2019.02.09

Volt Bánk bán és Dózsa, Kossuth és Galilei, Falstaff és Görgei, Széchenyi és Othello. A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta. Alkata a szilárd és kikezdhetetlen hősök megszemélyesítésére predesztinálta. Robusztus termete, zengő orgánuma, elegáns, szuggesztív egyénisége, intellektuális ereje, szerepformálása mágnesként vonzotta a közönséget. Bessenyei Ferenc, 20. század színjátszásának meghatározó alakja február 10-én lenne százéves.

Bessenyei_Ferenc_kalappal


„Nem volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom! Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba. Attól kezdve lehetett életemet nyomon követni, onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni. Nem tartozik senkire, ami addig történt velem” – írta.

 

Tarján Tamás Bessenyei Ferenc című könyvében így foglalja össze pályája első évtizedét: „A még bizonytalankodó, de konok belső akarat és a szerencsére nem hiányzó külső segítő szándék a serdülőkor esztendeitől kezdve húzta, vitte a színpad világa felé a nehezen élő, ötgyermekes hódmezővásárhelyi család legidősebb fiát. A nyugdíjas katonakarmester, Szabó János, aki egy öreg hegedűt ajándékozott neki, a felvilágosult gondolkodású Várhelyi atya, aki a katolikus ifjúsági ligában A vén gazember műkedvelő előadásának címszerepét osztotta a társai közt legmagasabb termetű és legmélyebb hangú legényre, vagy Tóth Lajos, a városi énekkar vezetője, aki ajánlólevelet adott a szegedi színházhoz az ígéretes baritonnal megáldott fiatalembernek, szerepük fontossága szerint az első ‘rendezők’ Bessenyei Ferenc pályáján.


ruttkai
Ruttkai Évával a Hatszáz új lakás című darabban


Igazi (színész-) rendezőkkel akkor találkozott, amikor végre a Kardos Géza társulatánál tevékenykedő Zách János és Horváth Jenő színe elé merészkedett. A kórus erősítésre szorult, s ők egy-kettőre szerződtették az igencsak izguló, de tehetséges jelentkezőt. Az operaénekesi karrier tervét dédelgető újdonsült kórista valósággal rávetette magát a tanulnivalókra: 1940-ben tíz, 1941-ben huszonhat kicsi és még kisebb szerepet énekelt, illetve játszott – ahogy a szükség kívánta – a bő repertoárt kínáló Városi Színház színpadán, Szegeden. Jöttek aztán a jelentékenyebb feladatok is, míg egy vendéglői számolócédulára bohém nemtörődömséggel oda-kanyarított névaláírás ‘kötelezvénye’ (és Kardos Géza fizetésképtelensége) arra nem késztették, hogy átlépjen Miskolcra. Ezekből az időkből nemcsak a fiatalosan felelőtlen, csínytevő kedvű, éjszakázó színész képét őrzik az anekdoták, emlékezések, hanem – és inkább – azét, aki tudatos önműveléssel, rendszeres olvasással, a szakma elsajátításáért folytatott szívós küzdelemmel készült a jövőre”­.


Tolnay_Klarival
Tolnay Klárival a Magyar Rádió stúdiójában 1960-ban


Irodalmi és történelmi tájékozottsága később a nagy hősi szerepek megformálásában kamatozik.

Miskolcon is operettszerepekkel kezdett, de csakhamar felfedezik úgy is, mint drámai színészt. 23 évesen már jelentős szerepet játszott, nem sokkal később pedig már főszerepet operettekben, drámákban, vígjátékokban, és még egy fontos feladatot is rábíznak: a versmondást.


Ezt követően a Budai Színházban, majd a pécsi Nemzeti Színházban játszott. A háború alatt behívót kapott, de szerencsésen megúszta a katonáskodást. Huszonöt évesen lett a budapesti Nemzeti Színház tagja, de a második világháború után szerződését nem újították meg. Egy évadot a Vígszínházban játszott, majd vidékre került, Miskolcon, Pécsen, Szegeden játszott, családjával albérletekben tengődött.


Csak 1950-ben szerződött véglegesen vissza az ország első társulatához. A Nemzetiben mesébe illő sikerrel robbant be a köztudatba, s vette át azt a vezető férfiszínészi posztot, amelyet a negyvenes években Básti Lajos töltött be. Elhalmozták jobbnál jobb szerepekkel, rengeteget dolgozott, ám a házassága válságba került. Kollégái, felettesei zseniális színésznek tartották, de nehezen viselték, szóvá is tették renitens viselkedését, rabiátusságát, szabadszájúságát.


Keseru_igazsag
Várkonyi Zoltán: Keserű igazság (1956)


A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta. Volt Ádám Az ember tragédiájában Kossuth Illyés Fáklyalángjában, Görgey Németh László Az árulójában, Bánk bán Katona József és Galilei Németh László darabjában. Átütő erejű tehetségével jelenítette meg Shakespeare, Csehov, Ibsen, Dürrenmatt műveinek főszereplőit is. Alkata a szilárd és kikezdhetetlen hősök megszemélyesítésére predesztinálta, ami az akkori politikai vezetés számára is kapóra jött.


A drámától a musicalig minden műfajban otthonosan mozgott, a Fővárosi Operettszínházban is bizonyította sokoldalúságát. Musicalszerepei révén – főleg, mint Tevje, a Hegedűs a háztetőn tejesembere – is a csúcsra jutott, ez a karakter is összeforrott a nevével. Ötvenöt játék- és tévéfilmben játszott, egyebek közt a Dúvadban, az Egy magyar nábobban, az Egri csillagokban, A fekete városban.


bara-margit
Bara Margittal a Zápor című tévéfilmben 1960-ban


1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor egyetemisták vitték a Bem térre, ahol a tömegnek elszavalta a Szózatot. Őt választották meg a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának elnökévé, mindezért a bukás után szilenciummal kellett bűnhődnie. A hatvanas évek közepén négy évet a Madách Színházban játszott, majd a Nemzetihez, 1973-ban ismét a Madáchhoz, 1980-ban újra a Nemzeti Színházhoz igazolt.


Amikor 2000-ben megalakult az „új" Nemzeti Színház, a Nemzeti addigi társulatával maradt, és a Pesti Magyar Színház művésze lett. Ekkorra már a tőle megszokott dörgedelmes hang, a hősi szerepkör, mindaz, ami egykor az elismerést hozta számára, a közönség udvarias, hűvös reakciójával találkozott, akadtak, akik úgy vélték, hogy a régi eszköztárhoz ragaszkodó színész mellett elrohant a világ.


Zrinyi_szerepeben_Bessenyei
Zrínyi szerepében 1973-ban
Fotó: Szalay Zoltán


A nyolcvanas évek végétől már ritkábban szerepelt filmen és a tévében, színpadon azonban továbbra is fellépett.


Életművének nagyon fontos része volt előadóművészi tevékenysége is, csodálatosan mondott verset, 1973-tól 2000-ig előadóestjeivel az egész országot többször bejárta. Színházától 1997 februárjában a János vitéz 100. előadásán Bagó szerepében búcsúzott, végleges színpadi búcsúja 2001 májusában a József Attila Színház Légy jó mindhalálig előadásán volt, ahol Pósalaky urat játszotta. Kiköltözött Pilisborosjenőre, majd élete végén lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. Lovakat tartott, 82 éves koráig lovagolt. „A természettel való találkozás megbékéltet a zűrzavaros világgal" – vallotta. Lajosmizsén hunyt el 2004. december 27-én, 85 éves korában.


Komlos_Jucival_egy_napon_szulettek
Komlós Jucival egy napon születtek
Fotó: Keleti Éva


Művészi munkáját 1953-ban és 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 1954-ben érdemes művész, 1970-ben kiváló művész lett. 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává választották, 1997-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2000-ben megkapta a Nemzet Színésze címet.


Szülővárosában 2012-ben nevét vette föl a felújított művelődési központ. A hódmezővásárhelyi önkormányzat és özvegye 2008-ban Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat alapított, melyet minden évben a magyar kultúra napján, január 22-én adnak át.


Forrás: bessenyei.hu, MTI

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma