NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.09

Wes Anderson korunk egyik legnépszerűbb rendezője, akinek mindegyik filmjében felfedezhetünk különböző film- és képzőművészeti, illetve popkulturális utalásokat, ugyanakkor a fotótörténet egyik híres alakja, a francia művész és amatőr fotográfus, Jacques Henri Lartigue is jelentős hatást gyakorolt rá. Anderson két korai filmjében több Lartigue-fénykép is feltűnik.

ascoli-picen-1958-photographie-j-h-lartigue-c-ministere-de-la-culture-france-aajhl
Jacques Henri Lartigue: Ascoli Piceno, 1958

Anderson már a legelső filmje kapcsán nyíltan elismerte, hogy Lartigue munkássága kreatív inspirációként szolgált számára. Az első, talán kevésbé ismert Rushmore (magyar címe: Okostojás, 1998) című filmjének sajtóanyagában a rendező ezt írta: „Azt akartuk, hogy olyasmi érzés legyen, mint egy mese, azt hiszem. És meg akartuk mutatni azt, ahogyan Max [a Rushmore nevű iskola egyik diákja, a film főszereplője – G.B.] látja Rushmore-t, a helyet, amit mindennel együtt végtelenül szeret. (...) És megnéztünk néhány képet Jacques Henri Lartigue-tól, aki engem Maxra emlékeztet, és ez a része lett”.

A Rushmore-ban már a film legelején feltűnik két Lartigue-kép. Rögtön azután, hogy előtűnik a Rushmore Akadémia neve, a kamera egy osztályterembe vezet, ahol iskolai táblára ragasztottak fotókat, amelyek csak elmosódva látszódnak a gyors mozgás miatt.

01_rushmore
Wes Anderson Rushmore című filmjének részlete

Nem sokkal később ugyanaz a két fotó látható újra, másik kettő mellett. Miközben a főszereplő egy újságot olvas az asztalánál, a tanára egy matematikai feladatot ad neki: „Max? Megpróbálod?”. Ezt hallva, Max leereszti a napilapot – mögötte négy Lartigue-fotó van a falra ragasztva: a két baloldali ugyanaz, mint ami a táblán volt.

A bal felső képen Lartigue bátyja, Maurice Lartigue (becenevén Zissou) próbál felszállni a házi készítésű, ZYX 24 elnevezésű vitorlázórepülőjén 1910 szeptemberében, Rouzat-ban.

02_rushmore
Wes Anderson Rushmore című filmjének részlete

John Cech a Jacques Henri Lartigue. Boy With A Camera című könyvében ezt írja a kép kapcsán: „Amióta Zissou látta Gabriel Voisint vitorlázni a dűnék felett, azóta repülni akart. És így, a korai, esernyővel való kísérletei után egyik vitorlázórepülőt építette a másik után, amelyekhez gyakran a családi lepedőket használta, a szárny szerkezetére kifeszítve. Jacques, természetesen, az összes ilyen eseményt megörökítette, az első ugrásoktól a javításokon és tökéletesítéseken át Zissou rendkívüli repüléséig a ZYX 24-gyel”.

Ezra Bowen a Jacques Henri Lartigue című könyvében írt a képről a bevezetőben: „Van bármi, amit többet mond ennek a kornak az álomszerű izgalmáról, az emberek önbizalmáról és romantikusságáról? Vagy valójában a tizenhatéves fotográfus biztos látásáról és csodálatos időzítéséről, aki nem csak megörökítette a pillanatot, hanem látta benne a lelkesedés és a bámulatos bohózat keverékét, amely annyi más képének is része?”

03_lartigue
Jacques Henri Lartigue: A Zyx 24 elrepül…1910

A bal alsó sarokban Lartigue híres versenyautós képe található.

Lartigue-ot hamar elkezdték érdekelni az automobil-versenyek, amelyet az apja és nagybátyja, Zissou lelkesedése is ösztönzött. 1912-ben, La Tréportban ezt írta a naplójában: „Jön az első autó! Ott a kanyar, aztán a célegyenes…mellettünk gyorsít, lenyűgöző! Jön a második. Boillot az a Peugeot-val. Lefotózom, ahogy száznyolcvannal szágult és követem a géppel, hogy látszódjon. Az első alkalom, hogy kipróbáltam ezt!”

Pierre Darmendrail Lartigue et les autos de course című könyvében ezt írta a képről: „Lartigue nem csak leleményes technikát fejlesztett ki, hanem szándékosan az út szélére állt, közel az autókhoz, ahogy 140 km/órával gyorsulnak előtte. Valószínűleg zsigeri módon akarta érezni a sebességet, teljes valójában, hogy eggyé váljon a témával…ezért a kép által nyújtott vitalitás és intenzitás”.


A kép az Automobile Club de France nagydíjának egyik versenyén készült, amikor a kocsik még poros, veszélyes utakon száguldottak. Lartigue az úttal párhuzamosan követte a mozgást, így a környezet elmosódott maradt, míg a versenyautó karosszériája és a két utas élesen jelenik meg – őket azonban épphogy csak bele tudta komponálni a képbe.

lartigue_04-1462x1080
Jacques Henri Lartigue: Az Automobile Club de France nagydíjának versenye, Dieppe, 1912

A jobb felső sarokban lévő, Zissouról készült fotó a testvér egyik érdekes találmányát mutatja: a gumicsónakot.

John Cech könyvében ez áll a kép alatt: „Zissounak nem mindegyik találmánya igényelt heroikus teljesítményt. Itt az egyik legutóbbit [találmányát] próbálja ki egy gumibelsőben. Ebben beépített gumilábak voltak, így viselhette az öltönyét és nyakkendőjét, amíg a vízen lebegett”. A Life magazinban ezt írták: „a fura csónakok a Lartigue-ok szenvedélye volt. Maurice egy csónakot próbál ki, amelynek az alja egy pár gumicsizma. A medence sekély végén sétált benne, a mély vízben csapkodott a lábaival”.

05_lartigue-768x963
Jacques Henri Lartigue: Maurice Lartigue (Zissou), Rouzat, 1911

A jobb alsó sarokban találjuk a legegyértelműbb Lartigue-utalást. Ezt a fotót néhány perccel később Anderson újraalkotja a filmben, ahol Zissou helyét Max veszi át. Lartigue képe a bátyját örökíti meg, ahogy az összetört, kerekes „bob”-ján ül.

07_lartigue08_rushmore

Anderson a 2005-ös The Life Aquatic with Steve Zissou (magyar címe: Édes vízi élet, 2004) filmje kapcsán is megemlítette Lartigue-ot: „Egy nagyszerű francia fotográfusnak, Jacques Henri Lartigue-nak, aki számos nagyszerű képet csinált a huszadik század elején, volt egy testvére, akinek Zissou volt a beceneve. Ő gyakran szerepelt a képeken, és briliáns volt, rengeteg elképesztő mutatványt csinált, egy fenegyerek volt. Tisztelettel akartam adózni neki, még ha Zissou karaktere a filmben nem is igazán egy fenegyerek”. A Bill Murray által játszott karakter neve tehát direkt utalás Lartigue bátyjára. Ezen kívül, ebben a filmben is feltűnik egy Lartigue-fotó: a francia művész egy 1919-es önarcképe a filmben mint a Steve Zissou halott mentoráról, Lord Mandrake-ről készített fotó tűnik fel.

10_lifeaquatic
Wes Anderson The Life Aquatic with Steve Zissou című filmjének részlete

Stuart McClintock a Wes Anderson-filmekre gyakorolt francia kulturális hatásokat elemző tanulmányában így írt a rendező és a fotográfus kapcsolatáról: „Kétségkívül van, ami összeköti Lartigue és Anderson munkáit. A rendező számos jelenetének kompozíciója látszólag úgy van elrendezve, mint egy fénykép. Lartigue eredetileg a családját fényképezte és a század gyors gépeit: automobilokat, vonatokat, repülőket, amelyek mind érdeklik Andersont is. Lartigue később a párizsi felső tízezret fotózta, és a Riviérát, ahogy társadalmi célállomássá változott. Ahogy Anderson filmjei, úgy Lartigue fényképei is stílusosak és stilizáltak, egyszerre elegánsak és szeszélyesek. Aprólékos és személyes kompozíciókat mutatnak be, amely szintén Anderson egyik védjegye”.

A teljes írás a Capa Központ blogján olvasható.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

hattyuktava_600x346

2019.09.20

Idén újra Budapestre látogat a Moszkvai Balett: A hattyúk tavát december elején három alkalommal láthatjuk az Erkel Színházban. Csajkovszklij művét Emelianov Anatolij, a társulat alapítója, az orosz kultúra lovagja koreografálta. Interjú.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma