IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.20

A Balázs Béla-díjas filmrendező a magyar kultúra napja alkalmából vasárnap tartott ünnepségen vette át kapta a Kölcsey-emlékplakettet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

Zsigmond__Dezso
Zsigmond Dezső
Fotó: MMA


A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított irodalmi elismerés mellett kiosztották a Kölcsey-emlékérmét is, amelyet Gróh Gáspár irodalomtörténész vett át Bölcskei Gusztávtól, a társaság tavaly megválasztott új elnökétől.


A 26. alkalommal hagyományosan a helyi református templomban tartott ünnepségen a filmrendezőt méltatva Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy a Szatmárt választott szülőhazájaként szerető Zsigmond Dezső pályafutását végigkíséri az egyszerű emberek iránti figyelem, a tények többoldalú, objektív bemutatása és a „hallgattassék meg a másik fél" elve. Szituációs filmjeiben, játék- és dokumentumfilmjeiben az izgatja a rendezőt, mi van a dolgok mélyén – tette hozzá Bölcskei Gusztáv. Szavai szerint egy olyan örökségnek a ma élő képviselője, akire nagy szükség van, mert képes arra, hogy a jól ismert dolgokat új, teljesen ismeretlen szemszögből mutassa be, amire mindenki felkapja a fejét.


Szatmarcseke_emlekplakett
Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendező átveszi a Kölcsey-emlékplakettet Bölcskei Gusztávtól, a Kölcsey Társaság elnökétől
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


A Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a málenkij robotról készített, A Sátán fattya című filmje nem egy „egykor volt tragédia, hanem ez megint rólunk szól, akik hajlamosak vagyunk egy megalázott, meggyalázott emberbe még mi magunk is belerúgni, ahelyett, hogy befogadnánk".

Zsigmond Dezső beszédében életének legszebb és legfelemelőbb díjának nevezte a Kölcsey Társaság elismerését. „Több mint három és fél Szatmárban eltöltött évtized után már nem idegennek, hanem kicsit idevalónak érezhetem magam, lelki honfoglalóként mindig itt vagyok akkor is, ha fizikailag távol vagyok ettől a vidéktől" – hangoztatta a filmes szakember. Felidézte, alkotótársával, Erdélyi Jánossal a hetvenes években itt barangolva az „egyszerű, tiszta, többnyire szegény" emberek otthonukba fogadták, velük beszélgetve évszázadokat repülhetett vissza az időben.


Szatmarcseke_emlekplakett2
Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke igét hirdet
a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi ökumenikus istentiszteleten
a szatmárcsekei református templomban
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


„A táj mindig is a földi paradicsomot jelentette, folyóival, mezővel, erdőivel, a határon túli és mégis közeli erdőivel” – mondta a filmrendező. Hozzátette, Szatmárban születtek meg a témájukban nem ide kötődő filmek forgatókönyvei is, innen szervezték forgatásaikat Erdélybe és a Gyimesekbe, hogy ott találjanak újabb és újabb dokumentumtémákat.

Zsigmond Dezső 1956-ban született Gyöngyösön. Számtalan dokumentumfilmet és játékfilmet készített, játékfilmjeiért a Magyar Filmszemlék rendezői és forgatókönyvírói elismerései mellett jelentős díjakat kapott több nemzetközi filmfesztiválon is. Dokumentumfilmjeinek nemzetközi elismerései közül kiemelkedik a Közép-Európa legjobb dokumentumfilmje díj, amelyet a 2005-ben készített Csigavár című alkotásért vehetett át.


2005-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat, egy évvel később Balázs Béla-díjjal ismerték el. Legújabb játékfilmjét, a Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült A Sátán fattyát 2017-ben mutatták be Magyarországon.


Szatmarcseke
A Kölcsey Ferenc síremlékénél rendezett koszorúzás a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a szatmárcsekei református temetőben
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt


A Kölcsey Társaságért-emlékéremmel jutalmazott Gróh Gáspár 1953-ban született Budapesten. Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, szerkesztő, a Magyar Szemle című folyóirat főszerkesztője, 1998-2002 között kormány-főtanácsadó, 2006-tól 2011-ig Mádl Ferenc volt köztársasági elnök irodavezetője volt, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetői, valamint társadalmi kapcsolatok igazgatóságának vezetői tisztségeit is betöltötte.


Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik életművükkel a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához járultak hozzá. Az emlékérmet a társaság munkáját segítőknek ítéli oda a kuratórium. Tavaly Szörényi Levente zeneszerző vehette át az elismerést, de díjazottak között volt például Kő Pál szobrászművész, Szabó István filmrendező, Kányádi Sándor költő és Jókai Anna író-költő is.


A szatmárcsekei templomban tartott rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke hirdetett igét.


A templomi ünnepség után a résztvevők a református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.


Forrás: MTI

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma