fejlec_okt.18

2018.01.15

„Ha megnézzük Kálmán László alkotásait, egymással összefüggő, de két külön világot látunk: a mandala a keleti gyökereket, a labirintus a nyugati világot jelenti” – mondta dr. Hóvári János Kálmán László Személyes mandalák című kiállításának megnyitóján január 12-én a Józsefvárosi Galériában. Az ötvösművész munkáin két forma, az ívek és a szögletek találkoznak.

_D0A0537_Copy


A Józsefvárosi Galéria idei első kiállítása január 12-én nyílt meg, melyen Kálmán László Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész munkái láthatók. A Személyes mandalák című tárlatot 18 órakor Billing Gyöngyi művészeti munkatárs nyitotta meg, majd felkonferálta az est vendégét, dr. Hóvári Jánost, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatóját, aki pár szóban bemutatta a tárlatot és a művészt.


Ahogy a főigazgató elmondta: az ötvösművész „abból az evidenciából indul ki, hogy az indusztrializáció feltartóztathatatlan, és nem lehet hagyni azt, hogy az egyetemes emberi tartalmak kivesszenek abból. Az egyetemes és a nemzeti értékeinknek velünk kell maradniuk a rohamléptekkel változó világban is, minden olyan hordozón, amely rendelkezésünkre áll” – kezdte beszédét dr. Hóvári János.


_D0A0593_Copy
dr. Hóvári János főigazgató


Kálmán László 1975-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) ötvösművészeti szakán, 1982-ben pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakán is szerzett diplomát. A művész az építészet berkein belül tevékenykedik: tervez a középületekben, szállodák és színházak belső tereiben is, egyedi világítótesteket, burkolatokat, tárgyakat készít, alkotásai pedig a világ számos országában megtalálhatók.


A Személyes mandalák című kiállítása viszont a művészi munkáit mutatja be az elmúlt öt évből, azokat a tárgyakat, melyeket elsősorban magának készített. „A Józsefvárosi Galériában látható kiállítás nem a sikeres iparművészről szól, hanem a gondolkozó és érző ötvösművészről, aki keresi önmaga művészi megragadásának formáit. Nem köti őt a megrendelői vagy az építészeti szabályozás: amit látunk, az egy szelet Kálmán László művészből” – mondta dr. Hóvári János.


_D0A0560_Copy
Kálmán László ötvösművész


A kiállításon látható ötvösmunkák alapját a keleti művészet egyik kultikus jelképe, a mandala, illetve a nyugati világ egyik ősi motívuma, a labirintus adja. A fémmunkákban azonban nemcsak a keleti és a nyugati kultúra vagy az ívelt és a szögletes formavilág egyesül, de a különböző fémek és színek is. A művész rézzel, rozsdamentes acéllal, alumíniummal, vassal, olykor üveggel dolgozik a legmodernebb technikával, nemesfémeket azonban nem használ fel munkáihoz. Dr. Hóvári János a következőképpen magyarázta az ötvösművész munkáit: „Kálmán László mandaláin egyszerre láthatjuk az ősi szellem lelki, szellemi mélységeit és a jövő kihívásait. A labirintus örök emberi jelenség, gyermekként szinte mindannyian rajzolgattuk. Felnőttként már azt is tudjuk, hogy olyan valós és képzelt, kiismerhetetlen lelki és szellemi utak világában élünk, amelyekben vagy elveszünk, vagy azokból valahogyan kitalálunk. A mínoszi útvesztők nem nyugalomra, hanem harcra, csalásra – Theseus is így jutott ki a labirintusból –, együttműködésre, sikerre és elvesztésre késztetnek bennünket. A labirintus életszagú vagy maga az élet.”


_D0A0526_Copy


Kálmán László a fia révén lelt rá a mandalákra, aki egy ideig Tajvanon tanult. A főigazgató szerint az ötvösművész „mandalái megőrzik az ősi egyszerűséget és az ahhoz kötődő ősi pszichológiai nyugalmat. A neves pszichiáter, Carl Jung tanítását követi, aki életének egyik korszakában reggelente köröket rajzolt. Ha ez jól ment, akkor az maga volt a harmónia – írta a naplójába. A lélek nagy tudója azt mondja ki, hogy a körök részét képezik az emberi személyiség ősi mélységeinek.” Hóvári János hozzátette, hogy bár két külön világ, egyúttal két nagyon eltérő forma egyesül a művekben, a „mandala és a labirintus nem úgy áll egymással szemben, mint a jó és a rossz, hanem inkább úgy, mint a jin és a jang: a keleti kultúra két egymást kiegészítő, ugyanakkor egymást ellensúlyozó világa”.


A kiállított munkák között találhatóak fémből készült, áttört felületű kockák, paravánok, piramisok, mandalák, melyek mindegyikének anyagát, felületét a labirintus motívuma uralja. A falakon látható képeken is visszatér a tárgyak látványvilága. A lemezek mintázatának, ornamentikájának kidolgozását aprólékosság és precizitás jellemzi, melyeket Kálmán László lézervágással ér el.


Kálmán László Személyes mandalák című kiállítása február 6-ig látható a Józsefvárosi Galériában.



Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma