2018.01.15

„Ha megnézzük Kálmán László alkotásait, egymással összefüggő, de két külön világot látunk: a mandala a keleti gyökereket, a labirintus a nyugati világot jelenti” – mondta dr. Hóvári János Kálmán László Személyes mandalák című kiállításának megnyitóján január 12-én a Józsefvárosi Galériában. Az ötvösművész munkáin két forma, az ívek és a szögletek találkoznak.

_D0A0537_Copy


A Józsefvárosi Galéria idei első kiállítása január 12-én nyílt meg, melyen Kálmán László Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész munkái láthatók. A Személyes mandalák című tárlatot 18 órakor Billing Gyöngyi művészeti munkatárs nyitotta meg, majd felkonferálta az est vendégét, dr. Hóvári Jánost, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatóját, aki pár szóban bemutatta a tárlatot és a művészt.


Ahogy a főigazgató elmondta: az ötvösművész „abból az evidenciából indul ki, hogy az indusztrializáció feltartóztathatatlan, és nem lehet hagyni azt, hogy az egyetemes emberi tartalmak kivesszenek abból. Az egyetemes és a nemzeti értékeinknek velünk kell maradniuk a rohamléptekkel változó világban is, minden olyan hordozón, amely rendelkezésünkre áll” – kezdte beszédét dr. Hóvári János.


_D0A0593_Copy
dr. Hóvári János főigazgató


Kálmán László 1975-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) ötvösművészeti szakán, 1982-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakán is szerzett diplomát. A művész az építészet berkein belül tevékenykedik: tervez a középületekben, szállodák és színházak belső tereiben is, egyedi világítótesteket, burkolatokat, tárgyakat készít, alkotásai pedig a világ számos országában megtalálhatók.


A Személyes mandalák című kiállítása viszont a művészi munkáit mutatja be az elmúlt öt évből, azokat a tárgyakat, melyeket elsősorban magának készített. „A Józsefvárosi Galériában látható kiállítás nem a sikeres iparművészről szól, hanem a gondolkozó és érző ötvösművészről, aki keresi önmaga művészi megragadásának formáit. Nem köti őt a megrendelői vagy az építészeti szabályozás: amit látunk, az egy szelet Kálmán László művészből” – mondta dr. Hóvári János.


_D0A0560_Copy
Kálmán László ötvösművész


A kiállításon látható ötvösmunkák alapját a keleti művészet egyik kultikus jelképe, a mandala, illetve a nyugati világ egyik ősi motívuma, a labirintus adja. A fémmunkákban azonban nemcsak a keleti és a nyugati kultúra vagy az ívelt és a szögletes formavilág egyesül, de a különböző fémek és színek is. A művész rézzel, rozsdamentes acéllal, alumíniummal, vassal, olykor üveggel dolgozik a legmodernebb technikával, nemesfémeket azonban nem használ fel munkáihoz. Dr. Hóvári János a következőképpen magyarázta az ötvösművész munkáit: „Kálmán László mandaláin egyszerre láthatjuk az ősi szellem lelki, szellemi mélységeit és a jövő kihívásait. A labirintus örök emberi jelenség, gyermekként szinte mindannyian rajzolgattuk. Felnőttként már azt is tudjuk, hogy olyan valós és képzelt, kiismerhetetlen lelki és szellemi utak világában élünk, amelyekben vagy elveszünk, vagy azokból valahogyan kitalálunk. A mínoszi útvesztők nem nyugalomra, hanem harcra, csalásra – Theseus is így jutott ki a labirintusból –, együttműködésre, sikerre és elvesztésre késztetnek bennünket. A labirintus életszagú vagy maga az élet.”


_D0A0526_Copy


Kálmán László a fia révén lelt rá a mandalákra, aki egy ideig Tajvanon tanult. A főigazgató szerint az ötvösművész „mandalái megőrzik az ősi egyszerűséget és az ahhoz kötődő ősi pszichológiai nyugalmat. A neves pszichiáter, Carl Jung tanítását követi, aki életének egyik korszakában reggelente köröket rajzolt. Ha ez jól ment, akkor az maga volt a harmónia – írta a naplójába. A lélek nagy tudója azt mondja ki, hogy a körök részét képezik az emberi személyiség ősi mélységeinek.” Hóvári János hozzátette, hogy bár két külön világ, egyúttal két nagyon eltérő forma egyesül a művekben, a „mandala és a labirintus nem úgy áll egymással szemben, mint a jó és a rossz, hanem inkább úgy, mint a jin és a jang: a keleti kultúra két egymást kiegészítő, ugyanakkor egymást ellensúlyozó világa”.


A kiállított munkák között találhatóak fémből készült, áttört felületű kockák, paravánok, piramisok, mandalák, melyek mindegyikének anyagát, felületét a labirintus motívuma uralja. A falakon látható képeken is visszatér a tárgyak látványvilága. A lemezek mintázatának, ornamentikájának kidolgozását aprólékosság és precizitás jellemzi, melyeket Kálmán László lézervágással ér el.


Kálmán László Személyes mandalák című kiállítása február 6-ig látható a Józsefvárosi Galériában.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma