2018.01.15

„Ha megnézzük Kálmán László alkotásait, egymással összefüggő, de két külön világot látunk: a mandala a keleti gyökereket, a labirintus a nyugati világot jelenti” – mondta dr. Hóvári János Kálmán László Személyes mandalák című kiállításának megnyitóján január 12-én a Józsefvárosi Galériában. Az ötvösművész munkáin két forma, az ívek és a szögletek találkoznak.

_D0A0537_Copy


A Józsefvárosi Galéria idei első kiállítása január 12-én nyílt meg, melyen Kálmán László Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész munkái láthatók. A Személyes mandalák című tárlatot 18 órakor Billing Gyöngyi művészeti munkatárs nyitotta meg, majd felkonferálta az est vendégét, dr. Hóvári Jánost, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatóját, aki pár szóban bemutatta a tárlatot és a művészt.


Ahogy a főigazgató elmondta: az ötvösművész „abból az evidenciából indul ki, hogy az indusztrializáció feltartóztathatatlan, és nem lehet hagyni azt, hogy az egyetemes emberi tartalmak kivesszenek abból. Az egyetemes és a nemzeti értékeinknek velünk kell maradniuk a rohamléptekkel változó világban is, minden olyan hordozón, amely rendelkezésünkre áll” – kezdte beszédét dr. Hóvári János.


_D0A0593_Copy
dr. Hóvári János főigazgató


Kálmán László 1975-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) ötvösművészeti szakán, 1982-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakán is szerzett diplomát. A művész az építészet berkein belül tevékenykedik: tervez a középületekben, szállodák és színházak belső tereiben is, egyedi világítótesteket, burkolatokat, tárgyakat készít, alkotásai pedig a világ számos országában megtalálhatók.


A Személyes mandalák című kiállítása viszont a művészi munkáit mutatja be az elmúlt öt évből, azokat a tárgyakat, melyeket elsősorban magának készített. „A Józsefvárosi Galériában látható kiállítás nem a sikeres iparművészről szól, hanem a gondolkozó és érző ötvösművészről, aki keresi önmaga művészi megragadásának formáit. Nem köti őt a megrendelői vagy az építészeti szabályozás: amit látunk, az egy szelet Kálmán László művészből” – mondta dr. Hóvári János.


_D0A0560_Copy
Kálmán László ötvösművész


A kiállításon látható ötvösmunkák alapját a keleti művészet egyik kultikus jelképe, a mandala, illetve a nyugati világ egyik ősi motívuma, a labirintus adja. A fémmunkákban azonban nemcsak a keleti és a nyugati kultúra vagy az ívelt és a szögletes formavilág egyesül, de a különböző fémek és színek is. A művész rézzel, rozsdamentes acéllal, alumíniummal, vassal, olykor üveggel dolgozik a legmodernebb technikával, nemesfémeket azonban nem használ fel munkáihoz. Dr. Hóvári János a következőképpen magyarázta az ötvösművész munkáit: „Kálmán László mandaláin egyszerre láthatjuk az ősi szellem lelki, szellemi mélységeit és a jövő kihívásait. A labirintus örök emberi jelenség, gyermekként szinte mindannyian rajzolgattuk. Felnőttként már azt is tudjuk, hogy olyan valós és képzelt, kiismerhetetlen lelki és szellemi utak világában élünk, amelyekben vagy elveszünk, vagy azokból valahogyan kitalálunk. A mínoszi útvesztők nem nyugalomra, hanem harcra, csalásra – Theseus is így jutott ki a labirintusból –, együttműködésre, sikerre és elvesztésre késztetnek bennünket. A labirintus életszagú vagy maga az élet.”


_D0A0526_Copy


Kálmán László a fia révén lelt rá a mandalákra, aki egy ideig Tajvanon tanult. A főigazgató szerint az ötvösművész „mandalái megőrzik az ősi egyszerűséget és az ahhoz kötődő ősi pszichológiai nyugalmat. A neves pszichiáter, Carl Jung tanítását követi, aki életének egyik korszakában reggelente köröket rajzolt. Ha ez jól ment, akkor az maga volt a harmónia – írta a naplójába. A lélek nagy tudója azt mondja ki, hogy a körök részét képezik az emberi személyiség ősi mélységeinek.” Hóvári János hozzátette, hogy bár két külön világ, egyúttal két nagyon eltérő forma egyesül a művekben, a „mandala és a labirintus nem úgy áll egymással szemben, mint a jó és a rossz, hanem inkább úgy, mint a jin és a jang: a keleti kultúra két egymást kiegészítő, ugyanakkor egymást ellensúlyozó világa”.


A kiállított munkák között találhatóak fémből készült, áttört felületű kockák, paravánok, piramisok, mandalák, melyek mindegyikének anyagát, felületét a labirintus motívuma uralja. A falakon látható képeken is visszatér a tárgyak látványvilága. A lemezek mintázatának, ornamentikájának kidolgozását aprólékosság és precizitás jellemzi, melyeket Kálmán László lézervágással ér el.


Kálmán László Személyes mandalák című kiállítása február 6-ig látható a Józsefvárosi Galériában.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

kassa-marai-sandor-szobra-2

2019.01.17

Január 22-én, a magyar kultúra napján Márai Sándor Emlékkiállítás nyílik Kassán. A tárlat a Grosschmid család egykori lakásában, a Mészáros utcai ház első emeletén kap helyet, ahol az író fiatalkorát töltötte.

Coraline_1

2019.01.17

Neil Gaiman angol fantasy író Coraline című, számos díjat elnyert könyve elevenedik meg január 17-én a Budapesti Bábszínház legújabb bemutatóján. Az előadás egy 12 éves lány kalandos utazását mutatja meg a valóságban és annak tülkörképében, Ascher Tamás rendezésében.

Szonyi_Istvan
2019.01.17

125 évvel ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója, a plein-air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője. Alkotásainak változatossága, dinamikája, sablonoktól mentes természetessége tette művészetét újszerűvé, ugyanakkor klasszikussá.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

obudai-danubia-zenekar

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma