2017.05.15

Egy kép hosszú és fáradtságos munka eredménye, gondosan meg kell tervezni minden egyes vonalat. Ha nem vázlatból dolgozik az ember, akkor fotót készít a rajzolni kívánt tárgyról, és az alapján készíti el a képet. Kutat, anyagot gyűjt, rajzol, tervez, kidobja, újratervez, ismét rajzol és ez addig folytatódik, amíg a végén meg nem születik a mű. De amint elkészült, fogja és letörli. Igen, letörli. Na, de ki tesz ilyet?

letoroltrajzok2
Csáki László és Csőre Gábor


Nem más, mint Csáki László Balázs Béla-díjas dokumentum- és animációsfilm-rendező. A letörlést azonban nem úgy kell elképzelni, mint rongálást, ugyanis a krétával készült animációs filmeknél a munka ezen fázisa teljesen normális folyamat. A fekete alapra rajzolt krétakreációk ugyanis egy-egy jelenethez nyújtanak segítséget, inkább skiccek, mint önálló műalkotások. Legalábbis eddig így vélekedtek erről a szakmabeliek. Teljesen normális folyamatnak számít, hogy gondosan megrajzolnak egy alakot, egy jelenetet, majd amikor a következő szakaszhoz érnek, azt törlik és a táblára máris újabb alkotás kerül, a jelenetek pedig így épülnek fel szép lassan. Hiába áll össze később egy egésszé a rajzok sokasága, önmagukban nem maradnak fent ezek a krétaskiccek. Csáki László azonban megörökítette ezeket a munkafázisokat, és minden egyes alkotásról készített egy fekete-fehér analóg nagyítást, amelyeket most Letörölt rajzok címmel állítottak ki a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


 


Bár Csáki László fő profilja a mozgókép, nagyon különleges alkotóról van szó, aki szinte mindenben meglátta és a mai napig meglátja a lehetőségeket. Éppen ezért örökítette meg ezeket a rajzokat is, hiszen a világunk is egy-egy képkockából épül fel, ahogyan a filmek is, és minden darab legalább olyan értékes – ha nem értékesebb –, mint az összes darabka együttvéve. A Letörölt rajzok a 2015 és 2017 között elkészült krétarajzokat foglalja össze. Találhatóak közöttük rendkívül erős társadalomkritikák, de egy-egy élethelyzetet bemutató jelenetek és általános érvényű igazságok is, mint például a Tudok egy rövidebb utat című kép, mely tökéletes példa arra, hogy aki tud egy rövidebb utat, az az esetek nagy többségében egyenlő a jóval hosszabb, rögösebb és garantált eltévedést biztosító úttal.


A tárlat további különlegessége, hogy a nagyközönség először itt láthatja Csáki László legújabb rövid animációs filmjeit. A három, csaknem kétperces alkotást folyamatosan játsszák a kiállított alkotások mellett. Mindegyik rövidfilmet Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című novelláskötete ihlette. Csáki László a tárlat bemutatóján ugyanis elmondta: bár csak két éve találkozott először Fehér Béla munkáival, nagyon mély benyomást tettek rá ezek a történetek. Fehér Béla 2015-ben megjelent kötete – amelyről azt mondta: egyben az utolsó is – Örkény István tiszteletére íródott és hasonló stílusú egypercesekből áll össze, amelyeket most animáció formájában is megtekinthetnek az érdeklődők. A tárlatot Csőre Gábor színművész nyitotta meg, aki a kisfilmek szinkronhangja is volt, és aki már régóta dolgozik együtt az animációsfilm-rendezővel.


letoroltrajzok4


Csáki László a ’90-es évek végén kezdett el krétarajzokkal foglalkozni. Leginkább Vértes Marcell animációi ihlették meg, aki a két világháború között készített ezzel a krétatechnikával humoros történeteket filmhíradók számára. A módszer rendkívül egyszerű, kissé hajaz a filmek negatívjaira, de bármennyire is letisztult ez az alkotói módszer, rendkívül kifejező is, melyre a Letörölt rajzok című kiállítás a legjobb példa, amely megmutatja: ezek a krétaművek önmagukban is művészi alkotások, nem csak animációként állják meg a helyüket. Csáki László 2001 óta rendez kiállítást különböző krétarajzaiból és egyéb alkotásaiból, melyek elérhetőek honlapján is a már említett – legújabb – animációs rövidfilmjeivel együtt.


A Letörölt rajzok című kiállítás ingyenesen látogatható a Capa Központ Project Room termében június 12-éig.



Fischer Viktória

Fotó: Capa Központ

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma