728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2013.04.10

A felek etikáján múlik, hogy eredményes, etikus lesz-e egy cég és egy lap együttműködése - hangzott el 2013. április 9-én a Goethe Intézetben. A digitális kor sajtóetikájáról című szakmai napon a Főszerkesztők Fórumának elnöke, Weyer Balázs éppen ezért elhatározta: a fórum etikai kódexet készít.

Számos negatív hatással bír az újságírás területén a digitális átállás – mondta el köszöntőjében Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója. Egy német egyetemi professzort idézve elmondta: a hálózatok fejlődésének hatására a 21. századnak az újságírás aranykorává kellene válnia. Bizonyos értelemben a jóslat valóra is vált, hiszen az újságírás termékei soha olyan mértékben nem értek el az olvasókhoz, mint napjainkban. A média nyitott a bírálatokra, sokkal több szereplővel működik együtt, mint valaha. Mégis úgy tartja, a jó újságírás veszélybe került.

 

IMGP5719
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
„Nem gondolom, hogy a megszerzett információt azonnal piacra kell dobni. A minőségi újságírás során át kell ugyanis gondolni, mennyire humánus az, mennyire segíti az az információ azt, hogy az emberek dönteni tudjanak” – egészítette ki a gondolatot Aidan White, az Ethical Journalism Network igazgatója. Felvetette: át kell gondolni, hogyan szerezhető vissza az újságírás iránti közbizalom. „A legtöbb újságíró ellenséges környezetben él, tehát meg kell venniük helyüket a piacon. Tenniük kell ezt olyan környezetben, melyben a cégek kérdéses igazságtartalmú tartalmakat szponzorálnak” – jelezte Aidan White az újságírás és a hirdetések egyensúly eltolódását. Valter Erik, a Berg Média igazgatója szerint az ő dolguk is nehéz, a szerkesztőségek nem nézik jó szemmel, ha saleses munkatárs lép a szerkesztőségekbe, holott a fenntarthatóság kedvéért nagyobb rugalmasságra lenne szükség. Szigeti Péter, a Kreatív főszerkesztője szerint ugyanez nem probléma, ha nem nehezíti meg az újságíró dolgát.

 

IMGP5706
Kotroczó Róbert (Fotó: Csákvári Zsigmond)
Híradóban hirdetés?

„Olyan televíziónál dolgozom, ami hasznot tud hajtani a piacon. A lehető legkevésbé érint minket a politikai, vagy gazdasági befolyás szándéka. A vezetőink is nehezen barátkoznak, ami egyedülálló dolog a piacon” – mondta el Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója. Sajnálatát fejezte ki, hogy az ügynökségek sokszor a médiatörvényt sem ismerik, például előszeretettel kérik termékek híradóban való megjelentetését. „A törvény szerencsére sok mindent véd, például a híradót. Az egyéb műsorokban pedig kreatívan kell kivédeni a csapásokat, mindig lehet azzal érvelni, hogy az nem tesz jót a műsornak” – mondta. Defenzív módon kell megvédeni ezektől a felületeket, ki kellene találni a védekezés eszközeit. Persze vannak olyanok, akik erőszakosabban próbálkoznak: „vannak olyan cégek, amelyek napi három emailt írnak, hogy vezetőjük bekerüljön a híradóba” – árulta el Kotroczó Róbert.

 

„Valóban felborult az egyensúly, bár mi éppen az RTL Klubnál tudunk a hirdetési felületeken jóval túlmenően hirdetésekre költeni” – tette hozzá Valter Erik. Ezért gondolja Alexander Warzilek, az Osztrák Sajtótanács elnöke az újságírónak egyben kapusként is játszania kell. Mindemellett soha nem látott lehetőségek tárulnak fel ma az újságírók előtt, az interneten alapos utánajárásra ad lehetőséget. „Lassan, de lehet pénzt keresni ezzel. Persze lesznek olyanok is, akik elhalnak ebben a harcban.” A nagyvállalatokkal való kapcsolatról elmondta: „sokszor egy-egy lap próbálja befolyásolni a nagyvállalatokat úgy, ha például az adott cég nem hirdet az adott médiumban, akkor negatív tartalmak jelennek majd meg” – említett nevek nélkül példát saját hazájából.

 

Hiányzik a vita az etikus újságírásról

A cégek provokatív hozzáállására hozott példát Kövesdi Péter, a Hír24 főszerkesztője. Elmondta: egy klímát gyártó cég azzal kereste meg őket, ha írnak termékükről, a cikket készítő újságíró számára felszerelik a klímát. Ugyan ekkor még bízott abban, hogy viccről van szó, elvesztette abba vetett hitét, miután a cég munkatársa felajánlotta: a szerkesztőségben is megtennék ugyanezt.

 

Aidan White a szakmán belüli provokáció szükségességére hívta fel a figyelmet, vitát kell ugyanis indítani az üzleti élet által generált hatásról. „Sokkoló, hogy az újságírók a politika szolgálatába szegődnek. Meg kell kérdezni a kiadókat szándékaikról: sokszor nem is a pénzkeresés, hiszen a befolyásolás miatt vásárolnak lapokat. Például a Gazprom sem a pénz miatt, hanem a befolyás miatt vásárol médiarészesedést. Amire szükségünk van, az az oknyomozó újságírás támogatása, ehhez azonban meg kell találni az oknyomozó újságírók finanszírozásának új modelljét.”

 

Nem mernek kérdezni?

Három milliárd forint az online médiában a hirdetési piac nagysága – mondta Bogár Zsolt, a HVG.hu munkatársa. Véleménye szerint, amíg ez az összeg nem emelkedik a duplájára, vagy az olvasói szokások nem változnak, tehát továbbra sem adnak szívesen pénzt a hírekre, az újságírásra, nincs esély az online újságírás megmentésére. „Olyan orgánumok maradnak fenn a politikai befolyás hatására, melyek egyébként teljesen életképtelenek – hangzott el a beszélgetésen. Kotroczó Róbert hozzátette: munkatársai kétszer-háromszor annyit dolgoznak, mint korábban, szomorúan tapasztalja pedig, hogy lassan már csak ők azok, akik kérdeznek a sajtótájékoztatókon. Többen egyet értettek abban, hogy az újságírók magatartása sok esetben lemondó a nehéz körülmények miatt, holott a folyamatos provokáció lenne a feladatuk.

 

IMGP5802
Stephen Pritchard (Fotó: Csákvári Zsigmond)
PR kontra szerkesztőségi tartalom

Stephen Pritchard, The Observer olvasói ombudsmana, a hírombudsmanok szövetségének elnöke elmondta: a hirdetőnek nincs beleszólása a cikk tartalmába, még akkor sem, ha szponzorált oldalról van szó. „Elmosódnak a határok a hirdetés és az újságírás között, ami a rossz oktatás eredménye. Amikor az etikáról beszélünk, a képzésről is beszélnünk kell” – mondta el Stephen Pritchard.

 

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint éles határt kell húzni a szerkesztőségi tartalom és a hirdetés között. A hirdető számára persze csábítóbb, ha kevésbé megkülönböztethető a pr cikk és a szerkesztőségi tartalom – ezek egyesével apróbb kompromisszumoknak tűnnek, és rugalmasságot követelnek meg. Sokszor egy-egy interjúalanyhoz jutás feltétele egy-egy hasonló pr-tartalom, mégis úgy gondolja, az egy-egy kompromisszumból álló halmaz később veszélyezteti a minőségi újságírást, éppen ezért óvatosan kell bánni vele. „Sajnos ma a farok csóválja a kutyát, mert több rovat nem az elindulását követően nyeri el egy hirdető tetszését, hanem fordítva, a rovatok számos esetben a hirdetők igényei szerint indulnak el.”

 

Suba János, a Vodafone kommunikációs igazgatója egyet ért azzal, hogy össze vannak kuszálódva dolgok. Megjegyezte: a lapok saleses munkatársai találták ki a 90-es években a hirdetők által támogatott mellékleteket a hirdetői piac bővülése láttán – majd napjainkra ezek redukálódtak le a pr-cikkekre. Megjegyezte: sokan túlreagálják ezt a kérdés: pár tíz évvel ezelőtt a hotelek előterében elhelyezett újságokat és prospektusokat sem keverte össze senki, és szerinte ma sem arra figyel az olvasó, hogy található-e „x” a szöveg végén, vagy hogy a fejlécben fel van-e tüntetve egy cég.

 

Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára szerint nincs olyan, hogy pr-cikk. Ha valaki fizet, akkor az hirdetés, ha a szerkesztőség szerkeszt, akkor az cikk. Úgy véli, a kusza kapcsolatháló hatására az olvasók kevésbé hisznek már a reklámban.

 

IMGP5805
Weyer Balázs (Fotó: Csákvári Zsigmond)
Weyer Balázs szerint a hirdető és az újságíró színvonalas együttműködése nem kizárt, az eredmény azonban közreműködők etikáján múlik. Megfogalmazta: a Főszerkesztők Fóruma a mostani beszélgetés tapasztalatai alapján elkészít egy etikai kódexet a hasonló együttműködésekről.

 

Erre számos tapasztalatot látunk külföldön, itthon azonban Murányi Marcell, a Blikk főszerkesztője szerint túl kicsi ehhez a piac. Ha valakiről rosszat írnak, utána a felek között megszakad a kapcsolat, az pedig súlyos veszteségekhez vezet.


Takács Erzsébet

Kulcsszavak:

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

kavarga_R

2019.08.25

Dmitrij Kavarga a poszthumán művészet emblematikus képviselője: monumentális, ugyanakkor részletgazdag szobrai, kinetikus szerkezetei és interaktív installációi az antropocentrizmus kríziséről szólnak. A szentendrei MűvészetMalomban kiállított műveinek legfontosabb állítása: újra kell gondolnunk az emberi létezés alapvető kérdéseit, különben az emberiség saját magát fogja megsemmisíteni.

Van_R

2019.08.24

A VAN filmzenekar a 2014-es Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, és 2018 egyik hazai filmsikere, a Rossz versek dalait adja elő. A héttagú formáció nemrég az Ördögkatlan fesztiválon lépett fel egy hirtelen támadt vihar miatt a szabadtéri színpad helyett egy kiállítóteremben. Nem tudom, hogy történt, de a végére hálás voltam a nyárért, a vizes zokniért, a kezemben átmelegedett repohárért és azért, hogy a vihar átmosta ezt az örömzenélést a kültéri színpadról a fülledt terembe. A zenekar négy tagjával beszélgettem.

parasztbecsulet_bajazzok_4

2019.08.24

A Budapesti Nyári Fesztivál igazi komolyzenei különlegességének ígérkezett a Parasztbecsület és a Bajazzók egyfelvonásos operák bemutatója. Szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatás, vagyis párkapcsolati drámák állnak mindkét mű középpontjában, melyeket rendkívül élethűen, emberközeli módon ábrázolnak.

Szeptemberben mutatják be A csizmadia, a szélkirály és a nyúlpásztor esete című darabot, amelyet Nagy Orsolya írt és Markó Róbert rendezett. Kolozsi Angéla A libapásztorlány című meséjét Kuthy Ágnes rendezésében láthatjuk, a Papucsszaggató királykisasszonyok című előadást pedig Láposi Terka állítja színpadra. Az Óriásölő Margaret című darabot írója, Gimesi Dóra rendezi majd. A teátrum vasárnap tartja évadnyitó családi rendezvényét. Az Idesüss a figurásra! című programsorozatra a Nagytemplom mögötti Emlékkertben várják az érdeklődőket.

Ismét Magyarország egyik legnépszerűbb Beatles tribute zenekara, a Bits képviseli Magyarországot és a magyar Beatles közösséget a világ legnagyobb Beatles fesztiválján, a liverpooli International Beatle Weeken. A felkérés a világhírű Cavern Clubtól érkezett, ahol a Beatles 292 koncertet adott 1961 és 1963 között. A Bits augusztus 23-tól 26-ig a fesztivál keretében kilenc koncertet ad különféle helyszíneken, így a Cavern Clubban is. A liverpooli Beatle Weeket a nyolcvanas évek óta rendezik meg és a kezdetben baráti összejövetelből kialakult Beatles fesztivál napjainkra turisták és Beatles-rajongók ezreit vonzza. Mintegy nyolcvan, a világ minden tájáról érkező előadó egy héten keresztül ad koncerteket augusztus végén.

A Szegedi Szabadtéri Játékok kimagasló szezonként értékelik az idei évadot, amely a Dóm téren saját bemutatóval, táncjátékkal indult Zsuráfszky Zoltán rendezésében, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével. Az idei műsorban szerepelt még Verdi Aida című operája, de a közönség részt vehetett szimfonikus zenekari koncerten is, ahol magyar klasszikus és kortárs szerzők műveit csendültek fel. Idén újranyitott az Újszegedi Szabadtéri Színpad, ahol Petri György fordításában játszották Moliere Don Juan című drámáját, illetve határon túli együttműködés keretében, a sepsiszentgyörgyi színházzal közösen mutatták be Brecht Koldusoperáját, Bocsárdi László rendezésében.

Ohiói munkásokat bemutató dokumentumfilmmel debütált Hollywoodban az Obama házaspár: a korábbi elnök és felesége tavaly létrehozott produkciós cégével vett részt a Netflix számára forgatott American Factory elkészítésében. A dokumentumfilm azt mutatja be, mi történt a 2008-as gazdasági válság miatt Ohióban bezárt General Motors-gyár munkásaival, miután egy kínai vállalat átvette a telepet és újra munkához juttatta őket.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos szeptember 1-jétől – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Gulyás Gergely azt mondta, Káel Csaba alkalmas arra, hogy eleget tegyen a kormánybiztosi feladatok ellátásának a Müpa vezetése mellett is. A miniszter úgy fogalmazott, az Andy Vajna halálával keletkezett űrt próbálják betölteni.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Augusztus 30. és szeptember 3. között rendezik meg Budapesten a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust. A Miranda Liu hegedűművésznő által alapított új fesztivál vendége lesz Georgy Tchaidze orosz zongoraművész, aki először lép fel Magyarországon.

georgy_tchaidze

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma