2017.08.09

Minden korszaknak megvan a sajátos zenei irányzata. Nagyon sokáig a klasszikus zene uralta a „piacot”, majd egyre inkább teret hódítottak a zenei kísérletezések. Megszülettek a rock and roll és az elektronikus zene különböző irányzatai. Mára azonban ismét reneszánszát éli a komolyzene, és olyan hatalmas művészek hódítanak teret, mint Hans Zimmer vagy Ludovico Einaudi.

Az olasz származású zongoraművész talán pont annak köszönheti népszerűségét, hogy nem maradt meg a komolyzene jól bevált elemeinél. Kezdetben ugyan ő is leginkább kamara- és szimfonikus zenekaroknak írt darabokat, de mindvégig nyitott volt a különböző zenei irányzatokra, melyeket ugyanúgy beépített a művészetébe, mint a klasszikus hangszereket. De vajon mi vezette erre az útra és hogyan tette világszerte ismertté és szerethetővé a komolyzenét még az olyan „őspunkok” számára is, mint e cikk szerzője?


19250428_10155434388087156_843672072457588123_o


Minden korszaknak megvan a sajátos hangzásvilága. A ’20-as, ’30-as években élte virágkorát a jazz, a ’40-es évektől hódított a rock and roll, majd ennek szerteágazó változatai is megjelentek, melyek az idő előrehaladtával mindinkább a keményebb hangzást célozták meg. Erre a stílusra – egyfajta válaszként – megszületett a ’80-as évek szintipop világa, majd a ’90-es évektől megjelent a trance és dübörgött az elektronikuszene. A célunk most természetesen nem egy részletes zenetörténeti áttekintés – ez valójában lehetetlen is lenne, hiszen minden országban másként alakultak a trendek –, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy a folyamatosan változó világ hogyan hatott a zenére. Érdekes ugyanis végigpörgetni az agyunkban a zenei trendek változását, hiszen mind jobban próbáljuk levezetni az egymást követő trendeket, egyre inkább kiviláglik, hogy nemcsak a technikai világ gyorsult fel, hanem a zeneipar is.


Alapjaiban a komolyzene vagy kikapcsolja az embert, vagy kreatívan hat rá, de mindenképpen nyugodtabb állapotba kerülünk tőle, ahogyan a jazztől is. A mai zenei trendek viszont sokkal felpörgöttebb állapotot idéznek elő. Magyarul nemcsak a zeneipar alakult át, de változtak az igények is, minél pörgősebb lett egy zenekar, egy dal, annál népszerűbbé vált. A 19. századig a klasszikus zene számított kiindulópontnak és meghatározó trendnek, ám a 20. század elején a rock and roll és egyéb alfajai átvették ezt a szerepet, ahogyan a 21. században az elektronikus zene. Sőt volt idő, mikor kirívónak számított, ha valaki klasszikus zenét hallgatott. Ez azonban mára megváltozott, és ez az olyan zseniális művészeknek köszönhető, mint Hans Zimmer, Havasi Balázs, Ludovico Einaudi vagy az ő mestere, Luciano Berio.


13443254_10154291280907156_7342870295027747169_o


Beriónak nemcsak a zenetörténetre volt óriási hatása, hanem Ludovico zenei ízlésére is. Berio ugyanis egyfajta kísérletként tekintett a zenére. Saját alkotásaiban ötvözte szinte az összes olyan zenei műfajt, amely hatással volt rá, így vegyítette az elektronikus zenét a klasszikus hangszerekkel, a népzenét és a rock and rollt. Nemcsak kutatója, de újraértelmezője is volt a klasszikus zenének. Ludovico Einaudi a ’80-as években találkozott a szintén olasz mesterével a milánói Giuseppe Verdi Konzervatóriumban. Berio bár óriási hatással volt a fiatal Ludovicóra, kezdetben mégis klasszikus zeneszerzőként indult el a pályán. A váltáshoz valószínűleg a filmfelkérések is hozzásegítették az olasz zeneszerzőt, aki mára teljesen új és sajátos stílust teremtett, mellyel az egész világot meghódította. Einaudi – ahogyan Berio is – felismerte, hogy szükséges a haladás és a megújulás a komolyzenében is, hiszen csak úgy maradhat fent és foglalhatja el ismét méltó helyét, ha fejlődik. Ludovico is vegyíti az elektronikus és a világi zene elemeit a hegedűvel, a zongorával, felrázza kicsit a komolyzenei hangzást, megfűszerezi akár egy gitárral vagy lágyabb elektronikus alappal, azonban mindezt olyan finom érzékenységgel csempészi bele egy-egy dalába, hogy az szinte észrevehetetlen.


 

Mindez persze kevés a világszintű ismeretséghez, hiszen számos tehetség tűnt fel az utóbbi időben a klasszikus zenében, akik hasonló alapokkal dolgoznak. Az igazi sikert a már említett filmbetétdalok hozták meg Einaudi számára. Kezdetben főleg olasz rendezők kérték fel, majd egyre nevesebb produkciókhoz is csatlakozott, olyanokhoz, mint a Doktor Zsivágó vagy az Ez itt Anglia című sorozatok, az igazi áttörést azonban az Életrevalók című dráma hozta meg a számára. Ludovico Einaudi neve azóta olyan jól eladható „termék” lett a klasszikus zene terén, hogy még a Greenpeace is felkérte egy, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető koncertvideóra, melyet egy jéghegyen rögzítettek. Hozzá kell tenni persze, hogy a művész maga is egyetértett az akcióval, melytől csak még szimpatikusabbá válik a szemünkben.


Az olasz zongorista idén végre Magyarországra is ellátogat: szeptember 12-én ad koncertet a Müpában, népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy már elővételben elkelt az összes jegy a koncertjére.

 


Fischer Viktória

Fotó: Ludovico Einaudi Facebook-oldala

V4-banner

D_MTI20180223105_borito

2018.02.23

A kulturális kormányzat két adósságát is törlesztette: az egyik a néhány héttel ezelőtt bemutatott Román Csarnok, melyet a Szépművészeti Múzeum felújításának keretében renováltak, a másik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 23-án az épületegyüttes bokrétaünnepét.

derko-60_2

2018.02.23

„Új nemzedékek jelennek meg új gondolatokkal: a szomszéd terem falain azt láthatjuk, hogy ők miképpen gondolkoznak a művészetről” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Derkó2018 című kiállítás megnyitóján, a Műcsarnokban. A tárlaton olyan fiatal művészek pályamunkáit láthatjuk, akik az idén Derkovits-ösztöndíjban részesültek.

_D0A1693_Copy_borito

2018.02.23

A Liget Budapest Projekt munkálatairól, többek között a Magyar Zene Háza építéséről, a Román Csarnok újbóli megnyitásáról, az Új Nemzeti Galéria létrehozásáról, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatairól, a cirkuszművészet helyzetéről, a megújuló Operaházról, a hazai kulturális turizmusról és a népművészet szerepéről is szó esett a február 22-ei A kultúra gyarapít! című konferencia második részében.

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író és Elsa Morante olasz író munkásságát elevenítik fel március 1-jén Rómában, az Altieri Palotában a Különös párok (Stranecoppie) című irodalmi rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal-beszélgetésén Antonella Cilento neves olasz írónő, Francesco Costa író és forgatókönyvíró, valamint Giuseppe Merlino újságíró elevenítik fel Elsa Morante és Szabó Magda munkásságát, valamint párhuzamot vonnak a két neves írónő művei között. Az esemény a Lalineascritta, a Római Magyar Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Publishing Hungary Program támogatásával valósul meg.

Kiállítást nyitott a BKV a cég fennállásának 50 éves évfordulójára a Földalatti Múzeumban. Bolla Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója a megnyitón elmondta: bár a BKV 50 éve jött létre jelenlegi formájában, a budapesti tömegközlekedés már több mint száz éve üzemel. A Földalatti Múzeumban megtekinthető tárlaton a fotók és az egyenruhák mellett egyebek közt jegylyukasztókat, iránytáblákat, menetrendeket, maketteket állított ki a BKV.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által már 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor Hunyadi Mátyás királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Bălănescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma