fejlec_okt.18

2018.02.09

A visegrádi négyek országainak kortárs képzőművészeti alkotásaiból nyit kiállítást V4 Látkép/A View from V4 címmel a MANK Nonprofit Kft. február 20-án Brüsszelben az ottani EU Állandó Képviselettel együttműködésben a 2017/2018. évi V4 Magyar Elnökség keretében. Az egyedülálló tárlaton a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel műalkotások együtt mutatják be a közös visegrádi szellemiséget. A kiállítás március 19-ig tekinthető meg.

Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb próbálkozások történtek ugyan a négy ország kortárs képzőművészeti alkotásainak együttes bemutatására, ám arra, amire most vállalkozik a MANK Nonprofit Kft. a KOGART-tal közösen, még nem volt példa. A tárlaton a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák képzőművészetben a közös vagy a hasonló képzőművészeti tapasztalat és a nem ritkán csupán látensen létező közös visegrádi szellemiség mutatkozik meg.


DSC08331
Fotó: Papp Eszter


„A Visegrádi Együttműködés nem csupán olyan regionális külpolitikai közös út, amelynek hátterében egymással egybevágó geopolitikai érdekek állnak, hanem maga a kelet-közép európai múlt átfogó értelmezése és ezáltal egyben stratégiai célokkal rendelkező jövőépítés is. Már az 1990-as évek elejének sorsfordító pillanataiban is jól látszott, hogy a cseh, magyar, lengyel és szlovák együttműködés a kölcsönös érdekképviselet mellett kelet-közép-európai értékőrzés is. Mindazé, amit még meg lehetett menteni a 20. századi diktatúrák rendőrcsizmáitól és az azok keltette félelmektől. Ezt azonban a várva várt nagy kitárulkozásunk után és térségünk ma már történelminek nevezhető, sikeres átalakulása közepette egyes globális trendek – éppúgy, mint másutt Európában – veszélyeztetni kezdték” – vallja dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója.


„Az elmúlt fél évszázad – állapítja meg Fertőszögi Péter, a kiállítás főkurátora – még a korábbinál is nagyobb feladat elé állította a visegrádi országok művészeit, akiknek az 1950-es évektől a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan tudják megőrizni a kommunista hatalom hivatalos művészeti ideológiájával szemben saját egyéni és művészi szabadságukat. Gyakoriak a különféle politikai eseményekre reflektáló, a rendszert burkoltan vagy nyíltan kritizáló alkotások, amelyek mára kordokumentumokká váltak. A századforduló új kihívásaival összhangban, mint a digitalizáció, a globalizáció vagy az egyén egzisztenciakeresése, a rendszerváltozást követően egyre inkább áttevődik a hangsúly az olyan kérdések boncolgatására: mi az ember szerepe és hol van a helye a modern világban, a fogyasztói társadalom igényei mennyire alakítják át a hagyományos értékrendet, vagy hol vannak a határok az egyén és a közösség érdekei között? Ezek megválaszolására a kortárs képzőművészet bátran fordul új anyagok és korábban nem ismert technikák felé, miközben a hagyományos matériákat is gyakran keverve, egy-egy alkotáson belül egyidejűleg alkalmazva használja a mű mondanivalójának árnyaltabb kifejezése érdekében.”


article
Fotó: szakmai.itthon.hu


A kiállítás főkurátora Fertőszögi Péter. A magyar anyag gondozója Kosinsky Richárd, a szlováké Róber Makar, a csehé Jiřί Machalický, a lengyelé pedig Malgozta Bogdańska. A kiállítás művészettörténeti szakértője Szepes Hédi.

A tárlat helyszíne: Art Thema Gallery.

A kiállítás a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a brüsszeli EU Állandó Képviselet, a KOGART és a MANK Nonprofit Kft. szoros együttműködésében jött létre.


A kiállító magyar művészek: Németh Marcell, Szabó Ábel, Adorján Attila, Kiss Endre, Kondor Attila, Csiszér Zsuzsi, Fehér László, Verebics Ágnes, A. Nagy Gábor, Konok Tamás, Hencze Tamás, Nádler István, Kelemen Zénó, Haraszty István, Bohus Zoltán, Gáspár György.


A kiállító szlovák művészek: Radislav Podoba, Pavol Král’, Kateřina M. Václavková, Rudolf Sikor, Stano Stankóci, Žofia Dubová, Filip Sabol, Stano Bubán, Igor Minárik, Roller Peter, Štefan Osley, Robo Szittay, Katarina Kissoczy, Milan Lukáč.


A kiállító cseh művészek: Adéla Matasová, Maud Kotasová, Jiří Ćernický, Václav Krůček, Margarita Titlová Ylovsky, Magdalena Jetelová, Zsuzsa Lőrincz, Jiří Stanék, Josef Záček, Vladimír Kokolia, Milena Dopitová, Petr Pisařík.


A kiállító lengyel művészek: Erna Rosenstein, Jerzy Nowosielski, Jerzy Ryszard /Jurry / Zieliński, Henryk Stażewski, Ryszard Winiarski, Stefan Gierowski, Włodzimierz Pawlak, Marek Sobczyk, Marcin Maciejowska, Agata Bogacka, Przemyslaw Matecki, Jerzy Jarnuszkiewicz, Grzegorz Klaman, Krysztof M. Bednarski, Monika Zawadski, Halina Chrostowska, Edward Dwurnik, Zbigniew Libera, Goshka Macuga.

lelet1

2018.10.12

Korai Árpád-kori épületeket, 14. század elején épült templom maradványait, valamint egy 13. század elejéről származó bronzkorpuszt is találtak a székesfehérvári Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltáráson. A régészeti eredmények jelentős mértékben növelik az ismereteket, gazdagítják a város és a megszentelt hely történetét.

20181011_1719021

2018.10.12

Javában zajlik a 70. Frankfurti Könyvvásár, amelyen Magyarország, illetve a hazai fiatal költők és írók is tiszteletüket teszik. A magyar pavilon megnyitóján Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is részt vett, aki elmondta: örömmel látja, hogy a magyar irodalom képviselői rengeteg energiát és kreativitást invesztálnak abba, hogy csodálatos irodalmunk és szépíróink tehetségükhöz méltó módon kerülhessenek be a világirodalom vérkeringésébe.

2017-2-termelo-haz-002

2018.10.10

Budapest lesz az idei Csabai Kolbászfesztivál hazai díszvendége, Thaiföld pedig nemzetközi meghívottként mutatja be tradicionális konyháját október 19. és 22. között Békéscsabán, a Városi Sportcsarnokban. A közönséget számos versennyel is várják, amelyek segítségével a csabai identitáshoz is közelebb kerülhetnek a résztvevők.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma