2017. október 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.08.09

Minden korszaknak megvan a sajátos zenei irányzata. Nagyon sokáig a klasszikus zene uralta a „piacot”, majd egyre inkább teret hódítottak a zenei kísérletezések. Megszülettek a rock and roll és az elektronikus zene különböző irányzatai. Mára azonban ismét reneszánszát éli a komolyzene, és olyan hatalmas művészek hódítanak teret, mint Hans Zimmer vagy Ludovico Einaudi.

Az olasz származású zongoraművész talán pont annak köszönheti népszerűségét, hogy nem maradt meg a komolyzene jól bevált elemeinél. Kezdetben ugyan ő is leginkább kamara- és szimfonikus zenekaroknak írt darabokat, de mindvégig nyitott volt a különböző zenei irányzatokra, melyeket ugyanúgy beépített a művészetébe, mint a klasszikus hangszereket. De vajon mi vezette erre az útra és hogyan tette világszerte ismertté és szerethetővé a komolyzenét még az olyan „őspunkok” számára is, mint e cikk szerzője?


19250428_10155434388087156_843672072457588123_o


Minden korszaknak megvan a sajátos hangzásvilága. A ’20-as, ’30-as években élte virágkorát a jazz, a ’40-es évektől hódított a rock and roll, majd ennek szerteágazó változatai is megjelentek, melyek az idő előrehaladtával mindinkább a keményebb hangzást célozták meg. Erre a stílusra – egyfajta válaszként – megszületett a ’80-as évek szintipop világa, majd a ’90-es évektől megjelent a trance és dübörgött az elektronikuszene. A célunk most természetesen nem egy részletes zenetörténeti áttekintés – ez valójában lehetetlen is lenne, hiszen minden országban másként alakultak a trendek –, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy a folyamatosan változó világ hogyan hatott a zenére. Érdekes ugyanis végigpörgetni az agyunkban a zenei trendek változását, hiszen mind jobban próbáljuk levezetni az egymást követő trendeket, egyre inkább kiviláglik, hogy nemcsak a technikai világ gyorsult fel, hanem a zeneipar is.


Alapjaiban a komolyzene vagy kikapcsolja az embert, vagy kreatívan hat rá, de mindenképpen nyugodtabb állapotba kerülünk tőle, ahogyan a jazztől is. A mai zenei trendek viszont sokkal felpörgöttebb állapotot idéznek elő. Magyarul nemcsak a zeneipar alakult át, de változtak az igények is, minél pörgősebb lett egy zenekar, egy dal, annál népszerűbbé vált. A 19. századig a klasszikus zene számított kiindulópontnak és meghatározó trendnek, ám a 20. század elején a rock and roll és egyéb alfajai átvették ezt a szerepet, ahogyan a 21. században az elektronikus zene. Sőt volt idő, mikor kirívónak számított, ha valaki klasszikus zenét hallgatott. Ez azonban mára megváltozott, és ez az olyan zseniális művészeknek köszönhető, mint Hans Zimmer, Havasi Balázs, Ludovico Einaudi vagy az ő mestere, Luciano Berio.


13443254_10154291280907156_7342870295027747169_o


Beriónak nemcsak a zenetörténetre volt óriási hatása, hanem Ludovico zenei ízlésére is. Berio ugyanis egyfajta kísérletként tekintett a zenére. Saját alkotásaiban ötvözte szinte az összes olyan zenei műfajt, amely hatással volt rá, így vegyítette az elektronikus zenét a klasszikus hangszerekkel, a népzenét és a rock and rollt. Nemcsak kutatója, de újraértelmezője is volt a klasszikus zenének. Ludovico Einaudi a ’80-as években találkozott a szintén olasz mesterével a milánói Giuseppe Verdi Konzervatóriumban. Berio bár óriási hatással volt a fiatal Ludovicóra, kezdetben mégis klasszikus zeneszerzőként indult el a pályán. A váltáshoz valószínűleg a filmfelkérések is hozzásegítették az olasz zeneszerzőt, aki mára teljesen új és sajátos stílust teremtett, mellyel az egész világot meghódította. Einaudi – ahogyan Berio is – felismerte, hogy szükséges a haladás és a megújulás a komolyzenében is, hiszen csak úgy maradhat fent és foglalhatja el ismét méltó helyét, ha fejlődik. Ludovico is vegyíti az elektronikus és a világi zene elemeit a hegedűvel, a zongorával, felrázza kicsit a komolyzenei hangzást, megfűszerezi akár egy gitárral vagy lágyabb elektronikus alappal, azonban mindezt olyan finom érzékenységgel csempészi bele egy-egy dalába, hogy az szinte észrevehetetlen.


 

Mindez persze kevés a világszintű ismeretséghez, hiszen számos tehetség tűnt fel az utóbbi időben a klasszikus zenében, akik hasonló alapokkal dolgoznak. Az igazi sikert a már említett filmbetétdalok hozták meg Einaudi számára. Kezdetben főleg olasz rendezők kérték fel, majd egyre nevesebb produkciókhoz is csatlakozott, olyanokhoz, mint a Doktor Zsivágó vagy az Ez itt Anglia című sorozatok, az igazi áttörést azonban az Életrevalók című dráma hozta meg a számára. Ludovico Einaudi neve azóta olyan jól eladható „termék” lett a klasszikus zene terén, hogy még a Greenpeace is felkérte egy, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető koncertvideóra, melyet egy jéghegyen rögzítettek. Hozzá kell tenni persze, hogy a művész maga is egyetértett az akcióval, melytől csak még szimpatikusabbá válik a szemünkben.


Az olasz zongorista idén végre Magyarországra is ellátogat: szeptember 12-én ad koncertet a Müpában, népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy már elővételben elkelt az összes jegy a koncertjére.

 


Fischer Viktória

Fotó: Ludovico Einaudi Facebook-oldala

DzigaVertov_Mar2003_masolatajo

2017.10.20

Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.

GodorKlub15_Fono_zenekar

2017.10.20

Az első gitárhang 2002 októberében szólalt meg. Azóta sok minden történt, a Gödör Klub rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, költöznie is kellett, de létezik, és most születésnapi mulatságra hívja a közönségét október 26. és 29. között. A Gödör Klub szervezői úgy állították össze a programot, hogy legyen benne minden, ami a Gödör Klubra jellemző: kiállítás, irodalom, koncertek, kortárs tánc és színház.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából október 21-én látványos fényfestéssel tiszteleg Cardiffban a költő emléke előtt a Londoni Magyar Kulturális Központ. A Montgomeryben kivégzett 500 bárd legendáját Arany művén keresztül szinte mindenki ismeri Magyarországon, viszont annál kevesebben hallottak róla Walesben. A látványos program előtt Arany János és A walesi bárdok jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a University of South Walesen.

Tornai József Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét, a Magyar Írószövetség örökös tagját és volt elnökét köszöntik 90. születésnapja alkalmából október 27-én 17 órakor a Magyar Írószövetségben. Az eseményen köszöntőt mond Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Radics Péter, Szakonyi Károly, Szentmártoni János és Turczi István.

Tizenöt magyar cirkuszigazgató megalakította a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét, amelynek fő célja a cirkuszi hagyományok fenntartása és az érdekképviselet ellátása. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöki posztjára Eötvös Lorándot, az új Eötvös Cirkusz igazgatóját választották, a titkári tisztséget Kraj Gina tölti be. Az egyesület elnökségében Ádám Krisztina, az Utazó Budapest Nagycirkusz igazgatója, Ádám Henrik, a Hungária Nagycirkusz vezetője, valamint Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója foglal helyet.

Öt fiatal író és költő – Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi, Simon Márton és Zilahi Anna – ír saját történeteket 1977-ből származó fotókhoz a budapesti Hybridart Space Hé’77! címmel október 20-ától, az Art Moments vizuális művészeti fesztivál keretében látható kiállítására. Az október 27-éig látogatható kiállításon a kiválasztott képek és a hozzájuk készült történek mellett más, az adott időszakban készült fotók és valós hírek is megjelennek, kontextusba helyezve és kontrasztba is állítva a tényleges és az elképzelt múltat, az objektív és a szubjektív valóságot.

Intézmények, civil szervezetek és önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal a Kulturális Örökség Európai Éve (KÖEÉ) 2018 rendezvénysorozathoz. A programsorozat fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma