GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.02

A Látványtér 2018 című kiállítás az elmúlt színházi évad legfontosabb jelmezeiból, díszleteiből és látványaiból nyújt válogatást. A fotók mellett skiccek, makettek, elkészült jelmezek és mozgóképek teszik izgalmassá a tárlatot, amely nem korlátozódik a művészszínházra: szórakoztató produkciókhoz vagy bábelőadáshoz készült munkákat is felvonultat.

 latvanyter2018_jelmezterv


A magyar látvány-, díszlet- és jelmeztervezők reprezentatív szakmai kiállítása, a Látványtér 2018 széles sprektumban mutatja be az elmúlt színházi évad alkotásait. A január 14-ig megtekinthető tárlaton huszonnyolc alkotó munkáin keresztül tekinthetünk be színházművészetünk elmúlt évadának képző- és iparművészeti aspektusaiba.

 

Látványos és lendületes a kiállítás nyitánya: Szűcs Edit két, maszkos jelmeze fogad minket, amelyeket A halhatatlanságra vágyó királyfi című bábelőadáshoz készített. Ez a két óriási figura üdvözli a látogatót, aki továbbhaladva fotókkal, makettekkel, skiccekkel és elkészült jelmezeket tekinthet meg.

 

A kőszínházak nagyszínpadairól, illetve azok díszleteiről és az ottani darabokhoz tervezett jelmezekről egészen széles válogatást kapunk. Jól érvényesülnek ebben a térben Bagossy Levente díszleteinek 1:25 arányú makettjei, amelyeket a Centrál Színház a Delila című darabjához, a Vígszínház Liliomjához, valamint a Szikszay Rémusz rendezte Tökéletlenekhez készített.

 

latvanyter2018_jelmezek


Hasonlóan izgalmasak Balla Ildikó és Füzér Anni Shakespeare-darabokhoz készített jelmezei is. Balla a Nemzetiben bemutatott Othellóhoz, Füzér a Pesti Színház-beli Lóvátett lovagokhoz és az Operában játszott Szentivánéji álomhoz készített kosztümöket, ezen a kiállításon pedig nemcsak a kész munkákról láthatunk fotókat, hanem maguk a rajzok is szerepelnek az elkészült alkotások mellett, amelyeknek köszönhetően kicsit bepillanthatunk a jelmeztervezők munkájába is.

 

A kiállításon nem kizárólag művészszínházba készült művek szerepelnek, hanem szórakoztató produkcióhoz, prózához, musicalhez, sőt még bábhoz és filmhez tervezett jelmezek és díszletek is. Az egyik falon ott szerepelnek például az Álomutazó mesemusical fantasztikus jelmezei, amelyeket Bujdosó Nóra tervezett. Vagy itt vannak Horányi Juli munkái, a Boldogság című koncertszínházhoz, A kis herceg zenés mesejátékhoz és a Donizetti: Rita vacsoraoperához készített látványai is.

 

latvanyter2018_kiallitas


A Látványtér jól kitalált abból a szempontból is, hogy a jelmezeket, díszleteket és látványokat többféle formátumban mutatja meg: a fotók mellett tervek, makettek, kész munkák, mozgóképek teszik színesebbé, érzékibbé a tárlatot. A FUGA kiállítóterének festett téglafala semleges környezetében a munkák kitűnően érvényesülnek. Kár, hogy a tér szűkössége miatt a kiállítás meglehetősén zsúfolt, a látogatónak komolyan figyelmesen kell járkálnia, nehogy hozzáérjen vagy tönkretegyen egy-egy kiállított darabot. A legbelső sarokban például ott vannak a falon Balázs Juli munkái, a Székely Kriszta rendezte Kékszakáll- és a Závada Péter által újraírt Odüsszeia-díszlet, valamint Kulumatué és Bognár Hajnalka Majd, ha az eső eláll című darabhoz készített művei. Önmagában mindegyik zseniális, de így együtt kissé nehezen befogadható.

 

Egy másik sarokban Horváth Kata a Szegeden bemutatott, majd az Operettszínházba költöztett A Notre Dame-i toronyőr című darab jelmeztervei, elkészült kosztümjei és az előadás fotói láthatóak. A bábuk mögé szorult Bányai Tamás világításterve, ezek közvetlen közelében pedig Ignjatović Krisztina Amadeus-tervei és -jelmezei kerültek. Ezek a kiemelkedő munkák is nagyobb teret igényelnének.


latvanyter2018_diszlet_makett

 

Szépek, érdekesek, izgalmasak a kiállított tárgyak, de jó lett volna néhány mondatot olvasni arról, hogy azok milyen rendezői koncepcióba illeszkedtek, vagy hogy az alkotás hogyan szolgálta az előadást. Hiszen aki nem látta, nem tudhatja, hogy Horesnyi Balázs zseniális díszlete hogyan illeszkedett a Szegedi Szabadtéri Vízkereszt-előadásához, Vereczkei Rita munkája a Caligula helytartójában működött-e, vagy mi volt a koncepciója a Kovács D. Dániel rendezte Leonce és Léna című előadásnak, amelynek díszletét Horváth Jenny tervezte.

 

A kiállított alkotók közül kerül ki az év díszlettervezője és az év jelmeztervezője. Ezeket a szakmai elismeréseket szavazás alapján ítélik oda: maguk a kiállító tervezők döntik el, hogy melyik alkotást tartják az adott évben a legjobbnak. A díjakat 2019. január 11-én adják át. A kitüntetések mellett közönségdíjat is kiosztanak. A tavalyi kiállításon és az interneten leadott szavazatok alapján 2017 közönségdíjasa díszlettervezőként Erkel László Kentaur, jelmeztervezőként pedig Nagy Fruzsina lett. A szervezők idén is várják a tárlat látogatóinak szavazatait a következő Látványtérig.


A kiállítás, melyről további fotók galériánkban láthatóak, január 14-ig várja a látogatókat a FUGÁ-ban.


Kocsis Katica

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma