2018.08.13

39 lépcsőfok, A titokzatos lakó, Hátsó ablak, Szédülés, Psycho – ha ezek közül a címek közül akár csak egyet is megemlítünk, azonnal egyértelmű, hogy akit szóba akarunk hozni, nem más, mint Alfred Hitchcock. A filmtörténet feledhetetlen legendája éppen ma, 2018. augusztus 13-án lenne 119 éves. De ki volt ő? Hogyan vált a filmművészet legendás alakjává? Ismerjük meg Hitchcock életét!

alfred-hitchcock-02
Fotó: ultimatemovierankings.com


Alfred Hitchcock azon kevés rendezők egyike, akinek arcképe meglehetősen híres, és akinek neve a „hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. „Kétségtelenül a legnagyobb rendezők egyike a világon, filmjei roppant népszerűek, mert egyaránt megtalálható bennük a nyílt és a rejtett feszültség, és a történetek is figyelemfelkeltők. Bár ötven évig dolgozott, három ország számos stúdiójában némafilmet és hangosfilmet egyaránt rendezett és működött függetlenként is, filmjei rendkívüli módon egységesek” – írja róla Edward R. O’Neill amerikai professzor az Oxford Filmenciklopédiában.

 

A filmkészítés felé vezető út

Hitchcock a londoni East Enden született 1899-ben egy többségében ír katolikus családban. Gyermekként egy jezsuita nevelőintézetbe járt, pályáját pedig műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában. Először technikus és díszlettervező, később forgatókönyvíró és rendezőasszisztens, végül rendező lett belőle. Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, ám sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, amely sajnos nem maradt fenn – de ez inkább csak legenda. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amelyet az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, két évvel később pedig megszületett egyetlen gyermekük, Patricia, aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében (Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).


Agyonyorokkertje
A gyönyörök kertje
Fotó: imdb.com

 

Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán. Már korai filmjeiben – elsősorban A titokzatos lakóban – is sikerrel ötvözte azokat a stíluselemeket, amelyek együtt a „védjegyét” alkották: „a fény és árnyék képi arányait elegyítette a német némafilmekre emlékeztető komplex kameramozgással; felhasználta a szovjet montázs metaforikus vágástechnikáját és a feszes, amerikai belső vágást. A hangosfilm megjelenésével újító jellegű felfedezéseket tett a hang és a zene, továbbá a csend hatékony felhasználásában.” Az általa bevezetett változások jól tükröződnek a Zsarolás című, 1929-es filmjében, amely egyébként az első hangos eljárással készült angol alkotás. Ezt eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz. A rendező – néhány kollégájával ellentétben – már ekkor felismerte az új technikában rejlő drámai feszültségkeltési lehetőségeket, melyeket rögvest ki is aknázott.

 

Irány Hollywood!

A harmincas években készült filmjei – Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú – nagy népszerűségnek örvendtek, az 1934-es Az ember, aki túl sokat tudott sikere pedig a tengerentúlra is eljutott. Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a harmincas évek végéig, ezt követően, 1939-ben David O. Selznick producer felkérésére Hollywoodba települt át, ahol 1940-ben megrendezte A Manderlay-ház asszonyát, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Hamarosan bonyolult kapcsolatba került az ottani stúdiórendszerrel: számos stúdióval dolgozott, számíthatott is a stúdiók magas fokú szervezettségére, de munkáját korlátozták a producerek beavatkozásai. „Leginkább Selznick akadályozta, aki személyes felelősséget érzett minden produkciójáért. Az ebből támadt konfliktus egyaránt gazdagította és veszélyeztette együtt készített filmjeiket.” Hitchcock azonban saját módszerével, a „kamerával történő vágással” jól alkalmazkodott a stúdiórendszerhez, hiszen csak azt vette fel, amit feltétlenül szükséges volt, és ezzel lehetetlenné tette a film olyasfajta vágását, ami ellenkezett volna az ő rendezői elképzeléseivel.


Agyanuarnyekaban
A gyanú árnyékában
Fotó: imdb.com

 

Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve – Végre egy jó házasság (1941) – ismét visszatért kedvenc műfajához: a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos, Joseph Cotten történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak című alkotás után Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. A következő évben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. Aztán 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

 

Hitchcock, a lovaggá ütött legenda

A Kötél című, 1948-as munkája kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás, habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra volt az első filmje, amelyen együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei: ide sorolható többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), a Psycho (1960) és a Madarak (1963), melyek egytől egyig klasszikus filmekké váltak. Hitchcock népszerűségét és személyének közismertségét fokozta, hogy saját filmjeiben mindig feltűnt egy-egy villanásra.


hatsoablak
Hátsó ablak
Fotó: imdb.com

 

„Művészi látásmódját nagyra értékelték a Cahiers du cinema francia kritikusai, akik bebizonyították, mennyire egységbe tudja fogni Hitchcock a tematika, a látvány és a struktúra kérdését.” François Truffaut-nak a rendezővel készített terjedelmes interjújában maga Hitchcock szinte dicsőíti saját munkásságát, de nemcsak ő tette ezt: a francia kritikusok, köztük Claude Chabrol és Eric Rohmer, valamint az angol nyelvű tanulmányok szerzői, például Peter Bogdanovich és Robin Wood is kiemelték zsenialitását. És ez még nem minden: 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. Hitchcock 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni.

 

„Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – mondta Alfred Hitchcock, aki életével és életművével is olyan példát állított elénk, melyet érdemes követni. És ha még köztünk lenne, biztosan legyintene egyet a sok születésnapi köszöntésre, majd mondana valami humoros bölcsességet. Például azt: „a dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva”. Nos, drága Hitchcock úr, köszönünk mindent, és azt üzenjük: hiányzik!

 

A Hitchcock nevéhez fűződő suspense technikáról ITT írtunk.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma