2017.08.09

Minden korszaknak megvan a sajátos zenei irányzata. Nagyon sokáig a klasszikus zene uralta a „piacot”, majd egyre inkább teret hódítottak a zenei kísérletezések. Megszülettek a rock and roll és az elektronikus zene különböző irányzatai. Mára azonban ismét reneszánszát éli a komolyzene, és olyan hatalmas művészek hódítanak teret, mint Hans Zimmer vagy Ludovico Einaudi.

Az olasz származású zongoraművész talán pont annak köszönheti népszerűségét, hogy nem maradt meg a komolyzene jól bevált elemeinél. Kezdetben ugyan ő is leginkább kamara- és szimfonikus zenekaroknak írt darabokat, de mindvégig nyitott volt a különböző zenei irányzatokra, melyeket ugyanúgy beépített a művészetébe, mint a klasszikus hangszereket. De vajon mi vezette erre az útra és hogyan tette világszerte ismertté és szerethetővé a komolyzenét még az olyan „őspunkok” számára is, mint e cikk szerzője?


19250428_10155434388087156_843672072457588123_o


Minden korszaknak megvan a sajátos hangzásvilága. A ’20-as, ’30-as években élte virágkorát a jazz, a ’40-es évektől hódított a rock and roll, majd ennek szerteágazó változatai is megjelentek, melyek az idő előrehaladtával mindinkább a keményebb hangzást célozták meg. Erre a stílusra – egyfajta válaszként – megszületett a ’80-as évek szintipop világa, majd a ’90-es évektől megjelent a trance és dübörgött az elektronikuszene. A célunk most természetesen nem egy részletes zenetörténeti áttekintés – ez valójában lehetetlen is lenne, hiszen minden országban másként alakultak a trendek –, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy a folyamatosan változó világ hogyan hatott a zenére. Érdekes ugyanis végigpörgetni az agyunkban a zenei trendek változását, hiszen mind jobban próbáljuk levezetni az egymást követő trendeket, egyre inkább kiviláglik, hogy nemcsak a technikai világ gyorsult fel, hanem a zeneipar is.


Alapjaiban a komolyzene vagy kikapcsolja az embert, vagy kreatívan hat rá, de mindenképpen nyugodtabb állapotba kerülünk tőle, ahogyan a jazztől is. A mai zenei trendek viszont sokkal felpörgöttebb állapotot idéznek elő. Magyarul nemcsak a zeneipar alakult át, de változtak az igények is, minél pörgősebb lett egy zenekar, egy dal, annál népszerűbbé vált. A 19. századig a klasszikus zene számított kiindulópontnak és meghatározó trendnek, ám a 20. század elején a rock and roll és egyéb alfajai átvették ezt a szerepet, ahogyan a 21. században az elektronikus zene. Sőt volt idő, mikor kirívónak számított, ha valaki klasszikus zenét hallgatott. Ez azonban mára megváltozott, és ez az olyan zseniális művészeknek köszönhető, mint Hans Zimmer, Havasi Balázs, Ludovico Einaudi vagy az ő mestere, Luciano Berio.


13443254_10154291280907156_7342870295027747169_o


Beriónak nemcsak a zenetörténetre volt óriási hatása, hanem Ludovico zenei ízlésére is. Berio ugyanis egyfajta kísérletként tekintett a zenére. Saját alkotásaiban ötvözte szinte az összes olyan zenei műfajt, amely hatással volt rá, így vegyítette az elektronikus zenét a klasszikus hangszerekkel, a népzenét és a rock and rollt. Nemcsak kutatója, de újraértelmezője is volt a klasszikus zenének. Ludovico Einaudi a ’80-as években találkozott a szintén olasz mesterével a milánói Giuseppe Verdi Konzervatóriumban. Berio bár óriási hatással volt a fiatal Ludovicóra, kezdetben mégis klasszikus zeneszerzőként indult el a pályán. A váltáshoz valószínűleg a filmfelkérések is hozzásegítették az olasz zeneszerzőt, aki mára teljesen új és sajátos stílust teremtett, mellyel az egész világot meghódította. Einaudi – ahogyan Berio is – felismerte, hogy szükséges a haladás és a megújulás a komolyzenében is, hiszen csak úgy maradhat fent és foglalhatja el ismét méltó helyét, ha fejlődik. Ludovico is vegyíti az elektronikus és a világi zene elemeit a hegedűvel, a zongorával, felrázza kicsit a komolyzenei hangzást, megfűszerezi akár egy gitárral vagy lágyabb elektronikus alappal, azonban mindezt olyan finom érzékenységgel csempészi bele egy-egy dalába, hogy az szinte észrevehetetlen.


 

Mindez persze kevés a világszintű ismeretséghez, hiszen számos tehetség tűnt fel az utóbbi időben a klasszikus zenében, akik hasonló alapokkal dolgoznak. Az igazi sikert a már említett filmbetétdalok hozták meg Einaudi számára. Kezdetben főleg olasz rendezők kérték fel, majd egyre nevesebb produkciókhoz is csatlakozott, olyanokhoz, mint a Doktor Zsivágó vagy az Ez itt Anglia című sorozatok, az igazi áttörést azonban az Életrevalók című dráma hozta meg a számára. Ludovico Einaudi neve azóta olyan jól eladható „termék” lett a klasszikus zene terén, hogy még a Greenpeace is felkérte egy, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető koncertvideóra, melyet egy jéghegyen rögzítettek. Hozzá kell tenni persze, hogy a művész maga is egyetértett az akcióval, melytől csak még szimpatikusabbá válik a szemünkben.


Az olasz zongorista idén végre Magyarországra is ellátogat: szeptember 12-én ad koncertet a Müpában, népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy már elővételben elkelt az összes jegy a koncertjére.

 


Fischer Viktória

Fotó: Ludovico Einaudi Facebook-oldala

kaszas_kultura596-90

tisztano_26_600x399

2018.07.20

Te is Jane Austen és a Brontë nővérek művein nőttél fel? Akkor neked való ez a könyvajánló! Az elmúlt hónapokban bemutattuk Jane Austen regényeit és a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket, majd új sorozatot indítottunk: azokat a könyveket gyűjtjük össze, melyeket örömmel olvashatnak az Austen-rajongók is. Cikkünkben olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 19. és a 20. századi nők életéről, problémáiról.

viragvolgy_borito_3

2018.07.20

Csuja László Virágvölgy című, amatőr főszereplőkkel készült első mozifilmjét választotta a legjobb alkotásnak az időszerű problémákkal foglalkozó Párhuzamok és ütközések című kategóriában a palicsi filmfesztivál filmkritikusokból álló nemzetközi zsűrije – közölte a bírálóbizottság július 20-án. A nemzetközi zsűri döntése alapján a legjobb film a belga Girl (Lány) című alkotás lett.

galeria_eloadas_049_masolata

2018.07.20

Lázár Katinak ad életműdíjat a Színházi Kritikusok Céhe. Az elismerést szeptember 20-án a Budapest Bábszínházban veheti át a színésznő a Színikritikusok díjának gálaestjén. Az eseményen a Színházi Kritikusok Céhe az elmúlt évad legjobb teljesítményeit honorálja, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe átadja szintén nagy múltú díját az évad legjobb új magyar drámájáért.

Idén is megrendezik az Ütős Fesztivált a Velencei-tónál: az ingyenes rendezvényre július 20-ától három napon át várják a közönséget az agárdi szabadstrandon. A július 21-ei napon napközben jóga, tahiti táncok és gyermekprogramok várják az Agárdra érkezőket, de ki lehet próbálni a beatboxolást vagy az ukulelét is. Később fellép a Talamba, a HolddalaNap, Palya Bea és zenekara, valamint a Parno Graszt!

Nyílt napot tartanak július 21-én a Maros megyei Gernyeszegen levő Teleki-kastélyban és annak parkjában, ugyanott nyári egyetem is kezdődik, amelynek fő témája a kastély restaurálása. A Marosvásárhelytől 18 kilométerre fekvő helyszínen szervezett Kastélynap elnevezésű rendezvény a Kastély Erdélyben című fotókiállítás megnyitójával kezdődik. Gazdag gyerekprogrammal várják a családokat: lesz kincskereső kalandjáték és kézműves műhely is! A július 29-éig zajló nyári egyetem célja pedig a Teleki-kastély felújításához szükséges dokumentáció előkészítése.

A holland MY BABY zenekar idén a „szabadság nagyköveteként” képviseli hazáját és hirdeti a szabadság fontosságát a művészetben és a társadalomban minden egyes koncertjén. A sámánisztikus, modern vudublues trió nem először jár hazánkban, de most először csíphetőek el a Campus Fesztiválon július 21-én! A zenekar nemrég fejezte be ősszel megjelenő negyedik nagylemeze munkálatait, így már erről is játszanak dalokat.

Indul július 20-án a 28. Művészetek Völgye! A fesztiválon színházi előadások, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítés és cirkuszi előadások is várják a látogatókat Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden. A július 29-éig tartó rendezvényen több mint 1500 program közül válogathatnak az érdeklődők. A részletes program ITT található.

Visszatekintés (1960–2018) címmel nyílik kiállítása Paulovics László festő- és grafikusművésznek 2018. július 24-én, kedden, 18 órakor az Erdélyi Művészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ és a MANK Nonprofit Kft. szervezésében. Köszöntőt mond Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A kiállítást Szepes Hédi művészettörténész nyitja meg, a kiállítás kurátora. Az esemény házigazdája Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője. A kiállítás 2018. augusztus 24-ig, keddtől péntekig, 10 és 17 óra között, szombaton pedig 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma