GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.31

Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas címmel nyílt kamarakiállítás a felújított Szépművészeti Múzeumban október 30-án. A budapesti lovasszobor Leonardo da Vinci tíz rajzával, valamint az általa inspirált kortársa, Giovanni Francesco Rustici szobraival és antik művekkel együtt tekinthető meg a kiállításon az újra megnyitott Michelangelo teremben. Új állandó kiállításokkal is vár a múzeum.

Leonardo da Vinci halálának jövőre esedékes 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot Martin Clayton, a windsori Royal Collection grafikai osztályának vezetője nyitotta meg október 30-án, aki elmondta: Leonardo rajzai lehetőséget adnak betekinteni a reneszánsz egyik legnagyobb géniuszának gondolatvilágába. Talán éppen Leonardo kései, szinte teljes egészében a windsori gyűjteményben őrzött rajzai segíthetnek felderíteni a budapesti Lovas eredetének ma is gyötrő kérdését – hangsúlyozta.


DMARC20181030001
A reneszánsz mesterhez köthető budapesti lovasszobor a kamarakiállításon
Fotó: MTI/Mónus Márton


A megnyitón Guglielmo Picchi, az olasz külügyi és nemzetközi együttműködésért felelős minisztérium államtitkára kiemelte: számos Leonardo da Vincihez kapcsolódó történet és személy járult hozzá a magyar-olasz művészeti és kulturális kapcsolatok alakulásához, ezek közül egy a budapesti Lovas története. Az olasz politikus felidézte: a kis bronzalkotást egy Rómában tanuló fiatal magyar szobrász, Ferenczy István vásárolta meg valamikor 1818 és 1825 között, majd az első világháború előestéjén került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Ekkor kezdődtek azok a kutatások, amelyek alapján lehetségessé vált, hogy a szobrot a reneszánsz mesternek tulajdonítsák.


Az újranyílt múzeum első időszaki kiállításnak helyszíne, a Michelangelo terem a felújítás előtt évtizedekig galériával kettéosztva irodaként működött, el volt zárva volt a közönség előtt – mondta Baán László, a múzeum főigazgatója. Kiemelte azt is: a január 6-ig látogatható Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas „nem egy kész dolgot mutat be, hanem egy kérdést”, nagyon sokféle és innovatív módon megközelítve. A múzeum tájékoztatása szerint ugyanis bár sok minden arra utal, hogy Leonardo szobrászként is dolgozott, egyetlen biztosan neki tulajdonítható szobrászati alkotást sem ismer az utókor. Az, hogy a budapesti Lovas mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik, vagy a mester eredeti alkotása, a mai napig élénk szakmai vita tárgya.


DMARC20181030010
Látogatók a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamarakiállítás megnyitóján
Fotó: MTI/Mónus Márton


A felújított Szépművészeti Múzeum továbbá megújult egységekkel, az egyetemes és magyar képzőművészet történetét az ókortól a barokkig áttekintő állandó kiállításokkal is várja a közönséget. A mélyföldszinten látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás is. Liptay Éva gyűjteményvezető elmondta: az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat. A több ezeréves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába. A tárlat tematikus elrendezése megmaradt: a látogatók először az istenek világát, majd az ókori egyiptomiak mindennapi életét, végül pedig túlvilághitüket ismerhetik meg; itt kapott helyet Hortesznakht papnő múmiája és arcrekonstrukciója is.


Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is – számolt be Nagy Árpád gyűjteményvezető. A tárlat nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát. Az egyik egység Hellász, Itália és Róma művészettörténetét tekinti át, a másik az ókori Mediterráneumba vezeti el a közönséget, a harmadik rész pedig három isten: Dionüszosz, Erósz és Thanatosz kapcsán mutatja be az antikvitás emberének gondolkodását. Itt kapott helyet Kelemen Zénó „szoborpadja” is, amely egyszerre nyújt vizuális élményt, megpihenési lehetőséget és a beépített iPadek révén információkat is. A magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki kiállítások várják majd a közönséget.


DMOHA20181031013
A Román Csarnok a megnyitó napján
Fotó: MTI/Mohai Balázs


A legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését az első emeleten. Sallay Dóra, a tárlat egyik kurátora kiemelte, hogy a festmények mellett szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, metszetek segítenek a korszakot bemutatni, összesen mintegy négyszáz műtárgy. Az érzékeny műalkotások a rekonstrukciónak köszönhetően kerülhettek végre klimatizált termekbe. A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat; mások mellett Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.


Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, melynek vezetője, Szőcs Mirjam elmondta: az új tárlat alapvetően a 2013-as kiállításra épül, amely a középkori szobrászat anyagaira és technikáira koncentrált, rengeteg kihúzható fiókkal és egyéb szemléltető anyaggal. A felfrissített tárlat azonban most kiegészült multimédiás tartalmakkal és friss szerzeményekkel is, így csaknem száz műtárggyal találkozhatnak a látogatók.


Újonnan kialakított kiállítóterekben fogadja a közönséget a harmadik szinten a magyar barokk művészetet bemutató egység. Boda Zsuzsanna kurátor elmondása szerint 380 négyzetméteren több mint száz festményt, szobrot és egyéb műtárgyat helyeztek el, köztük Mányoki Ádám és Bogdány Jakab remekműveit.

Forrás: MTI

plakat003

Latabar_Kalman

2019.03.24

Latabár Kálmán, a magyar operettjátszás állócsillaga nemcsak játékával, de már a megjelenésével, jellegzetesen huncut mosolyával is derűt csalt a szórakozásra vágyó közönség arcára. Játszani akart, ez volt élete fő mozgatórugója. A „Latyi” becenevet állítólag ő aggatta magára, miután egy gyermekműsorban Latyi Matyit, a furfangos cukrászinast játszotta. Sárdi Mihállyal, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadójával beszélgettünk a különleges tehetségű táncos-komikus színészről.

Piacsek_bacsi_poharazgat

2019.03.24

Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatott Rippl-Rónai-festményekből nyílt kiállítás március 20-án Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben. A tárlat érdekessége, hogy a modern magyar festészet egyik vezéralakjának életművét egy gyűjtő szemszögéből mutatja be.

Marton_Aron_arckep

2019.03.24

Zágoni Balázs Márton Áron első ötven évéről szóló dokumentumfilmje kincsvadászattal indul: miként lehetséges, hogy a filmkockával egyidőben született Márton Áronról – legalábbis püspökké szentelése előtt – nincs mozgókép-felvétel? Balázs elindul kideríteni, és közben lázasan keres bár egy celluloid-töredéket, valami mozgót a papról. Ferenczi Szilárd írása.

14. alkalommal rendezték meg Prágában március 21-24. között a Young Bohemia Kórusfesztivált, amelyen 16 ország 24 együttese vett részt. Egyetlen magyar kórusként a Marczibányi téri Kodály Iskola Leánykara képviselte hazánkat, nagy sikerrel.

A remek állapotban fennmaradt, 518 millió éves ősmaradványok – köztük több mint 50, eddig ismeretlen faj, medúzák, ízeltlábúak és moszatok – segíthetnek jobban megismerni az állatok korai evolúciójának folyamatát. A Földön nagyjából 542 millió évvel ezelőtt következett be az úgynevezett kambriumi robbanás, a ma élő állatok őseinek és komplex ökorendszereknek felbukkanása.

24 darab, felbecsülhetetlen értékű, reneszánsz kori falfestményt talált a délnyugat-lengyelországi Wroclaw közelében egy lengyel férfi. Az építési vállalkozó egy Struga nevű faluban lévő palota helyreállításakor fedezte fel az 500 éves portrékat: a palota hajdani báltermét fedő barokk kupola maradványait akarta leemelni, amikor megakadt a szeme a régi vakolat alól kilátszódó festményeken. A nagyjából 50 négyzetméteren elterülő, 24-28 portré közül eddig csupán tízet sikerült feltárni, és azonosítani a rajta szereplő alakot. A bálterem egyik oldalán Szilézia középkori uralkodóinak, a másikon négy római császárnak a képe látható.

A válogatásban a nagy filmfesztiválok versenyprogramjában szereplő művek mellett a közelmúlt fontos alkotásai és könnyedebb, szórakoztató filmek is helyet kaptak. Részletek itt.

Magyar Örökség díjjal ismerték el a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkáját. Az oklevelet szombaton Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták át.

Februárban színházi szabadegyetem indult útjára a Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében. A programokon elismert esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével igyekeznek feltérképezni a kortárs színházi jelenségeket, illetve a szakma egészét érintő problémákat. A következő, április 1-jén alkalmon a színházi intézményrendszeren belüli konfliktusok a téma.

kerekasztal_aprilis_1

Április 12. és 14. között harmadik alkalommal rendezik meg a Pont Fesztivált a Várkert Bazárban koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal, filmvetítéssel, kiállításokkal és számos ingyenes programmal.

A zenekar friss dalait mutatja be június 9-én az Akvárium Klubban.

Április 10-13. között 11. alkalommal rendezik meg Marosvásárhelyen a Nemzetközi Ifjúsági Jazz Verseny és Fesztivált.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma