2018.04.19

„Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve” – mondja Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről. A főigazgató a Liget Budapest Projekt blogoldalán mesélt.

vitzy-dvida037
Vitézy Dávid


A Közlekedési Múzeum még a Liget Projekt része?

Nem. De ha azt kérdezi, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum része-e még a Liget Projektnek, akkor azt válaszolom, igen. Hiszen hozzánk tartozik a korábbi Országos Műszaki Múzeum is, amelynek a gyűjteményére szeretnénk majd építeni a Városligetben megépülő Magyar Innováció Házában. Ez pedig a közlekedési múzeum eddigi helyén, a világháború előtti külsejét visszanyerő, Pfaff Ferenc-tervezte épületben jön majd létre, a Városligetben. De kifejezetten a közlekedéstörténeti gyűjtemény, amit „közlekedési múzeumnak” szokás nevezni, az nem marad a ligetben. Ugyebár tavaly megszületett a döntés, hogy új helyszínen, a Könyves Kálmán körút közvetlen közelében, a MÁV Északi Járműjavító területén létesüljön az új múzeum. Nehéz döntés volt, hiszen százhúsz évig a Ligetben működött az intézmény. A Liget Projekt tette lehetővé, hogy egyáltalán elinduljon a gondolkodás a megújításáról. Én is ennek nyomán kerültem a múzeum élére, hiszen alapvetően egy fejlesztést irányítani jöttem ide. De ahogy elkezdtük vizsgálni a lehetőségeket, arra jutottunk, hogy az eddig használt épület kicsi, a zöldfelület rovására pedig egyáltalán nem akartunk terjeszkedni. Szóba került a föld alatti bővítés, de ott például egy mozdonyt elhelyezni csak méregdrágán lehetett volna. Mindezekre tekintettel végül úgy döntöttünk, más helyszínt keresünk. Tavaly decemberben hagyta jóvá a kormány a múzeum új helyét, amely autentikus vasúti helyszín, hiszen az Északi Járműjavító Dízelcsarnoka, a MÁV dízelmozdonyainak a karbantartó műhelye volt, 1962-ben épült. A Déli pályaudvar építészeként ismert Kővári György volt a tervezője. Ez a legjobb helyen lévő épület a Járműjavító területén lévő csarnokok közül, hisz a legközelebb esik a Könyves Kálmán körúthoz, az 1-es villamoshoz és egy tervezett új vasúti megállóhoz. Lényegében nincs távolabb a belvárostól, mint az eddigi épületünk volt. A budapestiek mentális térképén persze külvárosibb, hiszen egy rozsdaövezet veszi körül, a volt Ganz-MÁVAG gyártelep, vasúti műhelyek, a Józsefvárosi pályaudvar, de így éppen abban a városfejlesztő munkában tud majd a múzeum zászlóvivő szerepet betölteni, amely egy ilyen halott városrész újjáélesztését célozza.

 

Ez megfelel a civilek azon régi várakozásainak is, hogy az új múzeumi negyed a rozsdazónában jöjjön létre. Igaz, csak a Liget Projekt egy kicsi része került ki ide.

Szerintem a Liget Projekt önmagában is jelentős részben egy rozsdazóna rehabilitációs projekt, annak ellenére, hogy sokan próbálják másképp beállítani. A régi Hungexpo területe például, amelyre a Magyar Zene Háza kerül, egy pici rozsdazóna volt a Liget közepén. A Petőfi Csarnok egy rossz állapotú épület volt, az Ötvenhatosok terének Dózsa György úti autó- és betontengeréről nem is beszélve. A Szabolcs utcai kórház elhagyatott területe szintén igazi rozsdazóna volt. Egyetértek azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi okokra visszavezethető funkcióváltásai nyomán létrejött kisebb-nagyobb barnazónák rehabilitációja cél, csak látni kell, hogy voltak ilyenek bőven a Városligetben is.

 

A teljes interjú ITT olvasható.

L._Ritok_Nora

2018.12.08

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában pénteken. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az elmúlt 16 év alatt 480 elismerést adtak át, a jelöltek kiválasztásánál pedig mindig a teljesítmény volt a meghatározó.

Kmetty_kep_kicsomagolas

2018.12.07

Az örök kereső címet viselő új állandó tárlathoz pénteken érkezett meg egy külföldi magángyűjteményből egy év kölcsönre az Aranykor című, kivételes jelentőségű festmény, amelyet Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára; Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester; Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója és Bodonyi Emőke kurátor jelentétében helyeztek el a szombaton nyíló kiállításban.

Szokolay_Hamlet

2018.12.07

Kormányzati támogatással dolgozza fel Szokolay Sándor (1931-2013) Kossuth-díjas zeneszerző hagyatékát családja. Az eddigi eredmények és a további tervek között szerepel kották digitalizálása és kiadása, koncertek és emlékprogramok szervezése – hangzott el a témában tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma