IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.06

Fenntartható ruhakollekcióról álmodott Mitter Anna Róza. Most már évek óta ennek megvalósításán dolgozik. Abban, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett bőrműves pályakezdőként a divatszakmában maradjon, nagy segítséget jelentett a Kozma-ösztöndíj. Ez egy olyan lehetőség, mely a fiatal iparművészeket egy éven keresztül támogatja havi 200.000 ezer forinttal, hogy a színvonalas alkotómunkára tudjanak koncentrálni.

erzsebetvarosibank_R
Az erzsébetvárosi bank díszítése is Kozma Lajos nevéhez fűződik
Fotó: mvkkvar.hu


Kozma Lajos a 20. századi magyar művészet sokoldalú alkotója volt. Ösztöndíjasként még Henri Matisse-tól tanult festeni Párizsban, de 1910-es években a népies szecessziós irányú építőművészet képviselőjeként korszerű, nemzeti építészet létrehozásán fáradozott. Emellett színvonalas szecessziós grafikákat, biedermeier belsőépítészeti terveket készített, de több budapesti házon található általa alkotott külső díszítés. A két világháború között számos art deco stílusú fővárosi ház tervezése is az ő nevéhez fűződik.


A Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja és a Műegyetem Lakásművészeti Tanszék vezetője, 1946-tól haláláig, 1948-ig az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. 1987-ben hozták létre a tiszteletére elnevezett ösztöndíjat. Ezzel tehetséges, 35 év alatti, művészi tevékenységet folytató iparművészek pályakezdését segítik, hogy csak az alkotómunkára tudjanak koncentrálni.


Mitter_Anna_Roza
Mitter Anna Róza
Fotó: mittersisters.com

Ez a lehetőség Mitter Anna Róza elmondása szerint teljesen megváltoztatta az életét. Tavaly másodszor pályázott, hogy jobban kidolgozza a fenntartható ruhakollekcióról szóló innovatív szabásminta szerkesztést. A fiatal bőrművesnek szívügye a hulladékmentes, „lassú divat”, és ez különösen fontos egy olyan szakmában, amely környezetszennyező iparágnak számít.


„Az egyetem utáni életem elindulását nagyban segítette a Kozma-ösztöndíj. Tervezőként nem könnyű Magyarországon a divatszakmában elhelyezkedni, itthon nemigen van gyártás vagy nagy márkák, kisebb vállalkozások viszont akadnak. Az ösztöndíj azonban lehetővé tette, hogy ne váltsak pályát, a szakmában maradjak, majd elkezdjem a saját vállalkozásom. A pályamunkám egy olyan kollekció elkészítse volt, ahol már a ruhák tervezésekor minimalizálni lehet a hulladék keletkezését. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztésnél az egész véganyagot figyelembe vesszük, így a gyártásnál nincsen leeső felesleg. A másik része a pályázatomnak egy 20 darabos ruhakollekció bemutatása volt. Ezek az öltözékek egy általam kifejlesztett szerkesztési móddal készültek, és a végén egy kisméretű A4-es borítékban elfért a termelt maradék” – meséli.


mittersisters
Mitter Anna workshopot tart
Fotó: mittersisters


Tavaly benyújtott pályázatával ennek a munkának a folytatását tűzte ki célul. A hulladékmentes szabásmintát a bőrön is szeretné kipróbálni. A bőr organikus formája miatt sokkal több felesleg keletkezik a gyártás során, így még nagyobb kihívás ennek megoldásán dolgozni. Mitter Anna Róza célja egy fenntartható bőrtáska-kollekció készítése. Az újdonságnak számító módszer fejlesztése mellett táskakészítő workshopokat vezet, ahol a résztvevők megtapasztalhatják, hogyan lehet egyedi, saját kézzel gyártott táskát alkotni.


„A fenntarthatóság számomra a legfontosabb nemcsak a mindennapjaimban, hanem a munkában is. Erre építettem a vállalkozásomat. Itt élményt is adok az embereknek, akik táskát készíthetnek, ezen keresztül láthatják, mennyi apró lépésből áll a folyamat, mennyi munka van benne. Az első ösztöndíj lehetőséget adott arra, hogy kidolgozzam az ötletem, amelyre aztán a vállalkozásom alapoztam. A második hároméves periódus pedig abban segít, hogy új megoldásokon törjem a fejem”– mondja.


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Magyar Alkotóművészet Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében lévő Kozma Lajos-ösztöndíjára pályázhat minden olyan fiatal kézműves-iparművész, aki már önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Az idei pályázatra február 15-ig lehet jelentkezni,


Részletes információ itt olvasható:

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma