2018.01.15

„Ha megnézzük Kálmán László alkotásait, egymással összefüggő, de két külön világot látunk: a mandala a keleti gyökereket, a labirintus a nyugati világot jelenti” – mondta dr. Hóvári János Kálmán László Személyes mandalák című kiállításának megnyitóján január 12-én a Józsefvárosi Galériában. Az ötvösművész munkáin két forma, az ívek és a szögletek találkoznak.

_D0A0537_Copy


A Józsefvárosi Galéria idei első kiállítása január 12-én nyílt meg, melyen Kálmán László Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész munkái láthatók. A Személyes mandalák című tárlatot 18 órakor Billing Gyöngyi művészeti munkatárs nyitotta meg, majd felkonferálta az est vendégét, dr. Hóvári Jánost, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatóját, aki pár szóban bemutatta a tárlatot és a művészt.


Ahogy a főigazgató elmondta: az ötvösművész „abból az evidenciából indul ki, hogy az indusztrializáció feltartóztathatatlan, és nem lehet hagyni azt, hogy az egyetemes emberi tartalmak kivesszenek abból. Az egyetemes és a nemzeti értékeinknek velünk kell maradniuk a rohamléptekkel változó világban is, minden olyan hordozón, amely rendelkezésünkre áll” – kezdte beszédét dr. Hóvári János.


_D0A0593_Copy
dr. Hóvári János főigazgató


Kálmán László 1975-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) ötvösművészeti szakán, 1982-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakán is szerzett diplomát. A művész az építészet berkein belül tevékenykedik: tervez a középületekben, szállodák és színházak belső tereiben is, egyedi világítótesteket, burkolatokat, tárgyakat készít, alkotásai pedig a világ számos országában megtalálhatók.


A Személyes mandalák című kiállítása viszont a művészi munkáit mutatja be az elmúlt öt évből, azokat a tárgyakat, melyeket elsősorban magának készített. „A Józsefvárosi Galériában látható kiállítás nem a sikeres iparművészről szól, hanem a gondolkozó és érző ötvösművészről, aki keresi önmaga művészi megragadásának formáit. Nem köti őt a megrendelői vagy az építészeti szabályozás: amit látunk, az egy szelet Kálmán László művészből” – mondta dr. Hóvári János.


_D0A0560_Copy
Kálmán László ötvösművész


A kiállításon látható ötvösmunkák alapját a keleti művészet egyik kultikus jelképe, a mandala, illetve a nyugati világ egyik ősi motívuma, a labirintus adja. A fémmunkákban azonban nemcsak a keleti és a nyugati kultúra vagy az ívelt és a szögletes formavilág egyesül, de a különböző fémek és színek is. A művész rézzel, rozsdamentes acéllal, alumíniummal, vassal, olykor üveggel dolgozik a legmodernebb technikával, nemesfémeket azonban nem használ fel munkáihoz. Dr. Hóvári János a következőképpen magyarázta az ötvösművész munkáit: „Kálmán László mandaláin egyszerre láthatjuk az ősi szellem lelki, szellemi mélységeit és a jövő kihívásait. A labirintus örök emberi jelenség, gyermekként szinte mindannyian rajzolgattuk. Felnőttként már azt is tudjuk, hogy olyan valós és képzelt, kiismerhetetlen lelki és szellemi utak világában élünk, amelyekben vagy elveszünk, vagy azokból valahogyan kitalálunk. A mínoszi útvesztők nem nyugalomra, hanem harcra, csalásra – Theseus is így jutott ki a labirintusból –, együttműködésre, sikerre és elvesztésre késztetnek bennünket. A labirintus életszagú vagy maga az élet.”


_D0A0526_Copy


Kálmán László a fia révén lelt rá a mandalákra, aki egy ideig Tajvanon tanult. A főigazgató szerint az ötvösművész „mandalái megőrzik az ősi egyszerűséget és az ahhoz kötődő ősi pszichológiai nyugalmat. A neves pszichiáter, Carl Jung tanítását követi, aki életének egyik korszakában reggelente köröket rajzolt. Ha ez jól ment, akkor az maga volt a harmónia – írta a naplójába. A lélek nagy tudója azt mondja ki, hogy a körök részét képezik az emberi személyiség ősi mélységeinek.” Hóvári János hozzátette, hogy bár két külön világ, egyúttal két nagyon eltérő forma egyesül a művekben, a „mandala és a labirintus nem úgy áll egymással szemben, mint a jó és a rossz, hanem inkább úgy, mint a jin és a jang: a keleti kultúra két egymást kiegészítő, ugyanakkor egymást ellensúlyozó világa”.


A kiállított munkák között találhatóak fémből készült, áttört felületű kockák, paravánok, piramisok, mandalák, melyek mindegyikének anyagát, felületét a labirintus motívuma uralja. A falakon látható képeken is visszatér a tárgyak látványvilága. A lemezek mintázatának, ornamentikájának kidolgozását aprólékosság és precizitás jellemzi, melyeket Kálmán László lézervágással ér el.


Kálmán László Személyes mandalák című kiállítása február 6-ig látható a Józsefvárosi Galériában.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A5596jav_Copy
2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

BERLIN_Philidor_OK_-144_1

2018.05.22

Magyar ihletésű dizájnruhákat Sebestyén Márta, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint előadását láthatta/hallhatta a közönség a berlini nagykövetség Magyarország Európában – Európa Magyarországon című zenediplomáciai rendezvényén. Az európai kultúra közös gyökereit és kulturális párhuzamait mutatta meg 23 művész május 16-án Berlinben.

_D0A7623_Copy_borito

2018.05.22

E címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a MANK Galériában május 18-án Rákossy Anikó festőművész A színek útjai és útvesztői című kiállítása zárásaként. P. Szabó Ernő művészettörténész Rákossy Anikóval és férjével, Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművésszel, valamint egy másik szentendrei házaspárral, Czakó Margit textilművésszel és Hajdú László festőművésszel beszélgetett.

Életének 78. évében, hosszú betegség után május 22-én hajnalban meghalt Berkovits György író, szociológus, a Szépírók Társasága alapító tagja, a Budapestért-díj, a József Attila-díj és a 2018-as Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje.

Három versenyző: Abouzahra Mariam (hegedű), Balász-Piri Soma (zongora) és Gertler Teo (hegedű) jutott a döntőbe a Kicsik korcsoportjából a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató adásában. A Duna Televízióban és az M5 kulturális csatornán sugárzott elődöntőben kilenc tehetség állt újra a zsűri elé. Hegedűvel jutott tovább szintén a Kicsik korcsoportjának válogatójából Szabó Vencel (trombita), Kováts-Szőcs Benedek (zongora). A zsűri közös döntésével rajtuk kívül Zétényi Áron (gitár), Szilassi Bálint (zongora), Vanyó Karsa (trombita) és Szalovszky Viktória (furulya) jutott tovább. A Nagyok elődöntőjét május 25-én követhetik majd a Duna Televízió és az M5 csatorna nézői.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda döntése alapján az eredetileg betervezett 16 helyett 75 étterem kapta meg a lehetőséget arra, hogy cigányzenekart foglalkoztasson a Muzsikáló Magyarország program keretében. Nagy érdeklődés kísérte az éttermi cigányzene hagyományainak népszerűsítésére áprilisban Muzsikáló Magyarország címmel kiírt pályázatot. A felhívásra 106 étterem adta be jelentkezését, a kiválasztott 75-tel a program szeptember 2-ig tart. Az indulás első szakaszában 32 helyszínen, június 1-től pedig további 43 étteremben játszanak a program támogatásával cigányzenekarok. A program szakmai vezetője Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása.

Ismét megrendezik a Fekete Zaj Fesztivált a Mátrában. A hazai és nemzetközi alternatív/underground előadókra épülő eseményt több év után augusztus 17. és 19. között újra az időközben felújított régi helyszínen, a mátrafüredi Sástó mellett tartják meg. Több mint ötven előadó, köztük tíz külföldi játszik idén a Fekete Zajon, köztük lesz a VHK, az Alcest, Anna von Hausswolff, az Aesthetic Perfection és a Crippled Black Phoenix is. A megújult helyszínen több új épület és szolgáltatás várja a fesztiválozókat. A régi motel mellett elkészült az új hotelépület, lesznek két- és négyszemélyes faházak és apartmanok, de sátorozni is lehet. Megújult vizesblokkok, közös főzőhelyiség és tűzrakóhely szintén található a kempingben, és egy wellness részleg is elkészült. A programokról részletesen ITT olvashattok.

Hat, fiatal alkotók által színpadra állított, fiataloknak vagy fiatalokról szóló produkciót láthat a közönség a szegedi Régi Zsinagógában a május 22-én kezdődő THEALTER U21 plusz kisfesztiválon. A fesztivált 2011-ben azzal a szándékkal hívták életre, hogy a nehéz feltételek ellenére kitartó és termékeny, figyelemre méltó alkotásokat létrehozó fiatal színházcsináló nemzedék számára biztosítson bemutatkozási lehetőséget. A programokról részletesen ITT olvashat.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma