IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.03.17

Az ókori Mediterráneum nyitott volt más kultúrák iránt, a monoteista vallások békésen éltek a többistenhívő görög, etruszk és római hagyomány mellett. Ezt hangsúlyozza a Szépművészeti Múzeum újrarendezett Klasszikus ókor című kiállítása is, ami több mint nyolcszáz tárgyat vonultat fel, így akár egy egész napot is eltölthetünk benne.

_D0A6261_Copy
Ruháját rendezgető lány szobra, az ún. Budapesti táncosnő
Fotó: Csákvári Zsigmond

A kiállítás a klasszikus antik hagyományt mutatja be, főként a görög, a római és az etruszk kultúrára koncentrálva, ugyanakkor érintve a környező hagyományokat is. A tárlat helyszíne három nagy, és részben különálló tér. Ez megnehezíthette volna a kurátorok munkáját, azonban nekik sikerült előnyt kovácsolniuk ebből a helyzetből. A három teremben három különböző szempont szerint mutatják be a Földközi-tenger vidékének kultúráit, az egész Mediterráneum ókori világát.


A Hellasz–Itália–Róma címet viselő, központi teremben a klasszikus ókor három legfontosabb művészeti hagyománya elevenedik meg. Ez a rész a kiállítás művészettörténeti része, ahol a tablók feliratai a térségben zajló történelmi eseményekről és a művészeti szempontokról is tájékoztatnak.


ivocsesze
Az athéni Andokidés-festő vörösalakos klylixe (ivócsésze)
Fotó: szepmuveszeti.hu


A terem első részében kiállított vázák és szobrok jól példázzák a klasszikus görög művészet nagy korszakait, míg a második részben a római hódítás előtti Itália világa elevenedik meg. Az itt kiállított tárgyak érzékeltetik, hogy a római hódítás előtti Itália művészete egyáltalán nem volt egységes. Több különböző, egymással párbeszédet folytató hagyomány virágzott: délen a görögök és a szárazföld belsejében élő italikus népek, míg északon az etruszkok, a görögök és a főníciaiak kultúrája hatott egymásra. A terem harmadik részébe kerültek a Római Birodalom művészeti alkotásai, amelyekből szintén a kor sokszólamúsága olvasható ki, és az, hogy a kor művészetének kiindulópontjai a görög alkotások voltak.


A második terem, a Kultúrák uniója: az ókori Mediterráneum a kiállítás kultúrtörténeti része, ahol a kapcsolódási pontokon, a más kultúrákat készséggel befogadó nyitottság bemutatásán van a hangsúly. Az első vitrinsorban nagyon izgalmasak a különféle kultúrkörök istenábrázolásai, másutt a monoteista pogány, zsidó, keresztény kultúrák és a többistenhívő hagyományok békés egymásmellettiségét példázzák a kiállított tárgyak.


_D0A6267_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ebben a térben a görög, az etruszk és a római hagyományok mellett – mint kiállítás a kiállításban – felvillannak a ciprusi, a főníciai, a zsidó és az ibér kultúrák is földrajzi, történeti és tematikus szempontok szerint. Ezenfelül olyan különlegességeket is találunk itt, mint az a kései császárkori portré, amelyen jól kivehetők a 2. századtól jellemző, kifejező arcábrázolás sajátosságai, vagy a rionerói magyar ásatás során előkerült görög és italikus tárgyak sora. A tér közepén a görög figurális vázafestészet és a római portréművészet történetét bemutató tárgyakat láthatunk.


Ez a terem is rengeteg érdekességet tartogat a látogató számára, de oly sok az itt kiállított tárgy, hogy egy idő után telítődhetünk a rengeteg tárgy láttán. Ilyenkor érdemes lehet kicsit böngészni azt a térképet, amelyen e világ egyes időrétegei látszanak: a főniciai, a görög, az etruszk, a Nagy Sándor-i és a római idők vetülnek egymásra ezen az atlaszon.


ferfifej
Szakállas férfi arcképe
Fotó: szepmuveszeti.hu


A kiállítás harmadik terme a legsikerültebb, a legjobban befogadható. A hérakleitoszi idézetet viselő, „Lépjetek be, itt istenek vannak” szekció Erósz, Dionüszosz és Thanatosz részlegére oszlik. A teremben körbesétálva e három görög isten jellemző vonásai jelennek meg: Erósz a férfi és női szféra egymásba fonódásának alakjaként és a versenyjátékok révén jelenik meg, a szerelem és a küzdelem az ő területe. Dionüszosz az önmagunkból való kilépés istene, ezért alakja jellemzően a színházhoz (a tánchoz és a zenéhez), valamint a lakomához (a borhoz és a mámorhoz) kapcsolódik. Thatanosz pedig a halál istene, ezért olyan ábrázolásokban találkozunk vele, amelyeken az ókori emberek elhunyt szeretteiket örökítették meg: főként sírköveket és ókori halotti portrékat láthatunk itt.


A térben középen is szerepel egy vitrinsor, amely a müthosz fogalmát járja körül. A mítoszok az ókori kultúrákban jóval többek voltak mesés történeteknél: az emberi élet kereteit jelentették. Az ókori kultúrák jellemzően mítoszokban fogalmazták meg, hogyan gondolkodnak a világról, az emberekről és az istenekről.


_D0A6267_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Egészen nagyléptékű ez a kiállítás, több mint nyolcszáz műtárgy szerepel a terekben, amelyek nemcsak a múzeum saját gyűjteményéből kerültek elő, hiszen vannak itt kölcsönzött darabok is a Nemzeti Múzeumból, a Hopp Ferenc Múzeumból, Berlinből vagy a bécsi Kunsthistorisches Museumból. Az olasz Rosano nevű városból érkezett tárgyakat pedig korábban még soha sehol nem állították ki. Ezek a művek csak ideiglenesen maradnak itt, ezért tulajdonképpen ez a mostani állandó kiállítás kicsit időszaki is, amit így időről-időre biztosan meg is fognak újítani, fel is fognak frissíteni.


És ami még igazán nagyszerű: a kiállításnak nincs egy meghatározott ki- és bejárata, a látogatónak megvan a lehetősége arra, hogy kialakítsa a saját útvonalát. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy melyik tárgynál, tárgycsoportnál szeretne leragadni, hogy akar-e szabadon kószálni a terekben és megállni egy számára érdekesebb résznél, vagy hogy minden egyes tárgyat alaposan végig szeretne-e tanulmányozni. Ha ez utóbbi mellett dönt, akkor akár egy egész napot is eltölthet itt.


33834
Házaspár sírköve Palmyrából
Fotó: szepmuveszeti.hu

Kocsis Katica

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma