2017. szeptember 25.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.09.09

„Senki sem érezheti magát olyan jól a bőrében, mint én. Jézusom, még magamat is irigylem!” – mondta kedélyesen Jiří Menzel Oscar-díjas cseh rendező a 14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 8-ai nyitónapján tartott sajtóbeszélgetésen. Azon a beszélgetésen, melyen ismét kiderült: Menzel a világ legkülönlegesebb, legvidámabb embere.

Az idei, 14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nyitóünnepségén Jiří Menzel életműdíjat, a Sörgyári capriccio legendás női főszereplője, Magda Vášáryová pedig a CineFest tavaly alapított Európa-díját vehette át. Az ünnepély és a díjátadó előtt – az újságírók nagy örömére – a két díszvendég azonban arra is időt szakított, hogy egy sajtónyilvános beszélgetés keretében válaszoljanak (jó) néhány kérdésre.


Download.aspx
Fotó: Vajda János

 

„Jiří Menzelből csak egy van”

A vidám hangulatú program természetesen épp úgy vette kezdetét, mint bármely olyan esemény, melyen „nagy embert” lát vendégül a publikum: az újságírók tűkön ülve vártak, kezükben diktafonnal, a fotósok pedig lesben álltak, és amint a terembe lépett a rendező, megkeresték a legjobb helyet és kattintottak. Jiří Menzel azonban, ahelyett, hogy kedvesen mosolyogva megvárta volna, míg elcsitul a kattogás, előkapta okostelefonját és elkezdte kamerázni az őt ilyen vagy olyan formában mindenáron megörökíteni kívánó közönséget. Végül pedig megjegyezte: „talán forgatok belőle egy kisfilmet”. Hogy miért írtam le mindezt ahelyett, hogy elhallgattam volna? Nos, azért, mert ez a gesztus tökéletesen lefesti, milyen is a csehszlovák új hullám és úgy általában a filmművészet egyik legjelesebb alakja. Na, igen: akkor bátran lehet is mondani, hogy Jiří Menzelből csak egy van, és cseppet sem csodálkozunk azon, hogy jól érzi magát a bőrében. De ne szaladjunk előre!

 

A sajtóbeszélgetés nem meglepő módon azzal kezdődött, hogy megtudakoltuk, mit jelent a rendező számára a CineFest életműdíja. Menzel megjegyezte: akárcsak az Oscar-díjat, ezt sem kívánja túlértékelni. Persze hihetetlenül boldog és hálás, de számára végső soron mégis az a legfontosabb, hogy az emberek láthassák valahol és meg is nézzék a filmjeit. Ehhez kapcsolódóan máris jött egy újabb kérdés, mely Menzel egy régebbi kijelentéséhez kapcsolódott, miszerint az a jó film, amelyen nem alszik el. „Még most sem alszik el a filmeken?” – érdeklődött az úr a második sorból, a rendező pedig gyorsan lelombozta válaszával. „Hovatovább egyre inkább elalszom a filmeken. Azt nem tudom, hogy ennek mi az oka: az, hogy telik az idő vagy pedig az, hogy rosszak a filmek. Mikor fiatal voltam, csak néztem azokat az idős rendezőket, akik fennhordták az orrukat, most pedig újra és újra észreveszem, hogy én is ilyen vagyok” – tette hozzá félmosollyal, majd arra a kérdésre is hasonló iróniával válaszolt, mely arra utalt: mikor színészként tűnt fel egy-egy filmben, általában álmodozó figurákat játszott, de vajon ő maga is ilyen? „Honnan tudjam, milyen is vagyok pontosan?” – kérdezett vissza a rendező, majd hozzátette: „nagyon tisztelem a színészeket, ezért is nem tartom magam annak. Én amatőr vagyok. Egy amatőr, aki sok jó színészt ismer.”.


cinefest1
Fotó: Vajda János

 

„Elfeledkeztem róla, hogy a saját filmemet nézem”

A kedélyes hangulatú beszélgetés során szóba került a csehszlovák új hullám is, valamint az a kérdés: a mai világban is lehetne olyat alkotni, mint akkor? „Ma egészen más feltételek között születnek a filmek, mint annak idején. Akkor az állam kezében volt minden: könnyedén megtilthatták az alkotónak, hogy alkosson. Épp ezért: ott volt az emberekben az alkotás, a tenni akarás vágya. Mára ez eltűnt, hiszen, ha mindent szabad, akkor az ember semmit sem tud tenni.” Szomorúan hangzik, de „a korlátok energiát gerjesztenek az emberekben” – válaszolt a rendező, aki egy pillanat múlva ismét derűs vizekre evezte a köré sereglettek hajóját és egy újabb kérdésre reagálva elmondta: sosem nézi a saját filmjeit, de mikor évekkel ezelőtt kórházban volt, leragadt egy dokumentumfilmnél, melyben feltűnt a Sörgyári capriccio egyik jelenete. Bár megszegte az elvét, Magda Vášáryová játékán ámulva nem tudott elkapcsolni. „Neked köszönhetően elfeledkeztem róla, hogy a saját filmemet nézem” – mondta a mellette ülő színésznőnek, aki boldogan árulta el: a Sörgyári capriccio határvonalat jelent az életében. „Addig teljesen más szerepeket játszottam. Mondjuk ki: a szerencsétlen nőt. Aztán jött ’Jirka’, rákényszerített, hogy dolgozzam vele és onnantól én lettem a sörivó megtestesítője – holott mindenki, aki ismer, tudja, hogy nem szeretem a sört.”

 

Menzel ekkor felidézte, miképpen választotta ki Magda Vášáryovát Mariska szerepére. „Összefutottunk az utcán és akkor, ahogy néztem, megkérdeztem tőle, olvasta-e a Sörgyári capricciót. Mondta, hogy nem, mire én beszaladtam az első könyvesboltba, és megvettem neki. Másnap be is jelentettem a film producerének, hogy megtaláltam a megfelelő színésznőt, de mivel Magdának ingáznia kellett volna Prága és Pozsony között, a producer megkért: válasszak valaki mást. Meg is tettem, közöltem is a döntést Magdával, de mikor megkaptam a korábban nekem küldött levelét, eldöntöttem: övé a szerep. Ugyanis azt írta: »Elolvastam a könyvet és kiürítettem a hűtőm«.”


cinefest2
Fotó: Vajda János

 

„Elkeserít a humortól való félelem”

Jiří Menzelről köztudott, hogy szereti a magyar filmeket, ezért egyértelmű volt, hogy megkérdezzük tőle, mi a véleménye a manapság nagy sikereket arató művekről. „Ott van a Saul fia. Igen! Ritkán esik meg velem, hogy egy filmet annyira végig akarok nézni, mint ezt. De nem bírnám újra megnézni, annyira erős hatást gyakorolt rám. Nem tudtam kilépni belőle, aludni sem tudtam utána” – mondta el a rendező, majd – önmagát nem meghazudtolva – hozzátette: „illetve azért az is idegesít, hogy annyira jó”. A jelenkor filmművészetéről szólva Menzel azt is megjegyezte: „a filmesek és a kritikusok között él egy olyan hiedelem, hogy ami szórakoztató, az nem értékes. Épp ezért: a rendezők félnek a humoros helyzetektől és úgy általában a humortól. Pedig a színház és az irodalom újra és újra megmutatja, hogy a humor él. Engem elkeserít a humortól való félelem, és ha olyan filmet látok, melyben nincs egy szikrányi humor vagy együttérzés sem, inkább kikapcsolom.”

 

A beszélgetés végén – mely amúgy még most is tartana, ha nem lett volna időkorlát, meg nyitóünnepség – egy bátor újságíró megkérdezte: Menzel 2013 óta nem készített filmet és nem is beszélt arról, hogy a közeljövőben fog, mégis, ha elképzeli, milyen lenne a következő alkotás? A rendező pedig, bizonyítva, hogy a világ legkülönlegesebb, legelégedettebb és legvidámabb embere, így felelt: „én sosem találtam ki, mi lesz a következő lépés. Mindig szerencsém volt, és olyan felkérést kaptam, melyet örömmel vállaltam el. Most nincs ilyen, de ez nem bánt. Színházban dolgozom, gyerekeket nevelek, élvezem az életet. Senki sem érezheti magát olyan jól a bőrében, mint én. Jézusom, még magamat is irigylem!”.

 

Tóth Eszter

Fotó: MTI/Vajda János

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

D_MTI20170921050

2017.09.24

Fluxus és barátai címmel látható kiállítás szeptember 22-től a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból mutatnak be válogatást. A Fluxus egy nemzetközi művészcsoport, mely az 1960-as évek elején jött létre George Maciunas litván művész vezetésével. A tárlat november 26-ig megtekinthető.

violin-2560312_960_720

2017.09.24

Húsz éve kezdődtek Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. Ennek emlékére a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház szeptember végétől jubileumi sorozattal készül, amelynek keretében az adatközlő mesterek mellett bemutatják a fiatal generációt is. A koncertsorozat szeptember 30-án kezdődik a Fonóban.

rossz_versek_jo

2017.09.23

Ötvenöt forgatási nap, százhúsz helyszín, francia ösztöndíj és a Filmalap támogatása – Reisz Gábor ismét filmet rendez, melyben ő játssza a főszerepet. Míg előző filmjét, a 65 ezer nézőt mozgósító, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant szinte minimális büdzséből hozta létre, addig legújabb alkotásában, a Rossz versekben komolyabb technikával és nagyobb költségvetéssel dolgozik. Az önéletrajzi ihletésű film várhatóan 2018 őszén kerül a mozikba.

TOKODY 40 – BEL CANTO címmel ad koncertet 2017. október 30-án 19:30-tól a Pesti Vigadó Dísztermében Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten – melyen válogatás hallható Rossini, Bellini és Donizetti műveiből – közreműködik Muskát András – tenor, zongorán kísér Janos Acs. „Hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson” – vallja Tokody Ilona.

Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti össze Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq – Dahua Hotel), Sanghajban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség.

Hat tánc című új, Bartók Béla ihlette produkcióját szeptember 28-án mutatja be a Várkert Bazárban a Feledi János vezette Feledi Project, majd az október 5. és 8. között zajló New York-i Dumbo Dance Fesztiválon lép fel Own Destiny című duettjével, melyet 6-án és 7-én láthat a tengerentúli közönség a Gelsey Kirkland Művészeti Központban. Az egyfelvonásos előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok című, 1915-ben zongorára írt művére. A bemutatón közreműködik Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész, zeneszerző, valamint Oláh Péter bőgős és Pecek Lakatos János dobos.

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Szegedi Kortárs Balett, amely 25 esztendeje működik ezen a néven, és 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját a Nagyszínházban. Azóta 123, a közönség mellett a szakma elismerését is elnyerő produkció született, melyben összesen 140 művész táncolt. A darabok készítésében Juronics Tamás mellett 39 magyar és külföldi koreográfus vett részt. A társulat születésnapját szeptember 30-án ünnepli Szegeden, a Nagyszínházban. A budapesti ünnepséget november 8-án rendezik a Müpában.

Rendkívüli sztárparádé várható a vörös szőnyegen a 65. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 22-ei esti nyitógáláján. Az észak-spanyolországi tengerparti városban olyan hírességek megjelenésére számíthat a nagyközönség, mint Arnold Schwarzenegger, Glenn Close, Penélope Cruz, Javier Bardem, James Franco és Alicia Vikander. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az első elismerést: Aki Kaurismäki finn rendező A remény másik oldala című filmjéért veheti át a FIPRESCI-díjat. A szeptember 30-ig tartó fesztivál nyitófilmje Wim Wenders Submergence című alkotása lesz. A romantikus dráma 17 másik filmmel együtt van versenyben a legjobb alkotásnak járó Arany Kagyló-díjért. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje pedig a közönségdíjért versenyez.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma