2017.10.06

Vidéken először Székesfehérváron látható majd a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása. A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból.

A tárlatról tartott október 5-ei sajtótájékoztatón Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselő örömének adott hangot amiatt, hogy az ókori római eredetű leletegyüttes hét darabját felvonultató korábbi tárlat után a teljes Seuso-kincset bemutató vándorkiállítás is elsőként Székesfehérváron lesz látható. Mint elmondta, a kiállítás november 19-ig tekinthető meg a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében minden nap, meghosszabbított nyitvatartás mellett.


seuso4
Fotó: MTI/Illyés Tibor


Varga Benedek Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Magyarország legértékesebb műkincsegyüttesének nevezte a Seuso-kincset, amely egységes arculattal, azonos mondanivalóval lesz látható hat vidéki városban, és mindenhol kiegészül a római korból származó helyi leletekkel. A főigazgató rámutatott arra, hogy a Seuso-kincs az Európában található hasonló leletek között az első háromban van nagyság, mennyiség és érték tekintetében egyaránt.


Varga Benedek Imre kérdésre elmondta, hogy a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Tudományos Akadémiával közösen vizsgálják a Seuso-leleteket, és már eddig is nagyon komoly eredményeik vannak, amelyeket azonban addig nem publikáltak, amíg folytak a kincsek második felének visszaszerzéséről szóló tárgyalások. A következő fél-egy évben azonban magyar és nemzetközi konferenciákon elő fognak állni eredményeikkel. A főigazgató elmondta azt is, hogy Budapesten – az országjárást követően – várhatóan jövő júniusban nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a leletegyüttest bemutató kiállítás.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere közölte, hogy már építik a kiállítótermet, hogy október végén fogadhassa a tárlatot. Megemlítette, hogy míg a korábbi kiállításnál a város mindent maga finanszírozott, ezúttal az állam biztosítja a forrásokat.

A szeptember első felében megjelent kormányhatározat szerint a Seuso-kincs magyarországi bemutatására szervezett vándorkiállítást Székesfehérvár mellett Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen láthatja majd a közönség. A Seuso-kincs szállításáról, az útvonal biztosításáról a Magyar Nemzeti Bank bevonásával a rendőrség gondoskodik majd. A tároló vitrinek beszerzésére, a szükséges restaurálási munkák elvégzésére, a vándorkiállítás teljes körű megtervezésére 300 millió forintot biztosítanak az idei költségvetésben.

A magyar kormány a Seuso-kincset két lépésben – az első hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron – szerezte vissza. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlamentben lehetett megtekinteni.

Székesfehérváron 2014 októberében nyílt meg a Seuso-kincsek első hét darabjából összeállított kiállítás, amely négy hónap alatt több mint 35 ezer látogatót vonzott. A tárolóvitrinekben ezúttal együtt lesz látható mind a tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből álló ókori római eredetű kincslelet.

A tárlat egy Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó, ókori római kori emlékanyagból ízelítőt adó kamarakiállítással egészül ki, amelyet Nádorfi Gabriella régész állít össze.

 

Forrás: MTI

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma