Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2012.08.31
Götz Eszter
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA
„Tízéves volt, amikor az európai civilizáció, amely játszótársai és családja nagy részét kiirtotta, meg akarta ölni. Túlélte” – így kezdődik a párizsi Le Monde-ban 2008 november végén megjelent gyászjelentés Vázsonyi Vilmos haláláról. A nekrológot maga írta és postázta néhány nappal azelőtt, hogy gyógyíthatatlan betegségét Svájcban az önként választott halállal zárta le. Az első tíz évét olyan családban töltötte, ahol az ízlés, a kultúra, a méltóság és a társadalmi felelősség magától értetődő alap volt. Nagyapja az első zsidó származású miniszter volt Magyarországon, apja tekintélyes ügyvéd és politikus, a család minden ága – a sümegi kántortól a mátészalkai polgáron át a bajai földbirtokosig – a hazai társadalmi és gazdasági élet felvirágoztatását szolgálta. 1945-ben, tízévesen ő maradt az egyetlen férfi a szűkebb családon belül, majd a negyvenes évek végétől önállóan irányította az életét, ami magától értetődően vezetett az 1956-os forradalmi részvételhez, majd az emigrációhoz.
 
Zeke Gyula és Hadas Miklós húszévnyi beszélgetésből állította össze a Balassi Kiadó gondozásában most megjelent kötetet. Az interjúkból monológok lettek, mert Vázsonyi fő műfaja a beszéd volt: nem írt, nem politizált, nem vett részt semmilyen közéleti diskurzusban, viszont beszélt. Kávéházakban, barátoknál, mindenről, ami foglalkoztatta: történelemről és művészetről, irodalomról és zsidóságról, és legfőképpen a nőkről. Nem volt szüksége a társadalomra, kívülállóként élt, miközben valahogy mindenütt ott volt és mindenről gondolt valamit.
A szerzők most nagy témákba rendezték ezt a hatalmas anyagot. Gyerekkor, háború, holokauszt, zsidó identitás, forradalom, emigráció, nők, nemiség, kultúra. A százórányi hanganyagból négyszáz oldalas kötet lett, amit nem könnyű sem letenni, sem végigolvasni. Vázsonyi személyisége maga lehetett a kaland, ez már az első oldalakon kiderül. A terézvárosi nagypolgárból lett dekadens európai vándor, a szexuális forradalom elkötelezett híve, a párizsi bohém egy olyan komplex történelemszemléletet ad át, amilyennel ritkán találkozik az olvasó. Nem csupán leszűri a személyesen megélt történelmi tapasztalatokból a maga számára használható lényeget, hanem egy rendkívül széles műveltség fényében, merőben szokatlan szellemi szabadsággal kerüli ki a kétpólusú gondolkodás csapdáit. A nácizmust és a kommunizmust a polgári jó ízlés alapján ítéli el, és olyan részleteket emel ki az 1944-45 közötti időszakból, amelyekre az utókor nem fordít kellő figyelmet, amilyen például a Szent-Györgyi Albert-féle náciellenes mozgalom. Vázsonyi nem szükségszerű folyamatként nézi a 20. századi magyar történelmet, hanem az ízléstelenség, a felfordulás elburjánzásaként. Az antiszemitizmust is több válfajba rendezi, ahogyan 1956-ot is a vágyak, az előképek, a különböző megoldás-kísérletek széles spektrumának látja.
A szerzők pedig nem kommentálnak, nem szelídítik Vázsonyi karakteres látásmódját; sem lábjegyzet, sem szerkesztői közbeszúrások nem szakítják meg a szövegfolyamot. A szociológiából ismert narratív interjú módszerével beszéltetik, és ettől a személyes energiák érintetlenül kerülnek az olvasóhoz. Vázsonyi soha nem írt, de ez a könyv alighanem mindent magába foglal, amit valaha érdemesnek tartott volna leírni, miközben – és éppen ebben rejlik a varázsa – megengedi, hogy a legintimebb közelségben éljük meg egy rendkívüli ember egész lényét.

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Kivételes koincidencia, hogy amikor az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátorának kijelölt David Chipperfield meghirdette a seregszemle hívószavát, és a központi kiállításra kisméretű fehér maketteket kért, Bachmann Bálint és Markó Balázs pályázata már a zsűri előtt volt. KRITIKA

A Csinghaj-tibeti-fennsíkon eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a faj nevét adó szibériai barlangon kívüli területen. Az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorszakból származnak.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására öt magyar alkotó mutatkozhatott be június első hétvégéjén a kínai közönségnek a kelet-kínai Hangzhouban megrendezett BudapestFest programjának részeként. A kínai közönség nagyra értékelte a magas minőségű egyedi termékeket.

Újra megnyitja kapuit az Antropos.hu Fashion&Art&Design Market június 22-én a Morrison's 2 klub fedett udvarán. Az árusítók között számos divattervező, kiegészítő-tervező, kézműves, ötvös/ékszer-készítő, festő, grafikus, digitális művész munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók, akár el is beszélgethettek az alkotókkal, és ami a legjobban tetszik, azt meg is vásárolhatják. A belvárosi udvaron nemcsak nézelődni, illetve vásárolni lehet majd, hanem workshopokat is részt vehetnek az érdeklődők.

Reisz Gábor alkotása nyitja a rendező részvételével pénteken a Cinema Jove nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. A felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó, önéletrajzi ihletésű filmet a hazai mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Rossz verseket a Magyar Filmakadémia négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal áprilisban.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar pénteken a Budapest Music Centerben jótékonysági koncertet adnak a vakok és gyengénlátók támogatására, így járulva hozzá ahhoz, hogy az Összhang Alapítvány túrázásra alkalmas tandem kerékpárokkal ajándékozhassa meg a Mozdulj! Kiemelten Közhasznú Egyesületet, amely augusztusban ötnapos tandemtúrát szervez a Balaton körül látássérültek számára. Az esten Bach, Vivaldi, Handel és Mozart művei szólalnak meg, közreműködik Flamich Mária szoprán, Menyhárt Zsuzsanna fuvolaművész, Szilvásy Júlia hárfaművész és Dinyés Soma csembalóművész, a koncertmester Soltész Ágnes.

A szabadtéri színház eddigi fenállásának minden esztendejét egy előadás szimbolizálja idén Egerben június 27. és augusztus 19. között.

egri_csillagok

Június 27-én az AWS frontembere, Siklósi Örs mutatja be önálló projektjét az Esernyős Warm-up udvarában.

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton 20.00-kor a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.

Június 24.–augusztus 19. között a tízéves viszáki Tündérkertben és az alig több mint tízéves Kaszás Attila Pajta Színház (KAPSZ) programajánlatával várja vendégeit Szarvas József színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma