Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.06

90. életévét töltötte be idén április elsején Milan Kundera brünni születésű, Párizsban élő író. Milyen szerepe volt az 1968-as Prágai tavasz alakulásában, és miért nem tért vissza a rendszerváltozás után, mint sokan mások? Mennyire meghatározó az ideológiai, szociológiai szál, amely regényeit átszövi? Vörös István és Karafiáth Judit irodalomtörténészek az Országos Idegennyelvű Könyvtár április 3-i rendezvényén az íróról és műveiről meséltek.

kundera3-1
Milan Kundera
Fotó: Gallimard


Kundera mára bekerült a francia irodalmi kánonba, és cseh íróként is számon tartják. Az OIK teltházas irodalmi estjén Egy író, két fogadtatástörténet címmel a magyar olvasóközönség körében is népszerű regény- és esszéíróról tartottak előadást a cseh és a francia irodalom szakértői.


Kundera, aki emigrálása után nyelvet váltott és franciául írt, nagyon fontosnak tartotta művei pontos fordítását. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes kötetei előbb jelentek meg Magyarországon a rendszerváltozás után, mint szülőhazájában: saját maga javította és ellenőrizte a cseh szöveget, s évente csak egy könyvet engedett kiadásra. Vörös István szerint ez a túlzott fordítói számonkérés arra a francia kritikára vezethető vissza, mely barokkos stílusú szerzőként jellemezte. Valóban volt egy ilyen francia fordítás, holott Kundera stílusa inkább szikár, és az olvasmányosság érdekében egyszerű nyelven ír.


milan_kundera2
Fotó: anobiumlit.com


Már abban is szerencsés író, hogy mindjárt az első verseskötetével bekerült a cseh irodalmi életbe, szemben például Hraballal, aki több évtizedet várt első kötetének megjelenésére. Kundera kezdettől kritikusan viszonyul kora ideológiájához, bár ekkor még kommunista párttag. A Tréfa című első regénye a Prágai tavasz egyik elindítója volt. A kimondás bátorsága és önkritika együtt jellemzi a regényt, melyből film is készült – ezt később betiltották.


1975-ben a Université de Rennes meghívására vendégprofesszori meghívást kapott Bretagne-ba, ahonnan már nem tért vissza hazájába. Később Párizsban telepedett le, azóta is ott él. A francia irodalom befogadó, gondoljunk Apollinaire-re, a szintén nyelvet váltó Beckettre vagy Ionescura, az élők közül az orosz születésű Andrei Makine-ra. Kundera jó ajánlólevelet kapott azzal, hogy a Tréfa című regényéhez André Breton írt előszót, és Sartre is méltatta.


Kunderatarlo


Kundera nagy műveltségű intellektuális író, nem a történetek áradása, hanem az esszéisztikusság jellemzi, sokszor nehéz szétválasztani a regényt és esszét. Jól ismeri a világirodalmat, Tolsztoj, Flaubert, Kafka, Cervantes, Rebelais, Sterne, a közép-európai írók közül Gombrowicz és Musil hatottak rá. Zenész családból származik, így zenei műveltsége hasonlóan széleskörű.


Jól gazdálkodik a képességeivel és gyengeségeivel, ennek köszönhetően köbyveit százezres példányszámban vásárolták. Nem egyértelműen népszerű – 1967-ben a 4. csehszlovák írókongresszuson sok honfitársa ellenszenvét váltotta ki azzal a felvetésével, hogy a csehek a 17. században áttérhettek volna német nyelvhasználatra, de kapott olyan kritikát is, hogy gondolatisága csak „felvizezett Nietzsche”.


BezerediKarafiathVoros3


Franciaországban műveit a könyvesboltokban a közép-európai irodalomnál találjuk, hiszen pályáját cseh íróként kezdte, ezért úgy határozhatjuk meg Karafiáth Judit szerint, hogy Kundera francia nyelvű cseh író. Rangos francia irodalmi díjakat kapott, a Francia Akadémia irodalmi nagydíját 2001-ben, vagy a Francia Nemzeti Könyvtár díját 2012-ben. A Gallimard kiadó legrangosabb kritikai kiadásában, a Bibliothèque de la Pléiade-ban is megjelenhetett nemrég, melyben élő klasszikusok csak kivételesen kapnak helyet. Életrajzát Jean-Dominique Brierre írta meg, aki egyébként Edith Piaf, Leonard Cohen és Bob Dylan életrajzírója, azaz zenei hírességekkel foglalkozott. Talán azért, mert Kunderához közel áll a zene, Bachról, Beethovenről, Schönbergről, legtöbbet Janáčekről írt.


Kunderakozonseg


Bezerédi Zoltán színművész az est során részleteket olvasott fel az elmondottak illusztrálására. Így a Nemtudás című regényből a nosztalgiázó Odüsszeuszról, aki visszatérve Ithakába nem találja helyét – mintegy írói magyarázatként Kundera maradására Franciaországban. A Lassúság című regényből felolvasott részlet ma is elevenen hat: a nyugat-európai ember sematikus képe a kelet-európaiakról Kundera humoros ábrázolásában megnevettette a közönséget.


Az előadás után az érdeklődők megtekinthették az évforduló alkalmából a könyvtár olvasótermi folyosóján tárlókban kiállított cseh, francia és magyar kiadású Kundera-köteteket.


Csanda Mária

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma