2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.02.09

Volt Bánk bán és Dózsa, Kossuth és Galilei, Falstaff és Görgei, Széchenyi és Othello. A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta. Alkata a szilárd és kikezdhetetlen hősök megszemélyesítésére predesztinálta. Robusztus termete, zengő orgánuma, elegáns, szuggesztív egyénisége, intellektuális ereje, szerepformálása mágnesként vonzotta a közönséget. Bessenyei Ferenc, 20. század színjátszásának meghatározó alakja február 10-én lenne százéves.

Bessenyei_Ferenc_kalappal


„Nem volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom! Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba. Attól kezdve lehetett életemet nyomon követni, onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni. Nem tartozik senkire, ami addig történt velem” – írta.

 

Tarján Tamás Bessenyei Ferenc című könyvében így foglalja össze pályája első évtizedét: „A még bizonytalankodó, de konok belső akarat és a szerencsére nem hiányzó külső segítő szándék a serdülőkor esztendeitől kezdve húzta, vitte a színpad világa felé a nehezen élő, ötgyermekes hódmezővásárhelyi család legidősebb fiát. A nyugdíjas katonakarmester, Szabó János, aki egy öreg hegedűt ajándékozott neki, a felvilágosult gondolkodású Várhelyi atya, aki a katolikus ifjúsági ligában A vén gazember műkedvelő előadásának címszerepét osztotta a társai közt legmagasabb termetű és legmélyebb hangú legényre, vagy Tóth Lajos, a városi énekkar vezetője, aki ajánlólevelet adott a szegedi színházhoz az ígéretes baritonnal megáldott fiatalembernek, szerepük fontossága szerint az első ‘rendezők’ Bessenyei Ferenc pályáján.


ruttkai
Ruttkai Évával a Hatszáz új lakás című darabban


Igazi (színész-) rendezőkkel akkor találkozott, amikor végre a Kardos Géza társulatánál tevékenykedő Zách János és Horváth Jenő színe elé merészkedett. A kórus erősítésre szorult, s ők egy-kettőre szerződtették az igencsak izguló, de tehetséges jelentkezőt. Az operaénekesi karrier tervét dédelgető újdonsült kórista valósággal rávetette magát a tanulnivalókra: 1940-ben tíz, 1941-ben huszonhat kicsi és még kisebb szerepet énekelt, illetve játszott – ahogy a szükség kívánta – a bő repertoárt kínáló Városi Színház színpadán, Szegeden. Jöttek aztán a jelentékenyebb feladatok is, míg egy vendéglői számolócédulára bohém nemtörődömséggel oda-kanyarított névaláírás ‘kötelezvénye’ (és Kardos Géza fizetésképtelensége) arra nem késztették, hogy átlépjen Miskolcra. Ezekből az időkből nemcsak a fiatalosan felelőtlen, csínytevő kedvű, éjszakázó színész képét őrzik az anekdoták, emlékezések, hanem – és inkább – azét, aki tudatos önműveléssel, rendszeres olvasással, a szakma elsajátításáért folytatott szívós küzdelemmel készült a jövőre”­.


Tolnay_Klarival
Tolnay Klárival a Magyar Rádió stúdiójában 1960-ban


Irodalmi és történelmi tájékozottsága később a nagy hősi szerepek megformálásában kamatozik.

Miskolcon is operettszerepekkel kezdett, de csakhamar felfedezik úgy is, mint drámai színészt. 23 évesen már jelentős szerepet játszott, nem sokkal később pedig már főszerepet operettekben, drámákban, vígjátékokban, és még egy fontos feladatot is rábíznak: a versmondást.


Ezt követően a Budai Színházban, majd a pécsi Nemzeti Színházban játszott. A háború alatt behívót kapott, de szerencsésen megúszta a katonáskodást. Huszonöt évesen lett a budapesti Nemzeti Színház tagja, de a második világháború után szerződését nem újították meg. Egy évadot a Vígszínházban játszott, majd vidékre került, Miskolcon, Pécsen, Szegeden játszott, családjával albérletekben tengődött.


Csak 1950-ben szerződött véglegesen vissza az ország első társulatához. A Nemzetiben mesébe illő sikerrel robbant be a köztudatba, s vette át azt a vezető férfiszínészi posztot, amelyet a negyvenes években Básti Lajos töltött be. Elhalmozták jobbnál jobb szerepekkel, rengeteget dolgozott, ám a házassága válságba került. Kollégái, felettesei zseniális színésznek tartották, de nehezen viselték, szóvá is tették renitens viselkedését, rabiátusságát, szabadszájúságát.


Keseru_igazsag
Várkonyi Zoltán: Keserű igazság (1956)


A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta. Volt Ádám Az ember tragédiájában Kossuth Illyés Fáklyalángjában, Görgey Németh László Az árulójában, Bánk bán Katona József és Galilei Németh László darabjában. Átütő erejű tehetségével jelenítette meg Shakespeare, Csehov, Ibsen, Dürrenmatt műveinek főszereplőit is. Alkata a szilárd és kikezdhetetlen hősök megszemélyesítésére predesztinálta, ami az akkori politikai vezetés számára is kapóra jött.


A drámától a musicalig minden műfajban otthonosan mozgott, a Fővárosi Operettszínházban is bizonyította sokoldalúságát. Musicalszerepei révén – főleg, mint Tevje, a Hegedűs a háztetőn tejesembere – is a csúcsra jutott, ez a karakter is összeforrott a nevével. Ötvenöt játék- és tévéfilmben játszott, egyebek közt a Dúvadban, az Egy magyar nábobban, az Egri csillagokban, A fekete városban.


bara-margit
Bara Margittal a Zápor című tévéfilmben 1960-ban


1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor egyetemisták vitték a Bem térre, ahol a tömegnek elszavalta a Szózatot. Őt választották meg a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának elnökévé, mindezért a bukás után szilenciummal kellett bűnhődnie. A hatvanas évek közepén négy évet a Madách Színházban játszott, majd a Nemzetihez, 1973-ban ismét a Madáchhoz, 1980-ban újra a Nemzeti Színházhoz igazolt.


Amikor 2000-ben megalakult az „új" Nemzeti Színház, a Nemzeti addigi társulatával maradt, és a Pesti Magyar Színház művésze lett. Ekkorra már a tőle megszokott dörgedelmes hang, a hősi szerepkör, mindaz, ami egykor az elismerést hozta számára, a közönség udvarias, hűvös reakciójával találkozott, akadtak, akik úgy vélték, hogy a régi eszköztárhoz ragaszkodó színész mellett elrohant a világ.


Zrinyi_szerepeben_Bessenyei
Zrínyi szerepében 1973-ban
Fotó: Szalay Zoltán


A nyolcvanas évek végétől már ritkábban szerepelt filmen és a tévében, színpadon azonban továbbra is fellépett.


Életművének nagyon fontos része volt előadóművészi tevékenysége is, csodálatosan mondott verset, 1973-tól 2000-ig előadóestjeivel az egész országot többször bejárta. Színházától 1997 februárjában a János vitéz 100. előadásán Bagó szerepében búcsúzott, végleges színpadi búcsúja 2001 májusában a József Attila Színház Légy jó mindhalálig előadásán volt, ahol Pósalaky urat játszotta. Kiköltözött Pilisborosjenőre, majd élete végén lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. Lovakat tartott, 82 éves koráig lovagolt. „A természettel való találkozás megbékéltet a zűrzavaros világgal" – vallotta. Lajosmizsén hunyt el 2004. december 27-én, 85 éves korában.


Komlos_Jucival_egy_napon_szulettek
Komlós Jucival egy napon születtek
Fotó: Keleti Éva


Művészi munkáját 1953-ban és 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 1954-ben érdemes művész, 1970-ben kiváló művész lett. 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává választották, 1997-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2000-ben megkapta a Nemzet Színésze címet.


Szülővárosában 2012-ben nevét vette föl a felújított művelődési központ. A hódmezővásárhelyi önkormányzat és özvegye 2008-ban Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat alapított, melyet minden évben a magyar kultúra napján, január 22-én adnak át.


Forrás: bessenyei.hu, MTI

egy

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Kaposfeszt_4

2019.07.19

„Szerettem volna, ha világszínvonalú kamarazenei fesztivál jön létre Magyarországon, és tíz év után talán nem túlzás azt állítanom, hogy ez sikerült” – mondja Bolyki György, a Kaposfest igazgatója. Az idén jubileumát ünneplő rendezvényről és a magas minőség eléréséről is beszélgettünk vele.

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

A BKV Zrt. is csatlakozik a július 20-ai, Orgonák éjszakája országos programsorozathoz, és az M4 Kálvin tér, Szent Gellért tér és Bikás park megállóinak galériáján egy-egy wurlitzerből hangzik majd fel az orgonaszó. Ezen a napon késő estig az utasok is megtekerhetik a zenegépet és válogathatnak, hogy mely dallamok szólaljanak meg. A Fővám téri gyalogos aluljáróban este 19:00 és 22:00 óra között 15 perces minikoncerteken tartanak, amelynek során az arra járók élő orgonajátékban gyönyörködhetnek.

Az előrejelzések szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik, a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.

A 1,75 millió dán korona kompenzációt egy dán autókereskedő vállalatnak kell kifizetnie, amely a művész egyik alkotását, amely menekültek ezreinek állított emléket, reklámcélokra használta. A Skandinavisk Motor Co. Volkswagen gépkocsikat importál Dániába. A cég Aj Vej-vej Soleil Levant (Napfelkelte) című alkotását használta fel egy magazinban publikált hirdetéséhez. A művész 3500 mentőmellényt gyűjtött össze menekültektől és migránsoktól, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot. Az alkotás a humanitárius válságra hívta fel a figyelmet, amikor 2015-ben több mint egymillió ember főleg a közel-keleti háborús konfliktusok és a szegénység elől menekült Európába.

Nagíb Mahfúz írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő. A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg. A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és személyes tárgyai.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

shilpa

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma