NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.11

Az 1848-as 12 pont egyik követelése a következő volt: „Évenkinti országgyűlés Pesten”. Ez 1865-ben valósulhatott meg, amikor megépült az ideiglenes magyar képviselőház. Az épület mindegyikünk számára kézzelfogható, hiszen a húszezres bankjegyünkön – jobb esetben – bármikor kézbe vehetjük.

yblkep

A pompás neoreneszánsz palotán manapság – a történelmi múlt ellenére – olasz zászló lobog. A Műtárgyak Éjszakája Extra programsorozat során Ordasi Zsuzsanna vezetésével ismerkedhettünk meg Ybl Miklós csodás épületének titkaival.

20190906_161744

Először 1843-ban döntöttek a képviselők országház építéséről Pesten, erre több pályamű el is készült, de a Habsburgok nem járultak hozzá magyar nemzeti identitású épület megvalósításához. A szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban természetesen fel sem merülhetett ez az igény, a kiegyezés küszöbén azonban már beleegyezett az uralkodó az önálló képviselőház építésébe. Az 1865 nyarán meghozott döntés egyben azt is jelentette, hogy a következő, december 15-i ülést már az új helyszínen kellene megtartani.

20190906_162625

 

A meghívásos pályázatot Ybl Miklós nyerte, aki vállalta, hogy alig 4 hónap alatt elkészül az épülettel. A Nemzeti Múzeum tőszomszédságában, arisztokrata családok palotái között, az egykori „szekercés” laktanya – katonai lóistálló – helyén indult a munka rohamos tempóban 1865 augusztusában. Az építést a korábban szintén pályázó Diescher József vezette, nevét ma is emléktábla őrzi. A képviselőház valóban elkészült 4 hónap alatt, a decemberi diétára azonban – az épület nedvessége miatt – még nem kerülhetett sor, így az első ülést a 1866. április 16-án tartották itt.

Ybl Miklós a toszkánai építészet szerelmese és követője volt, így ezen a munkáján is a reneszánsz hagyományokat, a harmóniára törekvést, az arányosságot követte. Az épület homlokzata hármas tagolású, reneszánsz motívumokkal díszített. Külön érdekesség, hogy az épület tetejére a magyar királyság angyalos címere került fel, pedig ekkoriban a királyság még nem is létezett.

10

Ybl három bejáratot tervezett az épületre, a főbejárat pontosan szemben van a Nemzeti Múzeum oldalsó ajtajával, mégpedig nem véletlenül: a magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében tartotta üléseit, így a felső- és alsóházat csupán pár lépés választotta el egymástól.

20190906_163023

A főbejáraton belépve az aulán át a lenyűgöző méretű ülésterembe jutunk.

20190906_153310


A terem természetes megvilágítását üvegtető biztosította, amely kiváló mérnöki teljesítményről tett tanúbizonyságot, hiszen a 652 m² felület befedése igazi kihívást jelentett. Ybl a reneszánsz elveket szem előtt tartva tervezett, minden épületelem helye, mérete, elhelyezkedése pontosan kiszámított volt: a karzat tartóoszlopainak magassága megegyezik egymás közti, valamint a faltól való távolságukkal is.

20190906_161334


A megálmodott harmóniát rögtön az első ülésnapon megbontotta az alsóház, egyrészt akusztikai problémákra, másrészt a kor parlamenti szokásaira hivatkozva. A reneszánsz szimmetria jegyében Ybl az angol parlament kétoldalas elhelyezkedését vette alapul, a képviselők azonban a bécsi parlament patkó formájú ülésrendjét szerették volna viszontlátni.

Rögtön átépítésbe fogtak, elkészültek az új padsorok, de az eredeti tájoláshoz képest 90 fokkal elforgatva, felborítva ezzel Ybl teljes tervezési koncepcióját. A házelnöki páholy, a felsőházi képviselők számára kialakított erkélyek és a királyi páholy elhelyezése és ezzel léte is – megkérdőjeleződött.

20190906_154723


A képviselőház 1902-ig, a jelenlegi Parlament épületének elkészültéig töltötte be azt a feladatot, amiért megépült. Ezután nem volt már igazi funkciója, vásárokat, piacokat, fesztiválokat tartottak benne, a két világháború alatt pedig katonai kórház működött az épületben.

A 2. világháborút megelőző magyar-olasz barátság megerősítésére a főváros 1942-ben Olaszországnak adományozta a képviselőházat, amelyben így 1943 óta működik az Olasz Kultúrintézet. Az épület tulajdonosa az olasz állam, ezért leng a Bródy Sándor utcai palotán jelentős magyar történelmi múltja ellenére az olasz lobogó.


20190906_163359


Az olasz tulajdonjog ellenére az épület felújításához a magyar állam többször is segítséget nyújtott, de az olasz fél is több változtatást, átépítést végzett. Ezek egy része sajnos nem vált az épület javára: az üléstermet néhány éve díszítő festmény, Ybl kortársa, id. Markó Károly Tájkép Tivoli mellett című művének felnagyított reprodukciója egyáltalán nem illik a terem hangulatához, ahogyan a 80-as években beépített világítótestek is nagyon elütnek a reneszánsz harmóniától.


Mégis inkább örülhetünk, hogy ez a történelmi épület ma is működik, használják, karbantartják és mindenki számára nyitott, hiszen az Olasz Kultúrintézet rendezvényei nyilvánosak.

 

Budai Kriszta

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma