2018.02.09

A visegrádi négyek országainak kortárs képzőművészeti alkotásaiból nyit kiállítást V4 Látkép/A View from V4 címmel a MANK Nonprofit Kft. február 20-án Brüsszelben az ottani EU Állandó Képviselettel együttműködésben a 2017/2018. évi V4 Magyar Elnökség keretében. Az egyedülálló tárlaton a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel műalkotások együtt mutatják be a közös visegrádi szellemiséget. A kiállítás március 19-ig tekinthető meg.

Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb próbálkozások történtek ugyan a négy ország kortárs képzőművészeti alkotásainak együttes bemutatására, ám arra, amire most vállalkozik a MANK Nonprofit Kft. a KOGART-tal közösen, még nem volt példa. A tárlaton a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák képzőművészetben a közös vagy a hasonló képzőművészeti tapasztalat és a nem ritkán csupán látensen létező közös visegrádi szellemiség mutatkozik meg.


DSC08331
Fotó: Papp Eszter


„A Visegrádi Együttműködés nem csupán olyan regionális külpolitikai közös út, amelynek hátterében egymással egybevágó geopolitikai érdekek állnak, hanem maga a kelet-közép európai múlt átfogó értelmezése és ezáltal egyben stratégiai célokkal rendelkező jövőépítés is. Már az 1990-as évek elejének sorsfordító pillanataiban is jól látszott, hogy a cseh, magyar, lengyel és szlovák együttműködés a kölcsönös érdekképviselet mellett kelet-közép-európai értékőrzés is. Mindazé, amit még meg lehetett menteni a 20. századi diktatúrák rendőrcsizmáitól és az azok keltette félelmektől. Ezt azonban a várva várt nagy kitárulkozásunk után és térségünk ma már történelminek nevezhető, sikeres átalakulása közepette egyes globális trendek – éppúgy, mint másutt Európában – veszélyeztetni kezdték” – vallja dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója.


„Az elmúlt fél évszázad – állapítja meg Fertőszögi Péter, a kiállítás főkurátora – még a korábbinál is nagyobb feladat elé állította a visegrádi országok művészeit, akiknek az 1950-es évektől a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan tudják megőrizni a kommunista hatalom hivatalos művészeti ideológiájával szemben saját egyéni és művészi szabadságukat. Gyakoriak a különféle politikai eseményekre reflektáló, a rendszert burkoltan vagy nyíltan kritizáló alkotások, amelyek mára kordokumentumokká váltak. A századforduló új kihívásaival összhangban, mint a digitalizáció, a globalizáció vagy az egyén egzisztenciakeresése, a rendszerváltozást követően egyre inkább áttevődik a hangsúly az olyan kérdések boncolgatására: mi az ember szerepe és hol van a helye a modern világban, a fogyasztói társadalom igényei mennyire alakítják át a hagyományos értékrendet, vagy hol vannak a határok az egyén és a közösség érdekei között? Ezek megválaszolására a kortárs képzőművészet bátran fordul új anyagok és korábban nem ismert technikák felé, miközben a hagyományos matériákat is gyakran keverve, egy-egy alkotáson belül egyidejűleg alkalmazva használja a mű mondanivalójának árnyaltabb kifejezése érdekében.”


article
Fotó: szakmai.itthon.hu


A kiállítás főkurátora Fertőszögi Péter. A magyar anyag gondozója Kosinsky Richárd, a szlováké Róber Makar, a csehé Jiřί Machalický, a lengyelé pedig Malgozta Bogdańska. A kiállítás művészettörténeti szakértője Szepes Hédi.

A tárlat helyszíne: Art Thema Gallery.

A kiállítás a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a brüsszeli EU Állandó Képviselet, a KOGART és a MANK Nonprofit Kft. szoros együttműködésében jött létre.


A kiállító magyar művészek: Németh Marcell, Szabó Ábel, Adorján Attila, Kiss Endre, Kondor Attila, Csiszér Zsuzsi, Fehér László, Verebics Ágnes, A. Nagy Gábor, Konok Tamás, Hencze Tamás, Nádler István, Kelemen Zénó, Haraszty István, Bohus Zoltán, Gáspár György.


A kiállító szlovák művészek: Radislav Podoba, Pavol Král’, Kateřina M. Václavková, Rudolf Sikor, Stano Stankóci, Žofia Dubová, Filip Sabol, Stano Bubán, Igor Minárik, Roller Peter, Štefan Osley, Robo Szittay, Katarina Kissoczy, Milan Lukáč.


A kiállító cseh művészek: Adéla Matasová, Maud Kotasová, Jiří Ćernický, Václav Krůček, Margarita Titlová Ylovsky, Magdalena Jetelová, Zsuzsa Lőrincz, Jiří Stanék, Josef Záček, Vladimír Kokolia, Milena Dopitová, Petr Pisařík.


A kiállító lengyel művészek: Erna Rosenstein, Jerzy Nowosielski, Jerzy Ryszard /Jurry / Zieliński, Henryk Stażewski, Ryszard Winiarski, Stefan Gierowski, Włodzimierz Pawlak, Marek Sobczyk, Marcin Maciejowska, Agata Bogacka, Przemyslaw Matecki, Jerzy Jarnuszkiewicz, Grzegorz Klaman, Krysztof M. Bednarski, Monika Zawadski, Halina Chrostowska, Edward Dwurnik, Zbigniew Libera, Goshka Macuga.

2019.01.18

A kulturális holding az előző évihez képest mintegy 45 ezer fővel növelte látogatóinak számát. A céghez tartozó intézményekben és rendezvényeken 628 ezer 339 ember fordult meg tavaly, ami a legnagyobb látogatószámot jelenti a cég létezése óta. Vincze Balázs, a cég ügyvezetője ennek okai között említette, hogy ingyenes vonatjeggyel látogathatják meg a diákok a negyedet, bővültek a családoknak nyújtott szolgáltatások, és nagy sikert arattak a garantált tárlatvezetések, amelyeken a résztvevők létszáma 47 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

regeszeti_feltaras

2019.01.17

A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki.

szm

2019.01.17

A tervek szerint az év végére elkészülő beruházást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyert nettó 950 millió forintból valósítják meg – közölte a Tisza-parti város polgármestere csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma