2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.10.31

Elektronikus adatbázis, tárlatok, konferenciák és diákvetélkedő is megvalósult a reformáció 500. évfordulója alkalmából elindított Reformáció MNL című projektben, amelynek záróeseményét október 30-án tartották a Magyar Nemzeti Levéltárban Budapesten. Több mint három éven keresztül huszonegy levéltár munkatársai dolgoztak a projektben.

A Magyar Nemzeti Levéltár 2016 és 2018 között a Magyar Kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásával minden levéltári területre kiterjedő projektet valósított meg. A projekt alapját képező tudományos forrásfeltárás mellett számos kiadvány, elektronikus adatbázis, különböző programok, kiállítások, konferenciák és országos diákvetélkedő valósult meg. A Reformáció Emlékbizottság 2014 után egyre intenzívebben annak szentelte a forrásait, az idejét és a figyelmét, hogy mindazt a szellemi terméket, ami Magyarországon, tágabban a magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében és azon kívül keletkezett, összegyűjtse, dokumentálja és közkinccsé tegye. A tudósok a minőség mellett elképesztő mennyiségű kincset találtak a nagy központok mellett a kicsi, eldugott egyházközségekben is – mondta el Balog Zoltán, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke a projektet záró október 30-ai eseményen.


old-letters-436503_960_720

 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a projektmunkát ismertetve kiemelte, hogy a reformáció 500 évére vonatkozóan a kollégák szisztematikus kutatást folytattak. Több mint három éven keresztül huszonegy levéltár munkatársai dolgoztak a projektben, megyénként egy-egy kötet készült, így összességében mintegy 5000 oldal jelent a reformáció történetéről. Úgy vélekedett, hogy az 500 éves évforduló jó alkalmat kínált ehhez a kutatáshoz, és valószínűleg sokáig nem készülnek majd ilyen jellegű munkák, ilyen adatbázisok.

 

Az Országos Levéltár (OL) A reformáció kora 1526–1570 című adatbázisában az OL 1526. augusztus 30. és 1570 között keletkezett iratainak darabszintű feldolgozása található, a megyei levéltárak adatai a Reformáció 500 adatbázisban kapcsolódnak össze. Az adatbázisban megyei és városi közgyűlési jegyzőkönyvek, végrendeletek, összeírások, II. József-kori egyházügyi, valamint protestáns gyülekezetek és iskolák iratai, egyházi iratgyűjtemények, családi és személyi iratok, tanfelügyelőségek, iskolai hatóságok, megyei tanácsi és állami egyházügyi titkári iratok találhatók. Az adatbázis több mint tízezer rekordot tartalmaz. A projektben Forrásaink a reformációról címmel 21 kötetes forrásgyűjtemény-sorozat jelent meg az intézmények anyagaiből, valamint reprezentatív, az egyes levéltárak érdekességeit, látványos iratait bemutató album is napvilágot látott.


stack-letters-447578_960_720

 

Az MNL valamennyi intézményének részvételével, mintegy 100 ember munkájának eredményeképpen jött létre a Vissza a forrásokhoz című vándorkiállítás, amely a reformáció kezdeteit és hatásait is bemutatja. Utazás Wittenbergbe címmel levéltár-pedagógiai foglalkozásokat – hozzá tartozó digitális tananyaggal és foglalkoztatófüzettel – valósítottak meg a Magyar Nemzeti Levéltár intézményei, valamennyi helyszínen. A levéltári órákra épült országos verseny az általános iskolás felső tagozatos és középiskolás tanulókat szólította meg.

 

Forrás: MTI

Fotó: pixabay.com

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma