2018.09.07

Meg nem valósult filmek forgatókönyveit tartalmazó új könyvsorozatot mutattak be Láthatatlan filmtörténet címmel szeptember 5-én a fővárosban a Budapesti Klasszikus Film Maraton eseménysorozat keretében. A könyv bemutatója után a 85 éves Sára Sándor filmrendezőt köszöntötték, majd a restaurált Feldobott kő című filmet vetítették.

A Láthatatlan filmtörténet című új könyvsorozat első kötetében Szőts István Tetemrehívás című művének forgatókönyve, a sorozat másik kötetében Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, filmrendező két megvalósulatlan forgatókönyve olvasható a rendező bevezetőjével. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára az új sorozat bemutatóján hangsúlyozta: az MMA Kiadó és a Magyar Nemzeti Filmarchívum közös sorozatában neves alkotóktól olyan forgatókönyveket adnak közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. Kiemelte, hogy az első kötet, Szőts István Az utolsó nádor című technikai forgatókönyvét tartalmazza, amit kiegészít egy DVD-melléklet, valamint a szerző elő- és utószava, amelyben a terv keletkezéstörténetét és meghiúsulásának okait idézi fel.

 

filmtort2
Sára Sándor, Fazekas Eszter és Dobai Péter


Fazekas Eszter filmtörténész, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa elmondta, hogy Szőts István forgatókönyvében egy 110 évvel ezelőtti „gyilkosság” nyomába eredt. Kifejtette: István nádornak Kossuth Lajos felajánlotta a magyar koronát, ezért félt tőle az osztrák hatalom. Emiatt merült fel az a legenda, hogy a nádort meggyilkolták. Sára Sándor elmondta, hogy a családi kripta feltárásakor 1977-ben az igazságügyi orvosszakértő István nádor mellényén egy vérfoltot talált, és megállapította, hogy ez egy lövésnek a nyoma. Szőts fel akarta göngyölíteni ezt a bűntettet. Több helyen forgattak már, amikor kiderült, hogy ez a teória megbukott és a nádor halálát tüdőgyulladás okozta. Cáfolhatatlan bizonyítékként került elő a nádor levele, amelyben hosszan ír halálos betegségéről is. Kiemelte: Szőts István képes volt lemondani erről a filmtervéről, mivel a tények ellentmondtak az eredeti történetnek, nem akart minden áron filmet készíteni.

 

A sorozat másik kötetében Sára Sándor és Dobai Péter Dear India, valamint Kardos István és Sára Sándor Transzszibériai álom című filmjének irodalmi forgatókönyvei szerepelnek, amelyek a rendszerváltozás után pénz hiányában nem kerülhettek filmvászonra. Sára Sándor kifejtette: a Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetet idéz fel. Elmondta, hogy az indiaiak vállalták volna a festőnőről szóló film megvalósítását, a rendező három hónapig terepszemlét tartott Indiában, fotókat is készített, de mindeközben Magyarországon nem sikerült a megfelelő anyagi hátteret megteremteni a megvalósításhoz. „Aztán teltek az évek, és belefásultam. Most meg már nem készítek filmeket. Ezek már múlt idejű álmok” – mondta a rendező.


filmtort1

 

Az irodalmi forgatókönyvet Dobai Péter jegyzi, aki hihetetlen asszociációval írta meg a magyar-indiai festőnő kalandos életét – hangsúlyozta a rendező. Dobai Péter elmondta, hogy Amrita Sher-Gil 1913-ban Budapesten született, édesanyja magyar, apja Umrao Sher-Gil szikh herceg volt. Művészete, kalandos élete, rejtélyes halála, utazásai, heves szexuális élete és házassága mind filmre kívánkoztak volna – hangsúlyozta a Kossuth-díjas író.

 

A könyv bemutatója után Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója és Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára köszöntette a 85 éves Sára Sándor filmrendezőt, majd a restaurált Feldobott kő című filmet vetítették.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma