IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.08.13

39 lépcsőfok, A titokzatos lakó, Hátsó ablak, Szédülés, Psycho – ha ezek közül a címek közül akár csak egyet is megemlítünk, azonnal egyértelmű, hogy akit szóba akarunk hozni, nem más, mint Alfred Hitchcock. A filmtörténet feledhetetlen legendája éppen ma, 2018. augusztus 13-án lenne 119 éves. De ki volt ő? Hogyan vált a filmművészet legendás alakjává? Ismerjük meg Hitchcock életét!

alfred-hitchcock-02
Fotó: ultimatemovierankings.com


Alfred Hitchcock azon kevés rendezők egyike, akinek arcképe meglehetősen híres, és akinek neve a „hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. „Kétségtelenül a legnagyobb rendezők egyike a világon, filmjei roppant népszerűek, mert egyaránt megtalálható bennük a nyílt és a rejtett feszültség, és a történetek is figyelemfelkeltők. Bár ötven évig dolgozott, három ország számos stúdiójában némafilmet és hangosfilmet egyaránt rendezett és működött függetlenként is, filmjei rendkívüli módon egységesek” – írja róla Edward R. O’Neill amerikai professzor az Oxford Filmenciklopédiában.

 

A filmkészítés felé vezető út

Hitchcock a londoni East Enden született 1899-ben egy többségében ír katolikus családban. Gyermekként egy jezsuita nevelőintézetbe járt, pályáját pedig műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában. Először technikus és díszlettervező, később forgatókönyvíró és rendezőasszisztens, végül rendező lett belőle. Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, ám sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, amely sajnos nem maradt fenn – de ez inkább csak legenda. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amelyet az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, két évvel később pedig megszületett egyetlen gyermekük, Patricia, aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében (Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).


Agyonyorokkertje
A gyönyörök kertje
Fotó: imdb.com

 

Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán. Már korai filmjeiben – elsősorban A titokzatos lakóban – is sikerrel ötvözte azokat a stíluselemeket, amelyek együtt a „védjegyét” alkották: „a fény és árnyék képi arányait elegyítette a német némafilmekre emlékeztető komplex kameramozgással; felhasználta a szovjet montázs metaforikus vágástechnikáját és a feszes, amerikai belső vágást. A hangosfilm megjelenésével újító jellegű felfedezéseket tett a hang és a zene, továbbá a csend hatékony felhasználásában.” Az általa bevezetett változások jól tükröződnek a Zsarolás című, 1929-es filmjében, amely egyébként az első hangos eljárással készült angol alkotás. Ezt eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz. A rendező – néhány kollégájával ellentétben – már ekkor felismerte az új technikában rejlő drámai feszültségkeltési lehetőségeket, melyeket rögvest ki is aknázott.

 

Irány Hollywood!

A harmincas években készült filmjei – Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú – nagy népszerűségnek örvendtek, az 1934-es Az ember, aki túl sokat tudott sikere pedig a tengerentúlra is eljutott. Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a harmincas évek végéig, ezt követően, 1939-ben David O. Selznick producer felkérésére Hollywoodba települt át, ahol 1940-ben megrendezte A Manderlay-ház asszonyát, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Hamarosan bonyolult kapcsolatba került az ottani stúdiórendszerrel: számos stúdióval dolgozott, számíthatott is a stúdiók magas fokú szervezettségére, de munkáját korlátozták a producerek beavatkozásai. „Leginkább Selznick akadályozta, aki személyes felelősséget érzett minden produkciójáért. Az ebből támadt konfliktus egyaránt gazdagította és veszélyeztette együtt készített filmjeiket.” Hitchcock azonban saját módszerével, a „kamerával történő vágással” jól alkalmazkodott a stúdiórendszerhez, hiszen csak azt vette fel, amit feltétlenül szükséges volt, és ezzel lehetetlenné tette a film olyasfajta vágását, ami ellenkezett volna az ő rendezői elképzeléseivel.


Agyanuarnyekaban
A gyanú árnyékában
Fotó: imdb.com

 

Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve – Végre egy jó házasság (1941) – ismét visszatért kedvenc műfajához: a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos, Joseph Cotten történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak című alkotás után Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. A következő évben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. Aztán 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

 

Hitchcock, a lovaggá ütött legenda

A Kötél című, 1948-as munkája kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás, habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra volt az első filmje, amelyen együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei: ide sorolható többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), a Psycho (1960) és a Madarak (1963), melyek egytől egyig klasszikus filmekké váltak. Hitchcock népszerűségét és személyének közismertségét fokozta, hogy saját filmjeiben mindig feltűnt egy-egy villanásra.


hatsoablak
Hátsó ablak
Fotó: imdb.com

 

„Művészi látásmódját nagyra értékelték a Cahiers du cinema francia kritikusai, akik bebizonyították, mennyire egységbe tudja fogni Hitchcock a tematika, a látvány és a struktúra kérdését.” François Truffaut-nak a rendezővel készített terjedelmes interjújában maga Hitchcock szinte dicsőíti saját munkásságát, de nemcsak ő tette ezt: a francia kritikusok, köztük Claude Chabrol és Eric Rohmer, valamint az angol nyelvű tanulmányok szerzői, például Peter Bogdanovich és Robin Wood is kiemelték zsenialitását. És ez még nem minden: 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. Hitchcock 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni.

 

„Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – mondta Alfred Hitchcock, aki életével és életművével is olyan példát állított elénk, melyet érdemes követni. És ha még köztünk lenne, biztosan legyintene egyet a sok születésnapi köszöntésre, majd mondana valami humoros bölcsességet. Például azt: „a dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva”. Nos, drága Hitchcock úr, köszönünk mindent, és azt üzenjük: hiányzik!

 

A Hitchcock nevéhez fűződő suspense technikáról ITT írtunk.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma