IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.06

90. életévét töltötte be idén április elsején Milan Kundera brünni születésű, Párizsban élő író. Milyen szerepe volt az 1968-as Prágai tavasz alakulásában, és miért nem tért vissza a rendszerváltozás után, mint sokan mások? Mennyire meghatározó az ideológiai, szociológiai szál, amely regényeit átszövi? Vörös István és Karafiáth Judit irodalomtörténészek az Országos Idegennyelvű Könyvtár április 3-i rendezvényén az íróról és műveiről meséltek.

kundera3-1
Milan Kundera
Fotó: Gallimard


Kundera mára bekerült a francia irodalmi kánonba, és cseh íróként is számon tartják. Az OIK teltházas irodalmi estjén Egy író, két fogadtatástörténet címmel a magyar olvasóközönség körében is népszerű regény- és esszéíróról tartottak előadást a cseh és a francia irodalom szakértői.


Kundera, aki emigrálása után nyelvet váltott és franciául írt, nagyon fontosnak tartotta művei pontos fordítását. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes kötetei előbb jelentek meg Magyarországon a rendszerváltozás után, mint szülőhazájában: saját maga javította és ellenőrizte a cseh szöveget, s évente csak egy könyvet engedett kiadásra. Vörös István szerint ez a túlzott fordítói számonkérés arra a francia kritikára vezethető vissza, mely barokkos stílusú szerzőként jellemezte. Valóban volt egy ilyen francia fordítás, holott Kundera stílusa inkább szikár, és az olvasmányosság érdekében egyszerű nyelven ír.


milan_kundera2
Fotó: anobiumlit.com


Már abban is szerencsés író, hogy mindjárt az első verseskötetével bekerült a cseh irodalmi életbe, szemben például Hraballal, aki több évtizedet várt első kötetének megjelenésére. Kundera kezdettől kritikusan viszonyul kora ideológiájához, bár ekkor még kommunista párttag. A Tréfa című első regénye a Prágai tavasz egyik elindítója volt. A kimondás bátorsága és önkritika együtt jellemzi a regényt, melyből film is készült – ezt később betiltották.


1975-ben a Université de Rennes meghívására vendégprofesszori meghívást kapott Bretagne-ba, ahonnan már nem tért vissza hazájába. Később Párizsban telepedett le, azóta is ott él. A francia irodalom befogadó, gondoljunk Apollinaire-re, a szintén nyelvet váltó Beckettre vagy Ionescura, az élők közül az orosz születésű Andrei Makine-ra. Kundera jó ajánlólevelet kapott azzal, hogy a Tréfa című regényéhez André Breton írt előszót, és Sartre is méltatta.


Kunderatarlo


Kundera nagy műveltségű intellektuális író, nem a történetek áradása, hanem az esszéisztikusság jellemzi, sokszor nehéz szétválasztani a regényt és esszét. Jól ismeri a világirodalmat, Tolsztoj, Flaubert, Kafka, Cervantes, Rebelais, Sterne, a közép-európai írók közül Gombrowicz és Musil hatottak rá. Zenész családból származik, így zenei műveltsége hasonlóan széleskörű.


Jól gazdálkodik a képességeivel és gyengeségeivel, ennek köszönhetően köbyveit százezres példányszámban vásárolták. Nem egyértelműen népszerű – 1967-ben a 4. csehszlovák írókongresszuson sok honfitársa ellenszenvét váltotta ki azzal a felvetésével, hogy a csehek a 17. században áttérhettek volna német nyelvhasználatra, de kapott olyan kritikát is, hogy gondolatisága csak „felvizezett Nietzsche”.


BezerediKarafiathVoros3


Franciaországban műveit a könyvesboltokban a közép-európai irodalomnál találjuk, hiszen pályáját cseh íróként kezdte, ezért úgy határozhatjuk meg Karafiáth Judit szerint, hogy Kundera francia nyelvű cseh író. Rangos francia irodalmi díjakat kapott, a Francia Akadémia irodalmi nagydíját 2001-ben, vagy a Francia Nemzeti Könyvtár díját 2012-ben. A Gallimard kiadó legrangosabb kritikai kiadásában, a Bibliothèque de la Pléiade-ban is megjelenhetett nemrég, melyben élő klasszikusok csak kivételesen kapnak helyet. Életrajzát Jean-Dominique Brierre írta meg, aki egyébként Edith Piaf, Leonard Cohen és Bob Dylan életrajzírója, azaz zenei hírességekkel foglalkozott. Talán azért, mert Kunderához közel áll a zene, Bachról, Beethovenről, Schönbergről, legtöbbet Janáčekről írt.


Kunderakozonseg


Bezerédi Zoltán színművész az est során részleteket olvasott fel az elmondottak illusztrálására. Így a Nemtudás című regényből a nosztalgiázó Odüsszeuszról, aki visszatérve Ithakába nem találja helyét – mintegy írói magyarázatként Kundera maradására Franciaországban. A Lassúság című regényből felolvasott részlet ma is elevenen hat: a nyugat-európai ember sematikus képe a kelet-európaiakról Kundera humoros ábrázolásában megnevettette a közönséget.


Az előadás után az érdeklődők megtekinthették az évforduló alkalmából a könyvtár olvasótermi folyosóján tárlókban kiállított cseh, francia és magyar kiadású Kundera-köteteket.


Csanda Mária

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma