NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.03.19
Takács Erzsébet

A Liliom azok közé a drámák közé tartozik, amelyek soha nem avulnak el. Most a miskolciak tűzték műsorukra a körhintásfiú és a cselédlány történetét, amelyből mély és humoros előadás született szerelemről, megbocsátásról, hűségről. „A Liliom nyitott szívműtét mindenki számára” – véli Szabó Máté Nádasdy Kálmán-díjas rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.

liliom1452758590


A magyar irodalom egyik legszebb szerelmes történetét, Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját állította színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban Szabó Máté rendező. „Nálunk, Miskolcon a rendezők vetésforgóban dolgoznak, minden évben más rendez operettet, mesét, operát, nagyszínpadi vígjátékot, játékszíni kísérleti előadást” – mondta Szabó Máté rendező. Hozzátette: mindig bekerül a repertoárba egy komoly prózai mű vagy, ahogy ebben az évadban, akár több is. „A Liliom a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott, egymásra utaltságban vergődő emberekről szól, kegyetlen, mégis felemelő módon. Ez a téma ráadásul ebben a régióban nem ismeretlen, irodalmi műként a publikum tág spektrumához szól, remekműként mindenkihez anyanyelvi szinten” – dicsérte a darabot a rendező, amelyben Liliom, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható története elevenedik meg.

 

A darabban Julika örökre búcsút vesz a családi háztól, miután a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz, akit viszont a körhinta-tulajdonos szeretője rúg ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és a gyermeket váró Julika együtt nyomorognak, és hiába szeretik egymást mély szerelemmel, a mindennapok megkeserítik életüket. Szerelmük mégis igazi, már-már nem is evilági, még számukra is felfoghatatlan, éppen ezért soha nem is teljesülhet be igazán. Egymás iránt érzett hűségük Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.

11694898_1163384040353482_6301687471642730367_n
Részlet a Liliomból
Fotó: Gálos Mihály Samu/Miskolci Nemzeti Színház


Ugyan sok helyen sokféleképpen mutatták már be a klasszikussá lett darabot, a rendező Molnár Ferenc eredeti dramaturgiája mellett döntött. „Nagyra tartom a Babarczy Lászlóhoz köthető változtatást, és a többi, általam ismert verziónak is van ereje, de egyrészt túlzottan tisztelettudó vagyok, hamarabb mélyedek el bármely írásban, mint, hogy egyből új vallást alapítanék – jóllehet az nem kizárt következmény –, másrészt számomra a tételsor ebben a sorrendben működik igazán. Meseként szerettem volna a történetre tekinteni, és nem kívántam materializálni azt. Engem most ebben a klasszikus sorrendben érdekelt a történet: mit gondol ő maga a bűnről, hogyan szembesül egy általa nagy nehezen, de végeredményben mégis elfogadott felettes szerv megítélésével, és mi történik, miután elvileg kimosták belőle saját magát, hogyan válik mégis azzá, aki mindig volt, felborítva ezzel a rendszert, de egyúttal feláldozva magát. Egyrészt narcisztikus elgondolás, másrészt naivan ábrándos, de teremt valamit, ami jó lenne, ha volna.”


Leginkább annak a kontrasztja foglalkoztatta a rendezőt a történetben, milyennek tűnik kívülről egy kapcsolat, és milyen titkai vannak belül. „Érdekes, egyszerre cinikus és kétségbeesett gondolat, hogy bocsásd meg a bűnt, amelyet elkövettem ellened, neked is az lesz a jobb. Azért kérem, azért ajánlom ezt neked, mert te legalább képes vagy arra, amire én nem…” – idézte a darab gondolatvilágát Szabó Máté. Hasonló véleményen van Simon Zoltán, akit a Liliom címszerepében láthat a közönség. „Színészként ez hatalmas kaland és nagy utazás. Liliom ennek a világnak a keretei között nem tud élni, túlságosan szabad lélek a hétköznapok gondjainak kötöttségéhez. Amikor találkozik szerelmével, a két lélek szárnyal egymás mellett, de a testük elszenvedi a mindennapok gyötrelmeit” – tette hozzá a színművész. Julit Czakó Julianna alakítja, aki elárulta, bár nem könnyű feladat, boldog, hogy eljátszhatja ezt a szerepet, mert számára ez a világirodalom legszebb szerelmes története. „Julika élete a Liliom iránt érzett szerelme miatt vesz 180 fokos fordulatot. Szerintem az a csodálatos ebben, hogy ez a két nyomorult ember miként tudja szeretni egymást. Ez igazi, őszinte, a síron túl is tartó szerelem. Egyszerre csodálatos és borzasztó” – mondta el a színésznő.

 

DSC_8989_Copy
Szabó Máté átveszi a Nádasdy Kálmán-díjat 2016. március 11-én
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Minden darab tanít, üzen, mi meg nem tanulunk, nem hallunk meg semmiféle üzenetet, úgyhogy talán teljesen mindegy” – válaszolta szkeptikusan a rendező arra a kérdésre, milyen üzenetet hordoz magában a darab. Hozzátette: „a Liliom nyitott szívműtét mindenki számára. Ez borzalmasan hangzik önmagában, pláne például szalagcímnek, de a molnári történet nagyon erős, két csapat marakodik érte, a közönség és az alkotók. Jó esetben sikerül egy emberként végigélni.”

 

A darab további érdekessége, hogy két csapattal játsszák el a mennyországi jelenetet: egyszer gyerekekkel, másszor a Baltazár Színház értelmi sérült színészeivel. „Ezáltal két verzió, kétfajta másvilág született. Másodlagos lett a próba ténye, előtérbe került valami más. Intenzív hatású találkozás volt ez, azért is, mert színházban történt, egy közös játszótéren.” Számos társulat feldolgozta már a darabot, és nem csak itthon, hanem külföldön is. Ezek egy része meghatározó volt Szabó Máté számára „Mindegyik más miatt volt hatással rám, sok pozitív élmény ért. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a darabot te csinálod és nem más, a te embereiddel.”

 

A rendező nem hisz abban, hogy a premierrel véget ér a munkája. „Az eredeti elképzelést módosítja például a közönséggel való találkozás. Előadásról előadásra kell rálelni arra, mi a módja annak, hogy a történet ne térjen ki a közönség figyelmének medréből, de ne is tévedjen el amiatt. Ilyenkor szerzi az ember a legerősebb visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi lassú, minek van sodrása, mi felett megyünk el értelmetlen tempóban. A kezdeti elképzelés nem olyasmi, mint egy videofelvétel, amelyet ha ráfektetünk az elkészült műre, akkor az lefedi azt. Az sűrített gondolat az egészről, a részletek viszont a próbákon alakulnak és visszahatnak az egészre. Hiúság kérdése azt mondani, hogy más valósul meg, vagy az, amit az ember elgondolt, attól függ, mit nevezünk másnak. Nyilván nem fenekestül fordul fel a kezdeti elképzelés, de egy pici részlet vagy színészi javaslat hatalmas jelentőséggel bírhat. Előfordult már olyan is, hogy egy általam írt szöveget a színész segítségével értettem meg igazán. A premier és az azt követő előadások visszajelzéseiből, legyenek azok verbálisak vagy írottak, barátiak vagy ellenségesek, csak tanulni szabad. Ez lehet a vélemény minőségi fokjelzője, hogy több leszel-e tőle vagy kevesebb. El lehet érni, hogy egy leírt mondattól a színész el akarja hagyni a szakmát, és el lehet érni, hogy új felfedezést tegyen, amelyre a próbák során nem jött rá. Persze akár arra a felfedezésre is juthatunk, hogy az egész hibás. Ez a befogadón is múlik, az emberi és főleg a művészi hiúság ugyanis végtelen. Vannak befejezettebb és kevésbé befejezett személyiségek, utóbbiakban komoly károkat lehet okozni egy-egy hirtelen indulatból fogalmazott, nem átgondolt kritikával, mondattal, ami szintén emberi dolog. Akárcsak az atomháború” – mondta a rendező.

 

20160223_MNSZ_Szabo_Mate_portre_4


„Egy előadás célja az – tette hozzá Szabó Máté –, hogy az elejétől a végig elkapja az embereket, végigrángassa egy úton és eljutassa valahová. Óriási dolog, hogy vannak olyan drámai szerzők, akik képesek egy eseménysort egyrészt élővé tenni, másrészt a történeten keresztül rádöbbenteni a nézőt valamire. Néha nem értem, hogy miért nem járnak az emberek mindennap színházba, de ez a fajta siker persze nem minden előadásnak jön össze, és amelyiknek összejön, annak sem minden este. Az pedig végképp vicces, hogy akik ennek az élménynek belülről részesei, ilyen tapasztalással nem az életbe térnek vissza, hanem másnap reggel próbára, egy másik történetnek a kezdetére. Ez szerintem megfizethetetlen” – magyarázta a rendező.

 

„Persze tudjuk, ami nem piaci érték, az nem érték, hacsak nem avatkoznak bele politikusok mindabba, ami a rendszert önműködteti, és nem teszik valamely módon többé annál, ami. Ennek a valamely módnak az egyike az efféle nem piaci értékek szem előtt tartása. Amiket ettől függetlenül kell megteremteni és ettől függetlenül meg kell teremteni, ennek a függő függetlenségnek a bonyolult mérlegelése: a kultúrpolitika. Sajnos az élet a kultúrából megkereshető pénzből sokkal kevésbé élhető, mint a képzeletben. Amit a képzelet teremt, azt meg nem fizetik meg. Ebből az igazságtalanságból sok minden születik és sok mindenki hal bele. És vannak zsenik, akiknek van humoruk hozzá, ilyen Molnár Ferenc” – tette hozzá Szabó Máté.



Takács Erzsébet

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma