Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.04.16

Vetítésekkel és programokkal ünnepli számos filmes szervezet, filmforgalmazó és országos mozihálózat a magyar film napját április 30-án. A Magyar Nemzeti Filmalap felhívásban buzdította a mozikat, a filmforgalmazókat, a művelődési házakat, a könyvtárakat, az iskolákat, valamint a kulturális és az oktatási intézményeket, hogy saját szervezésű programokkal csatlakozzanak az ünnephez.

A programok lehetnek vetítések, találkozók, szakmai beszélgetések, játékos vetélkedők, a lényeg az, hogy a csatlakozó intézmények országszerte meg tudják szólítani a filmszerető közönséget. A már csatlakozott intézmények között van az Art Mozi Egyesület, a Budapest Film, a Cinema City, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Filmakadémia, az Uránia Nemzeti Filmszínház, illetve számos forgalmazó, vidéki művelődési ház és mozi. A magyar film napjára a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága a magyar filmtörténetet átölelő filmlistát tett közzé, amelyből a partnerek kiválaszthatják a vetíteni kívánt filmeket. A lista a felújított és digitalizált filmekkel folyamatosan bővül.


film-2205325_960_720

 

A Magyar Nemzeti Filmalap és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös programsorozattal is ünnepel. Kiállítás készül A táncz című első magyar mozgókép fennmaradt jelenetfotóiból az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével, valamint április 30-án délelőtt Dargay Attila Szaffi című rajzfilmje felújított változatának premierje lesz a Kedd Stúdió forgalmazásában. A gyerekeket filmrajzoló, képregény készítő és egyéb izgalmas foglalkozások várják. A közelmúlt legnagyobb közönségsikere, a Kincsem is műsoron lesz, majd a magyar filmművészet előtt tisztelegve az 1918-ban Garas Márton rendezésében készült némafilmet, A tánczosnőt vetítik Darvas Ferenc zongorakíséretével. Este 35 milliméteres kópiáról Tímár Péter Csinibaba című zenés filmjét játsszák Gálvölgyi János, Galla Miklós, Nagy Natália, Molnár Piroska, Németh Kristóf, Reviczky Gábor, Igó Éva és Lázár Kati főszereplésével.

 

A magyar filmművészet megszületése óta eltelt csaknem 120 év minden időszakában nagy számmal voltak jelen olyan kiemelkedő tehetségű filmalkotók, akik magyar vagy külföldi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet és a magyarországi filmgyártást. Az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást 117 évvel ezelőtt, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban, a mai Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek tetőterasza a forgatás helyszíne is volt egyben. Ennek tiszteletére minden évben a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt kíván tisztelegni a filmes szervezet a magyar film napján. A programokhoz folyamatosan csatlakozhatnak az intézmények, szervezetek a Filmalap holnapján.



Forrás: MTI

Fotó: pixabay.com

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma