2017.05.08

Vajon hány könyvet publikáltak a modern történelemben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az elektronikus kiadványoknak? Képesek-e versenyezni a nagy forgalmazócégek az illegális feltöltőoldalakkal? Kell-e rettegnie a könyvpiacnak az e-könyvek széles körű elterjedésétől? A Kultúra.hu mindennek utánajárt.

Önök szerint hány könyv van a világon? A Google 2010-ben megpróbálkozott a lehetetlennel és kísérletet tett arra, hogy különböző könyvtári adatbázisok alapján felbecsülje a Földünkön fellelhető, 20. században kiadott történetek, teóriák, kötetben megjelent szövegek számát. Hét évvel ezelőtt 130 milliót számoltak, azóta ez akár több millióval is emelkedhetett. Mennyi tudás, mennyi história áll az emberiség rendelkezésére, nekünk csupán azt kell eldöntenünk, hogyan akarunk hozzáférni mindehhez. Szájhagyomány útján? Bódító illatű lapokon keresztül? Netán valamelyik kütyünket babrálva?


coprintponthu
Fotó: co-print.hu

 

A könyvek egyik legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban az információhoz való hozzáférés módjai nagyon különbözőek. A Pew Research Center őszi felmérése szerint az amerikaiak 73 százaléka olvasott el legalább egy könyvet az elmúlt egy év leforgása alatt: 61 százalékuk nyomtatott könyvet, 26 százalékuk e-könyvet, 13 százalékuk pedig hangoskönyvet választott.

 

A felmérés szerint két új eszköz is belépett a versenybe: az okostelefon és a tablet. Az adatok azt mutatják, hogy az amerikai felnőtt lakosság 38 százaléka kizárólag papír alapú könyvet olvas, 28 százaléka elektronikus és nyomtatott könyvet egyaránt, 26 százaléka egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe és nyolc százaléka csak e-könyvet hajlandó vásárolni.


bitportponthu
Fotó: bitport.hu

 

„Nemzetközi viszonylatban az amerikai MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése), az AAP (Association of American Publishers) közlése alapján kifejezetten stagnál a piac, azonban ha árnyaltabban megvizsgáljuk a helyzetet, az látszik, hogy a nagy kiadók felverték az elektronikus könyveik árát azért, hogy a papír alapú kiadványaik felé tereljék a vásárlókat. Ugyanakkor az ebből fakadó kiesést kompenzálja a self-publishing e-könyvek folyamatosan, dinamikusan növekvő forgalma, illetve a független, kisebb kiadók kiadványainak elektronikus sikere. A forgalom tehát nem csökken, sőt lassan, de nő” – nyilatkozta a Kultúra.hu-nak Csordás Attila, a piacvezető eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője.

Magyarországon sajnos az e-könyv népszerűségére vonatkozó reprezentatív felmérés nem készült, de a kiadók szerint folyamatosan növekvő piacról beszélünk. Bár a kilátások derűsek, mégis számos problémával meg kell küzdenie a magyar e-könyv piacnak.


Az ügyvezető szerint itthon szerencsére egyértelműen növekvő a tendencia, még ha nem is olyan rohamosan, mint pár éve, de stabil az emelkedés. „A hazai fogyasztók jó része nagyon árérzékeny, és sajnos hiába olcsóbb átlagosan 30 százalékkal az e-könyv a papírváltozathoz képest, még mindig előszeretettel választják az ingyenes – és általában jóval gyengébb minőségű szöveget tartalmazó – kalózváltozatokat.”


Sajnos ma még arányaiban elég kevés könyvnek van elektronikus verziója. Az újonnan megjelenő könyveknek is csak egy részét adják ki e-könyv formájában, a régebbiekből pedig még szűkebb a keresztmetszet. Ennek ellenére az elektronikus kiadásnak számos előnye van: olcsóbb, sok jó könyv kis helyen is elfér, és a koliszobában sem kell összetűzésbe keverednünk a lakótársunkkal az égő lámpa miatt.


konyvkonnektorponthu2
Fotó: konyvkonnektor.hu

 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldön élő magyaroknak ráadásul jóval egyszerűbb megvásárolni egy e-könyvet, mint megvárni, amíg – nem kevés postaköltséggel számolva – adott esetben áthajózza a fél világot a kötet.

„Azt látjuk, hogy a fiatalok egyre inkább különféle eszközökhöz vannak kötve, és mivel az az »otthonuk«, digitális közegben szívesebben olvasnak irodalmi tartalmat is, mint papírkönyvben. Márpedig az kulcsfontosságú szerintem, hogy megszerettessük velük a hosszabb, összefüggő szövegek olvasását, hogy nézzenek ki egy kicsit a chatablakokon túl a nagyvilágra” – fejtette ki Csordás Attila.

 

Az ellenzők tábora a hátrányok között említi például azt, hogy vásárláskor nem vonatkozik rá az elállási jog letöltés után, nem küldhető vissza és az e-book olvasót is nehezebb pótolni, ha ellopják vagy elveszítjük. Ajándékozásnál is ritkán halljuk, hogy „letöltöttem neked egy könyvet a szülinapodra, bontsd ki”, és sokan gondolják úgy, hogy a jó könyvek otthonuk legszebb ékei.


konyvkonnektor3
Fotó: konyvkonnektor.hu

 

A legnagyobb magyar torrentoldalon jelenleg mintegy 40 ezer elektronikus könyv érhető el, ami újabb kihívás elé állítja az e-könyvek forgalmazóit. „Bár természetesen minden eszközünkkel fellépünk az illegális feltöltések ellen, nem tartom valószínűnek, hogy ezek az oldalak hirtelen eltűnnének, így meg kell tanulnunk kezelni őket és felhasználóikat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a potenciális vásárlók felé nem szerencsés fenyegetéssel fordulni, sokkal fontosabb, hogy tudatosítsuk bennük: létezik szerzői jog, illetve, hogy sokan rengeteget dolgoznak azon, hogy egy könyv (vagy akár egy e-könyv) elnyerje végleges formáját. Azzal, ha valaki illegálisan feltölt egy könyvet, arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem becsüli ezeknek az embereknek a munkáját. Itt pedig általában nem rosszindulatot szoktunk érzékelni, inkább egyfajta tájékozatlanságot” – tette hozzá Csordás Attila.


Sajnos a gazdasági környezet nem kifejezetten kedvez az elektronikus könyveknek, mivel egy uniós direktíva miatt jelenleg az e-könyvek áfája 27 százalék szemben a nyomtatottak ötszázalékos adóterhével. Ez a szakértők szerint nagyban nehezíti a rentábilis értékesítést és az árak alacsonyan tartását, de bíznak abban, hogy a helyzet hamarosan megváltozik.


lenduletmagazin
Fotó: lenduletmagazin.hu


A piacvezető e-könyvforgalmazó cég ügyvezetője nem tart az e-könyv vs. nyomtatott könyv „háború” eldurvulásától, sőt szerinte a két műfaj kiválóan megfér egymás mellett: „Jelenleg mintegy 350 kiadóval vagyunk kapcsolatban, és eddig egy sem panaszkodott, hogy csökkent volna a papírkönyvei forgalma az e-könyvértékesítés miatt. Egyszerűen mások veszik a különböző formátumú könyveket, vagy ha ugyanazok, akkor más élethelyzetben olvassák. Tömegközlekedésen például jóval kényelmesebb mobileszközön (mondjuk egy e-könyvolvasón) olvasni egy 6-700 oldalas könyvmonstrumot, mint a féltéglát cipelni. Nagyon sok szerző és kiadó használja például az e-könyveket promóciós eszközként a papírkönyvek értékesítéséhez. A közelmúltban Fábián Janka, Grecsó Krisztián, Kondor Vilmos vagy Lakatos Levente például rövid novellákat vagy könyveik részleteit jelentették meg elektronikusan valamilyen papírformájú kötetükhöz kapcsolódóan, egyaránt nagy sikerrel.”



Jámbor- Miniska Zsejke

_d0a2419__copy__400x579_masolata

2018.04.20

„Szinte folyamatosan fényképeztem, így hamar kiderült számomra, hogy másként is rá lehet nézni a dolgokra, mint ahogy addig tettem. Talán ez volt a legfontosabb, amit a főiskolán megtanultam” – mesélte Sára Sándor filmrendező, operatőr, aki munkássága elismeréseként idén átvehette a Kossuth Nagydíjat. Az alkotóval pályája legfontosabb pillanatairól és filmjeiről beszélgettünk, de az is szóba került, mit tanácsol a fiataloknak.

20180420_092944_2

2018.04.20

Egy művészeti alkotás akkor jó, ha gondolatokat ébreszt. Nincs ez másként a Budapest Art Week saját kiállításán sem, mely a Szuszpenziók címet viseli és a Tesla Budapestben kapott helyet. Tükrös szivárvány, emberekkel teli léghajó, modern csendélet egy rendetlen szobáról, Tatabánya elefántja, űrből érkezett szuvenír – többek között ezek fogadják a látogatókat a Tesla kiállítóterében.

Volpone2

2018.04.20
Hat város színházának előadása lesz látható június 15. és július 3. között a Városmajori Színházi Szemlén: idén a kecskeméti, a kaposvári, a miskolci, a győri, a nyíregyházi és a szombathelyi teátrum produkciói alkotják a versenyprogramot. A szemlén az elmúlt év hat legjobb vidéki, szórakoztató, magas művészi igénnyel színre vitt előadása vetélkedik egymással.

Nemzetközi pályázatot hirdetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 35 év alatti rendezők számára, akik legfeljebb nyolcszereplős előadással pályázhatnak, jutalomként pedig megvalósíthatják elképzelésüket a társulattal. A pályázatok beküldési határideje augusztus 5., eredményt öt nappal később, augusztus 10-én hirdetnek.

Mások mellett Ferenczi György és a Rackajam, a Dzsinnkaladzsi, erdélyi és moldvai muzsikusok, andalúz flamencotáncosok és zenészek lépnek fel az idei, már 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között a komáromi Monostori Erődben. A nyitónapon, április 27-én 1968-ra emlékeznek a szervezők.

A herendi porcelánmanufaktúra magángyűjteményekben lévő alkotásaiból nyílt kiállítás április 18-án a herendi porcelánmúzeumban. A tárlatot, amely a kezdetektől mutatja be az üzemben gyártott darabokat, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Áder János azt mondta: a manufaktúra története jól példázza, hogy a gazdasági felemelkedés a nemzeti felemelkedés záloga is.

Színházi programokkal és túrával is emlékeznek a 2006-ban elhunyt Zenthe Ferencre április 22-én Salgótarjánban. Az emléknapon megkoszorúzzák az ország első Zenthe-szobrát, amelyet tíz éve állítottak a színművész, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára tiszteletére.

Színpadi produkciók és koncertek is várják a közönséget április 21-én Óbudán, a Szent György-napi sokadalom és kézműves vásár forgatagában, az Óbudai Waldorf Iskola művészeti fesztiválján. Az egész napos vásári forgatagban színpadi produkciók, koncertek, zsonglőrök, mutatványosok, vásári komédiások szórakoztatják a közönséget, amely csaknem 70 iparművész, népművész portékái között válogathat.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma