2017.05.08

Vajon hány könyvet publikáltak a modern történelemben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az elektronikus kiadványoknak? Képesek-e versenyezni a nagy forgalmazócégek az illegális feltöltőoldalakkal? Kell-e rettegnie a könyvpiacnak az e-könyvek széles körű elterjedésétől? A Kultúra.hu mindennek utánajárt.

Önök szerint hány könyv van a világon? A Google 2010-ben megpróbálkozott a lehetetlennel és kísérletet tett arra, hogy különböző könyvtári adatbázisok alapján felbecsülje a Földünkön fellelhető, 20. században kiadott történetek, teóriák, kötetben megjelent szövegek számát. Hét évvel ezelőtt 130 milliót számoltak, azóta ez akár több millióval is emelkedhetett. Mennyi tudás, mennyi história áll az emberiség rendelkezésére, nekünk csupán azt kell eldöntenünk, hogyan akarunk hozzáférni mindehhez. Szájhagyomány útján? Bódító illatű lapokon keresztül? Netán valamelyik kütyünket babrálva?


coprintponthu
Fotó: co-print.hu

 

A könyvek egyik legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban az információhoz való hozzáférés módjai nagyon különbözőek. A Pew Research Center őszi felmérése szerint az amerikaiak 73 százaléka olvasott el legalább egy könyvet az elmúlt egy év leforgása alatt: 61 százalékuk nyomtatott könyvet, 26 százalékuk e-könyvet, 13 százalékuk pedig hangoskönyvet választott.

 

A felmérés szerint két új eszköz is belépett a versenybe: az okostelefon és a tablet. Az adatok azt mutatják, hogy az amerikai felnőtt lakosság 38 százaléka kizárólag papír alapú könyvet olvas, 28 százaléka elektronikus és nyomtatott könyvet egyaránt, 26 százaléka egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe és nyolc százaléka csak e-könyvet hajlandó vásárolni.


bitportponthu
Fotó: bitport.hu

 

„Nemzetközi viszonylatban az amerikai MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése), az AAP (Association of American Publishers) közlése alapján kifejezetten stagnál a piac, azonban ha árnyaltabban megvizsgáljuk a helyzetet, az látszik, hogy a nagy kiadók felverték az elektronikus könyveik árát azért, hogy a papír alapú kiadványaik felé tereljék a vásárlókat. Ugyanakkor az ebből fakadó kiesést kompenzálja a self-publishing e-könyvek folyamatosan, dinamikusan növekvő forgalma, illetve a független, kisebb kiadók kiadványainak elektronikus sikere. A forgalom tehát nem csökken, sőt lassan, de nő” – nyilatkozta a Kultúra.hu-nak Csordás Attila, a piacvezető eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője.

Magyarországon sajnos az e-könyv népszerűségére vonatkozó reprezentatív felmérés nem készült, de a kiadók szerint folyamatosan növekvő piacról beszélünk. Bár a kilátások derűsek, mégis számos problémával meg kell küzdenie a magyar e-könyv piacnak.


Az ügyvezető szerint itthon szerencsére egyértelműen növekvő a tendencia, még ha nem is olyan rohamosan, mint pár éve, de stabil az emelkedés. „A hazai fogyasztók jó része nagyon árérzékeny, és sajnos hiába olcsóbb átlagosan 30 százalékkal az e-könyv a papírváltozathoz képest, még mindig előszeretettel választják az ingyenes – és általában jóval gyengébb minőségű szöveget tartalmazó – kalózváltozatokat.”


Sajnos ma még arányaiban elég kevés könyvnek van elektronikus verziója. Az újonnan megjelenő könyveknek is csak egy részét adják ki e-könyv formájában, a régebbiekből pedig még szűkebb a keresztmetszet. Ennek ellenére az elektronikus kiadásnak számos előnye van: olcsóbb, sok jó könyv kis helyen is elfér, és a koliszobában sem kell összetűzésbe keverednünk a lakótársunkkal az égő lámpa miatt.


konyvkonnektorponthu2
Fotó: konyvkonnektor.hu

 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldön élő magyaroknak ráadásul jóval egyszerűbb megvásárolni egy e-könyvet, mint megvárni, amíg – nem kevés postaköltséggel számolva – adott esetben áthajózza a fél világot a kötet.

„Azt látjuk, hogy a fiatalok egyre inkább különféle eszközökhöz vannak kötve, és mivel az az »otthonuk«, digitális közegben szívesebben olvasnak irodalmi tartalmat is, mint papírkönyvben. Márpedig az kulcsfontosságú szerintem, hogy megszerettessük velük a hosszabb, összefüggő szövegek olvasását, hogy nézzenek ki egy kicsit a chatablakokon túl a nagyvilágra” – fejtette ki Csordás Attila.

 

Az ellenzők tábora a hátrányok között említi például azt, hogy vásárláskor nem vonatkozik rá az elállási jog letöltés után, nem küldhető vissza és az e-book olvasót is nehezebb pótolni, ha ellopják vagy elveszítjük. Ajándékozásnál is ritkán halljuk, hogy „letöltöttem neked egy könyvet a szülinapodra, bontsd ki”, és sokan gondolják úgy, hogy a jó könyvek otthonuk legszebb ékei.


konyvkonnektor3
Fotó: konyvkonnektor.hu

 

A legnagyobb magyar torrentoldalon jelenleg mintegy 40 ezer elektronikus könyv érhető el, ami újabb kihívás elé állítja az e-könyvek forgalmazóit. „Bár természetesen minden eszközünkkel fellépünk az illegális feltöltések ellen, nem tartom valószínűnek, hogy ezek az oldalak hirtelen eltűnnének, így meg kell tanulnunk kezelni őket és felhasználóikat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a potenciális vásárlók felé nem szerencsés fenyegetéssel fordulni, sokkal fontosabb, hogy tudatosítsuk bennük: létezik szerzői jog, illetve, hogy sokan rengeteget dolgoznak azon, hogy egy könyv (vagy akár egy e-könyv) elnyerje végleges formáját. Azzal, ha valaki illegálisan feltölt egy könyvet, arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem becsüli ezeknek az embereknek a munkáját. Itt pedig általában nem rosszindulatot szoktunk érzékelni, inkább egyfajta tájékozatlanságot” – tette hozzá Csordás Attila.


Sajnos a gazdasági környezet nem kifejezetten kedvez az elektronikus könyveknek, mivel egy uniós direktíva miatt jelenleg az e-könyvek áfája 27 százalék szemben a nyomtatottak ötszázalékos adóterhével. Ez a szakértők szerint nagyban nehezíti a rentábilis értékesítést és az árak alacsonyan tartását, de bíznak abban, hogy a helyzet hamarosan megváltozik.


lenduletmagazin
Fotó: lenduletmagazin.hu


A piacvezető e-könyvforgalmazó cég ügyvezetője nem tart az e-könyv vs. nyomtatott könyv „háború” eldurvulásától, sőt szerinte a két műfaj kiválóan megfér egymás mellett: „Jelenleg mintegy 350 kiadóval vagyunk kapcsolatban, és eddig egy sem panaszkodott, hogy csökkent volna a papírkönyvei forgalma az e-könyvértékesítés miatt. Egyszerűen mások veszik a különböző formátumú könyveket, vagy ha ugyanazok, akkor más élethelyzetben olvassák. Tömegközlekedésen például jóval kényelmesebb mobileszközön (mondjuk egy e-könyvolvasón) olvasni egy 6-700 oldalas könyvmonstrumot, mint a féltéglát cipelni. Nagyon sok szerző és kiadó használja például az e-könyveket promóciós eszközként a papírkönyvek értékesítéséhez. A közelmúltban Fábián Janka, Grecsó Krisztián, Kondor Vilmos vagy Lakatos Levente például rövid novellákat vagy könyveik részleteit jelentették meg elektronikusan valamilyen papírformájú kötetükhöz kapcsolódóan, egyaránt nagy sikerrel.”



Jámbor- Miniska Zsejke

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma