2018.08.13

39 lépcsőfok, A titokzatos lakó, Hátsó ablak, Szédülés, Psycho – ha ezek közül a címek közül akár csak egyet is megemlítünk, azonnal egyértelmű, hogy akit szóba akarunk hozni, nem más, mint Alfred Hitchcock. A filmtörténet feledhetetlen legendája éppen ma, 2018. augusztus 13-án lenne 119 éves. De ki volt ő? Hogyan vált a filmművészet legendás alakjává? Ismerjük meg Hitchcock életét!

alfred-hitchcock-02
Fotó: ultimatemovierankings.com


Alfred Hitchcock azon kevés rendezők egyike, akinek arcképe meglehetősen híres, és akinek neve a „hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. „Kétségtelenül a legnagyobb rendezők egyike a világon, filmjei roppant népszerűek, mert egyaránt megtalálható bennük a nyílt és a rejtett feszültség, és a történetek is figyelemfelkeltők. Bár ötven évig dolgozott, három ország számos stúdiójában némafilmet és hangosfilmet egyaránt rendezett és működött függetlenként is, filmjei rendkívüli módon egységesek” – írja róla Edward R. O’Neill amerikai professzor az Oxford Filmenciklopédiában.

 

A filmkészítés felé vezető út

Hitchcock a londoni East Enden született 1899-ben egy többségében ír katolikus családban. Gyermekként egy jezsuita nevelőintézetbe járt, pályáját pedig műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában. Először technikus és díszlettervező, később forgatókönyvíró és rendezőasszisztens, végül rendező lett belőle. Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, ám sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, amely sajnos nem maradt fenn – de ez inkább csak legenda. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amelyet az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, két évvel később pedig megszületett egyetlen gyermekük, Patricia, aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében (Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).


Agyonyorokkertje
A gyönyörök kertje
Fotó: imdb.com

 

Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán. Már korai filmjeiben – elsősorban A titokzatos lakóban – is sikerrel ötvözte azokat a stíluselemeket, amelyek együtt a „védjegyét” alkották: „a fény és árnyék képi arányait elegyítette a német némafilmekre emlékeztető komplex kameramozgással; felhasználta a szovjet montázs metaforikus vágástechnikáját és a feszes, amerikai belső vágást. A hangosfilm megjelenésével újító jellegű felfedezéseket tett a hang és a zene, továbbá a csend hatékony felhasználásában.” Az általa bevezetett változások jól tükröződnek a Zsarolás című, 1929-es filmjében, amely egyébként az első hangos eljárással készült angol alkotás. Ezt eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz. A rendező – néhány kollégájával ellentétben – már ekkor felismerte az új technikában rejlő drámai feszültségkeltési lehetőségeket, melyeket rögvest ki is aknázott.

 

Irány Hollywood!

A harmincas években készült filmjei – Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú – nagy népszerűségnek örvendtek, az 1934-es Az ember, aki túl sokat tudott sikere pedig a tengerentúlra is eljutott. Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a harmincas évek végéig, ezt követően, 1939-ben David O. Selznick producer felkérésére Hollywoodba települt át, ahol 1940-ben megrendezte A Manderlay-ház asszonyát, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Hamarosan bonyolult kapcsolatba került az ottani stúdiórendszerrel: számos stúdióval dolgozott, számíthatott is a stúdiók magas fokú szervezettségére, de munkáját korlátozták a producerek beavatkozásai. „Leginkább Selznick akadályozta, aki személyes felelősséget érzett minden produkciójáért. Az ebből támadt konfliktus egyaránt gazdagította és veszélyeztette együtt készített filmjeiket.” Hitchcock azonban saját módszerével, a „kamerával történő vágással” jól alkalmazkodott a stúdiórendszerhez, hiszen csak azt vette fel, amit feltétlenül szükséges volt, és ezzel lehetetlenné tette a film olyasfajta vágását, ami ellenkezett volna az ő rendezői elképzeléseivel.


Agyanuarnyekaban
A gyanú árnyékában
Fotó: imdb.com

 

Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve – Végre egy jó házasság (1941) – ismét visszatért kedvenc műfajához: a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos, Joseph Cotten történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak című alkotás után Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. A következő évben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. Aztán 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

 

Hitchcock, a lovaggá ütött legenda

A Kötél című, 1948-as munkája kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás, habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra volt az első filmje, amelyen együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei: ide sorolható többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), a Psycho (1960) és a Madarak (1963), melyek egytől egyig klasszikus filmekké váltak. Hitchcock népszerűségét és személyének közismertségét fokozta, hogy saját filmjeiben mindig feltűnt egy-egy villanásra.


hatsoablak
Hátsó ablak
Fotó: imdb.com

 

„Művészi látásmódját nagyra értékelték a Cahiers du cinema francia kritikusai, akik bebizonyították, mennyire egységbe tudja fogni Hitchcock a tematika, a látvány és a struktúra kérdését.” François Truffaut-nak a rendezővel készített terjedelmes interjújában maga Hitchcock szinte dicsőíti saját munkásságát, de nemcsak ő tette ezt: a francia kritikusok, köztük Claude Chabrol és Eric Rohmer, valamint az angol nyelvű tanulmányok szerzői, például Peter Bogdanovich és Robin Wood is kiemelték zsenialitását. És ez még nem minden: 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. Hitchcock 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni.

 

„Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – mondta Alfred Hitchcock, aki életével és életművével is olyan példát állított elénk, melyet érdemes követni. És ha még köztünk lenne, biztosan legyintene egyet a sok születésnapi köszöntésre, majd mondana valami humoros bölcsességet. Például azt: „a dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva”. Nos, drága Hitchcock úr, köszönünk mindent, és azt üzenjük: hiányzik!

 

A Hitchcock nevéhez fűződő suspense technikáról ITT írtunk.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

flea-market-979247_960_720

2018.09.24

Szász Endre 33 darabos grafikagyűjteménye mellett kortárs kerámiák és vintage ékszerek nagy választékát is kínálja a BÁV őszi kamaraaukciója, amelyet szeptember 26-án tartanak Budapesten, a BÁV Apszistermében. Az anyagban szerepelnek Mednyánszky László akvarelljei, Czene Béla és Rozs János tájképei, antik órák, porcelánok és színes drágaköves nyakékek.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

A Kassai Thália Színház szeptember 28-án a Nemzeti Színházban vendégszerepel Martin McDonagh Leenane szépe című előadásával. Martin McDonagh fekete humorral átszőtt darabja, amelynek középpontjában egy megkeseredett anya-lánya viszony áll, egy „ezeréves” helyzetet dolgoz fel: egy idős anya magára marad negyvenes „szingli” lányával. A darab arról szól, hogy mi történik akkor, amikor fölcsillan a remény, hogy a lány ebből a helyzetből ki tud szakadni egy szerelem, egy férfi által.

Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatójával ünnepelte a Nemzeti Színház szeptember 21-én a magyar dráma napját. A darabot Szász János rendezésében, Trill Zsolt és Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzték műsorra – hangzott el az M5 kulturális csatorna új magazinműsora, a Kult'30 szeptember 21-ei, első adásában. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióként létrehozott előadást júniusban láthatta először Gyulán a közönség.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma