IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.01.17
Götz Eszter
Hatalmas összefoglaló a század egyik legnagyobb rajzművészének életművéből a Kogartban, olyan, amilyen Magyarországon még soha nem volt. KRITIKA
 Önarckép
Éppen száz éve született. Picasso azt mondta róla, hogy a világ második legnagyobb rajzművésze volt, őutána. Itthon mégis nehezen vettek tudomást az 1947-es béketárgyalások után Párizsba, majd Argentínába, onnan New Yorkba emigrált Szalayról. Nyolcvanévesen mégis Miskolcon kötött ki, 400 munkáját magyar múzeumoknak ajándékozta, élt még néhány évet, de már tustoll nélkül, és távozott. Most szép lassan megint befogadja a magyar kultúra, ami ugyan késői tiszteletadás, de a szellemi  adósságtörlesztés a centenárium kapcsán legalább nagyszabású. A Kogart után még tavasszal a Petőfi Irodalmi Múzeum, majd a Miskolci Galéria is jelentős bemutatót ad Szalay művészetéből és a magyar grafika vele együtt induló nagyjairól.
 
A mostani tárlat mennyiségében is óriási anyagot kínál, és kiszabadítja Szalayt az egyműfajú művész képéből. A tusrajzok, rajzkönyvek és könyvillusztrációk mellett akvarellek, temperával színezett grafikák, korai festmények, rajzai alapján készült rézdomborművek szerepelnek, itt látható a híres norwalki 1956-os emlékmű másolata is.
 
 Angyal
Az életmű lényege mégis a rajz. A vonal, aminek erejével, finom vezetésével, kihagyásaival és sűrűségével egy halálravált emberiség évszázadát rögzítette, félelem és kegyetlenség, bűn és büntetés históriáját. A tarnabodi istállókban felnövő kisfiú számára még a lovakban feszülő energia, a családi ház, a kemény munkához szokott falusiak földközeli élete szolgáltatott anyagot. De a Budapestre került fiatal művész már meglátta az emberi kapcsolatok mögött az archaikus képleteket, azt a mögöttest, ahogyan a bibliai témák sok ezer éve minden nemzedékben hasonló típusokban születnek újra. Rajzolni kezdte őket, időről időre visszatért az isteni üzenettel vergődő Jónás, a kiűzetett első emberpár, az egyetlen gyermekét feláldozni kész Izsák vagy az angyallal harcoló Jákob témájához. Egész életén végigvonulnak a történetek, újra és újra megfogalmazta őket: dolga volt még velük, egy kész művel nem szűnt meg a történethez fűződő mondanivalója.
 
 Ketten
Aztán hadirajzolóként a Don-kanyar, az állatnak is tűrhetetlen frontviszonyok, a hadifogság adott bőséges anyagot Szalaynak. Az emigráció után sem lettek oldottabbak a grafikái, jelezve, hogy a műveit létrehozó eszme stabil, ezt az egyet a világ minden tájára magával vitte. Párizsba, Argentínába, ahol az argentin rajzművészet legnagyobb mestereként tartják számon azóta is, majd az Egyesült Államokba - ahonnan most a művész lányának jóvoltából több mint 60, eddig itthon teljesen ismeretlen Szalay-mű került Magyarországra -, és végül ismét haza, Miskolcra, a kör bezárásaként. Élete is egyetlen vonalat írt le, amely visszatért a kezdethez. Akik ismerték, azt mondják, hogy mindkét kezével egyformán tudott rajzolni, vonalban élte meg minden benyomását.
 
 Hajnal
A kiállítás kurátora, Sümegi György a Kogart saját anyagán túl több hazai gyűjteményből válogatott és a teljes anyagot fordított kronológiában, a legfelső emelettől lefelé haladva helyezte el. Bölcs megoldás, mert a nézőt a belépéskor rögtön a Genezis lenyűgöző lapjai fogadják. De az egyes periódusok, a korai évek rajzait és festményeit nem számítva, alig különböznek egymástól. Szalay szinte pályakezdésétől teljesen érett, komplex rajztechnikát használt, ennek elemeit erősítette vagy finomította élete egyes szakaszaiban: a vonal sűrítésével, a figurák szemének felnagyításával, az izmusok hatásának múlásával. És a bibliai, történelmi és allegorikus témák mellett aktualitások is megjelennek, mint a magyar 1956-ot kísérő sorozata, vagy az 1969-es Holdraszállás című rajz, melyen egy asztronauta és egy Csaba királyfi típusú lovas figura egyszerre száll a világűrben. Ha a Kogart bemutatója és a két további kiállítás eléri, hogy Szalayt újra felfedezze a magyar köztudat, az nyomot fog hagyni a kortárs képzőművészeten is.
 

lukoviczky

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma