NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.15

Kurtág György első operájának ősbemutatóját ma, november 15-én este tartják a milánói Scalában. Kurtág György Fin de Partie című művében Samuel Beckett azonos című drámáját, A játszma végét zenésítette meg. Az operát a színdarab francia nyelvű szövegére komponálta. A kétórás zenemű a „miniatúrák mesterének” tartott Kurtág György leghosszabb alkotása.

A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. Az operát Pierre Audi állítja színpadra, a francia-libanoni rendező ezzel a művel debütál a Scalában. A milánói operaház zenekarát a német Markus Stenz, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényli. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.

 

fin-de-partie0086


A 92 éves zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban és a színmű életre szóló hatással volt rá. A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként. Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt és később a milanói Scala intendánsa lett. A hosszú ideig Franciaországban élő zeneszerző a művet Budapestre hazaköltözve fejezte be.


fin-de-partie0095

 

A La Scala honlapján Kurtágot a 20. századi zene egyik meghatározó alkotójaként méltatta, akinek „Beckett 1957-es klasszikusához illeszkedő szikár, koncentrált, szenvedélyes kompozíciója a zene világán túlnyúlva a színház és az irodalom területére is átlép”.


Nagy a várakozás a zenekritikusok körében – harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.

 

Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, „milyen Beckett Kurtág szerint”. A világhírű zeneszerző első operaművének ősbemutatójáról van szó, amelynek alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja. A Scala a Fin de partie francia címmel mutatja be az eredetileg 1957-ben Párizsban színre vitt művet. A legnagyobb példányszámú Corriere hangsúlyozta, hogy a 92 éves magyar zeneszerző a 20. század egyik jelképes darabjából írt operát. Pont abból a darabból, amely „annyira megfélemlítette, mivel (Kurtág) tudatában volt annak, milyen veszélyekkel jár Beckett abszurdjának zenei átültetése, száraz szavaival, borzalmas csendjeivel”.


fin-de-partie0088

 

A Scalában szintén most debütáló francia-libanoni rendező Pierre Audi úgy nyilatkozott, hogy több mint negyven rendezés után ezt érzi pályafutása talán legnehezebb és legmélyebb kihívásának. A milánói operaház színpadán „fekete-fehér hangulattal” viszi színre Kurtág Beckett-interpretációját. Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere Kurtág György „opus maximusának” nevezte a zeneművet, amelyet a milánói operaház 80 fős zenekara kelt életre. A hangszerek között szerepel a cimbalom és a bajan orosz harmonika is. A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna: Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor „el is árulta”, mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz.


fin-de-partie0002

 

A La Stampa napilap megjegyezte, hogy a Kurtág-opera a Scala presztízsét növeli. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.

 

Az opera 20 órakor kezdődő ősbemutatóját a Rai-Radio 3 olasz közrádió-csatorna élőben sugározza. A darab november 25-éig látható a milánói operaházban.

 

Forrás: MTI

Fotó: Walz Ruth/teatroallascala.org

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma