Ferenczy-banner

2017. március 26.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.03.20

A magyar uralkodók koronázási érmeit bemutató forradalmi alkotás jelent meg decemberben. A február 21-én bemutatott kötet teljesen átfogó képet ad arról, milyen zsetonokat és érmeket adtak ki egykori uralkodóink 1508-tól kezdve egészen 1916-ig. A mű felépítéséről, a munka folyamatáról kérdeztük az egyik szerzőt, Tóth Csabát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve adta ki az érmeket és zsetonokat összefoglaló művet. A Coronatio Hungarica In Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) című kötetet Pálffy Géza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki egyben a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője is, Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai szakmuzeológusa, Soltész Ferenc Gábor, a Magyar Numizmatikai Társulat tagja állította össze. A több mint négyszáz oldalas alkotásban ezer színes illusztráció mutatja be az érmeket és a zsetonokat.


koronazasikonyv

 

Hogyan született meg a kötet?

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport a Szent Korona újkori históriájának, valamint ezen időszak magyar uralkodókoronázásai történetének szisztematikus kutatását és feldolgozását tűzte ki célul. Az interdiszciplináris összetételű, történészekből, levéltárosokból, művészettörténészekből, régészekből és numizmatikusokból álló kutatócsoport tagjaként Soltész Ferenc Gábornak és jómagamnak jutott az a nemes feladat, hogy összeállítsuk a magyar uralkodók 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeinek és zsetonjaink katalógusát. A könyv megjelenését kifejezetten IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázásának – 1916. december 30. – 100. évfordulójára időzítettük. A kötet megjelenését négy évig tartó anyaggyűjtés, intenzív múzeumi és levéltári kutatás előzte meg, mialatt számos bel- és külföldi köz- és magángyűjtemény anyagát dolgoztuk fel.

 

Miként épülnek fel a fejezetek?

A kötet három részre tagolódik. Pálffy Géza tanulmánya az első részben olvasható Régi hagyományok – új kihívások. Uralkodókoronázások az újkori Magyarországon a 16. század elejétől az 1916 végi utolsó magyar koronázásig címmel. Ez a rész remek áttekintést nyújt a korszak koronázási ceremóniáinak történetéről, elsősorban a helyszínek – Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda és Budapest – változásairól, ennek okairól, továbbá az ősi szokások megőrzésének nehézségeiről. Az ezzel összefüggő politikai küzdelmekről, valamint az uralkodói reprezentáció színtereiről. A történeti áttekintést Soltész Ferenc Gábor és jómagam foglaltuk össze A magyar uralkodókoronázások érmei és zsetonjai címen, ahol a szerzők – az elengedhetetlen kutatástörténeti áttekintést követően – részletes betekintést adnak az uralkodói reprezentációnak abba a talán kevéssé ismert szegmensébe, amelyet a numizmatikai vonatkozású tárgyak, vagyis a pénzek, az érmek és a zsetonok képviselnek. Az úgynevezett koronázási érmek ugyanis felettébb heterogén csoportot képviselnek az újkori emlékérmeken belül, és ezen belül az egyes darabok is különböznek funkciójukban, felhasználási módjukban, de széles skálán mozognak anyaguk és súlyviszonyaik tekintetében is. Más jellegű érmeket használtak a ceremónia egyházi részénél, amikor a frissen megkoronázott uralkodó pontosan meghatározott érmet – Opferpfennig, azaz felajánlási érem – helyezett az oltárra, és más veretek készültek arra, hogy a koronázási menet során a nép közé szórják. Ezek voltak az – aranyból, ezüstből vagy akár rézből készült – koronázási zsetonok, amelyek megszerzéséért nem ritkán tömegverekedések törtek ki az ünneplő tömegben. A koronázási érmek jelentős része eleve ajándékozási célt szolgált; a nevezetes alkalomra összegyűlt notabilitások, a legmagasabb rendű külföldi követektől kezdve az országzászlókat vivő főúri csemetéken és a városi tisztségviselőkön át a megyei követekig mindenki a státuszát megillető értékű érmet vihetett haza emlékül.

A kötet második része maga a katalógus, amely II. Lajostól (1508) IV. Károlyig (1916) 24 uralkodó – király, királynő és királyné – koronázási érmeit veszi sorra, kezdve mindőjük életrajzával, a koronázási esemény rövid ismertetésével és egy numizmatikai bevezetővel, amely a vonatkozó éremanyag részletes leírását adja, főként a kutatás során feltárt és itt elsőként publikált levéltári iratanyag alapján. Ezenkívül beszámol a tervezés folyamatáról, az elkészült darabszámokról és az ajándékozási listákról egyaránt, míg a tényleges éremkatalógusban 385 tételben láthatóak részletes leírással, színes fényképpel illusztrálva maguk az érmek is.

A monográfia függelékében kaptak helyet a koronázási érmek latin és magyar köriratainak fordításai, az érmek részletes súlyadatai, az egyes érmek és zsetonok szövegkiosztásait bemutató ábrák, továbbá a képjegyzék, az alkotó művészek indexe és az irodalomjegyzék.

A numizmatikai bevezető tanulmányt és magát az éremkatalógust – illetve az ehhez tartozó Függelék részt – Soltész Ferenc Gáborral közösen írtuk meg.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-15081916.jpg

 

Soltész Ferenc Gáborral együtt állították össze tehát ezt a könyvet, illetve Pálffy Géza is közreműködött. Milyen volt a közös munka?

Remekül tudtunk együtt dolgozni, szinte folyamatos, napi egyeztetésben voltunk éveken át, megosztottuk egymással kutatási eredményeinket, amelyek kiegészítették egymást. A megjelent könyv az interdiszciplináris kutatómunka iskolapéldája: ha csak egy láncszem is hiányzik, nem jön létre a könyv. Ehhez éppúgy kellett Pálffy Géza történeti és a mi numizmatikai tárgyú kutatómunkánk. Viszont ez még kevés lett volna a sikerhez: kellettek Soós István és Prohászka Péter magyar és bécsi levéltári kutatásainak eredményei, Tóth Gergely német és latin nyelvű fordításai, de elengedhetetlen volt Gödölle Mátyás, a korszak képanyagának kiváló ismerőjének szaktudása az illusztrációs anyag összeállításánál, Gedai Csaba kiváló éremfotói, továbbá a szerkesztő, Bertók Krisztina, aki formát adott az anyagnak, és a grafikus, Borbély Judit, aki ilyen színvonalas kötetet tervezett.


Mitől különleges a kötet?

A könyv a magyar koronázási érmek és zsetonok eddigi legteljesebb katalógusa, amelybe számos olyan típus és változat került bele, amelyek korábban ismeretlenek voltak a kutatás számára. Ezen túl olyan levéltári források is megtalálhatóak benne, amelyek korábban szintén publikálatlanok voltak, és éppen a könyv előkészületével kapcsolatos kutatómunka hozta napvilágra őket. A tárgyi és az írott forrásanyag remekül kiegészíti egymást: tudjuk, mikor milyen érmeket és zsetonokat használtak a koronázásokkal kapcsolatban, és már azt is tudjuk, mi módon használták fel őket. Egyes esetekben ismertek például a konkrét darabszámok, a tervezés folyamata vagy a szétosztási protokoll-lista is.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-150819162

 

A tudományos közegnek szól inkább ez az alkotás, vagy a hétköznapi emberek számára is izgalmas mű lehet?

A színvonalas, mind tartalmában, mind kivitelében párját ritkító kiadvány éremgyűjtőknek éppúgy bátran ajánlható, mint bárkinek, aki érdeklődik az újkori történelem iránt. Illetve a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona iránt érdeklődők számára is izgalmas anyag lehet.

A katalógus több szinten is forgatható. Hatalmas mennyiségű képanyagot tartalmaz, nem csupán az érmek fotóit, hanem a témához kapcsolódó illusztrációs anyagokat is: többek között uralkodóportrékat, koronázási jeleneteket vagy városképeket. Akit csak a történeti háttér érdekel, ugyanúgy megtalálja a számítását. Aki mélyebben el szeretne merülni a numizmatikai anyagban, az pedig részletekbe menő, pontos tájékoztatást kap olyan mélységekig, hogy melyik darabot hol őrzik, és milyen árveréseken szerepelt korábban.

 

Tervezik esetleg a katalógus folytatást?

A katalógusnak szlovák és angol nyelvű változata is megjelenik, várhatóan egy éven belül. Amennyiben újabb, a koronázási érmekre vonatkozó, eddig nem ismert információ kerülne elő, azok az idegen nyelvű változatokba fognak helyet kapni.

 

Fischer Viktória

Fotó:hereditashungarica.hu

maladype_harom_nover_masolata

2017.03.26

Megkezdődtek A. P. Csehov Három nővér című darabjának próbái a Maladype Színházban. Balázs Zoltán látomásos, festői rendezését 2017. április 8-án, szombaton 19 órától mutatják be a Mikszáth téri Maladype Bázison. Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

Ha a város közgyűlése megszavazza, 2018. szeptember 30-ig, vaqyis a következő színházi évad végéig meghosszabbíthatják Jordán Tamás igazgatói kinevezését a szombathelyi Weöres Sándor Színház élén, ugyanakkor új pályázatot is kíírnak az ügyvezetői állásra – ez a javaslat szerepel a testület március 27-ére összehívott rendkívüli ülésének az interneten is közzétett határozati javaslatai között.

A latin ritmusok, a sivatagi blues és a hetvenes évek pszichedelikus kísérleteinek találkozására épül az arizonai Xixa zenéje, amely március 26-án lép fel a fővárosi Dürer Kertben. Az első magyarországi koncertjére készülő zenekarban Bob Dylan egykori dobosa, a Giant Sand két jelenlegi, valamint a Calexico egykori tagjai működnek együtt.

A Müpában már az irodalom is végleg otthonra talált. A több művészeti ágat is bevonó, zenészek, művészek közreműködésével létrejövő irodalmi estek vágott változatát, a Digitális Irodalmat hallgatva bármikor betekinthetünk legnagyobb kortárs szerzőink műhelyébe. Az előadásokat ide kattintva lehet meghallgatni.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma