Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2012.08.31
Götz Eszter
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
A most megnyílt biennále azonban bőséges példatárral igazolja vissza, hogy David Chipperfield biztos kézzel nyúlt a gazdasági és szociális krízist követő építészeti világválsághoz. A felelősség megosztása a társművészetekkel, az építészethez kapcsolódó egyéb szakmai területekkel, a civil közösségekkel és a városlakókkal gyakorlatilag egyet jelent a sztárépítész-kultusz végével. Chipperfield, aki maga is a világ építészeti élvonalának első sorában foglal helyet, beletalált a problémakör közepébe. Koncepciójában a nemrég még mitikus hősként, világformáló erőként megjelenő építész segítségért fordul az egész társadalomhoz: szabjon irányt a saját jövőjének, tanulja meg kifejezni az igényeit, gondolkodjon a mindennapi életét segítő, otthonosabbá tevő építészeti-városi beavatkozásokon.
 Zaha Hadid installációja
A közös terep tehát egyfelől közös érdek, érték, egyfajta közös jövőkép megrajzolására alkalmas. Másrészt, az egyes nemzeti kiállítások sajátos értelmezése alapján, ki-ki a maga aktuális problémakörét szabadon fogalmazhatja meg építészeti szempontok szerint. Ettől a tágasságtól a kiállító országok jelenlegi, karakteres gondjai sokkal erősebben tudnak a felszínre törni, mint a korábbi években. Az építészet feloldása a társadalom egyéb szegmenseiben kifejezetten jót tett a szakmának, a nemzeti kiállítások a szokottnál jóval őszintébb, konkrétabb profilt kaptak, jóval kevesebb blöff került a mustrába. De a központi pavilon és az Arsenale nagykiállítása is elkerülte a formai túlzásokat. Az eredmény tehát kevésbé látványos, a terek és formák poétikus megjelenése helyett a konkrétumokra és az egyszerűbb ötletekre épít. Ugyanakkor a világ építészetéről egy egészségesebb, nyitottabb és valóban – nem csak a szólamok szintjén – felelősséget vállaló kép rajzolódik ki 2012-ben Velencében.
A kiállító országok sora minden biennálén bővül, idén a négy újonc közül Koszovó mindjárt meglepetéssel is szolgál: közönségszavazásra bocsátja néhány újonnan elkészült épülete fotóit, ezzel szempontokat, bátorítást, igazi civil kurázsit ad a kortárs építészet értékeléséhez. Az Arany Oroszlán díjat elnyert japán pavilonban Toyo Ito kurátor és csapata abba a tervezési folyamatba avatja be a nézőket, amelynek végeredménye a tavalyi cunami által elsöpört falunak készülő közösségi ház lesz. Néhány ország bemutatója az építészetet mint metaforát használja, ilyen a hollandok mozgó homlokzata, az izraeli kiállítás erős világpolitika- és fogyasztás-kritikája – amelyikhez szatirikus módon egy működő múzeumshopot is kapcsolnak –, a lengyelek beton hang-háza vagy a szerb pavilont teljesen betöltő, óriási asztallap, amin a nézők ujjaikkal dobogva küldenek üzenetet egymásnak és az üres térnek.
Kifejezetten építészeti kérdéssé avatja a dánok kiállítása a globális felmelegedés révén egyre nagyobb szerephez jutó Grönland pozicionálását. A kiállítás kurátorául nem is építészt, hanem egy geológust választottak, aki precíz és mégis mélyen átélhető módon nyúl a témához.
Az orosz pavilon
Egyszerű és bölcs gondolatokat hozott a német kiállítás az építészet újrafelhasználásáról. Az USA pavilonját kisebb civil beavatkozások példatára tölti meg, a szellemes installáció érzékletesen kapcsolja egymáshoz a kérdések és az azokra adott ötlet-válaszok súlyát. A legmeglepőbb látványvilágot az oroszok hozták, akik a földszinti termekben a szocializmus tudásközpontjainak romjait mutatják be apró kukucska-lyukakban, az emeleten pedig QR-kódokból formáltak boltozatot, az üvegre festett fekete csipkehálóhoz pedig minden látogató táblagépet kap, azzal nyithatja meg a kódokban tárolt információk végtelenjét.
 A koszovói pavilon
Az Arsenale nagy kiállítása is kínál néhány szenzációt: itt működik az igazi multikulti falatozóvá alakított caracasi virtuális helyszín, a Torre David – Alfredo Brillembourg, Hubert Klumpner és Justin McGuirk projektje Arany Oroszlánt kapott –, itt látható Norman Foster lenyűgöző filminstallációja építészet és tömeg viszonyairól, és a csarnokon túl, a Biennále legvégén, egy kis jelzőtorony belsejében vetítik Wim Wenders frissen elkészült filmjét Peter Zumthorról. Egészében az idei biennále nem a nagy durranások tárháza, de annál mélyebbre ható és – évek óta először igazán – pozitív, reményekkel teli folyamatokról, egy küszöbön álló paradigmaváltásról tudósít, aminek az építészet, ha kellően szerény és megértő, akár élcsapata is lehet.

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA
2012.08.31
Kivételes koincidencia, hogy amikor az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátorának kijelölt David Chipperfield meghirdette a seregszemle hívószavát, és a központi kiállításra kisméretű fehér maketteket kért, Bachmann Bálint és Markó Balázs pályázata már a zsűri előtt volt. KRITIKA

A Csinghaj-tibeti-fennsíkon eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a faj nevét adó szibériai barlangon kívüli területen. Az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorszakból származnak.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására öt magyar alkotó mutatkozhatott be június első hétvégéjén a kínai közönségnek a kelet-kínai Hangzhouban megrendezett BudapestFest programjának részeként. A kínai közönség nagyra értékelte a magas minőségű egyedi termékeket.

Újra megnyitja kapuit az Antropos.hu Fashion&Art&Design Market június 22-én a Morrison's 2 klub fedett udvarán. Az árusítók között számos divattervező, kiegészítő-tervező, kézműves, ötvös/ékszer-készítő, festő, grafikus, digitális művész munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók, akár el is beszélgethettek az alkotókkal, és ami a legjobban tetszik, azt meg is vásárolhatják. A belvárosi udvaron nemcsak nézelődni, illetve vásárolni lehet majd, hanem workshopokat is részt vehetnek az érdeklődők.

Reisz Gábor alkotása nyitja a rendező részvételével pénteken a Cinema Jove nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. A felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó, önéletrajzi ihletésű filmet a hazai mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Rossz verseket a Magyar Filmakadémia négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal áprilisban.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar pénteken a Budapest Music Centerben jótékonysági koncertet adnak a vakok és gyengénlátók támogatására, így járulva hozzá ahhoz, hogy az Összhang Alapítvány túrázásra alkalmas tandem kerékpárokkal ajándékozhassa meg a Mozdulj! Kiemelten Közhasznú Egyesületet, amely augusztusban ötnapos tandemtúrát szervez a Balaton körül látássérültek számára. Az esten Bach, Vivaldi, Handel és Mozart művei szólalnak meg, közreműködik Flamich Mária szoprán, Menyhárt Zsuzsanna fuvolaművész, Szilvásy Júlia hárfaművész és Dinyés Soma csembalóművész, a koncertmester Soltész Ágnes.

A szabadtéri színház eddigi fenállásának minden esztendejét egy előadás szimbolizálja idén Egerben június 27. és augusztus 19. között.

egri_csillagok

Június 27-én az AWS frontembere, Siklósi Örs mutatja be önálló projektjét az Esernyős Warm-up udvarában.

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton 20.00-kor a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.

Június 24.–augusztus 19. között a tízéves viszáki Tündérkertben és az alig több mint tízéves Kaszás Attila Pajta Színház (KAPSZ) programajánlatával várja vendégeit Szarvas József színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma