15_eves

2016.05.04
Szíjjártó Anita

A Habsburg Ottó-hagyaték számára létrehozandó archívumról, egy, a budai Vár felújításával kapcsolatos miniszterelnökségi közvélemény-kutatásról, a Csikós udvar és a Karakas pasa tornya megújításáról, valamint a mélygarázsok helyzetéről esett szó a Nemzeti Hauszmann Terv bizottsága május 3-ai ülésén. L. Simon László bejelentette: május 20-án kerül sor a lovarda alapkőletételére.

DSC_9948_Copy
Dr. Latorcai Csaba


Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Habsburg Ottó-hagyatékról tájékoztatta a bizottság tagjait és a sajtó jelenlévő munkatársait. Elmondta: Habsburg Károly főherceg javasolta a magyar kormány részére egy archívum létrehozását, melynek célja az utolsó osztrák-magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékának gondozása. A Habsburg család eredetileg a – 10–15 helyszínen tárolt, széttagolt, 180 dobozból álló – hagyaték elhelyezését két helyszínen javasolta: a budai Várban vagy az Ausztriában található Klosterneuburg-i Monostorban. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 májusában egyeztetett Habsburg Károly főherceggel, és az a döntés született, hogy a Budavári Palota egy része ad helyet az archívumnak – ezt egy 2016. márciusi kormányhatározat rögzíti.


Az archívum (tudományos kutató- és konferenciaközpont) méltó módon kezeli, gondozza majd a hagyatékot, kiemelt tevékenységének tekintve a hagyaték tudományos kutatásának elősegítését. A hagyaték egységes gyűjteménnyé rendezése, megóvása és kutathatóságának biztosítása is cél az archívum létrehozásával – mondta Latorcai Csaba.


A kormány döntésének végrehajtása érdekében 2016. március 17-én személyesen egyeztettek Habsburg Ottó leszármazottaival – itt együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak, melynek tartalma többek között az, hogy:

  • létrehozzák a Habsburg Ottó Archívumot,
  • a hagyaték kezelését 99 évre a tulajdonosok átengedik az archívumnak,
  • a kormány vállalja az archívum létrehozásának és működtetésének finanszírozását.


A Habsburg Ottó-hagyaték részét képezik a különböző nyelven megjelent politikai cikkei, kiadott könyvei, könyvgyűjteménye, az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetései alapján készült tanulmányok és munkák (1960–2010), az Európai Parlamentben végzett húszévnyi munkájának beszámolói, levelezése, személyes tárgyai, kitüntetései – köztük kétezer darab díszpolgári cím –, valamint film- és fényképarchívum.

 

DSC_0041_Copy


L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos ismertetett egy Miniszterelnökség által megrendelt közvélemény-kutatást, melyben számos, a Vár felújításával kapcsolatos kérdésre válaszoltak a megkérdezettek.


Mikor járt utoljára a Budavári Palotában?

  • A vidéki és a budapesti válaszadók 38 százaléka mondta, hogy még soha nem járt a Budavári Palotában, 38,3 százaléka öt évnél régebben volt ott, egy évben belül pedig mindössze 9,9 százalékuk járt a Palotában.
  • A fővárosiak 13 százaléka, a vidékiek pedig 43,6 százaléka nem járt még a Budavári Palotában.


Arra a kérdésre, volt-e a budai Várnegyed bármelyik múzeumában, a válaszadók 55 százaléka mondta azt: még sosem – ezen belül a fővárosiak 62,7 százaléka, a vidékiek 52 százaléka nem járt még a Vár múzeumaiban.

Azok közül pedig, akik voltak már valamelyik múzeumban, 34,4 százalék mondta, hogy a Magyar Nemzeti Galériába látogatott el, míg 13,3 százalékuk a Budapesti Történeti Múzeumot kereste fel.


Hallott-e a Nemzeti Hauszmann Tervről?

  • A válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel – a budapestiek 72, a vidékiek 64 százaléka.
  • Azt, hogy ez műemlék-felújítási program, 62,5 százalékuk tudta.


Egyetért-e a budai Vár felújításával?

  • A válaszadók 80 százaléka mondta, hogy igen, 16,8 százaléka nem, 3,2 százaléka pedig nem válaszolt.
  • A budapestiek körében ez az arány alacsonyabb: „csak” 76,2 százalékuk értett vele egyet, míg a vidékiek 80,8 százaléka voksolt igennel.


A válaszadók azt is megjegyezték: több látogatható kulturális térre lenne szükség; többek között ez valósul majd meg a palotamúzeum kialakításával – mondta az államtitkár. A több kulturális tér létrehozásával egyébként 29 százalék értett teljes egészében egyet, 46,9 százalékuk pedig inkább egyetértett.


Azok közül, akik már jártak a Várkert Bazárban, 86,8 százaléknak tetszik a felújítás, 13,2 százaléknak pedig nem. A budapestiek 90,9 százaléka van megelégedve a rekonstrukcióval, a vidékieknek pedig 84,3 százaléka.


DSC_0007_Copy

 

A Karakas pasa tornya és a Csikós udvar megújításáról szóló tájékoztatójában L. Simon László kiemelte: a Karakas pasa tornya rendkívül elhanyagolt része a Várnak – a mostani állapot egy 1950-es rekonstrukció eredménye, amikor is a Hunyadi udvarra vezető rámparendszer tervezése során lebontották az északi sarokbástyát. A cél úgy helyreállítani a rámpát, hogy közben a bástyát is megtartsák.

Az államtitkár elmondta: a Csikós udvar bejáratához szuvenír bolt kerül majd a lovarda tevékenységéhez kapcsolódó kínálattal, a következő szintre a spanyol lovasiskola hagyományait bemutató kiállítást terveznek, az alagsorban pedig kiszolgáló egységet (öltözőt és szociális blokkot) alakítanak ki. „A terveket a bizottság őszi ülésszakán vitatják meg, a kivitelezések pedig legkorábban 2017 első negyedévben kezdődhetnek meg. A cél, hogy a lovardával egy időben fejezzék be a Karakas pasa tornyának rendbetételét” – tette hozzá L. Simon László. Itt hívta fel a figyelmet az államtitkár, hogy május 20-án kerül sor a lovarda alapkőletételére.

A Csikós udvar felújítása mellett elkészül a Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület és a Lovas úti mélygarázs is. A Palota úton pedig még májusban elindul a Fővárosi Csatornázási Művek novemberig tartó beruházása, amely a száz évvel korábbi csatornaelemek elhasználódása miatt szükséges.

 

DSC_0085_Copy


Sárváry István, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke a Vár megközelítéséről, a mélygarázsok helyzetéről tartott prezentációt. Mint mondta: célként fogalmazták meg a Várban élők és dolgozók, valamint az oda látogatók parkolási igényeinek kiszolgálását. Olyan megoldást szeretnének találni – hangsúlyozta –, amely a műemléképületek védelmét és a Várban élők nyugalmát egyaránt szolgálja.


Mélygarázs-projektek:

  • a Várkert Bazár alatt található mélygarázs már elkészült, 300 férőhellyel várja a látogatókat,
  • a Várgarázs 1 a Palota útnál található, négyszintes és 294 férőhelyes, 2,5 milliárd forintot fordítanak rá, és 2016. harmadik negyedévében kívánják megnyitni – a kivitelezés már elindult, zajlik a víz- és csatornarekonstrukció,
  • a Várgarázs 2 a Csikós udvarnál található, 240 férőhelyes, 4,8 milliárd forintba kerül, és három szinten várja a parkolni vágyókat,
  • a Szabó Ilonka úti mélygarázs költsége 2,1 milliárd forint, négy szinten 138 férőhely található, és várhatóan 2017 negyedik negyedévében készül el – Sárváry István megjegyezte: az egyik legfontosabb mélygarázs ez a minisztérium Várba költözése szempontjából,
  • a Lovas úti mélygarázs két szinten 173 férőhellyel rendelkezik majd, összesen 2,5 milliárd forintból készül el, és 2017. első negyedévében készül el – a tervek szerint innen lifttel fel lehet jutni a Várba.

 

DSC_0131_Copy
Potzner Ferenc


Potzner Ferenc építész, művészettörténész a Csikós udvar felújításának előrehaladásáról számolt be. Elmondta, hogy a lovarda közbeszerzési eljárása hamarosan véget ér, megindulnak a munkálatok, illetve a Stöckl-lépcső világítási terveit is bemutatta.



Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond

KAD_Kultura_596x90_002

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

A legjobb produkciókat és színházi teljesítményeket is díjazzák.a VIII. Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál gáláján. Az augusztus 19-én Szarvason zajló rendezvényen köszöntőt mond Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

A kiállítást augusztus 27-én, 18 órakor nyitja meg Dr. Faludi Julianna szociológus a budapesti Mai Manó Házban. A tárlaton kiállít Sergey Prokudin-Gorsky, Balogh Rudolf, Biró Dávid, Eperjes Ágnes, Liz Nielsen és Bill Sullivan. A Három szín című kiállítást október 6-ig láthatják az érdeklődők.

A két színész Joshua Michael Stern rendező filmjében, az After Exile-ben játszik együtt. Stern nevéhez fűződik a Steve Jobsról szóló életrajzi dráma, a Jobs, valamint a Graves című televíziós sorozat is. Az új mozifilm főhőse (LaBeouf) a történet szerint éppen a börtönből szabadul, ahol rablás és emberölés miatt volt, és – szintén börtönviselt, alkoholista – apjával (De Niro) igyekszik megmenteni öccsét az övékéhez hasonló életúttól. Az igaz történeten alapuló film forgatását októberben kezdik.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Zsolnay Örökségkezelő nyárbúcsúztató ingyenes fesztiválját augusztus 23. és 25. között tartják immár nyolcadik alkalommal a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

molnar-jacqueline-kiallitasa-biciklismadarak

Ma van a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiójának ingyenes szabadtéri előadása az esztergomi bazilika előtt.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma