2016.03.19
Takács Erzsébet

A Liliom azok közé a drámák közé tartozik, amelyek soha nem avulnak el. Most a miskolciak tűzték műsorukra a körhintásfiú és a cselédlány történetét, amelyből mély és humoros előadás született szerelemről, megbocsátásról, hűségről. „A Liliom nyitott szívműtét mindenki számára” – véli Szabó Máté Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.

liliom1452758590


A magyar irodalom egyik legszebb szerelmes történetét, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban Szabó Máté rendező. „Nálunk, Miskolcon a rendezők vetésforgóban dolgoznak, minden évben más rendez operettet, mesét, operát, nagyszínpadi vígjátékot, játékszíni kísérleti előadást” – mondta Szabó Máté rendező. Hozzátette: mindig bekerül a repertoárba egy komoly prózai mű vagy, ahogy ebben az évadban, akár több is. „A Liliom a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott, egymásra utaltságban vergődő emberekről szól, kegyetlen, mégis felemelő módon. Ez a téma ráadásul ebben a régióban nem ismeretlen, irodalmi műként a publikum tág spektrumához szól, remekműként mindenkihez anyanyelvi szinten” – dicsérte a darabot a rendező, amelyben Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története elevenedik meg.

 

A darabban Julika örökre búcsút vesz a családi háztól, miután a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz, akit viszont a körhinta-tulajdonos szeretője rúg ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és a gyermeket váró Julika együtt nyomorognak, és hiába szeretik egymást mély szerelemmel, a mindennapok megkeserítik életüket. Szerelmük mégis igazi, már-már nem is evilági, még számukra is felfoghatatlan, éppen ezért soha nem is teljesülhet be igazán. Egymás iránt érzett hűségük Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.

11694898_1163384040353482_6301687471642730367_n
Részlet a Liliomból
Fotó: Gálos Mihály Samu/Miskolci Nemzeti Színház


Ugyan sok helyen sokféleképpen mutatták már be a klasszikussá lett darabot, a rendező Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntött. „Nagyra tartom a Babarczy Lászlóhoz köthető változtatást, és a többi, általam ismert verziónak is van ereje, de egyrészt túlzottan tisztelettudó vagyok, hamarabb mélyedek el bármely írásban, mint, hogy egyből új vallást alapítanék – jóllehet az nem kizárt következmény –, másrészt számomra a tételsor ebben a sorrendben működik igazán. Meseként szerettem volna a történetre tekinteni, és nem kívántam materializálni azt. Engem most ebben a klasszikus sorrendben érdekelt a történet: mit gondol ő maga a bűnről, hogyan szembesül egy általa nagy nehezen, de végeredményben mégis elfogadott felettes szerv megítélésével, és mi történik, miután elvileg kimosták belőle saját magát, hogyan válik mégis azzá, aki mindig volt, felborítva ezzel a rendszert, de egyúttal feláldozva magát. Egyrészt narcisztikus elgondolás, másrészt naivan ábrándos, de teremt valamit, ami jó lenne, ha volna.”


Leginkább annak a kontrasztja foglalkoztatta a rendezőt a történetben, milyennek tűnik kívülről egy kapcsolat, és milyen titkai vannak belül. „Érdekes, egyszerre cinikus és kétségbeesett gondolat, hogy bocsásd meg a bűnt, amelyet elkövettem ellened, neked is az lesz a jobb. Azért kérem, azért ajánlom ezt neked, mert te legalább képes vagy arra, amire én nem…” – idézte a darab gondolatvilágát Szabó Máté. Hasonló véleményen van Simon Zoltán, akit a Liliom címszerepében láthat a közönség. „Színészként ez hatalmas kaland és nagy utazás. Liliom ennek a világnak a keretei között nem tud élni, túlságosan szabad lélek a hétköznapok gondjainak kötöttségéhez. Amikor találkozik szerelmével, a két lélek szárnyal egymás mellett, de a testük elszenvedi a mindennapok gyötrelmeit” – tette hozzá a színművész. Julit Czakó Julianna alakítja, aki elárulta, bár nem könnyű feladat, boldog, hogy eljátszhatja ezt a szerepet, mert számára ez a világirodalom legszebb szerelmes története. „Julika élete a Liliom iránt érzett szerelme miatt vesz 180 fokos fordulatot. Szerintem az a csodálatos ebben, hogy ez a két nyomorult ember miként tudja szeretni egymást. Ez igazi, őszinte, a síron túl is tartó szerelem. Egyszerre csodálatos és borzasztó” – mondta el a színésznő.

 

DSC_8989_Copy
Szabó Máté átveszi a Nádasdy Kálmán-díjat 2016. március 11-én
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minden darab tanít, üzen, mi meg nem tanulunk, nem hallunk meg semmiféle üzenetet, úgyhogy talán teljesen mindegy” – válaszolta szkeptikusan a rendező arra a kérdésre, milyen üzenetet hordoz magában a darab. Hozzátette: „a Liliom nyitott szívműtét mindenki számára. Ez borzalmasan hangzik önmagában, pláne például szalagcímnek, de a molnári történet nagyon erős, két csapat marakodik érte, a közönség és az alkotók. Jó esetben sikerül egy emberként végigélni.”

 

A darab további érdekessége, hogy két csapattal játsszák el a mennyországi jelenetet: egyszer gyerekekkel, másszor a Baltazár Színház értelmi sérült színészeivel. „Ezáltal két verzió, kétfajta másvilág született. Másodlagos lett a próba ténye, előtérbe került valami más. Intenzív hatású találkozás volt ez, azért is, mert színházban történt, egy közös játszótéren.” Számos társulat feldolgozta már a darabot, és nem csak itthon, hanem külföldön is. Ezek egy része meghatározó volt Szabó Máté számára „Mindegyik más miatt volt hatással rám, sok pozitív élmény ért. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a darabot te csinálod és nem más, a te embereiddel.”

 

A rendező nem hisz abban, hogy a premierrel véget ér a munkája. „Az eredeti elképzelést módosítja például a közönséggel való találkozás. Előadásról előadásra kell rálelni arra, mi a módja annak, hogy a történet ne térjen ki a közönség figyelmének medréből, de ne is tévedjen el amiatt. Ilyenkor szerzi az ember a legerősebb visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi lassú, minek van sodrása, mi felett megyünk el értelmetlen tempóban. A kezdeti elképzelés nem olyasmi, mint egy videofelvétel, amelyet ha ráfektetünk az elkészült műre, akkor az lefedi azt. Az sűrített gondolat az egészről, a részletek viszont a próbákon alakulnak és visszahatnak az egészre. Hiúság kérdése azt mondani, hogy más valósul meg, vagy az, amit az ember elgondolt, attól függ, mit nevezünk másnak. Nyilván nem fenekestül fordul fel a kezdeti elképzelés, de egy pici részlet vagy színészi javaslat hatalmas jelentőséggel bírhat. Előfordult már olyan is, hogy egy általam írt szöveget a színész segítségével értettem meg igazán. A premier és az azt követő előadások visszajelzéseiből, legyenek azok verbálisak vagy írottak, barátiak vagy ellenségesek, csak tanulni szabad. Ez lehet a vélemény minőségi fokjelzője, hogy több leszel-e tőle vagy kevesebb. El lehet érni, hogy egy leírt mondattól a színész el akarja hagyni a szakmát, és el lehet érni, hogy új felfedezést tegyen, amelyre a próbák során nem jött rá. Persze akár arra a felfedezésre is juthatunk, hogy az egész hibás. Ez a befogadón is múlik, az emberi és főleg a művészi hiúság ugyanis végtelen. Vannak befejezettebb és kevésbé befejezett személyiségek, utóbbiakban komoly károkat lehet okozni egy-egy hirtelen indulatból fogalmazott, nem átgondolt kritikával, mondattal, ami szintén emberi dolog. Akárcsak az atomháború” – mondta a rendező.

 

20160223_MNSZ_Szabo_Mate_portre_4


„Egy előadás célja az – tette hozzá Szabó Máté –, hogy az elejétől a végig elkapja az embereket, végigrángassa egy úton és eljutassa valahová. Óriási dolog, hogy vannak olyan drámai szerzők, akik képesek egy eseménysort egyrészt élővé tenni, másrészt a történeten keresztül rádöbbenteni a nézőt valamire. Néha nem értem, hogy miért nem járnak az emberek mindennap színházba, de ez a fajta siker persze nem minden előadásnak jön össze, és amelyiknek összejön, annak sem minden este. Az pedig végképp vicces, hogy akik ennek az élménynek belülről részesei, ilyen tapasztalással nem az életbe térnek vissza, hanem másnap reggel próbára, egy másik történetnek a kezdetére. Ez szerintem megfizethetetlen” – magyarázta a rendező.

 

„Persze tudjuk, ami nem piaci érték, az nem érték, hacsak nem avatkoznak bele politikusok mindabba, ami a rendszert önműködteti, és nem teszik valamely módon többé annál, ami. Ennek a valamely módnak az egyike az efféle nem piaci értékek szem előtt tartása. Amiket ettől függetlenül kell megteremteni és ettől függetlenül meg kell teremteni, ennek a függő függetlenségnek a bonyolult mérlegelése: a kultúrpolitika. Sajnos az élet a kultúrából megkereshető pénzből sokkal kevésbé élhető, mint a képzeletben. Amit a képzelet teremt, azt meg nem fizetik meg. Ebből az igazságtalanságból sok minden születik és sok mindenki hal bele. És vannak zsenik, akiknek van humoruk hozzá, ilyen Molnár Ferenc” – tette hozzá Szabó Máté.



Takács Erzsébet

Olvadojovonk

2018.04.22

A Föld napjához kapcsolódva Olvadó jövőnk címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor és Komáromi Csaba természetfotósok az Északi- és Déli-sarkon készített képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban április 20-án. „Remélem, hogy ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egy évben ne csak egyetlen, hanem 365 nap legyen a Föld napja” – mondta a megnyitón Komáromi Csaba.

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Barabas_Zsolt-6d07-4214

2018.04.21
Bocsárdi László Alice című előadásáról nagyon nehéz bármit is írni, ugyanis az előadás egyszerre volt szürreális és céltalan. A rendező olyan világba kalauzolta el a nézőt, amelyben egyszerre van jelen a koncert, a mozgókép és a színház. Ám arra a látvány- és hangzásvilágra, amely a színpadon fogadott, nem készültem fel kellőképpen. BESZÁMOLÓ

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

A Paramount stúdióban készül a Rocketman című, Elton Johnról szóló életrajzi film, amelynek főszerepét a Kingsmanből ismert Taron Egerton alakítja. A film a zenész életét a Királyi Zeneakadémián eltöltött tanulóévektől a ’70-es, ’80-as években felívelő rocksztárkarrierjén át a ’90-es években elért nemzetközi szupersztárságáig követi. A Rocketman felidézi majd a zenész alkohol- és drogfüggőségét és gyógyulását is. A The Hollywood Reporter szerint Egerton maga fogja elénekelni Elton John ismert dalait a filmben, a színész már énekelt fel számokat az Abbey Road-i stúdióban.

Csurka Eszter, Nagy Barbara és Tóth Eszter köztéri munkái kerülhetnek a szentendrei Bizottság-ligetbe a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által Az Édenkert nyomában címmel kiírt pályázat eredményeként. Az FMC január elején a 2018-as Art Capital programsorozat részeként hirdetett nyilvános pályázatot street art, public art, illetőleg köztéri szobrászati projektek időszaki megvalósítására a Bizottság-ligetbe, azaz a Szentendre, Dunakanyar körút és Kossuth Lajos utca által közrefogott, az 1. számú postahivatal előtt lévő közterületre. A felhívásra huszonnégy pályázótól harmincegy pályamű érkezett be. Közülük a zsűri (Boros Lili művészettörténész; Csontó Lajos képzőművész; Farkas Ádám szobrászművész; Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója; valamint Szabó Noémi művészettörténész, az FMC Képzőművészeti Főosztályának vezetője) végül három projektet választott ki megvalósításra. A nyertes művek Csurka Eszter A víz érintése, Nagy Barbara Kert-hálózatok és Tóth Eszter Kerti locsoló című munkái lettek. A díjnyertes művek már az Art Capital megnyitása előtt, 2018. június első hetétől láthatók lesznek a Bizottság-ligetben.

A tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny április 23-án kezdődik, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és a külföldi tehetségek. A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is. A produkciókat az Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezette nemzetközi zsűri értékeli. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – április 29-én este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) zárónapján, április 22-én Mozart A varázsfuvola című művét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálján láthatja a közönség a Kodály Filharmónia Debrecen előadásában. A Gemza Péter rendezte előadáson Sarastro szerepében Palerdi András, Az Éj királynőjeként Varga Viktória áll színpadra. Paminát Sáfár Orsolya, Papagenót Donkó Imre, Papagenát Nagy Kíra alakítja, Tamino alakjában Biri Gergely látható. A helyszínen a parkolás ingyenes, a Deák térről az Aeropark repülőmúzeum Malév nosztalgiabuszai 18 órakor indulnak Ferihegyre, a hangverseny után vissza pedig 22 órakor. A járatokon a megvásárolt koncertjegyek érvényesek, de regisztrálni szükséges.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma