Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.05.04
Szíjjártó Anita

A Habsburg Ottó-hagyaték számára létrehozandó archívumról, egy, a budai Vár felújításával kapcsolatos miniszterelnökségi közvélemény-kutatásról, a Csikós udvar és a Karakas pasa tornya megújításáról, valamint a mélygarázsok helyzetéről esett szó a Nemzeti Hauszmann Terv bizottsága május 3-ai ülésén. L. Simon László bejelentette: május 20-án kerül sor a lovarda alapkőletételére.

DSC_9948_Copy
Dr. Latorcai Csaba


Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Habsburg Ottó-hagyatékról tájékoztatta a bizottság tagjait és a sajtó jelenlévő munkatársait. Elmondta: Habsburg Károly főherceg javasolta a magyar kormány részére egy archívum létrehozását, melynek célja az utolsó osztrák-magyar trónörökös, Habsburg Ottó hagyatékának gondozása. A Habsburg család eredetileg a – 10–15 helyszínen tárolt, széttagolt, 180 dobozból álló – hagyaték elhelyezését két helyszínen javasolta: a budai Várban vagy az Ausztriában található Klosterneuburg-i Monostorban. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 májusában egyeztetett Habsburg Károly főherceggel, és az a döntés született, hogy a Budavári Palota egy része ad helyet az archívumnak – ezt egy 2016. márciusi kormányhatározat rögzíti.


Az archívum (tudományos kutató- és konferenciaközpont) méltó módon kezeli, gondozza majd a hagyatékot, kiemelt tevékenységének tekintve a hagyaték tudományos kutatásának elősegítését. A hagyaték egységes gyűjteménnyé rendezése, megóvása és kutathatóságának biztosítása is cél az archívum létrehozásával – mondta Latorcai Csaba.


A kormány döntésének végrehajtása érdekében 2016. március 17-én személyesen egyeztettek Habsburg Ottó leszármazottaival – itt együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak, melynek tartalma többek között az, hogy:

  • létrehozzák a Habsburg Ottó Archívumot,
  • a hagyaték kezelését 99 évre a tulajdonosok átengedik az archívumnak,
  • a kormány vállalja az archívum létrehozásának és működtetésének finanszírozását.


A Habsburg Ottó-hagyaték részét képezik a különböző nyelven megjelent politikai cikkei, kiadott könyvei, könyvgyűjteménye, az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetései alapján készült tanulmányok és munkák (1960–2010), az Európai Parlamentben végzett húszévnyi munkájának beszámolói, levelezése, személyes tárgyai, kitüntetései – köztük kétezer darab díszpolgári cím –, valamint film- és fényképarchívum.

 

DSC_0041_Copy


L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, miniszteri biztos ismertetett egy Miniszterelnökség által megrendelt közvélemény-kutatást, melyben számos, a Vár felújításával kapcsolatos kérdésre válaszoltak a megkérdezettek.


Mikor járt utoljára a Budavári Palotában?

  • A vidéki és a budapesti válaszadók 38 százaléka mondta, hogy még soha nem járt a Budavári Palotában, 38,3 százaléka öt évnél régebben volt ott, egy évben belül pedig mindössze 9,9 százalékuk járt a Palotában.
  • A fővárosiak 13 százaléka, a vidékiek pedig 43,6 százaléka nem járt még a Budavári Palotában.


Arra a kérdésre, volt-e a budai Várnegyed bármelyik múzeumában, a válaszadók 55 százaléka mondta azt: még sosem – ezen belül a fővárosiak 62,7 százaléka, a vidékiek 52 százaléka nem járt még a Vár múzeumaiban.

Azok közül pedig, akik voltak már valamelyik múzeumban, 34,4 százalék mondta, hogy a Magyar Nemzeti Galériába látogatott el, míg 13,3 százalékuk a Budapesti Történeti Múzeumot kereste fel.


Hallott-e a Nemzeti Hauszmann Tervről?

  • A válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel – a budapestiek 72, a vidékiek 64 százaléka.
  • Azt, hogy ez műemlék-felújítási program, 62,5 százalékuk tudta.


Egyetért-e a budai Vár felújításával?

  • A válaszadók 80 százaléka mondta, hogy igen, 16,8 százaléka nem, 3,2 százaléka pedig nem válaszolt.
  • A budapestiek körében ez az arány alacsonyabb: „csak” 76,2 százalékuk értett vele egyet, míg a vidékiek 80,8 százaléka voksolt igennel.


A válaszadók azt is megjegyezték: több látogatható kulturális térre lenne szükség; többek között ez valósul majd meg a palotamúzeum kialakításával – mondta az államtitkár. A több kulturális tér létrehozásával egyébként 29 százalék értett teljes egészében egyet, 46,9 százalékuk pedig inkább egyetértett.


Azok közül, akik már jártak a Várkert Bazárban, 86,8 százaléknak tetszik a felújítás, 13,2 százaléknak pedig nem. A budapestiek 90,9 százaléka van megelégedve a rekonstrukcióval, a vidékieknek pedig 84,3 százaléka.


DSC_0007_Copy

 

A Karakas pasa tornya és a Csikós udvar megújításáról szóló tájékoztatójában L. Simon László kiemelte: a Karakas pasa tornya rendkívül elhanyagolt része a Várnak – a mostani állapot egy 1950-es rekonstrukció eredménye, amikor is a Hunyadi udvarra vezető rámparendszer tervezése során lebontották az északi sarokbástyát. A cél úgy helyreállítani a rámpát, hogy közben a bástyát is megtartsák.

Az államtitkár elmondta: a Csikós udvar bejáratához szuvenír bolt kerül majd a lovarda tevékenységéhez kapcsolódó kínálattal, a következő szintre a spanyol lovasiskola hagyományait bemutató kiállítást terveznek, az alagsorban pedig kiszolgáló egységet (öltözőt és szociális blokkot) alakítanak ki. „A terveket a bizottság őszi ülésszakán vitatják meg, a kivitelezések pedig legkorábban 2017 első negyedévben kezdődhetnek meg. A cél, hogy a lovardával egy időben fejezzék be a Karakas pasa tornyának rendbetételét” – tette hozzá L. Simon László. Itt hívta fel a figyelmet az államtitkár, hogy május 20-án kerül sor a lovarda alapkőletételére.

A Csikós udvar felújítása mellett elkészül a Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület és a Lovas úti mélygarázs is. A Palota úton pedig még májusban elindul a Fővárosi Csatornázási Művek novemberig tartó beruházása, amely a száz évvel korábbi csatornaelemek elhasználódása miatt szükséges.

 

DSC_0085_Copy


Sárváry István, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke a Vár megközelítéséről, a mélygarázsok helyzetéről tartott prezentációt. Mint mondta: célként fogalmazták meg a Várban élők és dolgozók, valamint az oda látogatók parkolási igényeinek kiszolgálását. Olyan megoldást szeretnének találni – hangsúlyozta –, amely a műemléképületek védelmét és a Várban élők nyugalmát egyaránt szolgálja.


Mélygarázs-projektek:

  • a Várkert Bazár alatt található mélygarázs már elkészült, 300 férőhellyel várja a látogatókat,
  • a Várgarázs 1 a Palota útnál található, négyszintes és 294 férőhelyes, 2,5 milliárd forintot fordítanak rá, és 2016. harmadik negyedévében kívánják megnyitni – a kivitelezés már elindult, zajlik a víz- és csatornarekonstrukció,
  • a Várgarázs 2 a Csikós udvarnál található, 240 férőhelyes, 4,8 milliárd forintba kerül, és három szinten várja a parkolni vágyókat,
  • a Szabó Ilonka úti mélygarázs költsége 2,1 milliárd forint, négy szinten 138 férőhely található, és várhatóan 2017 negyedik negyedévében készül el – Sárváry István megjegyezte: az egyik legfontosabb mélygarázs ez a minisztérium Várba költözése szempontjából,
  • a Lovas úti mélygarázs két szinten 173 férőhellyel rendelkezik majd, összesen 2,5 milliárd forintból készül el, és 2017. első negyedévében készül el – a tervek szerint innen lifttel fel lehet jutni a Várba.

 

DSC_0131_Copy
Potzner Ferenc


Potzner Ferenc építész, művészettörténész a Csikós udvar felújításának előrehaladásáról számolt be. Elmondta, hogy a lovarda közbeszerzési eljárása hamarosan véget ér, megindulnak a munkálatok, illetve a Stöckl-lépcső világítási terveit is bemutatta.



Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma