2016.03.21

A Spirit Színház vezetője Perjés János színészként évekkel ezelőtt megálmodott valamit – állandó játszóhely Budapest központi helyén, jó nevű társulati tagok, színvonalas előadások, hűséges közönség –, ami mára már valóra vált. Megalakult a Spirit Színház. No, de mit is nyújt manapság a teátrum a nézőknek.

Perjes_Janos_Spirit_Szinhaz
Perjés János


Anno hogyan indultak?

Spirit Színház néven először 2011-ben a Thália Színházban, Zimányi Zsófinál kezdtünk el játszani. Négy éve utazószínház vagyunk, de közben egyre csökkent azon befogadó színházaknak a száma, ahová elmehetünk a darabjainkat bemutatni. Ekkor – 2015-ben – úgy éreztük, eljött az a pillanat, amikor saját játszóhelyet kell keresnünk magunknak, és ezt meg is találtuk ezen a mostani helyen. Az Árpád fejedelem útja 3-4. szám alatt – a Margit-híd budai hídfőjéhez közel – 2015. október 1-jén nyitottunk. Száz néző fér ide be, és olyan intim, belsőépítészetileg kész hely, amely eleve meghatározza a darabok kiválogatását. Ezért leginkább kamaradarabokat vagy a mindennapi emberekhez közel álló sorsokat mutatunk be, ilyen most Az ajtó, amely négyszereplős darab.

Az utazószínház jelleg sem szűnt meg, hiszen az itt bemutatott darabokat vidéki színházak is kérik. Éppen ezért készülünk idén a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSzT), illetve a POSzT OFF-ra is több darabunkkal, köztük Az ajtó és a Chatszoba című előadásunkkal.

 

Úgy tudom, a szolgáltatások sora még nem alakult ki teljesen.

Igen, még minden bizonnyal bővülni fogunk, hiszen most százötven négyzetméteren játszunk, de maga az épület hatszáz négyzetméteres központként funkcionál. Amellett, hogy színházi előadások vannak, a témakörökhöz – sorsok, karakterek, problémák – kapcsolódóan beszélgetéseket is tartunk egy-egy darab után. Igény szerint vannak itt terapeuták mind testi, mind lelki problémák megbeszélésére, éppen ezért a Spirit mint gyógyító központ működik.


10010396_1076611545692353_9195501614487550252_o
Részlet a Csin-csin című darabból

 

A mai színházban nagy jelentősége van a fényeknek, a hangoknak, a díszleteknek. Önöknél ez hogyan valósul meg?

Mindennek az alapja a folyamatos fejlesztés. Bár már most is megvan a szükséges színházi világítás, jelenleg is további átalakítás alatt van, így teljes mértékben sikerül olyan miliőt teremtenünk, mint bármelyik más színházban.

Amiben mégis különbözünk a nagy színházaktól, hogy nálunk teljesen testközelben ülnek a nézők. Ez okozta – és ez teljesen megdöbbentő volt –, hogy amikor játszottuk például a Cabaret musicalt, a dalok itt meg tudtak szólalni mindenféle erősítés nélkül. A színpad nagysága azonban behatárolja az elképzeléseket. A Csodálatos vagy, Júliában hatan vagyunk, ez az a létszám, amelyet a környezet még elbír. Ugyanakkor bemutatjuk a Száz év magányt is – amely lényegében hetvenszereplős –, de mi négy szereplővel játsszuk el az összes karaktert.

Megpróbáljuk maximálisan kiaknázni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a díszletek nyújthatnak számunkra. Egyrészt azt az állapotot, ahogyan ez most be van rendezve – ez a tulajdonos régi ötlete volt –: fával, vassal, kapuval, pajtaajtóval, másrészt pedig még az utazó korunkból maradt díszletünket, amelyet szintén fel tudunk használni.

 

Hány színészre építenek, kik alkotják a színház „magját”?

Gyakorlatilag öt-hat olyan ember van, akik rendszeresen szerepelnek: folyamatosan számítok Nagyváradi Erzsébet, Nagy Enikő, Jantyik Csaba, Papadimitriu Athina, Dér Heni játékára. Az ajtó című előadásban játszott Hegyi Barbara, rá számítok az őszi idényben is, egy újabb darabban. Más ismert művészek fellépése is várható nálunk, ezt elsősorban a rendezők kívánságai határozzák meg. Készülünk fiatal tehetségeket behozni, lehetőséget adva nekik a játékra, velük szeretnénk bemutatni ősszel a Kéretik elégetni című darabot.

Rendezők és dramaturgok esetében szintén szeretnénk – a nagy nevek mellett – lehetőséget adni új és fiatal szakembereknek, hiszen ők máshogy látják a világot.


894651_1055594291127412_4670609565675901804_o
Részlet Az ajtó című előadásból (a képen Hegyi Barbara)

 

A színpad mérete kívánná az egyéni esteket is.

Vannak egyéni estjeink, bár érdekes módon abból van a kevesebb. Úgy látom, hogy nagyobb igény van a komplett színdarabokra. Ennek némileg ellentmond, hogy Nagyváradi Erzsébet Agyigó estje – amely Szabó Magda életét mutatja be – egy pódium jellegű est, és nagy sikerrel fut mind a mai napig.

Legújabb bemutatónk egy nagyon érdekes francia komédiának aposztrofált darab, a Csin-csin, ezt Örkény István fordította. Egy férfi és egy nő életútja, akik különös módon ismerkednek meg egymással, hiszen mindkettőjük házastársa csalja őket, a másik párjával. A színpadon a történet lineárisan lett elhelyezve. Elindul a megismerkedésükkel, végződik az abszolút alkoholba való lecsúszással, közben mindenüket – lakásukat, vagyonukat – elveszítik az italozás következtében. Ahogy halad a történet, úgy változik térben is a cselekmények helyszíne, a terem egyik végében kezdik, és a másik végében fejezik be az életüket. Az előadás közben Edith Piaf-dalok szólnak, és Babicsek Bernát szolgáltatja a muzsikát.

Az új bemutató mellett műsoron van a már említett Az ajtó és a Chatszoba című darabunk. Ez utóbbi egy kanadai dráma, amely teljesen aktuális témát dolgoz fel: azt feszegeti, hogy meddig lehet elmenni a neten arctalanul chatelve, teljesen másnak mutatni magunkat, mint amik valójában vagyunk.

Egy fiatal író első színdarabját is színre visszük Kocsis Judittal a főszerepben. A történet egy kocsmában játszódik, ahová Isten leszáll, és ezen a furcsa helyszínen találkozik össze a Sátánnal. Kettőjük harcát mutatja be a darab, és ez a témaválasztásunk is jelzése annak, hogy a mondanivalókban milyen határokat feszegetünk. Szintén ebben a hónapban újítjuk fel a Csodálatos vagy, Júliát Nagyváradi Erzsébettel, ebben a színésznő prózai arcát ismerhetjük meg.

Minden hónapban van húsz-huszonkét előadásunk, de ősszel, ha birtokba vesszük az egész házat, már mindennap szeretnénk játszani. Erre igény is volna, hiszen a nyitástól számított harmadik hónap végén a duplájára kellett növelni a nézőtéri ülőhelyek számát. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy kezd kialakulni a törzsközönségünk, ami talán a legjobb jelzés arra, hogy előadásaink színvonalasak, darabválasztásainkkal pedig jó úton járunk.



Tölgyesi Tibor

Fotó: Nemesházi Péter

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma