IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.02.07

„A kitűzött célokat igyekeztünk teljesíteni: stabilizáltuk a magyar film állapotát és elindítottunk egy olyan folyamatot, melynek eredményeképpen ma már tisztelik a magyar filmet” – mondta Andy Vajna filmipari kormánybiztos február 7-én, a Magyar Nemzeti Filmalap Miért jönnek a hollywoodi sztárok és produkciók Magyarországra? című háttérbeszélgetésén.

A filmes támogatási rendszer az egyetlen támogatási forma ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel – hangzott el a beszélgetés elején, majd Andy Vajna azt is kiemelte: a magyar film pozícióját erősíti a tavalyi Oscar-díj, illetve az idei jelölés is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazánkban forgatott hollywoodi filmek Magyarországra irányítják a nemzetközi sajtó figyelmét, ez pedig kétségtelenül fontos reklám. Európa egyik kiemelt központja lettünk, ma már a külföldi stábok először azt a kérdést vitatják meg: „Meg tudjuk-e csinálni Magyarországon?” – tette hozzá.


camera-690163_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Miért éri meg Magyarországnak hollywoodi produkciókat az országba csábítani?

Az OrienTax adótanácsadó cég és a Candole Partners tanácsadó cég a Magyar Nemzeti Filmalap megbízásából elemzést készített, melynek eredményeit a február 7-ei háttérbeszélgetésen ismertették. A felmérés célja az volt, hogy kiderítsék, miért éri meg Magyarországnak hollywoodi produkciókat az országba csábítani. Az felmérés készítői az egyes produkciók költségvetésének részletes elemzését, kérdőíves felmérését követően, valamint az NMHH Nemzeti Filmiroda által közzétett, állami támogatásban részesülő filmek adatbázisát, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal adatait alapul véve megállapították, hogy az egy filmnek nyújtott 25 százalékos adó-visszatérítés mellett az államháztartás számára 31 százalék bevétel keletkezik, vagyis az 1000 forintnyi adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t – mondta el a tanulmányt ismertető Radnai Károly, az OrienTax szakértője. Kiemelte: 16 év alatt a filmipar teljes bevétele több mint 20-szorosára nőtt, 2017-ben pedig az előzetes becslések szerint akár 100 milliárd forint feletti forgalom is várható.

 

Radnai Károly azt is elmondta: Magyarország vezeti a filmipari versenyképességi listát. Tizenegy vizsgált ország (Bulgária, Csehország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia) közül Magyarország filmipara a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszín választásakor. A versenyképesség feltárására irányuló elemzés az érintett országok filmtámogatási rendszerét, ár- és bérszínvonalát, devizastabilitását, filmipari infrastruktúráját, angol nyelvismeretét, valamint a társadalmi és politikai környezetet vizsgálta. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy országunk jelentős versenyelőnnyel rendelkezik mind a támogatások mértékében és hatékonyságában, mind pedig a filmipari infrastruktúra fejlettségében. Hazánk a nyelvismeret szempontjából szerepelt legrosszabbul vetélytársai között, hiszen nálunk – az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint – csak a lakosság 20 százaléka beszél társalgási szinten angolul.


Download.aspx1
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 

Az elmúlt néhány évben több olyan intézkedés született, amely segítette a jelenlegi versenyképességi pozíció elérését – hangsúlyozta Radnai Károly. A 20-ról 25 százalékra növekedett adó-visszatérítés mellett többek között az is hozzájárult ehhez az eredményhez, hogy jelentősen javult a gyártási költségvetések átláthatósága és a támogatások felhasználásának tisztasága. Emellett kiemelte a letéti számla bevezetését is, melynek eredményeképpen megszűnnek a visszaélések.

 

A Filmalap 2013-ban létrehozta a letéti számla rendszerét, mely a közvetett filmtámogatási rendszer technikai része, és lehetővé teszi, hogy a Filmalap a cégektől támogatásokat gyűjtsön. A Filmalap által kezelt elkülönített letéti számla gyűjtőszámlaként működik, ahova a cégek befizetésüket követően rövid időn belül megkapják az adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatási igazolást (függetlenül attól, hogy a támogatandó filmalkotás akkor még nem ismert). A letéti számláról a szigorú sorrendiség, vagyis a költségelszámolásokról hozott határozatok sorrendjében hívhatók le a támogatások.

 

Az említett gazdasági szempontok mellett természetesen Magyarország és Budapest kedvező építészeti, kulturális, turisztikai és logisztikai adottságairól sem szabad megfeledkeznünk, ahogy arról sem, hogy a 12 éve működő, és az elmúlt öt évben rengeteget fejlődött rendszer olyan hátteret biztosít az ide érkező produkcióknak, melyben bíznak – emelte ki Radnai Károly, majd hozzátette: „London után mára Budapest vált Európa második legnagyobb filmes központjává”.

 

A beszélgetésen részt vett még Petrányi Viktória, a Proton Cinema producere, valamint Kemény Ildikó, a Pioneer Pictures vezető producere is, aki elmondta: jelenleg egy Jennifer Lawrence főszereplésével készülő hollywoodi produkció gyártásában vesznek részt, de amivel igazán büszkélkedni szeretne, az az, hogy a film majdnem 300 fős stábjának mintegy 95 százaléka magyar.


Download.aspx2
Kemény Ildikó, a Pioneer Pictures vezető producere
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 

A Filmalap szerepet vállal a filmes szakemberek képzésében is

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: a különféle díjak, fesztiválszereplések és jelölések viszik a magyar film jó hírét, ugyanakkor a nálunk forgatott külföldi produkciók is hozzájárulnak a magyar filmszakma erősödéséhez. A magyar szakemberek rengeteg tapasztalatot szerezhetnek azáltal, hogy részt vesznek egy-egy nagy nemzetközi produkció elkészítésében. „Nincs is elvándorlás ebben a szakmában” – tette hozzá, majd azt is kiemelte: „a Filmalap törődik a fiatalokkal is és segíti bekapcsolódásukat a filmszakmába”. Ennek szellemében 2016-ban el is indult a Filmipari Képzési Program, valamint a Filmalap kezdeményezte a filmszakmai képzési hozzájárulás bevezetését is, mely e Program forrása lett.


Ennek értelmében minden magyarországi produkció a teljes költségvetésének 0,5 százalékával, legfeljebb 15 millió forint értékben járul hozzá a hazai filmes oktatás fejlesztéséhez.

 

Emellett a 10 millió forintot meghaladó költségvetésű produkcióknak legalább öt héten keresztül gyakornokokat kell alkalmazniuk – emelte ki Havas Ágnes, majd hozzátette: a Képzési Program keretében a Filmalap 2016-ban ki is írta az első képzési pályázatot, melynek célja a hazai filmiparban mutatkozó szakemberhiány hatékony és gyors orvoslása. E támogatásnak köszönhetően 10 filmes hiányszakma – többek között a focus puller, a scripter, a rendező asszisztens, valamint a produkciós asszisztens – képzését valósítják meg. Továbbá – a különféle workshop-ok és az Inkubátor Program mellett – évente három egyetem diplomafilmjeit is támogatja a Filmalap – mondta el Havas Ágnes, majd hangsúlyozta: az említett képzések angol nyelven zajlanak, hiszen az angol nyelvtudást muszáj megkövetelniük. A beszélgetés zárásaként Andy Vajna elárulta: „a jövőben nemcsak oktatási intézményeket és képzéseket támogatunk majd, hanem a saját iskolánkat indítjuk el”.



Készítette: Tóth Eszter

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma