782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.08.09

Minden korszaknak megvan a sajátos zenei irányzata. Nagyon sokáig a klasszikus zene uralta a „piacot”, majd egyre inkább teret hódítottak a zenei kísérletezések. Megszülettek a rock and roll és az elektronikus zene különböző irányzatai. Mára azonban ismét reneszánszát éli a komolyzene, és olyan hatalmas művészek hódítanak teret, mint Hans Zimmer vagy Ludovico Einaudi.

Az olasz származású zongoraművész talán pont annak köszönheti népszerűségét, hogy nem maradt meg a komolyzene jól bevált elemeinél. Kezdetben ugyan ő is leginkább kamara- és szimfonikus zenekaroknak írt darabokat, de mindvégig nyitott volt a különböző zenei irányzatokra, melyeket ugyanúgy beépített a művészetébe, mint a klasszikus hangszereket. De vajon mi vezette erre az útra és hogyan tette világszerte ismertté és szerethetővé a komolyzenét még az olyan „őspunkok” számára is, mint e cikk szerzője?


19250428_10155434388087156_843672072457588123_o


Minden korszaknak megvan a sajátos hangzásvilága. A ’20-as, ’30-as években élte virágkorát a jazz, a ’40-es évektől hódított a rock and roll, majd ennek szerteágazó változatai is megjelentek, melyek az idő előrehaladtával mindinkább a keményebb hangzást célozták meg. Erre a stílusra – egyfajta válaszként – megszületett a ’80-as évek szintipop világa, majd a ’90-es évektől megjelent a trance és dübörgött az elektronikuszene. A célunk most természetesen nem egy részletes zenetörténeti áttekintés – ez valójában lehetetlen is lenne, hiszen minden országban másként alakultak a trendek –, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy a folyamatosan változó világ hogyan hatott a zenére. Érdekes ugyanis végigpörgetni az agyunkban a zenei trendek változását, hiszen mind jobban próbáljuk levezetni az egymást követő trendeket, egyre inkább kiviláglik, hogy nemcsak a technikai világ gyorsult fel, hanem a zeneipar is.


Alapjaiban a komolyzene vagy kikapcsolja az embert, vagy kreatívan hat rá, de mindenképpen nyugodtabb állapotba kerülünk tőle, ahogyan a jazztől is. A mai zenei trendek viszont sokkal felpörgöttebb állapotot idéznek elő. Magyarul nemcsak a zeneipar alakult át, de változtak az igények is, minél pörgősebb lett egy zenekar, egy dal, annál népszerűbbé vált. A 19. századig a klasszikus zene számított kiindulópontnak és meghatározó trendnek, ám a 20. század elején a rock and roll és egyéb alfajai átvették ezt a szerepet, ahogyan a 21. században az elektronikus zene. Sőt volt idő, mikor kirívónak számított, ha valaki klasszikus zenét hallgatott. Ez azonban mára megváltozott, és ez az olyan zseniális művészeknek köszönhető, mint Hans Zimmer, Havasi Balázs, Ludovico Einaudi vagy az ő mestere, Luciano Berio.


13443254_10154291280907156_7342870295027747169_o


Beriónak nemcsak a zenetörténetre volt óriási hatása, hanem Ludovico zenei ízlésére is. Berio ugyanis egyfajta kísérletként tekintett a zenére. Saját alkotásaiban ötvözte szinte az összes olyan zenei műfajt, amely hatással volt rá, így vegyítette az elektronikus zenét a klasszikus hangszerekkel, a népzenét és a rock and rollt. Nemcsak kutatója, de újraértelmezője is volt a klasszikus zenének. Ludovico Einaudi a ’80-as években találkozott a szintén olasz mesterével a milánói Giuseppe Verdi Konzervatóriumban. Berio bár óriási hatással volt a fiatal Ludovicóra, kezdetben mégis klasszikus zeneszerzőként indult el a pályán. A váltáshoz valószínűleg a filmfelkérések is hozzásegítették az olasz zeneszerzőt, aki mára teljesen új és sajátos stílust teremtett, mellyel az egész világot meghódította. Einaudi – ahogyan Berio is – felismerte, hogy szükséges a haladás és a megújulás a komolyzenében is, hiszen csak úgy maradhat fent és foglalhatja el ismét méltó helyét, ha fejlődik. Ludovico is vegyíti az elektronikus és a világi zene elemeit a hegedűvel, a zongorával, felrázza kicsit a komolyzenei hangzást, megfűszerezi akár egy gitárral vagy lágyabb elektronikus alappal, azonban mindezt olyan finom érzékenységgel csempészi bele egy-egy dalába, hogy az szinte észrevehetetlen.


 

Mindez persze kevés a világszintű ismeretséghez, hiszen számos tehetség tűnt fel az utóbbi időben a klasszikus zenében, akik hasonló alapokkal dolgoznak. Az igazi sikert a már említett filmbetétdalok hozták meg Einaudi számára. Kezdetben főleg olasz rendezők kérték fel, majd egyre nevesebb produkciókhoz is csatlakozott, olyanokhoz, mint a Doktor Zsivágó vagy az Ez itt Anglia című sorozatok, az igazi áttörést azonban az Életrevalók című dráma hozta meg a számára. Ludovico Einaudi neve azóta olyan jól eladható „termék” lett a klasszikus zene terén, hogy még a Greenpeace is felkérte egy, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető koncertvideóra, melyet egy jéghegyen rögzítettek. Hozzá kell tenni persze, hogy a művész maga is egyetértett az akcióval, melytől csak még szimpatikusabbá válik a szemünkben.


Az olasz zongorista idén végre Magyarországra is ellátogat: szeptember 12-én ad koncertet a Müpában, népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy már elővételben elkelt az összes jegy a koncertjére.

 


Fischer Viktória

Fotó: Ludovico Einaudi Facebook-oldala

CC_banner

orchestra-2098877_960_720

2017.12.12

„A legjobb dirigálási mód: füllel dirigálni. Jó fül kell, és a többi megy magától” – így határozta meg a karmesteri hivatást Richard Strauss, és ma is akadnak követői. A Filharmónia Magyarország szervezésében a december 15-ig tartó Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny során 186 országból jelentkező dirigensekből a döntőbe öt karmester kerülhetett.

24312670_1679320515423865_3091955669036446942_n

2017.12.12

Az újkori cirkuszművészet megszületésének 250. évfordulóját Európában elsőként a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál köszönti, amelynek műsorán január 8. és 14. között a szakma legjobbjai versengenek a fesztivál díjaiért hangsúlyozta Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója a programról tartott december 11-ei sajtótájékoztatón Budapesten.

Nemzeti_Filharmonikusok-facebook

2017.12.12

A Nemzeti Filharmonikusok fontos feladatának tartja a magyarországi zenekari zenészképzés ügyét, illetve küldetésének tekinti a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangzásának, stílusának öregbítését és hagyományainak továbbadását. Éppen ezért ez év decemberére a Nemzeti Filharmonikus Zenekar meghirdette Zenekari Akadémiáját (NFZA).

Karácsonyi koncertet ad Pál Dénes december 17-én a budai MOM Kulturális Központban, ahol az énekes egy vonósnégyessel együtt lép fel. „A jövő év első negyedévében megjelenik az új stúdióalbumom, amelyen eddig kiadatlan dalaim és új felvételek egyaránt szerepelni fognak. Egyfajta összegzés lesz ez a lemez, egy időszak lenyomata” – mondta Pál Dénes. A koncerten karácsonyi dalok is elhangzanak, és lesz meglepetésvendég is.

Európai turnéja keretében 2018 nyarán Magyarországon is fellép Lenny Kravitz. Az 53 éves, négyszeres Grammy-díjas amerikai funk-rock zenész-énekes június 3-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet. A turné mellet Lenny Kravitz új, tizenegyedik stúdióalbumának megjelenését is bejelentette: a friss anyag 2018 tavaszán várható.

A 135 éve született Kodály Zoltánra emlékeznek koncertekkel és a Klassz a pARTon! eseménysorozat programjaival december 16-án és 17-én a Müpában. Többek között fellép Szirtes Edina Mókus Kodály-átiratokkal, Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint, Oláh Vilmos és Devich Gergely kamarakoncertjén pedig Bartók, Beethoven, Brahms és Kodály művei szólalnak meg.

Évadnyitó koncertet ad február 25-én a 100 Tagú Cigányzenekar a Papp László Budapest Sportarénában. A kétrészes, csaknem kétórás koncerten a komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsika, magyar nóta és népdalok csendülnek fel.

Újévi örömkoncertturnéra indul Magyarországon a Boban Marković Orkestar. A balkáni zene egyik legjelentősebb csapatának hét helyszínt érintő koncertsorozata január 2-án Komáromban kezdődik és január 9-én Tatabányán zárul.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma