Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.03.21

A Spirit Színház vezetője Perjés János színészként évekkel ezelőtt megálmodott valamit – állandó játszóhely Budapest központi helyén, jó nevű társulati tagok, színvonalas előadások, hűséges közönség –, ami mára már valóra vált. Megalakult a Spirit Színház. No, de mit is nyújt manapság a teátrum a nézőknek.

Perjes_Janos_Spirit_Szinhaz
Perjés János


Anno hogyan indultak?

Spirit Színház néven először 2011-ben a Thália Színházban, Zimányi Zsófinál kezdtünk el játszani. Négy éve utazószínház vagyunk, de közben egyre csökkent azon befogadó színházaknak a száma, ahová elmehetünk a darabjainkat bemutatni. Ekkor – 2015-ben – úgy éreztük, eljött az a pillanat, amikor saját játszóhelyet kell keresnünk magunknak, és ezt meg is találtuk ezen a mostani helyen. Az Árpád fejedelem útja 3-4. szám alatt – a Margit-híd budai hídfőjéhez közel – 2015. október 1-jén nyitottunk. Száz néző fér ide be, és olyan intim, belsőépítészetileg kész hely, amely eleve meghatározza a darabok kiválogatását. Ezért leginkább kamaradarabokat vagy a mindennapi emberekhez közel álló sorsokat mutatunk be, ilyen most Az ajtó, amely négyszereplős darab.

Az utazószínház jelleg sem szűnt meg, hiszen az itt bemutatott darabokat vidéki színházak is kérik. Éppen ezért készülünk idén a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSzT), illetve a POSzT OFF-ra is több darabunkkal, köztük Az ajtó és a Chatszoba című előadásunkkal.

 

Úgy tudom, a szolgáltatások sora még nem alakult ki teljesen.

Igen, még minden bizonnyal bővülni fogunk, hiszen most százötven négyzetméteren játszunk, de maga az épület hatszáz négyzetméteres központként funkcionál. Amellett, hogy színházi előadások vannak, a témakörökhöz – sorsok, karakterek, problémák – kapcsolódóan beszélgetéseket is tartunk egy-egy darab után. Igény szerint vannak itt terapeuták mind testi, mind lelki problémák megbeszélésére, éppen ezért a Spirit mint gyógyító központ működik.


10010396_1076611545692353_9195501614487550252_o
Részlet a Csin-csin című darabból

 

A mai színházban nagy jelentősége van a fényeknek, a hangoknak, a díszleteknek. Önöknél ez hogyan valósul meg?

Mindennek az alapja a folyamatos fejlesztés. Bár már most is megvan a szükséges színházi világítás, jelenleg is további átalakítás alatt van, így teljes mértékben sikerül olyan miliőt teremtenünk, mint bármelyik más színházban.

Amiben mégis különbözünk a nagy színházaktól, hogy nálunk teljesen testközelben ülnek a nézők. Ez okozta – és ez teljesen megdöbbentő volt –, hogy amikor játszottuk például a Cabaret musicalt, a dalok itt meg tudtak szólalni mindenféle erősítés nélkül. A színpad nagysága azonban behatárolja az elképzeléseket. A Csodálatos vagy, Júliában hatan vagyunk, ez az a létszám, amelyet a környezet még elbír. Ugyanakkor bemutatjuk a Száz év magányt is – amely lényegében hetvenszereplős –, de mi négy szereplővel játsszuk el az összes karaktert.

Megpróbáljuk maximálisan kiaknázni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a díszletek nyújthatnak számunkra. Egyrészt azt az állapotot, ahogyan ez most be van rendezve – ez a tulajdonos régi ötlete volt –: fával, vassal, kapuval, pajtaajtóval, másrészt pedig még az utazó korunkból maradt díszletünket, amelyet szintén fel tudunk használni.

 

Hány színészre építenek, kik alkotják a színház „magját”?

Gyakorlatilag öt-hat olyan ember van, akik rendszeresen szerepelnek: folyamatosan számítok Nagyváradi Erzsébet, Nagy Enikő, Jantyik Csaba, Papadimitriu Athina, Dér Heni játékára. Az ajtó című előadásban játszott Hegyi Barbara, rá számítok az őszi idényben is, egy újabb darabban. Más ismert művészek fellépése is várható nálunk, ezt elsősorban a rendezők kívánságai határozzák meg. Készülünk fiatal tehetségeket behozni, lehetőséget adva nekik a játékra, velük szeretnénk bemutatni ősszel a Kéretik elégetni című darabot.

Rendezők és dramaturgok esetében szintén szeretnénk – a nagy nevek mellett – lehetőséget adni új és fiatal szakembereknek, hiszen ők máshogy látják a világot.


894651_1055594291127412_4670609565675901804_o
Részlet Az ajtó című előadásból (a képen Hegyi Barbara)

 

A színpad mérete kívánná az egyéni esteket is.

Vannak egyéni estjeink, bár érdekes módon abból van a kevesebb. Úgy látom, hogy nagyobb igény van a komplett színdarabokra. Ennek némileg ellentmond, hogy Nagyváradi Erzsébet Agyigó estje – amely Szabó Magda életét mutatja be – egy pódium jellegű est, és nagy sikerrel fut mind a mai napig.

Legújabb bemutatónk egy nagyon érdekes francia komédiának aposztrofált darab, a Csin-csin, ezt Örkény István fordította. Egy férfi és egy nő életútja, akik különös módon ismerkednek meg egymással, hiszen mindkettőjük házastársa csalja őket, a másik párjával. A színpadon a történet lineárisan lett elhelyezve. Elindul a megismerkedésükkel, végződik az abszolút alkoholba való lecsúszással, közben mindenüket – lakásukat, vagyonukat – elveszítik az italozás következtében. Ahogy halad a történet, úgy változik térben is a cselekmények helyszíne, a terem egyik végében kezdik, és a másik végében fejezik be az életüket. Az előadás közben Edith Piaf-dalok szólnak, és Babicsek Bernát szolgáltatja a muzsikát.

Az új bemutató mellett műsoron van a már említett Az ajtó és a Chatszoba című darabunk. Ez utóbbi egy kanadai dráma, amely teljesen aktuális témát dolgoz fel: azt feszegeti, hogy meddig lehet elmenni a neten arctalanul chatelve, teljesen másnak mutatni magunkat, mint amik valójában vagyunk.

Egy fiatal író első színdarabját is színre visszük Kocsis Judittal a főszerepben. A történet egy kocsmában játszódik, ahová Isten leszáll, és ezen a furcsa helyszínen találkozik össze a Sátánnal. Kettőjük harcát mutatja be a darab, és ez a témaválasztásunk is jelzése annak, hogy a mondanivalókban milyen határokat feszegetünk. Szintén ebben a hónapban újítjuk fel a Csodálatos vagy, Júliát Nagyváradi Erzsébettel, ebben a színésznő prózai arcát ismerhetjük meg.

Minden hónapban van húsz-huszonkét előadásunk, de ősszel, ha birtokba vesszük az egész házat, már mindennap szeretnénk játszani. Erre igény is volna, hiszen a nyitástól számított harmadik hónap végén a duplájára kellett növelni a nézőtéri ülőhelyek számát. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy kezd kialakulni a törzsközönségünk, ami talán a legjobb jelzés arra, hogy előadásaink színvonalasak, darabválasztásainkkal pedig jó úton járunk.



Tölgyesi Tibor

Fotó: Nemesházi Péter

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma