IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.04

Elsősorban társadalmi és lélektani kérdésekkel foglalkozó alkotásokat láthat a közönség az idei Szemrevaló Filmfesztiválon, amelyen szeptember 27. és október 7. között 17 német nyelvű filmet láthat a közönség a Művész moziban. A vígjáték mellett romantikus roadmovie, gengszterfilm és dokumentumfilm is lesz a kínálatban, és idén először egy rövidfilm-válogatás is látható lesz.

A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye hetedik alkalommal hozza el a német nyelvterület filmjeinek legjavát eredeti nyelven, magyar felirattal a közönségnek. A seregszemlét szeptember 27-én Az állam Fritz Bauer ellen című film rendezőjének új alkotása, az idei Müncheni Filmfesztiválon Békedíjjal és rendezői díjjal elismert, valós eseményeket feldolgozó Néma forradalom nyitja, amelyben két NDK-s gimnazista fiú tudomást szerez az 1956-os magyar forradalomról és ráveszik az osztályukat, hogy egyperces néma csenddel fejezzék ki szolidaritásukat a magyar szabadságharcosok mellett.


Fritz
Az állam Fritz Bauer ellen

 

A filmnapok egyik megindító alkotása az osztrák rendező, Adrian Goiginger saját gyerekkori élményein alapuló A lehetséges világok legjobbika című filmje lesz, amely a hétéves Adrian és kábítószerfüggő anyja, Helga közötti bensőséges kapcsolatról szól. Látható lesz még Petra Biondina Volpe A nőkért című alkotása, amely Nora, a fiatal háztartásbeli feleség történetén keresztül a svájci nők szavazati jogáért indított mozgalom alakulását mutatja be. A film a tavalyi Svájci Filmdíjak közül megkapta a legjobb forgatókönyv, a legjobb színésznő és a legjobb mellékszereplő díját is. Igazi különlegességnek ígérkezik a Mademoiselle Paradis című osztrák-német film is. A számos díjat nyert alkotás Maria Theresia von Paradis életét tárja a néző elé, aki korának zeneszerző-zongorista csodagyereke volt.


Anokert
A nőkért

 

A szuggesztív erejű képekkel operáló Kékről álmodom című coming-of-age svájci film a dráma és a fantasy műfaját ötvözi. Az alkotás a svájci filmdíjak közül elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb női főszereplőnek járó díjat is. A legnevesebb német rendező, Christian Petzold legfrissebb munkája is itt mutatkozik be a magyar közönségnek: az 1940-es évek elején játszódó Tranzitban a fiatal Georgnak csak kivételes szerencsével sikerül elkerülnie, hogy Párizsban letartóztassák. A német fiú Dél-Franciaország felé menekül, és közben felveszi egy nemrég elhalálozott író, Weidel identitását.


Transit
Tranzit

 

A nagyjátékfilmek mellett a hagyományoknak megfelelően dokumentumfilmeket is vetítenek az idei Szemrevalón. A Hitler Hollywoodja című német filmből megtudhatják a nézők, hogy a diktátor uralma alatt Németországban 1000 játékfilmet forgattak, amelyekkel a közönség álmait és érzéseit akarták kiszolgálni és egyúttal manipulálni. Idén először egy rövidfilm-válogatás is gazdagítja majd a programot, amelyben a 71 éves Jane Birkin is feltűnik.

 

Az alkotások egy részét Szegeden, Pécsett és Debrecenben is vetítik majd.

 

Forrás: MTI

Fotó: imdb.com

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma