom és jó felnőttirodalom között, mint ahogy sokan gondolják. „Néha felolvasok felnőtt verseket is a gyerekeimnek, és bár mást jelentenek számukra, mint például nekem, mégis tudnak velük mit kezdeni. A gyerekeket persze más dolgok érdekelnek, másmilyen nyelven kell hozzájuk szólni, de nekik is vannak érzéseik, gondolataik, tapasztalataik és kérdéseik, melyek nem is különböznek annyira a felnőttekétől. Illetve a felnőtt is volt egyszer gyerek. A Milyen madár olvasói között is számos fiatal felnőtt olvasó van, akiktől több visszajelzést is kaptam már, hogy számukra is sokat jelentenek ezek a versek.”

 

A Milyen madár fel is kínál az olvasóknak komolyabb, „felnőttesebb” verseket, különösen a kötet végén. „A gyerekek sokkal többet megértenek ezekből, mint ahogy azt mi elsőre gondolnánk, bátran lehet velük beszélgetni komolyabb témákról is.”


milyenmadar_01-500x333


Ezért lehetséges, hogy a kötetben előkerül a kérdés: mi lesz belőlem? Mi lesz a világgal, ha én már nem leszek? „Nem tudtam megkerülni ezt a kérdést, mert a saját gyerekim is feltették azt nekem. Van olyan életszakasz a kicsik életében, amikor erősen felmerül bennük ez a kérdés, és ha nem is tudunk megnyugtató válaszokat adni, nem kell megkerülni, érdemes őszintén beszélgethetünk velük.”

 

A kérdésekből amúgy is számtalan van a kötetben. Mi lehet a csillagok mögötti más csillagok mögött? Miért nem folyik ki a csőből a sötét? „A gyerekeim állandóan kérdeznek. A könyv egy részében ezért azt az életszakaszt próbáltam felidézni, amikor megismerjük a világot, és ez hihetetlenül izgalmas. Minden furcsa, minden új. Mindennek próbálunk értelmet tulajdonítani, pedig a világban nincs mindennek értelme. De mi igyekszünk a látottakat egy sajátos rendszerben elhelyezni. Ezért van ennyi kérdés a kötetben. Meg azért is, mert sokszor nem ismerjük a válaszokat, és a válaszoknál gyakran fontosabb, hogy a kérdések mentén elinduljon a gyerekben a játékos, felfedező gondolkodás.”


milyenmadar_04-500x333


„Ilyen intenzív alkotói időszakom még nem volt korábban, mint amikor ezt a kötetet írtam. Ennyire tudatosan nem gondolkodtam még el költészetről, gyerekekről, világról. Valóban nekem is fel kellett mérnem, hogy mi az, ami a gyereknek való, milyen szavakkal, versekkel lehet eljutni hozzájuk. Sokat figyeltem a gyerekeimet, és gondolkodtam arról, milyen volt a gyerekkorom, mit szerettem, mitől féltem. Próbáltam hangulatokat felidézni a gyerekkoromból, sokszor ezekből a hangulatokból építkeztem. Elkezdett érdekelni, milyen a jó és a rossz gyerekvers, milyet írnék, milyet nem írnék. Tudtam, nem szeretnék csak a poénra kihegyezett formaverset írni, melyik hagyományt nem szeretném követni. Weöres Sándor azért benne van a kötetben, de szeretem Kovács András Ferenc műveit is, az alkotás időszakában pedig sokszor hallgattam Domonkos István megzenésített verseit, mert a hangulatuk sokat segítettek írás közben” – meséli Kollár Árpád.

 

A szövegek mellett a kötet illusztrációi is nagyon erősek, amelyeket Nagy Norbert készített. „Szépen összefogja az illusztráció a kötet többszólamúságát. Játékos, nagyon komoly anyag, amely tényleg hozzájárul a versek értelmezéséhez. A szabadság érződik rajta, van olyan kép, amely nem is szerepel sehogy a szövegben, mégis borzasztóan jól illik hozzá. A kötet hangulatát, lelkületét, és játosságát ugyanis nagyon elkapta az illusztrátor, a gyerekek is szeretik a merész képeket.” Arra azonban, hogy miért szerepelnek főleg nyulak a rajzokon, nincs válasz. De talán nem is a válasz a fontos, hanem a kérdés, amelyből számtalan fogalmazódik meg a gyermek és felnőtt olvasóban, ha kézbe veszi a kötetet.

 

„te nyugtass meg, erdő, ha lázam van és fázom,

benned is erdő van, abban még egy erdő,

ahol a vad kutyák nem látják az őzet,

abban az erdőben ott lapulok én is,

zümmögj bennem, erdő, súgd meg a fák nevét,

holnap fölgyújtanak, ma még zöld a szíved.”

 

Készítette: Wéber Anikó

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma