2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.19
Takács Erzsébet

A Liliom azok közé a drámák közé tartozik, amelyek soha nem avulnak el. Most a miskolciak tűzték műsorukra a körhintásfiú és a cselédlány történetét, amelyből mély és humoros előadás született szerelemről, megbocsátásról, hűségről. „A Liliom nyitott szívműtét mindenki számára” – véli Szabó Máté Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.

liliom1452758590


A magyar irodalom egyik legszebb szerelmes történetét, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban Szabó Máté rendező. „Nálunk, Miskolcon a rendezők vetésforgóban dolgoznak, minden évben más rendez operettet, mesét, operát, nagyszínpadi vígjátékot, játékszíni kísérleti előadást” – mondta Szabó Máté rendező. Hozzátette: mindig bekerül a repertoárba egy komoly prózai mű vagy, ahogy ebben az évadban, akár több is. „A Liliom a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott, egymásra utaltságban vergődő emberekről szól, kegyetlen, mégis felemelő módon. Ez a téma ráadásul ebben a régióban nem ismeretlen, irodalmi műként a publikum tág spektrumához szól, remekműként mindenkihez anyanyelvi szinten” – dicsérte a darabot a rendező, amelyben Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története elevenedik meg.

 

A darabban Julika örökre búcsút vesz a családi háztól, miután a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz, akit viszont a körhinta-tulajdonos szeretője rúg ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és a gyermeket váró Julika együtt nyomorognak, és hiába szeretik egymást mély szerelemmel, a mindennapok megkeserítik életüket. Szerelmük mégis igazi, már-már nem is evilági, még számukra is felfoghatatlan, éppen ezért soha nem is teljesülhet be igazán. Egymás iránt érzett hűségük Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.

11694898_1163384040353482_6301687471642730367_n
Részlet a Liliomból
Fotó: Gálos Mihály Samu/Miskolci Nemzeti Színház


Ugyan sok helyen sokféleképpen mutatták már be a klasszikussá lett darabot, a rendező Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntött. „Nagyra tartom a Babarczy Lászlóhoz köthető változtatást, és a többi, általam ismert verziónak is van ereje, de egyrészt túlzottan tisztelettudó vagyok, hamarabb mélyedek el bármely írásban, mint, hogy egyből új vallást alapítanék – jóllehet az nem kizárt következmény –, másrészt számomra a tételsor ebben a sorrendben működik igazán. Meseként szerettem volna a történetre tekinteni, és nem kívántam materializálni azt. Engem most ebben a klasszikus sorrendben érdekelt a történet: mit gondol ő maga a bűnről, hogyan szembesül egy általa nagy nehezen, de végeredményben mégis elfogadott felettes szerv megítélésével, és mi történik, miután elvileg kimosták belőle saját magát, hogyan válik mégis azzá, aki mindig volt, felborítva ezzel a rendszert, de egyúttal feláldozva magát. Egyrészt narcisztikus elgondolás, másrészt naivan ábrándos, de teremt valamit, ami jó lenne, ha volna.”


Leginkább annak a kontrasztja foglalkoztatta a rendezőt a történetben, milyennek tűnik kívülről egy kapcsolat, és milyen titkai vannak belül. „Érdekes, egyszerre cinikus és kétségbeesett gondolat, hogy bocsásd meg a bűnt, amelyet elkövettem ellened, neked is az lesz a jobb. Azért kérem, azért ajánlom ezt neked, mert te legalább képes vagy arra, amire én nem…” – idézte a darab gondolatvilágát Szabó Máté. Hasonló véleményen van Simon Zoltán, akit a Liliom címszerepében láthat a közönség. „Színészként ez hatalmas kaland és nagy utazás. Liliom ennek a világnak a keretei között nem tud élni, túlságosan szabad lélek a hétköznapok gondjainak kötöttségéhez. Amikor találkozik szerelmével, a két lélek szárnyal egymás mellett, de a testük elszenvedi a mindennapok gyötrelmeit” – tette hozzá a színművész. Julit Czakó Julianna alakítja, aki elárulta, bár nem könnyű feladat, boldog, hogy eljátszhatja ezt a szerepet, mert számára ez a világirodalom legszebb szerelmes története. „Julika élete a Liliom iránt érzett szerelme miatt vesz 180 fokos fordulatot. Szerintem az a csodálatos ebben, hogy ez a két nyomorult ember miként tudja szeretni egymást. Ez igazi, őszinte, a síron túl is tartó szerelem. Egyszerre csodálatos és borzasztó” – mondta el a színésznő.

 

DSC_8989_Copy
Szabó Máté átveszi a Nádasdy Kálmán-díjat 2016. március 11-én
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minden darab tanít, üzen, mi meg nem tanulunk, nem hallunk meg semmiféle üzenetet, úgyhogy talán teljesen mindegy” – válaszolta szkeptikusan a rendező arra a kérdésre, milyen üzenetet hordoz magában a darab. Hozzátette: „a Liliom nyitott szívműtét mindenki számára. Ez borzalmasan hangzik önmagában, pláne például szalagcímnek, de a molnári történet nagyon erős, két csapat marakodik érte, a közönség és az alkotók. Jó esetben sikerül egy emberként végigélni.”

 

A darab további érdekessége, hogy két csapattal játsszák el a mennyországi jelenetet: egyszer gyerekekkel, másszor a Baltazár Színház értelmi sérült színészeivel. „Ezáltal két verzió, kétfajta másvilág született. Másodlagos lett a próba ténye, előtérbe került valami más. Intenzív hatású találkozás volt ez, azért is, mert színházban történt, egy közös játszótéren.” Számos társulat feldolgozta már a darabot, és nem csak itthon, hanem külföldön is. Ezek egy része meghatározó volt Szabó Máté számára „Mindegyik más miatt volt hatással rám, sok pozitív élmény ért. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a darabot te csinálod és nem más, a te embereiddel.”

 

A rendező nem hisz abban, hogy a premierrel véget ér a munkája. „Az eredeti elképzelést módosítja például a közönséggel való találkozás. Előadásról előadásra kell rálelni arra, mi a módja annak, hogy a történet ne térjen ki a közönség figyelmének medréből, de ne is tévedjen el amiatt. Ilyenkor szerzi az ember a legerősebb visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi lassú, minek van sodrása, mi felett megyünk el értelmetlen tempóban. A kezdeti elképzelés nem olyasmi, mint egy videofelvétel, amelyet ha ráfektetünk az elkészült műre, akkor az lefedi azt. Az sűrített gondolat az egészről, a részletek viszont a próbákon alakulnak és visszahatnak az egészre. Hiúság kérdése azt mondani, hogy más valósul meg, vagy az, amit az ember elgondolt, attól függ, mit nevezünk másnak. Nyilván nem fenekestül fordul fel a kezdeti elképzelés, de egy pici részlet vagy színészi javaslat hatalmas jelentőséggel bírhat. Előfordult már olyan is, hogy egy általam írt szöveget a színész segítségével értettem meg igazán. A premier és az azt követő előadások visszajelzéseiből, legyenek azok verbálisak vagy írottak, barátiak vagy ellenségesek, csak tanulni szabad. Ez lehet a vélemény minőségi fokjelzője, hogy több leszel-e tőle vagy kevesebb. El lehet érni, hogy egy leírt mondattól a színész el akarja hagyni a szakmát, és el lehet érni, hogy új felfedezést tegyen, amelyre a próbák során nem jött rá. Persze akár arra a felfedezésre is juthatunk, hogy az egész hibás. Ez a befogadón is múlik, az emberi és főleg a művészi hiúság ugyanis végtelen. Vannak befejezettebb és kevésbé befejezett személyiségek, utóbbiakban komoly károkat lehet okozni egy-egy hirtelen indulatból fogalmazott, nem átgondolt kritikával, mondattal, ami szintén emberi dolog. Akárcsak az atomháború” – mondta a rendező.

 

20160223_MNSZ_Szabo_Mate_portre_4


„Egy előadás célja az – tette hozzá Szabó Máté –, hogy az elejétől a végig elkapja az embereket, végigrángassa egy úton és eljutassa valahová. Óriási dolog, hogy vannak olyan drámai szerzők, akik képesek egy eseménysort egyrészt élővé tenni, másrészt a történeten keresztül rádöbbenteni a nézőt valamire. Néha nem értem, hogy miért nem járnak az emberek mindennap színházba, de ez a fajta siker persze nem minden előadásnak jön össze, és amelyiknek összejön, annak sem minden este. Az pedig végképp vicces, hogy akik ennek az élménynek belülről részesei, ilyen tapasztalással nem az életbe térnek vissza, hanem másnap reggel próbára, egy másik történetnek a kezdetére. Ez szerintem megfizethetetlen” – magyarázta a rendező.

 

„Persze tudjuk, ami nem piaci érték, az nem érték, hacsak nem avatkoznak bele politikusok mindabba, ami a rendszert önműködteti, és nem teszik valamely módon többé annál, ami. Ennek a valamely módnak az egyike az efféle nem piaci értékek szem előtt tartása. Amiket ettől függetlenül kell megteremteni és ettől függetlenül meg kell teremteni, ennek a függő függetlenségnek a bonyolult mérlegelése: a kultúrpolitika. Sajnos az élet a kultúrából megkereshető pénzből sokkal kevésbé élhető, mint a képzeletben. Amit a képzelet teremt, azt meg nem fizetik meg. Ebből az igazságtalanságból sok minden születik és sok mindenki hal bele. És vannak zsenik, akiknek van humoruk hozzá, ilyen Molnár Ferenc” – tette hozzá Szabó Máté.



Takács Erzsébet

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma