15_eves

2018.08.13

39 lépcsőfok, A titokzatos lakó, Hátsó ablak, Szédülés, Psycho – ha ezek közül a címek közül akár csak egyet is megemlítünk, azonnal egyértelmű, hogy akit szóba akarunk hozni, nem más, mint Alfred Hitchcock. A filmtörténet feledhetetlen legendája éppen ma, 2018. augusztus 13-án lenne 119 éves. De ki volt ő? Hogyan vált a filmművészet legendás alakjává? Ismerjük meg Hitchcock életét!

alfred-hitchcock-02
Fotó: ultimatemovierankings.com


Alfred Hitchcock azon kevés rendezők egyike, akinek arcképe meglehetősen híres, és akinek neve a „hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. „Kétségtelenül a legnagyobb rendezők egyike a világon, filmjei roppant népszerűek, mert egyaránt megtalálható bennük a nyílt és a rejtett feszültség, és a történetek is figyelemfelkeltők. Bár ötven évig dolgozott, három ország számos stúdiójában némafilmet és hangosfilmet egyaránt rendezett és működött függetlenként is, filmjei rendkívüli módon egységesek” – írja róla Edward R. O’Neill amerikai professzor az Oxford Filmenciklopédiában.

 

A filmkészítés felé vezető út

Hitchcock a londoni East Enden született 1899-ben egy többségében ír katolikus családban. Gyermekként egy jezsuita nevelőintézetbe járt, pályáját pedig műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában. Először technikus és díszlettervező, később forgatókönyvíró és rendezőasszisztens, végül rendező lett belőle. Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, ám sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, amely sajnos nem maradt fenn – de ez inkább csak legenda. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amelyet az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, két évvel később pedig megszületett egyetlen gyermekük, Patricia, aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében (Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).


Agyonyorokkertje
A gyönyörök kertje
Fotó: imdb.com

 

Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán. Már korai filmjeiben – elsősorban A titokzatos lakóban – is sikerrel ötvözte azokat a stíluselemeket, amelyek együtt a „védjegyét” alkották: „a fény és árnyék képi arányait elegyítette a német némafilmekre emlékeztető komplex kameramozgással; felhasználta a szovjet montázs metaforikus vágástechnikáját és a feszes, amerikai belső vágást. A hangosfilm megjelenésével újító jellegű felfedezéseket tett a hang és a zene, továbbá a csend hatékony felhasználásában.” Az általa bevezetett változások jól tükröződnek a Zsarolás című, 1929-es filmjében, amely egyébként az első hangos eljárással készült angol alkotás. Ezt eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz. A rendező – néhány kollégájával ellentétben – már ekkor felismerte az új technikában rejlő drámai feszültségkeltési lehetőségeket, melyeket rögvest ki is aknázott.

 

Irány Hollywood!

A harmincas években készült filmjei – Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú – nagy népszerűségnek örvendtek, az 1934-es Az ember, aki túl sokat tudott sikere pedig a tengerentúlra is eljutott. Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a harmincas évek végéig, ezt követően, 1939-ben David O. Selznick producer felkérésére Hollywoodba települt át, ahol 1940-ben megrendezte A Manderlay-ház asszonyát, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Hamarosan bonyolult kapcsolatba került az ottani stúdiórendszerrel: számos stúdióval dolgozott, számíthatott is a stúdiók magas fokú szervezettségére, de munkáját korlátozták a producerek beavatkozásai. „Leginkább Selznick akadályozta, aki személyes felelősséget érzett minden produkciójáért. Az ebből támadt konfliktus egyaránt gazdagította és veszélyeztette együtt készített filmjeiket.” Hitchcock azonban saját módszerével, a „kamerával történő vágással” jól alkalmazkodott a stúdiórendszerhez, hiszen csak azt vette fel, amit feltétlenül szükséges volt, és ezzel lehetetlenné tette a film olyasfajta vágását, ami ellenkezett volna az ő rendezői elképzeléseivel.


Agyanuarnyekaban
A gyanú árnyékában
Fotó: imdb.com

 

Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve – Végre egy jó házasság (1941) – ismét visszatért kedvenc műfajához: a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos, Joseph Cotten történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak című alkotás után Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. A következő évben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. Aztán 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

 

Hitchcock, a lovaggá ütött legenda

A Kötél című, 1948-as munkája kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás, habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra volt az első filmje, amelyen együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei: ide sorolható többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), a Psycho (1960) és a Madarak (1963), melyek egytől egyig klasszikus filmekké váltak. Hitchcock népszerűségét és személyének közismertségét fokozta, hogy saját filmjeiben mindig feltűnt egy-egy villanásra.


hatsoablak
Hátsó ablak
Fotó: imdb.com

 

„Művészi látásmódját nagyra értékelték a Cahiers du cinema francia kritikusai, akik bebizonyították, mennyire egységbe tudja fogni Hitchcock a tematika, a látvány és a struktúra kérdését.” François Truffaut-nak a rendezővel készített terjedelmes interjújában maga Hitchcock szinte dicsőíti saját munkásságát, de nemcsak ő tette ezt: a francia kritikusok, köztük Claude Chabrol és Eric Rohmer, valamint az angol nyelvű tanulmányok szerzői, például Peter Bogdanovich és Robin Wood is kiemelték zsenialitását. És ez még nem minden: 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. Hitchcock 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni.

 

„Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – mondta Alfred Hitchcock, aki életével és életművével is olyan példát állított elénk, melyet érdemes követni. És ha még köztünk lenne, biztosan legyintene egyet a sok születésnapi köszöntésre, majd mondana valami humoros bölcsességet. Például azt: „a dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva”. Nos, drága Hitchcock úr, köszönünk mindent, és azt üzenjük: hiányzik!

 

A Hitchcock nevéhez fűződő suspense technikáról ITT írtunk.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

KAD_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

leszfeszt

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma