Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.12.21

Az adventi időszak egyik legnépszerűbb zeneműve J. S. Bach Magnificatja. Mint ima, a Magnifcat már az őskeresztényeknél az egyház hálaadó éneke volt, s azóta is imádkozzák az esti zsolozsmában, vesperásban. A Honvéd Férfikar ma este a Magyar Tudományos Akadémián adandó hangversenyén ezt a művet szólaltatja meg – előbb Bach, majd Nagy László Adrián feldolgozásában.

Strausz Kálmán karmester így vall a műről:

A Magnificat Bach első, Lipcsében írott műve. Első változatában Esz-dúr volt a hangneme, aztán Bach átírta a még fényesebb, azaz talán a legfényesebb hangzást adó D-dúrba. Számomra különleges mű. Volt alkalmam elvezényelni Bach összes nagy oratóriumát, és több zeneszerző Magnificatját is, de mind közül kiemelkedik ez a mű. Különleges a bensőségessége, az intimitása, a lélek határtalan örömének kifejezése, amellyel az Urat magasztalja. A zenész feladata, hogy ezt a közvetlen bensőségességet, és mégis határtalan örömet kifejezésre juttassa.

 

Honved_Ferfikar
A Honvéd Férfikar


Milyen zenei eszközökkel lehet átadni a közönségnek a hálaadó örömöt?

Ez komoly szakmai kihívás. Meg kell találni a helyes arányokat, a feszültség és oldás hullámzását. Egyszerre van szükség hajlékonyságra és ritmikai fegyelemre. Ugyanakkor az előadók számára nagy szabadságot ad a barokk zene, mert a szólamok teljesen egyenrangúak, és a karmester nem tarthat minden egyes hangot a külön felügyelete alatt, így aztán az adott keretek között nagy szabadsággal lehet muzsikálni, betartva a kötelező artikulációt. Ez nagyban múlik a karmester tudásán is. Ő felel az összhangért, a zenei karakterekért. A legfőbb, de annál nehezebb feladat, hogy „találjon egy jó tempót, és tartson ki mellette”, ahogy Klemperer fogalmazott.


A barokk egy háromszázéves zenei formanyelv. Ma is ugyanúgy értjük, mint a maga idejében, amikor modern és közvetlen hangon szólalt meg?

Voltak időszakok, például a 18. században, amikor szinte teljesen elfelejtették. Később ismét felfedezték: Bach Máté-passióját Mendelssohn hozta vissza a koncerttermekbe. A barokkot a későbbi korok a maguk ízlése szerint adták elő. A romantika korában romantikusan, nagy zenei apparátussal játszották. Van egy kottám 1905-ből, amely még a romantikus hangzást képviseli: 6 fagott, 4 kontrafagott, 2 csembalo és orgona játszik benne! Ma ez a hangzás már elképzelhetetlen, bár a másik véglet is túlzás, ha megpróbálják 12 énekessel előadni a H-moll misét. A ma elfogadott és általános hangzás szerintem közelít az eredetihez, és megfelel a mai gondolkodásnak, ezért korunk közönsége is érti és szívesen hallgatja.

 

Nagy_Laszlo_Adrian
Nagy László Adrián zeneszerző


A Magnificat a modern zeneszerzőket is megihleti. A koncert második részében Nagy László Adrián feldolgozását hallhatja a közönség, Riederauer Richard vezényletével.


Forrás és további információk: honvedferfikar


MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma