15_eves

2019.01.20

A Balázs Béla-díjas filmrendező a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott ünnepségen vette át kapta a Kölcsey-emlékplakettet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

Zsigmond__Dezso
Zsigmond Dezső
Fotó: MMA


A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár irodalomtörténész vett át Bölcskei Gusztávtól, a társaság tavaly megválasztott új elnökétől.


A 26. alkalommal hagyományosan a helyi református templomban tartott ünnepségen a filmrendezőt méltatva Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy a Szatmárt választott szülőhazájaként szerető Zsigmond Dezső pályafutását végigkíséri az egyszerű emberek iránti figyelem, a tények többoldalú, objektív bemutatása és a „hallgattassék meg a másik fél" elve. Szituációs filmjeiben, játék- és dokumentumfilmjeiben az izgatja a rendezőt, mi van a dolgok mélyén – tette hozzá Bölcskei Gusztáv. Szavai szerint egy olyan örökségnek a ma élő képviselője, akire nagy szükség van, mert képes arra, hogy a jól ismert dolgokat új, teljesen ismeretlen szemszögből mutassa be, amire mindenki felkapja a fejét.


Szatmarcseke_emlekplakett
Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendező átveszi a Kölcsey-emlékplakettet Bölcskei Gusztávtól, a Kölcsey Társaság elnökétől
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


A Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a málenkij robotról készített, A Sátán fattya című filmje nem egy „egykor volt tragédia, hanem ez megint rólunk szól, akik hajlamosak vagyunk egy megalázott, meggyalázott emberbe még mi magunk is belerúgni, ahelyett, hogy befogadnánk".

Zsigmond Dezső beszédében életének legszebb és legfelemelőbb díjának nevezte a Kölcsey Társaság elismerését. „Több mint három és fél Szatmárban eltöltött évtized után már nem idegennek, hanem kicsit idevalónak érezhetem magam, lelki honfoglalóként mindig itt vagyok akkor is, ha fizikailag távol vagyok ettől a vidéktől" – hangoztatta a filmes szakember. Felidézte, alkotótársával, Erdélyi Jánossal a hetvenes években itt barangolva az „egyszerű, tiszta, többnyire szegény" emberek otthonukba fogadták, velük beszélgetve évszázadokat repülhetett vissza az időben.


Szatmarcseke_emlekplakett2
Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke igét hirdet
a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi ökumenikus istentiszteleten
a szatmárcsekei református templomban
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


„A táj mindig is a földi paradicsomot jelentette, folyóival, mezővel, erdőivel, a határon túli és mégis közeli erdőivel” – mondta a filmrendező. Hozzátette, Szatmárban születtek meg a témájukban nem ide kötődő filmek forgatókönyvei is, innen szervezték forgatásaikat Erdélybe és a Gyimesekbe, hogy ott találjanak újabb és újabb dokumentumtémákat.

Zsigmond Dezső 1956-ban született Gyöngyösön. Számtalan dokumentumfilmet és játékfilmet készített, játékfilmjeiért a Magyar Filmszemlék rendezői és forgatókönyvírói elismerései mellett jelentős díjakat kapott több nemzetközi filmfesztiválon is. Dokumentumfilmjeinek nemzetközi elismerései közül kiemelkedik a Közép-Európa legjobb dokumentumfilmje díj, amelyet a 2005-ben készített Csigavár című alkotásért vehetett át.


2005-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat, egy évvel később Balázs Béla-díjjal ismerték el. Legújabb játékfilmjét, a Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült A Sátán fattyát 2017-ben mutatták be Magyarországon.


Szatmarcseke
A Kölcsey Ferenc síremlékénél rendezett koszorúzás a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a szatmárcsekei református temetőben
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


A Kölcsey Társaságért-emlékéremmel jutalmazott Gróh Gáspár 1953-ban született Budapesten. Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, szerkesztő, a Magyar Szemle című folyóirat főszerkesztője, 1998-2002 között kormány-főtanácsadó, 2006-tól 2011-ig Mádl Ferenc volt köztársasági elnök irodavezetője volt, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetői, valamint társadalmi kapcsolatok igazgatóságának vezetői tisztségeit is betöltötte.


Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik életművükkel a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához járultak hozzá. Az emlékérmet a társaság munkáját segítőknek ítéli oda a kuratórium. Tavaly Szörényi Levente zeneszerző vehette át az elismerést, de díjazottak között volt például Kő Pál szobrászművész, Szabó István filmrendező, Kányádi Sándor költő és Jókai Anna író-költő is.


A szatmárcsekei templomban tartott rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke hirdetett igét.


A templomi ünnepség után a résztvevők a református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.


Forrás: MTI

KAD_Kultura_596x90_002

buso_alarc

2019.08.21

Mintegy 65 ezer érdeklődő kereste fel a 33. Mesterségek Ünnepét, amelyen ezer kézműves mester, négyszáz fellépő, több, mint száz látványműhely, népi játszóházak, táncház és folkkocsma várta a látogatókat augusztus 17. és 20. között a Budai Várban.

baanlaszlo

2019.08.21

A Szépművészeti Múzeum főigazgatói álláshelyére kiírt pályázat eredményes lezárultát követően Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere újabb öt évre, 2024. november 30-áig, Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum jelenlegi főigazgatóját bízta meg az intézmény vezetésével. Baán László 2004 óta vezeti a Szépművészeti Múzeumot, ezen időszakban az intézmény a leglátogatottabb magyar múzeummá vált.

Rethelyi_Miklos_R

2019.08.20

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

leszfeszt

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma