GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.05.15

Egy kép hosszú és fáradtságos munka eredménye, gondosan meg kell tervezni minden egyes vonalat. Ha nem vázlatból dolgozik az ember, akkor fotót készít a rajzolni kívánt tárgyról, és az alapján készíti el a képet. Kutat, anyagot gyűjt, rajzol, tervez, kidobja, újratervez, ismét rajzol és ez addig folytatódik, amíg a végén meg nem születik a mű. De amint elkészült, fogja és letörli. Igen, letörli. Na, de ki tesz ilyet?

letoroltrajzok2
Csáki László és Csőre Gábor


Nem más, mint Csáki László Balázs Béla-díjas dokumentum- és animációsfilm-rendező. A letörlést azonban nem úgy kell elképzelni, mint rongálást, ugyanis a krétával készült animációs filmeknél a munka ezen fázisa teljesen normális folyamat. A fekete alapra rajzolt krétakreációk ugyanis egy-egy jelenethez nyújtanak segítséget, inkább skiccek, mint önálló műalkotások. Legalábbis eddig így vélekedtek erről a szakmabeliek. Teljesen normális folyamatnak számít, hogy gondosan megrajzolnak egy alakot, egy jelenetet, majd amikor a következő szakaszhoz érnek, azt törlik és a táblára máris újabb alkotás kerül, a jelenetek pedig így épülnek fel szép lassan. Hiába áll össze később egy egésszé a rajzok sokasága, önmagukban nem maradnak fent ezek a krétaskiccek. Csáki László azonban megörökítette ezeket a munkafázisokat, és minden egyes alkotásról készített egy fekete-fehér analóg nagyítást, amelyeket most Letörölt rajzok címmel állítottak ki a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


 


Bár Csáki László fő profilja a mozgókép, nagyon különleges alkotóról van szó, aki szinte mindenben meglátta és a mai napig meglátja a lehetőségeket. Éppen ezért örökítette meg ezeket a rajzokat is, hiszen a világunk is egy-egy képkockából épül fel, ahogyan a filmek is, és minden darab legalább olyan értékes – ha nem értékesebb –, mint az összes darabka együttvéve. A Letörölt rajzok a 2015 és 2017 között elkészült krétarajzokat foglalja össze. Találhatóak közöttük rendkívül erős társadalomkritikák, de egy-egy élethelyzetet bemutató jelenetek és általános érvényű igazságok is, mint például a Tudok egy rövidebb utat című kép, mely tökéletes példa arra, hogy aki tud egy rövidebb utat, az az esetek nagy többségében egyenlő a jóval hosszabb, rögösebb és garantált eltévedést biztosító úttal.


A tárlat további különlegessége, hogy a nagyközönség először itt láthatja Csáki László legújabb rövid animációs filmjeit. A három, csaknem kétperces alkotást folyamatosan játsszák a kiállított alkotások mellett. Mindegyik rövidfilmet Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete ihlette. Csáki László a tárlat bemutatóján ugyanis elmondta: bár csak két éve találkozott először Fehér Béla munkáival, nagyon mély benyomást tettek rá ezek a történetek. Fehér Béla 2015-ben megjelent kötete – amelyről azt mondta: egyben az utolsó is – Örkény István tiszteletére íródott és hasonló stílusú egypercesekből áll össze, amelyeket most animáció formájában is megtekinthetnek az érdeklődők. A tárlatot Csőre Gábor színművész nyitotta meg, aki a kisfilmek szinkronhangja is volt, és aki már régóta dolgozik együtt az animációsfilm-rendezővel.


letoroltrajzok4


Csáki László a ’90-es évek végén kezdett el krétarajzokkal foglalkozni. Leginkább Vértes Marcell animációi ihlették meg, aki a két világháború között készített ezzel a krétatechnikával humoros történeteket filmhíradók számára. A módszer rendkívül egyszerű, kissé hajaz a filmek negatívjaira, de bármennyire is letisztult ez az alkotói módszer, rendkívül kifejező is, melyre a Letörölt rajzok című kiállítás a legjobb példa, amely megmutatja: ezek a krétaművek önmagukban is művészi alkotások, nem csak animációként állják meg a helyüket. Csáki László 2001 óta rendez kiállítást különböző krétarajzaiból és egyéb alkotásaiból, melyek elérhetőek honlapján is a már említett – legújabb – animációs rövidfilmjeivel együtt.


A Letörölt rajzok című kiállítás ingyenesen látogatható a Capa Központ Project Room termében június 12-éig.



Fischer Viktória

Fotó: Capa Központ

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma