IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.11

Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója vehette át Ferencváros József Attila-díját a Gát utcai József Attila Emlékhelyen csütörtökön, a magyar költészet napján Bácskai Jánostól, a IX. kerület polgármesterétől.

Vidnyanszky_Attila
Vidnyánszky Attila rendező
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

„Napjainkban egyre fontosabb feladatunk a költészet védelme és propagálása annak érdekében, hogy ismét a megérdemelt szerepében, fontosságában ragyogjon gondolatainkon, bajainkon át, és visszakapja társadalmi méretekben is az őt megillető helyet" – mondta az ünnepségen Krucsainé Herter Anikó, az Emmi kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Mint hangsúlyozta, a költészet mindig, minden formájában üzen, elsősorban a léleknek, akkor is, ha látszólag az elmét szólítja meg. Hozzátette: a vers visszavezet bennünket, olvasóit, hallgatóit a kezdetekhez, és számos kor számtalan költőjén át napjaink dalaihoz, verseihez jut el.


Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója arról beszélt, hogy a költők egy-egy verssel felforgatják életünket, átrendezik a valóságot, ami jó, mert ezáltal élhetővé, otthonossá teszik számunkra a világot. Kitért arra, hogy a költészet napján a PIM-ben Versmaratont tartanak, egész nap költők olvasnak fel verseket.
 

erencváros József Attila-díjának idei kitüntetettje, Vidnyánszky Attila elmondta: az elismerés megtisztelő számára és komoly visszajelzés, amely kötelezi. "Katasztrófa lenne, ha kikopna az életünkből a vers, mindaz a programmennyiség, amit mi a Nemzeti Színházban egy év alatt felvállalunk a magyar vers védelme, támogatása, ápolása érdekében" – tette hozzá.
 

A rendezvényen Bácskai János bejelentette: Visz a vonat címmel országos program indul, amely József Attila életének öt fontos helyszínére, a Ferencvárosba, Öcsödre, Szabadszállásra, Makóra és Balatonszárszóra viszi el az érdeklődőket, az öt József Attila Emlékhely együttműködésében. A program oktatási, kulturális, nevelési és turisztikai célokat is szolgál, illetve a József Attila-kultusz továbbépítését. A költő napjainkban is rendkívül népszerű, folyamatosan jelennek meg újra kötetei, zenésítik meg verseit – fogalmazott a polgármester.

A költő tizennégy évet töltött el gyerekkorában Ferencvárosban, közben Öcsödön (a mai Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben) két évet volt állami gondozott, itt tanult meg írni és olvasni. A Bács-Kiskun megyei Szabadszálláson több nyarat töltött nagyapjánál, a Csongrád megyei Makón járt gimnáziumba, a Somogy megyei nagyközségben, Balatonszárszón (ahol utolsó szép nyarát töltötte) pedig életét zárta le 1937-ben – itt 1972 óta működik József Attila emlékház.


A Gát utcai ünnepségen koszorút helyezett el József Attila emléktáblájánál mások mellett Bácskai János, Krucsainé Herter Anikó, Demeter Szilárd, Dóra Gábor, József Attila rokona, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a József Attila Társaság és a Magyar Írószövetség képviselője.


József Attila 1905. április 11-én született a ferencvárosi Gát utcában, születésnapját 55 éve ünneplik Magyarországon a magyar költészet napjaként. Ferencváros Önkormányzata 2012 óta adja át József Attila-díját ezen a napon egy, a kultúra terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személynek.

 

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma