2016.03.19
Takács Erzsébet

A Liliom azok közé a drámák közé tartozik, amelyek soha nem avulnak el. Most a miskolciak tűzték műsorukra a körhintásfiú és a cselédlány történetét, amelyből mély és humoros előadás született szerelemről, megbocsátásról, hűségről. „A Liliom nyitott szívműtét mindenki számára” – véli Szabó Máté Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.

liliom1452758590


A magyar irodalom egyik legszebb szerelmes történetét, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban Szabó Máté rendező. „Nálunk, Miskolcon a rendezők vetésforgóban dolgoznak, minden évben más rendez operettet, mesét, operát, nagyszínpadi vígjátékot, játékszíni kísérleti előadást” – mondta Szabó Máté rendező. Hozzátette: mindig bekerül a repertoárba egy komoly prózai mű vagy, ahogy ebben az évadban, akár több is. „A Liliom a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott, egymásra utaltságban vergődő emberekről szól, kegyetlen, mégis felemelő módon. Ez a téma ráadásul ebben a régióban nem ismeretlen, irodalmi műként a publikum tág spektrumához szól, remekműként mindenkihez anyanyelvi szinten” – dicsérte a darabot a rendező, amelyben Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története elevenedik meg.

 

A darabban Julika örökre búcsút vesz a családi háztól, miután a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz, akit viszont a körhinta-tulajdonos szeretője rúg ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és a gyermeket váró Julika együtt nyomorognak, és hiába szeretik egymást mély szerelemmel, a mindennapok megkeserítik életüket. Szerelmük mégis igazi, már-már nem is evilági, még számukra is felfoghatatlan, éppen ezért soha nem is teljesülhet be igazán. Egymás iránt érzett hűségük Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.

11694898_1163384040353482_6301687471642730367_n
Részlet a Liliomból
Fotó: Gálos Mihály Samu/Miskolci Nemzeti Színház


Ugyan sok helyen sokféleképpen mutatták már be a klasszikussá lett darabot, a rendező Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntött. „Nagyra tartom a Babarczy Lászlóhoz köthető változtatást, és a többi, általam ismert verziónak is van ereje, de egyrészt túlzottan tisztelettudó vagyok, hamarabb mélyedek el bármely írásban, mint, hogy egyből új vallást alapítanék – jóllehet az nem kizárt következmény –, másrészt számomra a tételsor ebben a sorrendben működik igazán. Meseként szerettem volna a történetre tekinteni, és nem kívántam materializálni azt. Engem most ebben a klasszikus sorrendben érdekelt a történet: mit gondol ő maga a bűnről, hogyan szembesül egy általa nagy nehezen, de végeredményben mégis elfogadott felettes szerv megítélésével, és mi történik, miután elvileg kimosták belőle saját magát, hogyan válik mégis azzá, aki mindig volt, felborítva ezzel a rendszert, de egyúttal feláldozva magát. Egyrészt narcisztikus elgondolás, másrészt naivan ábrándos, de teremt valamit, ami jó lenne, ha volna.”


Leginkább annak a kontrasztja foglalkoztatta a rendezőt a történetben, milyennek tűnik kívülről egy kapcsolat, és milyen titkai vannak belül. „Érdekes, egyszerre cinikus és kétségbeesett gondolat, hogy bocsásd meg a bűnt, amelyet elkövettem ellened, neked is az lesz a jobb. Azért kérem, azért ajánlom ezt neked, mert te legalább képes vagy arra, amire én nem…” – idézte a darab gondolatvilágát Szabó Máté. Hasonló véleményen van Simon Zoltán, akit a Liliom címszerepében láthat a közönség. „Színészként ez hatalmas kaland és nagy utazás. Liliom ennek a világnak a keretei között nem tud élni, túlságosan szabad lélek a hétköznapok gondjainak kötöttségéhez. Amikor találkozik szerelmével, a két lélek szárnyal egymás mellett, de a testük elszenvedi a mindennapok gyötrelmeit” – tette hozzá a színművész. Julit Czakó Julianna alakítja, aki elárulta, bár nem könnyű feladat, boldog, hogy eljátszhatja ezt a szerepet, mert számára ez a világirodalom legszebb szerelmes története. „Julika élete a Liliom iránt érzett szerelme miatt vesz 180 fokos fordulatot. Szerintem az a csodálatos ebben, hogy ez a két nyomorult ember miként tudja szeretni egymást. Ez igazi, őszinte, a síron túl is tartó szerelem. Egyszerre csodálatos és borzasztó” – mondta el a színésznő.

 

DSC_8989_Copy
Szabó Máté átveszi a Nádasdy Kálmán-díjat 2016. március 11-én
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minden darab tanít, üzen, mi meg nem tanulunk, nem hallunk meg semmiféle üzenetet, úgyhogy talán teljesen mindegy” – válaszolta szkeptikusan a rendező arra a kérdésre, milyen üzenetet hordoz magában a darab. Hozzátette: „a Liliom nyitott szívműtét mindenki számára. Ez borzalmasan hangzik önmagában, pláne például szalagcímnek, de a molnári történet nagyon erős, két csapat marakodik érte, a közönség és az alkotók. Jó esetben sikerül egy emberként végigélni.”

 

A darab további érdekessége, hogy két csapattal játsszák el a mennyországi jelenetet: egyszer gyerekekkel, másszor a Baltazár Színház értelmi sérült színészeivel. „Ezáltal két verzió, kétfajta másvilág született. Másodlagos lett a próba ténye, előtérbe került valami más. Intenzív hatású találkozás volt ez, azért is, mert színházban történt, egy közös játszótéren.” Számos társulat feldolgozta már a darabot, és nem csak itthon, hanem külföldön is. Ezek egy része meghatározó volt Szabó Máté számára „Mindegyik más miatt volt hatással rám, sok pozitív élmény ért. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a darabot te csinálod és nem más, a te embereiddel.”

 

A rendező nem hisz abban, hogy a premierrel véget ér a munkája. „Az eredeti elképzelést módosítja például a közönséggel való találkozás. Előadásról előadásra kell rálelni arra, mi a módja annak, hogy a történet ne térjen ki a közönség figyelmének medréből, de ne is tévedjen el amiatt. Ilyenkor szerzi az ember a legerősebb visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi lassú, minek van sodrása, mi felett megyünk el értelmetlen tempóban. A kezdeti elképzelés nem olyasmi, mint egy videofelvétel, amelyet ha ráfektetünk az elkészült műre, akkor az lefedi azt. Az sűrített gondolat az egészről, a részletek viszont a próbákon alakulnak és visszahatnak az egészre. Hiúság kérdése azt mondani, hogy más valósul meg, vagy az, amit az ember elgondolt, attól függ, mit nevezünk másnak. Nyilván nem fenekestül fordul fel a kezdeti elképzelés, de egy pici részlet vagy színészi javaslat hatalmas jelentőséggel bírhat. Előfordult már olyan is, hogy egy általam írt szöveget a színész segítségével értettem meg igazán. A premier és az azt követő előadások visszajelzéseiből, legyenek azok verbálisak vagy írottak, barátiak vagy ellenségesek, csak tanulni szabad. Ez lehet a vélemény minőségi fokjelzője, hogy több leszel-e tőle vagy kevesebb. El lehet érni, hogy egy leírt mondattól a színész el akarja hagyni a szakmát, és el lehet érni, hogy új felfedezést tegyen, amelyre a próbák során nem jött rá. Persze akár arra a felfedezésre is juthatunk, hogy az egész hibás. Ez a befogadón is múlik, az emberi és főleg a művészi hiúság ugyanis végtelen. Vannak befejezettebb és kevésbé befejezett személyiségek, utóbbiakban komoly károkat lehet okozni egy-egy hirtelen indulatból fogalmazott, nem átgondolt kritikával, mondattal, ami szintén emberi dolog. Akárcsak az atomháború” – mondta a rendező.

 

20160223_MNSZ_Szabo_Mate_portre_4


„Egy előadás célja az – tette hozzá Szabó Máté –, hogy az elejétől a végig elkapja az embereket, végigrángassa egy úton és eljutassa valahová. Óriási dolog, hogy vannak olyan drámai szerzők, akik képesek egy eseménysort egyrészt élővé tenni, másrészt a történeten keresztül rádöbbenteni a nézőt valamire. Néha nem értem, hogy miért nem járnak az emberek mindennap színházba, de ez a fajta siker persze nem minden előadásnak jön össze, és amelyiknek összejön, annak sem minden este. Az pedig végképp vicces, hogy akik ennek az élménynek belülről részesei, ilyen tapasztalással nem az életbe térnek vissza, hanem másnap reggel próbára, egy másik történetnek a kezdetére. Ez szerintem megfizethetetlen” – magyarázta a rendező.

 

„Persze tudjuk, ami nem piaci érték, az nem érték, hacsak nem avatkoznak bele politikusok mindabba, ami a rendszert önműködteti, és nem teszik valamely módon többé annál, ami. Ennek a valamely módnak az egyike az efféle nem piaci értékek szem előtt tartása. Amiket ettől függetlenül kell megteremteni és ettől függetlenül meg kell teremteni, ennek a függő függetlenségnek a bonyolult mérlegelése: a kultúrpolitika. Sajnos az élet a kultúrából megkereshető pénzből sokkal kevésbé élhető, mint a képzeletben. Amit a képzelet teremt, azt meg nem fizetik meg. Ebből az igazságtalanságból sok minden születik és sok mindenki hal bele. És vannak zsenik, akiknek van humoruk hozzá, ilyen Molnár Ferenc” – tette hozzá Szabó Máté.



Takács Erzsébet

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

A londoni Saatchi Galériába érkezik ősszel a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből álló, nemzetközi vándorkiállítás. Az ókori egyiptomi uralkodó nyughelye megtalálásának hamarosan esedékes 100. évfordulóját ünneplő vándorkiállításon 150 tárgy látható, amelyek közül 60 először hagyta el Egyiptom földjét. A tárlat premierje tavaly márciusban volt Los Angelesben, ahonnan a párizsi La Villette kulturális központba költözik át idén márciustól szeptemberig. A Kr.e. 1342 és 1324 között élt Tutanhamon szinte teljesen érintetlen sírboltját Howard Carter brit régész fedezte fel a Királyok Völgyében 1922-ben. Múmiáját értékes sírmellékletek között, egy aranyszarkofágban találták meg.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma