NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.03.21

A Spirit Színház vezetője Perjés János színészként évekkel ezelőtt megálmodott valamit – állandó játszóhely Budapest központi helyén, jó nevű társulati tagok, színvonalas előadások, hűséges közönség –, ami mára már valóra vált. Megalakult a Spirit Színház. No, de mit is nyújt manapság a teátrum a nézőknek.

Perjes_Janos_Spirit_Szinhaz
Perjés János


Anno hogyan indultak?

Spirit Színház néven először 2011-ben a Thália Színházban, Zimányi Zsófinál kezdtünk el játszani. Négy éve utazószínház vagyunk, de közben egyre csökkent azon befogadó színházaknak a száma, ahová elmehetünk a darabjainkat bemutatni. Ekkor – 2015-ben – úgy éreztük, eljött az a pillanat, amikor saját játszóhelyet kell keresnünk magunknak, és ezt meg is találtuk ezen a mostani helyen. Az Árpád fejedelem útja 3-4. szám alatt – a Margit-híd budai hídfőjéhez közel – 2015. október 1-jén nyitottunk. Száz néző fér ide be, és olyan intim, belsőépítészetileg kész hely, amely eleve meghatározza a darabok kiválogatását. Ezért leginkább kamaradarabokat vagy a mindennapi emberekhez közel álló sorsokat mutatunk be, ilyen most Az ajtó, amely négyszereplős darab.

Az utazószínház jelleg sem szűnt meg, hiszen az itt bemutatott darabokat vidéki színházak is kérik. Éppen ezért készülünk idén a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSzT), illetve a POSzT OFF-ra is több darabunkkal, köztük Az ajtó és a Chatszoba című előadásunkkal.

 

Úgy tudom, a szolgáltatások sora még nem alakult ki teljesen.

Igen, még minden bizonnyal bővülni fogunk, hiszen most százötven négyzetméteren játszunk, de maga az épület hatszáz négyzetméteres központként funkcionál. Amellett, hogy színházi előadások vannak, a témakörökhöz – sorsok, karakterek, problémák – kapcsolódóan beszélgetéseket is tartunk egy-egy darab után. Igény szerint vannak itt terapeuták mind testi, mind lelki problémák megbeszélésére, éppen ezért a Spirit mint gyógyító központ működik.


10010396_1076611545692353_9195501614487550252_o
Részlet a Csin-csin című darabból

 

A mai színházban nagy jelentősége van a fényeknek, a hangoknak, a díszleteknek. Önöknél ez hogyan valósul meg?

Mindennek az alapja a folyamatos fejlesztés. Bár már most is megvan a szükséges színházi világítás, jelenleg is további átalakítás alatt van, így teljes mértékben sikerül olyan miliőt teremtenünk, mint bármelyik más színházban.

Amiben mégis különbözünk a nagy színházaktól, hogy nálunk teljesen testközelben ülnek a nézők. Ez okozta – és ez teljesen megdöbbentő volt –, hogy amikor játszottuk például a Cabaret musicalt, a dalok itt meg tudtak szólalni mindenféle erősítés nélkül. A színpad nagysága azonban behatárolja az elképzeléseket. A Csodálatos vagy, Júliában hatan vagyunk, ez az a létszám, amelyet a környezet még elbír. Ugyanakkor bemutatjuk a Száz év magányt is – amely lényegében hetvenszereplős –, de mi négy szereplővel játsszuk el az összes karaktert.

Megpróbáljuk maximálisan kiaknázni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a díszletek nyújthatnak számunkra. Egyrészt azt az állapotot, ahogyan ez most be van rendezve – ez a tulajdonos régi ötlete volt –: fával, vassal, kapuval, pajtaajtóval, másrészt pedig még az utazó korunkból maradt díszletünket, amelyet szintén fel tudunk használni.

 

Hány színészre építenek, kik alkotják a színház „magját”?

Gyakorlatilag öt-hat olyan ember van, akik rendszeresen szerepelnek: folyamatosan számítok Nagyváradi Erzsébet, Nagy Enikő, Jantyik Csaba, Papadimitriu Athina, Dér Heni játékára. Az ajtó című előadásban játszott Hegyi Barbara, rá számítok az őszi idényben is, egy újabb darabban. Más ismert művészek fellépése is várható nálunk, ezt elsősorban a rendezők kívánságai határozzák meg. Készülünk fiatal tehetségeket behozni, lehetőséget adva nekik a játékra, velük szeretnénk bemutatni ősszel a Kéretik elégetni című darabot.

Rendezők és dramaturgok esetében szintén szeretnénk – a nagy nevek mellett – lehetőséget adni új és fiatal szakembereknek, hiszen ők máshogy látják a világot.


894651_1055594291127412_4670609565675901804_o
Részlet Az ajtó című előadásból (a képen Hegyi Barbara)

 

A színpad mérete kívánná az egyéni esteket is.

Vannak egyéni estjeink, bár érdekes módon abból van a kevesebb. Úgy látom, hogy nagyobb igény van a komplett színdarabokra. Ennek némileg ellentmond, hogy Nagyváradi Erzsébet Agyigó estje – amely Szabó Magda életét mutatja be – egy pódium jellegű est, és nagy sikerrel fut mind a mai napig.

Legújabb bemutatónk egy nagyon érdekes francia komédiának aposztrofált darab, a Csin-csin, ezt Örkény István fordította. Egy férfi és egy nő életútja, akik különös módon ismerkednek meg egymással, hiszen mindkettőjük házastársa csalja őket, a másik párjával. A színpadon a történet lineárisan lett elhelyezve. Elindul a megismerkedésükkel, végződik az abszolút alkoholba való lecsúszással, közben mindenüket – lakásukat, vagyonukat – elveszítik az italozás következtében. Ahogy halad a történet, úgy változik térben is a cselekmények helyszíne, a terem egyik végében kezdik, és a másik végében fejezik be az életüket. Az előadás közben Edith Piaf-dalok szólnak, és Babicsek Bernát szolgáltatja a muzsikát.

Az új bemutató mellett műsoron van a már említett Az ajtó és a Chatszoba című darabunk. Ez utóbbi egy kanadai dráma, amely teljesen aktuális témát dolgoz fel: azt feszegeti, hogy meddig lehet elmenni a neten arctalanul chatelve, teljesen másnak mutatni magunkat, mint amik valójában vagyunk.

Egy fiatal író első színdarabját is színre visszük Kocsis Judittal a főszerepben. A történet egy kocsmában játszódik, ahová Isten leszáll, és ezen a furcsa helyszínen találkozik össze a Sátánnal. Kettőjük harcát mutatja be a darab, és ez a témaválasztásunk is jelzése annak, hogy a mondanivalókban milyen határokat feszegetünk. Szintén ebben a hónapban újítjuk fel a Csodálatos vagy, Júliát Nagyváradi Erzsébettel, ebben a színésznő prózai arcát ismerhetjük meg.

Minden hónapban van húsz-huszonkét előadásunk, de ősszel, ha birtokba vesszük az egész házat, már mindennap szeretnénk játszani. Erre igény is volna, hiszen a nyitástól számított harmadik hónap végén a duplájára kellett növelni a nézőtéri ülőhelyek számát. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy kezd kialakulni a törzsközönségünk, ami talán a legjobb jelzés arra, hogy előadásaink színvonalasak, darabválasztásainkkal pedig jó úton járunk.



Tölgyesi Tibor

Fotó: Nemesházi Péter

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma