2014.05.08

Egy hamisítatlan nagyregény, Kun Árpád Boldog Észak című műve kapta 2014-ben az Aegon Művészeti Díjat. Az Aegon Művészeti Díj 2012 óta kiemelt hangsúlyt fektet az olvasás népszerűsítésére. Jelen volt több művészeti fesztiválon, és a díj saját és facebook oldalán folyamatosan informál a korábbi díjazottakról és a díjra esélyes könyvekről.

Az Aegon Magyarország a Művészeti Díj és a hozzá kapcsolódó események révén eddig is sokat tett azért, hogy közelebb hozza az olvasókat az igényes kortárs irodalomhoz, és segítsen felszámolni azt az elképzelést, hogy a „minőségi” irodalom csak kevesek ügye, nehezen olvasható és még nehezebben érthető. „Feltett szándékunk, hogy biztosítsunk egy olyan szakmai irodalmi díjat, amely kizárólag a teljesítményt értékeli. Az a célunk, hogy a díjat megkapni és a legjobb tíz közé kerülni egyaránt dicsőség legyen!” – mondta Zatykó Péter, a díjat alapító társaság elnök-vezérigazgatója.


A 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet.


aegon


A 2013-ban a Magvető Kiadónál megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja – család-, utaztató-, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságról ír, a boldogságot választja témájának. Ahogy egy interjúban az író fogalmazott: „Minden nyomorúságunk ellenére egyelőre élünk, és ez csodálatos.”


A regény szerzője, Kun Árpád 2006 óta családjával Norvégiában él, egy fjordparti településen, és a helyi idősek otthonában dolgozik segítő foglalkozásúként – nem beszél kilenc nyelven és nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: „a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel.”

„Kun Árpád regénye szintén egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjá születhetik.” – Szörényi László, zsűrielnök laudációjából.


Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek - nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldönthette, ki nyerte 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.

A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás, személyes találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket.

Kulcsszavak:

absztal_asztrakt_Nagy

2018.09.22

Budapesti városnézéssel egybekötött kiállítás nyílik a 25. életévüket betöltő művészek alkotásaiból szeptember 24-én. A kiállító művészek között van Gerber Márton László grafikus is, aki a tárlatról szólva elmondta: „örülök, hogy a tárlat megvalósulásának köszönhetően lehetőség nyílik korosztályombéli pályatársak megismerésére”.

Mucsarnok2

2018.09.22

Gaál József Vezeklések kora című kiállítása és a Morph szobrászcsoport – Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás – közös tárlata látható szeptember 21-étől a Műcsarnokban. A három alkotó nem kapott külön szekciókat, munkáikat mindhárom teremben együtt mutatják be. Közös vonás ugyanis, hogy szobrászként is szorosan kapcsolódnak a festészethez.

SaturdayNight

2018.09.21

Volt egy irányzat a filmtörténetben, melynek nevét úgy fordítjuk: szabad mozi. Ezen irányzat képviselői filmjeikben a társadalom ellentmondásait ábrázolták, kritikusan, keményen. A szabad mozi, vagyis a free cinema alkotói nem finomkodtak: megmutatták a társadalom peremén élők sorsát, akárcsak a dühös fiatalokat. Filmek térből és időből cikksorozatunk legújabb részében a free cinemával foglalkozunk!

Újra Magyarországon forgat Fjodor Bondarcsuk orosz filmrendező, aki ezúttal stúdiófelvételeket készít Budapesten. A producer-rendező édesapjához, az Oscar-díjas Szergej Bondarcsukhoz hasonlóan számos történelmi filmet forgatott már, emellett a fellendülő orosz filmipar több kasszasikert hozó alkotása is az ő nevéhez fűződik. Új filmjéről azonban még nem árult el részleteket.

Elhallgatott zenekarok címmel kiadvány jelent meg a ’60-as, ’70-es évek magyar beat- és rock együtteseiről. A kiadvány a zenei anyag mellett tartalmazza az Elhallgatott zenekarok című dokumentumfilmet is, valamint két 73 perces CD-t is, amelyeken a Syrius, a Taurus, a Kex, az Atlas és a Liversing számait hallhatja a közönség.

P. Szabó Ernő újságírót, művészettörténészt szeptember 26-án délután búcsúztatják Budapesten – közölte az Új Művészet folyóirat szerkesztősége. A közlés szerint P. Szabó Ernő búcsúztatását szeptember 26-án 16 órakor tartják a Batthyány téri Szent Anna-templomban szentmise keretében. P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője hatvanhat éves korában hunyt el szeptember 9-én.

A legjobb filmnek járó Arany Kagyló-díjért 18 alkotás versenyez a szeptember 21-én kezdődött 66. San Sebastián-i filmfesztivál hivatalos programjában. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke idén Alexander Payne többszörös Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező és producer. Az észak-spanyolországi tengerparti városban rendezett seregszemlén olyan világsztárok vonulnak fel a vörös szőnyegen a következő napokban, mint Bradley Cooper, Ryan Gosling, Robert Pattinson, valamint Judi Dench és Danny DeVito, akik életműdíjban részesülnek.

Hétéves londoni iskolások osztályfotóiból rendez kiállítást az Oscar-díjas Steve McQueen jövő ősszel a Tate Britain múzeumban. A különleges projekttel a 12 év rabszolgaság 48 éves rendezője, aki maga is Londonban nőtt fel, a brit főváros sokszínűségét akarja ábrázolni. McQueen a BBC Newsnak kifejtette, hogy azért választotta a klasszikus iskolai osztályfényképet kifejezési eszközéül, mert az iskolai fotó „nagyon formális”: a gyerekek állnak vagy keresztbetett lábbal ülnek, és mellettük van a tanáruk. „Szerettem ezt a típusú fotót, amely az osztályra, az iskolára és a társadalomra is reflektál. Üzenet, amely annyira helyi, de amikor összekerül a többi fotóval, globálissá válhat” – fűzte hozzá. A Tate Britain Duveen Galériája 2019 novembere és 2020 májusa között mutatja be a kiállítást.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma