GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.03.12

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, március 10-én mutatták be ünnepélyes keretek között Budapesten. A történelmi jelentőségű, egyedülálló nemzeti értékeket a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi majd.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az eseményen kiemelte, hogy ezek a kották óriási értéket képviselnek, hiszen a Zeneakadémia alapítójának, Liszt Ferencnek a kézírását őrzik. „Liszt Ferenc magyar lelkületének újabb lenyomatai ezek” – hangsúlyozta. Hozzátette: külön öröm, hogy néhány nappal az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója előtt mutathatják be a kéziratokat, amelyek sok szállal kötődnek azokhoz az emlékezetes napokhoz. Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nagy örömnek nevezte, hogy ezek az elveszettnek hitt, a nagy szellemek találkozásáról tanúskodó páratlan kincsek megkerültek, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közgyűjteménybe kerülhettek.


Liszt1

 

A kézzel írt kottákat egy hagyatékban találták meg, és a szakértői eredetvizsgálat után az örökös a Zeneakadémia részeként működő Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak és Kutatóközpontnak ajánlotta fel megvételre. A kéziratok érdekessége, hogy a művek magyar tematikájúak vagy erősen kötődnek Magyarországhoz, illetve az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz. A dokumentumok között olyan különlegességek vannak, mint az a kotta, amelybe a világutazó Liszt maga írta bele Petőfi A Magyarok Istene című versének szövegét magyarul. Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba, és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely a zeneszerző utolsó előtti életévében Mosonyi néven került be a Magyar Történelmi Arcképsorozatba.


Liszt2

 

A Petőfi szellemének című zongoradarab Petőfi néven kapta meg végleges formáját ugyanebben a sorozatban. A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig az Engeszer Mátyás által vezetett Magyar Liszt Egylet számára íródott és Budapesten volt az ősbemutatója. Egyedül az Elfelejtett Románc (Vergesse Romanze) című mű témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz. Liszt Ferenc szóban forgó művei annak idején a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg. Eredeti kézirataikat eddig elveszettnek hitték, vagy más változataik voltak ismertek. Mint kiderült, a kéziratok a kiadónál maradtak, majd mikor Nádor Kálmán 1895-ben megvásárolta a Váci utcai Táborszky-féle zenemű-kereskedést, a kéziratok az új kiadó tulajdonába kerültek. A történelmi jelentőségű, egyedülálló nemzeti értékeket a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi majd, a kéziratokról hamarosan az intézmény honlapján is tájékozódhat a közönség.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma