IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.07

Meg nem valósult filmek forgatókönyveit tartalmazó új könyvsorozatot mutattak be Láthatatlan filmtörténet címmel szeptember 5-én a fővárosban a Budapesti Klasszikus Film Maraton eseménysorozat keretében. A könyv bemutatója után a 85 éves Sára Sándor filmrendezőt köszöntötték, majd a restaurált Feldobott kő című filmet vetítették.

A Láthatatlan filmtörténet című új könyvsorozat első kötetében Szőts István Tetemrehívás című művének forgatókönyve, a sorozat másik kötetében Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, filmrendező két megvalósulatlan forgatókönyve olvasható a rendező bevezetőjével. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára az új sorozat bemutatóján hangsúlyozta: az MMA Kiadó és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös sorozatában neves alkotóktól olyan forgatókönyveket adnak közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. Kiemelte, hogy az első kötet, Szőts István Az utolsó nádor című technikai forgatókönyvét tartalmazza, amit kiegészít egy DVD-melléklet, valamint a szerző elő- és utószava, amelyben a terv keletkezéstörténetét és meghiúsulásának okait idézi fel.

 

filmtort2
Sára Sándor, Fazekas Eszter és Dobai Péter


Fazekas Eszter filmtörténész, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa elmondta, hogy Szőts István forgatókönyvében egy 110 évvel ezelőtti „gyilkosság” nyomába eredt. Kifejtette: István nádornak Kossuth Lajos felajánlotta a magyar koronát, ezért félt tőle az osztrák hatalom. Emiatt merült fel az a legenda, hogy a nádort meggyilkolták. Sára Sándor elmondta, hogy a családi kripta feltárásakor 1977-ben az igazságügyi orvosszakértő István nádor mellényén egy vérfoltot talált, és megállapította, hogy ez egy lövésnek a nyoma. Szőts fel akarta göngyölíteni ezt a bűntettet. Több helyen forgattak már, amikor kiderült, hogy ez a teória megbukott és a nádor halálát tüdőgyulladás okozta. Cáfolhatatlan bizonyítékként került elő a nádor levele, amelyben hosszan ír halálos betegségéről is. Kiemelte: Szőts István képes volt lemondani erről a filmtervéről, mivel a tények ellentmondtak az eredeti történetnek, nem akart minden áron filmet készíteni.

 

A sorozat másik kötetében Sára Sándor és Dobai Péter Dear India, valamint Kardos István és Sára Sándor Transzszibériai álom című filmjének irodalmi forgatókönyvei szerepelnek, amelyek a rendszerváltozás után pénz hiányában nem kerülhettek filmvászonra. Sára Sándor kifejtette: a Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetet idéz fel. Elmondta, hogy az indiaiak vállalták volna a festőnőről szóló film megvalósítását, a rendező három hónapig terepszemlét tartott Indiában, fotókat is készített, de mindeközben Magyarországon nem sikerült a megfelelő anyagi hátteret megteremteni a megvalósításhoz. „Aztán teltek az évek, és belefásultam. Most meg már nem készítek filmeket. Ezek már múlt idejű álmok” – mondta a rendező.


filmtort1

 

Az irodalmi forgatókönyvet Dobai Péter jegyzi, aki hihetetlen asszociációval írta meg a magyar-indiai festőnő kalandos életét – hangsúlyozta a rendező. Dobai Péter elmondta, hogy Amrita Sher-Gil 1913-ban Budapesten született, édesanyja magyar, apja Umrao Sher-Gil szikh herceg volt. Művészete, kalandos élete, rejtélyes halála, utazásai, heves szexuális élete és házassága mind filmre kívánkoztak volna – hangsúlyozta a Kossuth-díjas író.

 

A könyv bemutatója után Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára köszöntette a 85 éves Sára Sándor filmrendezőt, majd a restaurált Feldobott kő című filmet vetítették.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma