2018.08.13

39 lépcsőfok, A titokzatos lakó, Hátsó ablak, Szédülés, Psycho – ha ezek közül a címek közül akár csak egyet is megemlítünk, azonnal egyértelmű, hogy akit szóba akarunk hozni, nem más, mint Alfred Hitchcock. A filmtörténet feledhetetlen legendája éppen ma, 2018. augusztus 13-án lenne 119 éves. De ki volt ő? Hogyan vált a filmművészet legendás alakjává? Ismerjük meg Hitchcock életét!

alfred-hitchcock-02
Fotó: ultimatemovierankings.com


Alfred Hitchcock azon kevés rendezők egyike, akinek arcképe meglehetősen híres, és akinek neve a „hitchcocki” jelző révén beépült a köznyelvbe. „Kétségtelenül a legnagyobb rendezők egyike a világon, filmjei roppant népszerűek, mert egyaránt megtalálható bennük a nyílt és a rejtett feszültség, és a történetek is figyelemfelkeltők. Bár ötven évig dolgozott, három ország számos stúdiójában némafilmet és hangosfilmet egyaránt rendezett és működött függetlenként is, filmjei rendkívüli módon egységesek” – írja róla Edward R. O’Neill amerikai professzor az Oxford Filmenciklopédiában.

 

A filmkészítés felé vezető út

Hitchcock a londoni East Enden született 1899-ben egy többségében ír katolikus családban. Gyermekként egy jezsuita nevelőintézetbe járt, pályáját pedig műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában. Először technikus és díszlettervező, később forgatókönyvíró és rendezőasszisztens, végül rendező lett belőle. Első filmjét 1922-ben kezdte forgatni a Tizenhármas szám címen, ám sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, amely sajnos nem maradt fenn – de ez inkább csak legenda. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amelyet az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, két évvel később pedig megszületett egyetlen gyermekük, Patricia, aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében (Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).


Agyonyorokkertje
A gyönyörök kertje
Fotó: imdb.com

 

Első önállóan jegyzett filmjét, A gyönyörök kertjét 1925-ben fejezte be, első remekműve, A titokzatos lakó pedig 1926-ban készült el. Hitchcock neve hamar ismertté vált a gondosan kimunkált alkotások és a thrillerek kapcsán. Már korai filmjeiben – elsősorban A titokzatos lakóban – is sikerrel ötvözte azokat a stíluselemeket, amelyek együtt a „védjegyét” alkották: „a fény és árnyék képi arányait elegyítette a német némafilmekre emlékeztető komplex kameramozgással; felhasználta a szovjet montázs metaforikus vágástechnikáját és a feszes, amerikai belső vágást. A hangosfilm megjelenésével újító jellegű felfedezéseket tett a hang és a zene, továbbá a csend hatékony felhasználásában.” Az általa bevezetett változások jól tükröződnek a Zsarolás című, 1929-es filmjében, amely egyébként az első hangos eljárással készült angol alkotás. Ezt eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz. A rendező – néhány kollégájával ellentétben – már ekkor felismerte az új technikában rejlő drámai feszültségkeltési lehetőségeket, melyeket rögvest ki is aknázott.

 

Irány Hollywood!

A harmincas években készült filmjei – Az ember, aki túl sokat tudott; 39 lépcsőfok; Londoni randevú – nagy népszerűségnek örvendtek, az 1934-es Az ember, aki túl sokat tudott sikere pedig a tengerentúlra is eljutott. Hitchcock 25 filmet rendezett Angliában a harmincas évek végéig, ezt követően, 1939-ben David O. Selznick producer felkérésére Hollywoodba települt át, ahol 1940-ben megrendezte A Manderlay-ház asszonyát, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Hamarosan bonyolult kapcsolatba került az ottani stúdiórendszerrel: számos stúdióval dolgozott, számíthatott is a stúdiók magas fokú szervezettségére, de munkáját korlátozták a producerek beavatkozásai. „Leginkább Selznick akadályozta, aki személyes felelősséget érzett minden produkciójáért. Az ebből támadt konfliktus egyaránt gazdagította és veszélyeztette együtt készített filmjeiket.” Hitchcock azonban saját módszerével, a „kamerával történő vágással” jól alkalmazkodott a stúdiórendszerhez, hiszen csak azt vette fel, amit feltétlenül szükséges volt, és ezzel lehetetlenné tette a film olyasfajta vágását, ami ellenkezett volna az ő rendezői elképzeléseivel.


Agyanuarnyekaban
A gyanú árnyékában
Fotó: imdb.com

 

Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve – Végre egy jó házasság (1941) – ismét visszatért kedvenc műfajához: a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos, Joseph Cotten történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak című alkotás után Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. A következő évben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. Aztán 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.

 

Hitchcock, a lovaggá ütött legenda

A Kötél című, 1948-as munkája kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás, habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra volt az első filmje, amelyen együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei: ide sorolható többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), a Psycho (1960) és a Madarak (1963), melyek egytől egyig klasszikus filmekké váltak. Hitchcock népszerűségét és személyének közismertségét fokozta, hogy saját filmjeiben mindig feltűnt egy-egy villanásra.


hatsoablak
Hátsó ablak
Fotó: imdb.com

 

„Művészi látásmódját nagyra értékelték a Cahiers du cinema francia kritikusai, akik bebizonyították, mennyire egységbe tudja fogni Hitchcock a tematika, a látvány és a struktúra kérdését.” François Truffaut-nak a rendezővel készített terjedelmes interjújában maga Hitchcock szinte dicsőíti saját munkásságát, de nemcsak ő tette ezt: a francia kritikusok, köztük Claude Chabrol és Eric Rohmer, valamint az angol nyelvű tanulmányok szerzői, például Peter Bogdanovich és Robin Wood is kiemelték zsenialitását. És ez még nem minden: 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. Hitchcock 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni.

 

„Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – mondta Alfred Hitchcock, aki életével és életművével is olyan példát állított elénk, melyet érdemes követni. És ha még köztünk lenne, biztosan legyintene egyet a sok születésnapi köszöntésre, majd mondana valami humoros bölcsességet. Például azt: „a dráma olyan, mint az élet, csak az unalmas részek ki vannak vágva”. Nos, drága Hitchcock úr, köszönünk mindent, és azt üzenjük: hiányzik!

 

A Hitchcock nevéhez fűződő suspense technikáról ITT írtunk.

 

Készítette: Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia

dilili

2018.11.20

Michel Ocelot Dilili Párizsban című bűnügyi kalandfilmjével kezdődik az Urániában az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, amelyet november 28. és december 2. között rendeznek Budapesten. A fesztivál során 14, egész estés animációt, és több mint 200 rövidfilmet vetítenek.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

2018.11.20

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

img_1510_ok2

2018.11.20

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Lars Mikkelsen kapta a legjobb színész, a német Anna Schudt pedig a legjobb színésznő díját a 46. Nemzetközi Emmy-díjátadó ceremónián hétfőn New Yorkban. Lars Mikkelsen dán színésznek (Kártyavár, Sherlock) a Herrens veje című tévésorozatban nyújtott alakításáért, Anna Schudt német színésznőnek pedig az Ein Schnupfen hätte auch gereicht című életrajzi tévédrámában nyújtott játékáért ítélték oda az elismerést.

Az egy éven át tartó bicentenáriumi rendezvénysorozatot hétfőn nyitotta meg a spanyol királyi pár a spanyol fővárosban. Az ünnepségsorozat a Prado történetét kronológiai sorrendben bemutató tárlattal vette kezdetét. A kiállított mintegy 200 alkotás között a legnevesebb spanyol művészek, Velázquez, Goya, El Greco, Picasso alkotásai mellett Renoir, Manet és Jackson Pollock művei is helyet kaptak.

A VII. Ferdinánd által alapított intézmény mindössze 311 festménnyel kezdte meg működését. Mára gyűjteménye meghaladja a 35 ezer darabot. A világ egyik legnagyobb és legfontosabb múzeuma tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott.

A nyíregyházi művész Panoráma című kiállítása november 23-án nyílik a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen. A Nyitott Műtermi Sorozat részeként megrendezett tárlatot Boros Miklós János szobrászművész nyitja meg 17:00 órakor.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben. A műalkotás feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszítette a pompeji városközpont közelében. A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét, aki még aznap éjjel férjével is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, kevésbé jó állapotban. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

Omega együttes 56 éves történetét képek és relikviák segítségével bemutató látványos kiállítás nyílik november végén a szentesi Koszta József Múzeumban. A Gyöngyhajú lány címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is. A májusig látható tárlaton képeket, posztereket, az együttes tagjainak személyes tárgyait, ruháit, hangszereit állítják ki. Az anyag a tervek szerint az országban több helyen is látható lesz majd.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

2018_11_17_weegee2

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma