2016.03.19
Takács Erzsébet

A Liliom azok közé a drámák közé tartozik, amelyek soha nem avulnak el. Most a miskolciak tűzték műsorukra a körhintásfiú és a cselédlány történetét, amelyből mély és humoros előadás született szerelemről, megbocsátásról, hűségről. „A Liliom nyitott szívműtét mindenki számára” – véli Szabó Máté Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.

liliom1452758590


A magyar irodalom egyik legszebb szerelmes történetét, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban Szabó Máté rendező. „Nálunk, Miskolcon a rendezők vetésforgóban dolgoznak, minden évben más rendez operettet, mesét, operát, nagyszínpadi vígjátékot, játékszíni kísérleti előadást” – mondta Szabó Máté rendező. Hozzátette: mindig bekerül a repertoárba egy komoly prózai mű vagy, ahogy ebben az évadban, akár több is. „A Liliom a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott, egymásra utaltságban vergődő emberekről szól, kegyetlen, mégis felemelő módon. Ez a téma ráadásul ebben a régióban nem ismeretlen, irodalmi műként a publikum tág spektrumához szól, remekműként mindenkihez anyanyelvi szinten” – dicsérte a darabot a rendező, amelyben Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története elevenedik meg.

 

A darabban Julika örökre búcsút vesz a családi háztól, miután a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz, akit viszont a körhinta-tulajdonos szeretője rúg ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és a gyermeket váró Julika együtt nyomorognak, és hiába szeretik egymást mély szerelemmel, a mindennapok megkeserítik életüket. Szerelmük mégis igazi, már-már nem is evilági, még számukra is felfoghatatlan, éppen ezért soha nem is teljesülhet be igazán. Egymás iránt érzett hűségük Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.

11694898_1163384040353482_6301687471642730367_n
Részlet a Liliomból
Fotó: Gálos Mihály Samu/Miskolci Nemzeti Színház


Ugyan sok helyen sokféleképpen mutatták már be a klasszikussá lett darabot, a rendező Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntött. „Nagyra tartom a Babarczy Lászlóhoz köthető változtatást, és a többi, általam ismert verziónak is van ereje, de egyrészt túlzottan tisztelettudó vagyok, hamarabb mélyedek el bármely írásban, mint, hogy egyből új vallást alapítanék – jóllehet az nem kizárt következmény –, másrészt számomra a tételsor ebben a sorrendben működik igazán. Meseként szerettem volna a történetre tekinteni, és nem kívántam materializálni azt. Engem most ebben a klasszikus sorrendben érdekelt a történet: mit gondol ő maga a bűnről, hogyan szembesül egy általa nagy nehezen, de végeredményben mégis elfogadott felettes szerv megítélésével, és mi történik, miután elvileg kimosták belőle saját magát, hogyan válik mégis azzá, aki mindig volt, felborítva ezzel a rendszert, de egyúttal feláldozva magát. Egyrészt narcisztikus elgondolás, másrészt naivan ábrándos, de teremt valamit, ami jó lenne, ha volna.”


Leginkább annak a kontrasztja foglalkoztatta a rendezőt a történetben, milyennek tűnik kívülről egy kapcsolat, és milyen titkai vannak belül. „Érdekes, egyszerre cinikus és kétségbeesett gondolat, hogy bocsásd meg a bűnt, amelyet elkövettem ellened, neked is az lesz a jobb. Azért kérem, azért ajánlom ezt neked, mert te legalább képes vagy arra, amire én nem…” – idézte a darab gondolatvilágát Szabó Máté. Hasonló véleményen van Simon Zoltán, akit a Liliom címszerepében láthat a közönség. „Színészként ez hatalmas kaland és nagy utazás. Liliom ennek a világnak a keretei között nem tud élni, túlságosan szabad lélek a hétköznapok gondjainak kötöttségéhez. Amikor találkozik szerelmével, a két lélek szárnyal egymás mellett, de a testük elszenvedi a mindennapok gyötrelmeit” – tette hozzá a színművész. Julit Czakó Julianna alakítja, aki elárulta, bár nem könnyű feladat, boldog, hogy eljátszhatja ezt a szerepet, mert számára ez a világirodalom legszebb szerelmes története. „Julika élete a Liliom iránt érzett szerelme miatt vesz 180 fokos fordulatot. Szerintem az a csodálatos ebben, hogy ez a két nyomorult ember miként tudja szeretni egymást. Ez igazi, őszinte, a síron túl is tartó szerelem. Egyszerre csodálatos és borzasztó” – mondta el a színésznő.

 

DSC_8989_Copy
Szabó Máté átveszi a Nádasdy Kálmán-díjat 2016. március 11-én
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minden darab tanít, üzen, mi meg nem tanulunk, nem hallunk meg semmiféle üzenetet, úgyhogy talán teljesen mindegy” – válaszolta szkeptikusan a rendező arra a kérdésre, milyen üzenetet hordoz magában a darab. Hozzátette: „a Liliom nyitott szívműtét mindenki számára. Ez borzalmasan hangzik önmagában, pláne például szalagcímnek, de a molnári történet nagyon erős, két csapat marakodik érte, a közönség és az alkotók. Jó esetben sikerül egy emberként végigélni.”

 

A darab további érdekessége, hogy két csapattal játsszák el a mennyországi jelenetet: egyszer gyerekekkel, másszor a Baltazár Színház értelmi sérült színészeivel. „Ezáltal két verzió, kétfajta másvilág született. Másodlagos lett a próba ténye, előtérbe került valami más. Intenzív hatású találkozás volt ez, azért is, mert színházban történt, egy közös játszótéren.” Számos társulat feldolgozta már a darabot, és nem csak itthon, hanem külföldön is. Ezek egy része meghatározó volt Szabó Máté számára „Mindegyik más miatt volt hatással rám, sok pozitív élmény ért. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a darabot te csinálod és nem más, a te embereiddel.”

 

A rendező nem hisz abban, hogy a premierrel véget ér a munkája. „Az eredeti elképzelést módosítja például a közönséggel való találkozás. Előadásról előadásra kell rálelni arra, mi a módja annak, hogy a történet ne térjen ki a közönség figyelmének medréből, de ne is tévedjen el amiatt. Ilyenkor szerzi az ember a legerősebb visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi lassú, minek van sodrása, mi felett megyünk el értelmetlen tempóban. A kezdeti elképzelés nem olyasmi, mint egy videofelvétel, amelyet ha ráfektetünk az elkészült műre, akkor az lefedi azt. Az sűrített gondolat az egészről, a részletek viszont a próbákon alakulnak és visszahatnak az egészre. Hiúság kérdése azt mondani, hogy más valósul meg, vagy az, amit az ember elgondolt, attól függ, mit nevezünk másnak. Nyilván nem fenekestül fordul fel a kezdeti elképzelés, de egy pici részlet vagy színészi javaslat hatalmas jelentőséggel bírhat. Előfordult már olyan is, hogy egy általam írt szöveget a színész segítségével értettem meg igazán. A premier és az azt követő előadások visszajelzéseiből, legyenek azok verbálisak vagy írottak, barátiak vagy ellenségesek, csak tanulni szabad. Ez lehet a vélemény minőségi fokjelzője, hogy több leszel-e tőle vagy kevesebb. El lehet érni, hogy egy leírt mondattól a színész el akarja hagyni a szakmát, és el lehet érni, hogy új felfedezést tegyen, amelyre a próbák során nem jött rá. Persze akár arra a felfedezésre is juthatunk, hogy az egész hibás. Ez a befogadón is múlik, az emberi és főleg a művészi hiúság ugyanis végtelen. Vannak befejezettebb és kevésbé befejezett személyiségek, utóbbiakban komoly károkat lehet okozni egy-egy hirtelen indulatból fogalmazott, nem átgondolt kritikával, mondattal, ami szintén emberi dolog. Akárcsak az atomháború” – mondta a rendező.

 

20160223_MNSZ_Szabo_Mate_portre_4


„Egy előadás célja az – tette hozzá Szabó Máté –, hogy az elejétől a végig elkapja az embereket, végigrángassa egy úton és eljutassa valahová. Óriási dolog, hogy vannak olyan drámai szerzők, akik képesek egy eseménysort egyrészt élővé tenni, másrészt a történeten keresztül rádöbbenteni a nézőt valamire. Néha nem értem, hogy miért nem járnak az emberek mindennap színházba, de ez a fajta siker persze nem minden előadásnak jön össze, és amelyiknek összejön, annak sem minden este. Az pedig végképp vicces, hogy akik ennek az élménynek belülről részesei, ilyen tapasztalással nem az életbe térnek vissza, hanem másnap reggel próbára, egy másik történetnek a kezdetére. Ez szerintem megfizethetetlen” – magyarázta a rendező.

 

„Persze tudjuk, ami nem piaci érték, az nem érték, hacsak nem avatkoznak bele politikusok mindabba, ami a rendszert önműködteti, és nem teszik valamely módon többé annál, ami. Ennek a valamely módnak az egyike az efféle nem piaci értékek szem előtt tartása. Amiket ettől függetlenül kell megteremteni és ettől függetlenül meg kell teremteni, ennek a függő függetlenségnek a bonyolult mérlegelése: a kultúrpolitika. Sajnos az élet a kultúrából megkereshető pénzből sokkal kevésbé élhető, mint a képzeletben. Amit a képzelet teremt, azt meg nem fizetik meg. Ebből az igazságtalanságból sok minden születik és sok mindenki hal bele. És vannak zsenik, akiknek van humoruk hozzá, ilyen Molnár Ferenc” – tette hozzá Szabó Máté.



Takács Erzsébet

orok_tel3_kiemelt

2018.10.21

Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés seregszemlén Berlinben – írta október 20-án a hirado.hu Köbli Norbert forgatókönyvíró Facebook-posztjára hivatkozva. Az Örök tél címú történelmi dráma az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel.

800px-SF_-_lago1

2018.10.21

A barcelonai Sagrada Familia 136 évvel az alapkőletétel után kap építési engedélyt, miután az önkormányzat és az illetékes egyházi alapítvány két évnyi tárgyalás után megállapodásra jutott – számolt be az egyezségről több spanyol napilap is október 19-én. A bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik, legmagasabb, 172,5 méteres tornya négy év múlva lesz kész.

concert-336695_960_720

2018.10.21

A második Fair Play Napot november 16-án rendezik, az ország több koncerthelyszínén lesznek események. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő kampány célja bemutatni, hogy a fair zenefogyasztás a közös érdekünk. Több zenekar is az idei kampány mellé állt, köztük a Wellhello, a Colorstar és a Leander Kills.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Az úgynevezett ö-ző nyelvjárás ápolásáért és megőrzéséért hirdetett pályázatot a hódmezővásárhelyi Wass Albert Irodalompártoló Egyesület. Az ö-ző nyelvjárás a magyar nyelv egyik kincse, amelynek megőrzéséért az egyesület immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a pályázatát. A szervezet olyan történeteket vár, melyeket vásárhelyi nyelven írnak vagy mondanak el, tematikai és műfaji megkötés nélkül. A pályaművek leadási határideje 2019. január 9-e; a legjobb történetekből könyv készül.

Fennállásának 70. évfordulóját ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amely kiállítással, kerekasztal-beszélgetéssel és színháztudományi konferenciával idézi fel az intézmény múltját és tekinti át a jövő kihívásait. Az október 25. és 28. közötti eseménysorozat szervezői közölték, hogy a hetvenedik születésnapi programsorozat nagy hangsúlyt fektet a közösségre, így a Színészportrék című szabadtéri fotókiállításon egy hetvenéves össztársulat csoportképe rajzolódik ki. A kiállítás október 25-én nyílik a helyi Szabadság-téren. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. Az intézmény a rendszerváltozás után vette fel a Tamási Áron nevet.

Dupla koncertet tart október 22-én a Budapest Bár a Müpában. A délutáni és az esti fellépésen Udvaros Dorottya lesz a vendég a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Budapest Bár sajátos és merész feldolgozásaiban abból a dalkincsből válogat, melyet a magyar zeneirodalom ránk hagyott. Maguk is hozzátesznek ehhez az örökséghez: legújabb lemezeiken egyre több saját szám szerepel.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma