NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.05

Emlékiratok, énregények, memoárok zárják a Nemzeti Könyvtár sorozatát, amelynek utolsó köteteit március 1-jén mutatták be az Országházban. „Tíz memoár jelent meg egyszerre, ezzel fejezzük be a sorozatot” – emelte ki Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a könyvek bemutatóján.

Download_1
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Bencsik Gábor újságíró és Pozsgai Zsolt drámaíró


Ez az összeállítás nagyon „sok műfajú”, szerepel benne napló, valódi memoár, levélfolyam, de igazi szépirodalmi alkotás is – tette hozzá. „Mire befejeztük a Nemzeti Könyvtárat, megszerettük a tényirodalmat, mert annak különleges értéke van, és különleges tudástárral látja el az embereket” – hangoztatta. „Árva Bethlen Kata nem az a személyiség, akit megszeretnek, de az a személyiség, akit nem lehet elfelejteni” – mondta el a szerző Önéletírás és levelek című kötetéről Bencsik Gábor szerkesztő, akinek fontos volt, hogy ne csak férfik szerepeljenek a sorozatban, hanem „asszonyírók” is. Így Jókai Anna, Szabó Magda és Tormay Cécile mellett Árva Bethlen Kata is bekerült a Nemzeti Könyvtárba. Kiemelte: „nem könnyű olvasmány, de aki túljut a barokk körmondatokon”, utána találkozni fog egy rendkívül izgalmas személyiséggel és korral. Gróf Széchenyi István Naplóját Pozsgai Zsolt szerkesztette. A drámaíró elmondta: az eredeti kötet az a mű, amely sok embernek megvan, de csak kevesen olvasták a nehéz szöveg, az ismeretlen adalékok, nevek és jegyezetek miatt. Pozsgai Zsolt ezért az eredeti szövegből kivette a már nehezen kontextusba helyezhető részeket és kevésbé érdekes történeteket, így gyakorlatilag „egy hosszú monodrámát” írva. Rákosi Jenő egy dinasztiaalapító, egy fantasztikus teremtő volt, rokonokkal, feleségekkel, akinek lapok, színházak, színiiskola, irodalom és irodalomszervezés kapcsolódik a nevéhez – emelte ki Kerényi Imre. A szerző Emlékezések című könyvét Kerényi Miklós Gábor ajánlotta a sorozatba. Kuncz Aladár Fekete kolostor című munkája egy igazi emlékirat, egy énregény, amelyben a szerző a francia hadifogságban szerzett emlékeiről számol be a tényirodalom és a szépirodalom eszközeivel – mondta Kerényi Imre.


Download


Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című munkájában szülei „regényes szerelmének” levelezéséből kibontakozó családtörténetét írta meg. A memoár az 1944 körüli magyarországi eseményeket teljesen sajátos szemszögből ábrázolja. A szerző a Nemzeti Könyvtárban megjelent kiadáshoz írt egy külön előszót is, amely kontextusába helyezi a kötet speciális kiadását. Szigethy Gábor 1955–1956–1957 – Napló, múltidőben című kötete lett az 1956-os tárgyú könyve a sorozatnak. „Gondoltam írok egy olyan naplót, amelyet ma írok, de akkori aggyal és a mai fejemmel” – fogalmazott a szerző. Megtalálható az utolsó könyvek között Habsburg Ottó Így láttam című munkája is, amelyet Gerő András történész ajánlott a Nemzeti Könyvtár számára, Szabó Dezső A bölcsőtől Budapestig című kötete Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész ajánlásával és Patay Pál Az életet már megjártam című könyve, amelyben a 103 éves szerző saját életének háborús élményeit, a hadifogság időszakát és az utána következő negyven év tapasztalatát foglalta össze. Görgey Gábor Utolsó jelentés Atlantiszról című kétkötetes műve egy „tágas családi emlékezet, amely egy tömény szépirodalmi műben jelenik meg” – mondta Kerényi Imre. Az alkotás majdnem egy teljes évszázad történetét öleli fel fiktív formában. A miniszterelnöki megbízott elmondta: Kánon címmel szeptemberben megjelenik még egy ráadás kötet. A sorozat 101. darabja bemutatja azt a csaknem 100 írót, akit a Nemzeti Könyvtár sorozat felvonultat és azt a húszat is, akik szerzői jogi problémák miatt nem kerülhettek bele a válogatásba, de „ettől még a nemzeti kánon tagjai”. Közöttük van mások mellett Molnár Ferenc, Teller Ede, Csurka István és Kertész Imre is.


Forrás: MTT

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

AA

2018.12.16

AA meeting címmel indított beszélgetéssorozatot a kortárs szcénában dolgozók csoportja, az Art Addicts. Céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz a kortárs művészettel foglalkozókat: galeristákat, kurátorokat, marketingeseket, művészeket és minden érdeklődőt, egymást segítő művészközösséget hozva létre.

Latorcai_Csaba_konyvszeker_R

2018.12.15

A magyar irodalmi nyelvünk gyakorlása, olvasási kultúránk ápolása mára sajnos háttérbe szorult. Ezt a káros tendenciát felismerve és látva a következményeket, néhány lelkes magánszemély úgy határozott, hogy tesz valamit a probléma enyhítése érdekében: négy évvel ezelőtt meghirdették és elindították jótékonysági olvasási programjukat méltatta beszédében a Könyvszolgálat Kulturális Egyesület kezdeményezését dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Pécsett abból az alkalomból, hogy a kultúra városába is megérkezett az egyesület könyves szekere.

EKF1

2018.12.14

Veszprém pályázatát támogatja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a projekt független nemzetközi szakértői testülete, amelynek döntését pénteken jelentették be Budapesten.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma