2017. május 27.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.03.20

A magyar uralkodók koronázási érmeit bemutató forradalmi alkotás jelent meg decemberben. A február 21-én bemutatott kötet teljesen átfogó képet ad arról, milyen zsetonokat és érmeket adtak ki egykori uralkodóink 1508-tól kezdve egészen 1916-ig. A mű felépítéséről, a munka folyamatáról kérdeztük az egyik szerzőt, Tóth Csabát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve adta ki az érmeket és zsetonokat összefoglaló művet. A Coronatio Hungarica In Nummis – A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) című kötetet Pálffy Géza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, aki egyben a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője is, Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai szakmuzeológusa, Soltész Ferenc Gábor, a Magyar Numizmatikai Társulat tagja állította össze. A több mint négyszáz oldalas alkotásban ezer színes illusztráció mutatja be az érmeket és a zsetonokat.


koronazasikonyv

 

Hogyan született meg a kötet?

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport a Szent Korona újkori históriájának, valamint ezen időszak magyar uralkodókoronázásai történetének szisztematikus kutatását és feldolgozását tűzte ki célul. Az interdiszciplináris összetételű, történészekből, levéltárosokból, művészettörténészekből, régészekből és numizmatikusokból álló kutatócsoport tagjaként Soltész Ferenc Gábornak és jómagamnak jutott az a nemes feladat, hogy összeállítsuk a magyar uralkodók 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeinek és zsetonjaink katalógusát. A könyv megjelenését kifejezetten IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázásának – 1916. december 30. – 100. évfordulójára időzítettük. A kötet megjelenését négy évig tartó anyaggyűjtés, intenzív múzeumi és levéltári kutatás előzte meg, mialatt számos bel- és külföldi köz- és magángyűjtemény anyagát dolgoztuk fel.

 

Miként épülnek fel a fejezetek?

A kötet három részre tagolódik. Pálffy Géza tanulmánya az első részben olvasható Régi hagyományok – új kihívások. Uralkodókoronázások az újkori Magyarországon a 16. század elejétől az 1916 végi utolsó magyar koronázásig címmel. Ez a rész remek áttekintést nyújt a korszak koronázási ceremóniáinak történetéről, elsősorban a helyszínek – Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda és Budapest – változásairól, ennek okairól, továbbá az ősi szokások megőrzésének nehézségeiről. Az ezzel összefüggő politikai küzdelmekről, valamint az uralkodói reprezentáció színtereiről. A történeti áttekintést Soltész Ferenc Gábor és jómagam foglaltuk össze A magyar uralkodókoronázások érmei és zsetonjai címen, ahol a szerzők – az elengedhetetlen kutatástörténeti áttekintést követően – részletes betekintést adnak az uralkodói reprezentációnak abba a talán kevéssé ismert szegmensébe, amelyet a numizmatikai vonatkozású tárgyak, vagyis a pénzek, az érmek és a zsetonok képviselnek. Az úgynevezett koronázási érmek ugyanis felettébb heterogén csoportot képviselnek az újkori emlékérmeken belül, és ezen belül az egyes darabok is különböznek funkciójukban, felhasználási módjukban, de széles skálán mozognak anyaguk és súlyviszonyaik tekintetében is. Más jellegű érmeket használtak a ceremónia egyházi részénél, amikor a frissen megkoronázott uralkodó pontosan meghatározott érmet – Opferpfennig, azaz felajánlási érem – helyezett az oltárra, és más veretek készültek arra, hogy a koronázási menet során a nép közé szórják. Ezek voltak az – aranyból, ezüstből vagy akár rézből készült – koronázási zsetonok, amelyek megszerzéséért nem ritkán tömegverekedések törtek ki az ünneplő tömegben. A koronázási érmek jelentős része eleve ajándékozási célt szolgált; a nevezetes alkalomra összegyűlt notabilitások, a legmagasabb rendű külföldi követektől kezdve az országzászlókat vivő főúri csemetéken és a városi tisztségviselőkön át a megyei követekig mindenki a státuszát megillető értékű érmet vihetett haza emlékül.

A kötet második része maga a katalógus, amely II. Lajostól (1508) IV. Károlyig (1916) 24 uralkodó – király, királynő és királyné – koronázási érmeit veszi sorra, kezdve mindőjük életrajzával, a koronázási esemény rövid ismertetésével és egy numizmatikai bevezetővel, amely a vonatkozó éremanyag részletes leírását adja, főként a kutatás során feltárt és itt elsőként publikált levéltári iratanyag alapján. Ezenkívül beszámol a tervezés folyamatáról, az elkészült darabszámokról és az ajándékozási listákról egyaránt, míg a tényleges éremkatalógusban 385 tételben láthatóak részletes leírással, színes fényképpel illusztrálva maguk az érmek is.

A monográfia függelékében kaptak helyet a koronázási érmek latin és magyar köriratainak fordításai, az érmek részletes súlyadatai, az egyes érmek és zsetonok szövegkiosztásait bemutató ábrák, továbbá a képjegyzék, az alkotó művészek indexe és az irodalomjegyzék.

A numizmatikai bevezető tanulmányt és magát az éremkatalógust – illetve az ehhez tartozó Függelék részt – Soltész Ferenc Gáborral közösen írtuk meg.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-15081916.jpg

 

Soltész Ferenc Gáborral együtt állították össze tehát ezt a könyvet, illetve Pálffy Géza is közreműködött. Milyen volt a közös munka?

Remekül tudtunk együtt dolgozni, szinte folyamatos, napi egyeztetésben voltunk éveken át, megosztottuk egymással kutatási eredményeinket, amelyek kiegészítették egymást. A megjelent könyv az interdiszciplináris kutatómunka iskolapéldája: ha csak egy láncszem is hiányzik, nem jön létre a könyv. Ehhez éppúgy kellett Pálffy Géza történeti és a mi numizmatikai tárgyú kutatómunkánk. Viszont ez még kevés lett volna a sikerhez: kellettek Soós István és Prohászka Péter magyar és bécsi levéltári kutatásainak eredményei, Tóth Gergely német és latin nyelvű fordításai, de elengedhetetlen volt Gödölle Mátyás, a korszak képanyagának kiváló ismerőjének szaktudása az illusztrációs anyag összeállításánál, Gedai Csaba kiváló éremfotói, továbbá a szerkesztő, Bertók Krisztina, aki formát adott az anyagnak, és a grafikus, Borbély Judit, aki ilyen színvonalas kötetet tervezett.


Mitől különleges a kötet?

A könyv a magyar koronázási érmek és zsetonok eddigi legteljesebb katalógusa, amelybe számos olyan típus és változat került bele, amelyek korábban ismeretlenek voltak a kutatás számára. Ezen túl olyan levéltári források is megtalálhatóak benne, amelyek korábban szintén publikálatlanok voltak, és éppen a könyv előkészületével kapcsolatos kutatómunka hozta napvilágra őket. A tárgyi és az írott forrásanyag remekül kiegészíti egymást: tudjuk, mikor milyen érmeket és zsetonokat használtak a koronázásokkal kapcsolatban, és már azt is tudjuk, mi módon használták fel őket. Egyes esetekben ismertek például a konkrét darabszámok, a tervezés folyamata vagy a szétosztási protokoll-lista is.


a-magyar-uralkodok-koronazasi-ermei-es-zsetonjai-150819162

 

A tudományos közegnek szól inkább ez az alkotás, vagy a hétköznapi emberek számára is izgalmas mű lehet?

A színvonalas, mind tartalmában, mind kivitelében párját ritkító kiadvány éremgyűjtőknek éppúgy bátran ajánlható, mint bárkinek, aki érdeklődik az újkori történelem iránt. Illetve a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona iránt érdeklődők számára is izgalmas anyag lehet.

A katalógus több szinten is forgatható. Hatalmas mennyiségű képanyagot tartalmaz, nem csupán az érmek fotóit, hanem a témához kapcsolódó illusztrációs anyagokat is: többek között uralkodóportrékat, koronázási jeleneteket vagy városképeket. Akit csak a történeti háttér érdekel, ugyanúgy megtalálja a számítását. Aki mélyebben el szeretne merülni a numizmatikai anyagban, az pedig részletekbe menő, pontos tájékoztatást kap olyan mélységekig, hogy melyik darabot hol őrzik, és milyen árveréseken szerepelt korábban.

 

Tervezik esetleg a katalógus folytatást?

A katalógusnak szlovák és angol nyelvű változata is megjelenik, várhatóan egy éven belül. Amennyiben újabb, a koronázási érmekre vonatkozó, eddig nem ismert információ kerülne elő, azok az idegen nyelvű változatokba fognak helyet kapni.

 

Fischer Viktória

Fotó:hereditashungarica.hu

34_salgotarjani_tavaszi_tarlat_3_kis

2017.05.27
Megnyílt a 34. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, a hazai képzőművészeti alkotások seregszemléje május 27-én. A kiállításon mintegy száz alkotó 157 festményét, grafikáját, plasztikáját, szobrát mutatják be Salgótarjánban, a Dornyay Béla Múzeumban. A 34. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat augusztus 26-ig látogatható.

_D0A7356_Copy

2017.05.27

A lakásának otthont adó épület falán avattak emléktáblát a tavaly elhunyt Hazai György nyelvész, turkológus professzor emlékére május 25-én, egyúttal megnyitották könyveiből azt a gyűjteményt, amelyet magánkezdeményezésre hoztak létre a professzor lányai, és kínálják fel azt a szerte a világból érkező, kutatni vágyóknak. A könyvek katalogizálása jelenleg is zajlik, de már most 15 ezresre becsülik az állományt.

_D0A7763_Copy

2017.05.27

„Nem lehet megrendülés nélkül hallgatni Kodály Psalmus Hungaricusát” – mondta el Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerző. Az új-zélandi koncertet, amelyet helybeli előadókkal, kifogástalan magyar nyelven mutattak be, Sarah Isabel Bisley karnagynak köszönheti hazánk, aki kultúránk iránti lelkes elkötelezettségéért Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott Szőnyi Erzsébet javaslatára.

A III. kerületi lakosok, valamint Óbuda-Békásmegyer alap- és középfokú oktatási intézményeinek tanulói júniustól ingyenesen látogathatják a kerület nem önkormányzati fenntartású múzeumait is. Az önkormányzat saját fenntartású múzeumaiban 2016 óta biztosítja a helyi polgárok számára az ingyenes látogatást, a kedvező tapasztalatok nyomán pedig felvetődött a kezdeményezés kiterjesztése.

Koncertekkel, bűvészműsorral, kiállítással és játékokkal várja a családokat május 28-án a Gyermekvasút. A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútján gyereknap alkalmából a 14 éven aluliak díjmentesen utazhatnak. Hűvösvölgy állomáson egész nap színpadi programokkal kedveskednek a látogatóknak, fellép az Apacuka zenekar, az Animal Cannibals, Kovácsovics Fruzsina, Fedor Kyra és Farkasházi Réka is.

Szezonzáró koncertet rendeznek május 30-án a fővárosi Gödör Klubban mások mellett David Yengibarjan, Dresch Mihály, Gryllus Vilmos, valamint Víg Mihály és vendégei részvételével. A hely a korábbi hírekkel ellentétben marad a VI. kerületi Király utcában.

Interaktív felolvasószínház keretében május 30-án mutatják be Ugron Zsolna Hollóasszony című kisregényének színpadi változatát a Várkert Bazárban. „Az előadás a Várkert Irodalom sorozat keretében lesz, a főszerepet Hámori Gabriella alakítja, mellette Farkas Franciska, Lukáts Andor és Trill Zsolt játszik, én magam leszek a narrátor” – mondta Ugron Zsolna az M1 aktuális csatorna május 26-ai reggeli műsorában.

A templombelső műemléki kutatása után az oldalkápolnák helyreállításával megkezdődött a székesfehérvári Szent István király-székesegyház belső restaurálása – jelentette be Spányi Antal megyéspüspök május 25-én A székesfehérvári Szent István király-székesegyház műemléki kutatása és helyreállítása címmel rendezett örökségvédelmi konferencián. A kormány korábban 380 millió forintot adott a bazilika tetejének és külső homlokzatának teljes felújítására, de a most kezdődő munkát ugyanúgy támogatni kívánják.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma