782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.02.17

Folytatódik a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria anyagából válogatott külföldi kiállítások sora! London, Párizs, Róma és Milánó után most egy újabb európai kulturális metropolisz kiemelkedő jelentőségű múzeuma: a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum ad otthont a Remekművek Budapestről. A reneszánsztól az avantgárdig című tárlatnak.

A magyar kiállítással a világhírű madridi múzeum megnyitásának 25. évfordulóját ünnepli. A VI. Fülöp spanyol király és Áder János köztársasági elnök jelenlétében február 17-én megnyíló, 90 műtárgyat bemutató kiállítás május 28-ig lesz látható a spanyol fővárosban.

 

mariagyermekeivel


A mostani kiállításon a madridi közönség a 16. századtól egészen a 20. századig kap áttekintést a művészeti korszakokról, többek között Raffaello, Dürer, Leonardo, Velázquez, Rubens, Goya, Murillo, Canaletto, Manet, Monet, Cézanne és Gauguin műveinek segítségével. A látogatók a nemzetközi művészettörténet nagy mesterei mellett találkozhatnak a magyar festők kiemelkedő alkotásaival is, többek között Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai, Vaszary és Bortnyik remekműveivel.

 

A kiállítás nyolc külön szekcióban mutatja be a csaknem 90 művet. Önálló kiállításrészt kap a 19. századi (többek között Munkácsy, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai alkotásai), illetve a 20. századi (pl. Perlrott-Csaba Vilmos, Ziffer Sándor műveit vagy a Nyolcak művészei közül Orbán Dezső és Czigány Dezső képei) magyar művészet. Külön rész foglalkozik az itáliai és spanyol barokk művészettel, önálló szekciót kaptak a 18. századi alkotások, mint pl. Canaletto, Tiepolo, Goya művei. Kiemelt helyen szerepelnek a régi szoborgyűjtemény Messerschmidt büsztjei és medalionjai, melyeket kurátori kérésre mutatnak be, hiszen a spanyol gyűjteményben egyáltalán nem szerepelnek művek a mestertől. A Maiano mesternek tulajdonított középkori Mátyás és Beatrix relief kettőse széles körben ismert Magyarországon, nemzetközi kiállítás-sorozat alkalmával azonban először vendégeskedik a külföldi Remekművek kiállításon. A holland és flandriai barokk művészet, köztük Rubens, van Dyck, Jordaens képei, az északi reneszánsz mesterei, mint Dürer, és az itáliai reneszánsz, amelyet többek között Leonardo da Vinci és Raffaello munkái képviselnek, szintén külön egységet kapnak a kiállításon.

 

A részben magyar gyökerű család gyűjteményére épülő múzeum nem csak a családi szál miatt kötődik Budapesthez. A mostani bemutató egy olyan együttműködés része, amelynek alapjai 1985-ig nyúlnak vissza, abban az évben ugyanis Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza műgyűjteményének 47 kiemelkedő darabját mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria. De ezen túl is számos szállal kapcsolódódik össze a két ország. Közös hagyományaink és közös történetünk egyik legszebb példája a kiállítás Liszt Ferenc-portréja. Munkácsy Mihály 1886-ban, röviddel Liszt halála előtt alkotta meg a nagy zeneművész utolsó arcképét, ezzel a képmással most Liszt is újra visszatér a madridi palotába, ahol 1844 októberében adott koncertet.

 

fotobenzcur


A Szépművészeti Múzeum szervezésében az elmúlt években több jelentős nyugat-európai múzeumban és kiállítóhelyen is bemutatkozhattak önálló kiállításon a budapesti múzeum műtárgyai, illetve a magyar képzőművészet jeles alkotásai. A londoni Royal Academy of Arts-ban, a bécsi Kunstforumban, a római Modern Művészeti Nemzeti Galériában, a párizsi Musée d’Orsay-ban és a Musée du Luxembourgban, valamint a milánói Palazzo Reáléban is, így összesen több százezren találkozhattak a magyarországi remekművekkel.

 

A kiállítás kiváló példája annak, hogy a Szépművészeti Múzeum anyagának minősége és sokrétűsége alkalmas arra, hogy egységes és magas színvonalon, számos remekművel reprezentálja az elmúlt ötszáz év képzőművészetét.

Remekművek Budapestről. A reneszánsztól az avantgárdig

Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

2017. február 17. – május 28.

A kiállítás kurátorai: Guillermo Solana, a Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményi igazgatója és Mar Borobia, a régi mesterek gyűjtemény vezetője

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma