Banner_kultura.hu
2017. július 27.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.03.20

A magyar uralkodók koronázási érmeit bemutató forradalmi alkotás jelent meg decemberben. A február 21-én bemutatott kötet teljesen átfogó képet ad arról, milyen zsetonokat és érmeket adtak ki egykori uralkodóink 1508-tól kezdve egészen 1916-ig. A mű felépítéséről, a munka folyamatáról kérdeztük az egyik szerzőt, Tóth Csabát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve adta ki az érmeket és zsetonokat összefoglaló művet. A Coronatio Hungarica In Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) című kötetet Pálffy Géza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki egyben a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője is, Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai szakmuzeológusa, Soltész Ferenc Gábor, a Magyar Numizmatikai Társulat tagja állította össze. A több mint négyszáz oldalas alkotásban ezer színes illusztráció mutatja be az érmeket és a zsetonokat.


koronazasikonyv

 

Hogyan született meg a kötet?

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport a Szent Korona újkori históriájának, valamint ezen időszak magyar uralkodókoronázásai történetének szisztematikus kutatását és feldolgozását tűzte ki célul. Az interdiszciplináris összetételű, történészekből, levéltárosokból, művészettörténészekből, régészekből és numizmatikusokból álló kutatócsoport tagjaként Soltész Ferenc Gábornak és jómagamnak jutott az a nemes feladat, hogy összeállítsuk a magyar uralkodók 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeinek és zsetonjaink katalógusát. A könyv megjelenését kifejezetten IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázásának – 1916. december 30. – 100. évfordulójára időzítettük. A kötet megjelenését négy évig tartó anyaggyűjtés, intenzív múzeumi és levéltári kutatás előzte meg, mialatt számos bel- és külföldi köz- és magángyűjtemény anyagát dolgoztuk fel.

 

Miként épülnek fel a fejezetek?

A kötet három részre tagolódik. Pálffy Géza tanulmánya az első részben olvasható Régi hagyományok – új kihívások. Uralkodókoronázások az újkori Magyarországon a 16. század elejétől az 1916 végi utolsó magyar koronázásig címmel. Ez a rész remek áttekintést nyújt a korszak koronázási ceremóniáinak történetéről, elsősorban a helyszínek – Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda és Budapest – változásairól, ennek okairól, továbbá az ősi szokások megőrzésének nehézségeiről. Az ezzel összefüggő politikai küzdelmekről, valamint az uralkodói reprezentáció színtereiről. A történeti áttekintést Soltész Ferenc Gábor és jómagam foglaltuk össze A magyar uralkodókoronázások érmei és zsetonjai címen, ahol a szerzők – az elengedhetetlen kutatástörténeti áttekintést követően – részletes betekintést adnak az uralkodói reprezentációnak abba a talán kevéssé ismert szegmensébe, amelyet a numizmatikai vonatkozású tárgyak, vagyis a pénzek, az érmek és a zsetonok képviselnek. Az úgynevezett koronázási érmek ugyanis felettébb heterogén csoportot képviselnek az újkori emlékérmeken belül, és ezen belül az egyes darabok is különböznek funkciójukban, felhasználási módjukban, de széles skálán mozognak anyaguk és súlyviszonyaik tekintetében is. Más jellegű érmeket használtak a ceremónia egyházi részénél, amikor a frissen megkoronázott uralkodó pontosan meghatározott érmet – Opferpfennig, azaz felajánlási érem – helyezett az oltárra, és más veretek készültek arra, hogy a koronázási menet során a nép közé szórják. Ezek voltak az – aranyból, ezüstből vagy akár rézből készült – koronázási zsetonok, amelyek megszerzéséért nem ritkán tömegverekedések törtek ki az ünneplő tömegben. A koronázási érmek jelentős része eleve ajándékozási célt szolgált; a nevezetes alkalomra összegyűlt notabilitások, a legmagasabb rendű külföldi követektől kezdve az országzászlókat vivő főúri csemetéken és a városi tisztségviselőkön át a megyei követekig mindenki a státuszát megillető értékű érmet vihetett haza emlékül.

A kötet második része maga a katalógus, amely II. Lajostól (1508) IV. Károlyig (1916) 24 uralkodó – király, királynő és királyné – koronázási érmeit veszi sorra, kezdve mindőjük életrajzával, a koronázási esemény rövid ismertetésével és egy numizmatikai bevezetővel, amely a vonatkozó éremanyag részletes leírását adja, főként a kutatás során feltárt és itt elsőként publikált levéltári iratanyag alapján. Ezenkívül beszámol a tervezés folyamatáról, az elkészült darabszámokról és az ajándékozási listákról egyaránt, míg a tényleges éremkatalógusban 385 tételben láthatóak részletes leírással, színes fényképpel illusztrálva maguk az érmek is.

A monográfia függelékében kaptak helyet a koronázási érmek latin és magyar köriratainak fordításai, az érmek részletes súlyadatai, az egyes érmek és zsetonok szövegkiosztásait bemutató ábrák, továbbá a képjegyzék, az alkotó művészek indexe és az irodalomjegyzék.

A numizmatikai bevezető tanulmányt és magát az éremkatalógust – illetve az ehhez tartozó Függelék részt – Soltész Ferenc Gáborral közösen írtuk meg.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-15081916.jpg

 

Soltész Ferenc Gáborral együtt állították össze tehát ezt a könyvet, illetve Pálffy Géza is közreműködött. Milyen volt a közös munka?

Remekül tudtunk együtt dolgozni, szinte folyamatos, napi egyeztetésben voltunk éveken át, megosztottuk egymással kutatási eredményeinket, amelyek kiegészítették egymást. A megjelent könyv az interdiszciplináris kutatómunka iskolapéldája: ha csak egy láncszem is hiányzik, nem jön létre a könyv. Ehhez éppúgy kellett Pálffy Géza történeti és a mi numizmatikai tárgyú kutatómunkánk. Viszont ez még kevés lett volna a sikerhez: kellettek Soós István és Prohászka Péter magyar és bécsi levéltári kutatásainak eredményei, Tóth Gergely német és latin nyelvű fordításai, de elengedhetetlen volt Gödölle Mátyás, a korszak képanyagának kiváló ismerőjének szaktudása az illusztrációs anyag összeállításánál, Gedai Csaba kiváló éremfotói, továbbá a szerkesztő, Bertók Krisztina, aki formát adott az anyagnak, és a grafikus, Borbély Judit, aki ilyen színvonalas kötetet tervezett.


Mitől különleges a kötet?

A könyv a magyar koronázási érmek és zsetonok eddigi legteljesebb katalógusa, amelybe számos olyan típus és változat került bele, amelyek korábban ismeretlenek voltak a kutatás számára. Ezen túl olyan levéltári források is megtalálhatóak benne, amelyek korábban szintén publikálatlanok voltak, és éppen a könyv előkészületével kapcsolatos kutatómunka hozta napvilágra őket. A tárgyi és az írott forrásanyag remekül kiegészíti egymást: tudjuk, mikor milyen érmeket és zsetonokat használtak a koronázásokkal kapcsolatban, és már azt is tudjuk, mi módon használták fel őket. Egyes esetekben ismertek például a konkrét darabszámok, a tervezés folyamata vagy a szétosztási protokoll-lista is.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-150819162

 

A tudományos közegnek szól inkább ez az alkotás, vagy a hétköznapi emberek számára is izgalmas mű lehet?

A színvonalas, mind tartalmában, mind kivitelében párját ritkító kiadvány éremgyűjtőknek éppúgy bátran ajánlható, mint bárkinek, aki érdeklődik az újkori történelem iránt. Illetve a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona iránt érdeklődők számára is izgalmas anyag lehet.

A katalógus több szinten is forgatható. Hatalmas mennyiségű képanyagot tartalmaz, nem csupán az érmek fotóit, hanem a témához kapcsolódó illusztrációs anyagokat is: többek között uralkodóportrékat, koronázási jeleneteket vagy városképeket. Akit csak a történeti háttér érdekel, ugyanúgy megtalálja a számítását. Aki mélyebben el szeretne merülni a numizmatikai anyagban, az pedig részletekbe menő, pontos tájékoztatást kap olyan mélységekig, hogy melyik darabot hol őrzik, és milyen árveréseken szerepelt korábban.

 

Tervezik esetleg a katalógus folytatást?

A katalógusnak szlovák és angol nyelvű változata is megjelenik, várhatóan egy éven belül. Amennyiben újabb, a koronázási érmekre vonatkozó, eddig nem ismert információ kerülne elő, azok az idegen nyelvű változatokba fognak helyet kapni.

 

Fischer Viktória

Fotó:hereditashungarica.hu

kad2017

25_dollars_masolata

2017.07.26

„Számunkra érthetetlen módon Hollywood atyjáról eddig még nem készült film a világon. Így egy legendát élesztettünk fel” – mondta el Csősz Boglárka, aki színészként és producerként is közreműködik Jimy J. Hollywood 25 DOLLÁR című filmjében, mely a magyar származású Adolph Zukornak állít emléket. Csősz Boglárka a film kapcsán azt is elárulta, hogy fogadta Cannes az alkotást.

IMG_1775

2017.07.26

A Kultkikötő, a Balaton déli partjának legnagyobb összművészeti fesztiválja ezen a héten három zenés produkcióval, egy országos bemutatóval és számos meglepetéssel várja barátait. Jön a Quimby, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar, Koltai Róbert, Pindroch Csaba, az Orlai Produkciós Iroda csapata és a Veszprémi Petőfi Színház társulata.

ballet

2017.07.26

Mi a film? – teszik fel a kérdést azok a rendezők, akik a filmi kifejezés lényegét és a filmszerűség természetét vizsgálják. Azok, akik a mozgókép művészi lehetőségeinek határait kutatják. És hogy miképpen teszik ezt? Kísérleti filmekkel, vagyis olyan alkotásokkal, melyek láttán tátva marad a nézők szája. Éppen ezért: nézzünk kísérleti filmeket!

Lisszabonban rendezik a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivált – jelentették be július 25-én, kedden a portugál fővárosban a szervezők, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) és a portugál köztelevízió (RTP). Portugália azért lehet a 63. dalfesztivál házigazdája, mert Salvador Sobral májusban megnyerte a kijevi eseményt. A 2018-as rendezésre Lisszabon mellett Braga, Gondomar, Guimaraes és Santa Maria de Feira is pályázott, de végül a 2,7 milliós főváros lett a befutó.

Hetedik stúdiólemezét stílszerűen 7 címmel készítette el Molnár Ferenc Caramel. A népszerű énekes, dalszerző július 28-án, pénteken a Budapest Parkban mutatja be friss anyagát a közönségnek. Az előadó az MTI-nek adott interjújában elmondta: azért is 7 lett a lemez címe, mert a szerencseszámáról van szó, ráadásul a hetesnek van egyfajta misztikus tartalma a kultúrában.

Egy Aberdeen és London között közlekedő éjszakai, hálókocsis vonaton tartották meg egy opera ősbemutatóját július 24-én – számolt be róla a BBC News. A Belongings című zeneművet a vonaton utazók csomagjai ihlették. Ez volt az első alkalom, hogy egy opera premierjét egy Skócia és London között közlekedő szerelvényen, a Caledonian Sleeper elnevezésű hálókocsis járaton tartották meg. Az operát Samual Bordoli szerezte, a librettót Bill Bankes-Jones írta. A darabot a vonat társalgójában adta elő a Zosia Jagodzinska csellista és a Robert Lewis tenor.

A Virtuózok felfedezettje, Boros Misi Bösendorfer zongorát kapott. A páratlanul gazdag hangzásvilágú hangszert a néhai dr. Vadász Krisztián hagyatékából örököse, Rochlitz Andrea bocsátotta Boros Misi Junior Prima-díjas zongoraművész rendelkezésére. A zongora Bogányi Gergely világhírű zongoraművész ajánlására került a fiatal tehetséghez. A két zongoraművész, Gergely és Misi Mester és tanítványa címmel 2017. december 6-án közös koncertet ad a Müpában.

Közös koncertet ad Szörényi Levente és a délszláv népzenét játszó Vujicsics Együttes augusztus 20-án Balatonfüreden. A Balaton közelében első alkalommal láthatja majd egy színpadon a közönség a délszláv zenei hagyományokat ápoló zenekart és Szörényi Leventét a nemzeti ünnepen. A 2014 óta játszott, Hej barátom. című produkciót először Budapesten mutatták be, azóta évente néhány alkalommal adják elő, legutóbb Egerben a Kaláka fesztiválon hallhatták az érdeklődők.

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma