GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.19

„Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve” – mondja Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről. A főigazgató a Liget Budapest Projekt blogoldalán mesélt.

vitzy-dvida037
Vitézy Dávid


A Közlekedési Múzeum még a Liget Projekt része?

Nem. De ha azt kérdezi, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum része-e még a Liget Projektnek, akkor azt válaszolom, igen. Hiszen hozzánk tartozik a korábbi Országos Műszaki Múzeum is, amelynek a gyűjteményére szeretnénk majd építeni a Városligetben megépülő Magyar Innováció Házában. Ez pedig a közlekedési múzeum eddigi helyén, a világháború előtti külsejét visszanyerő, Pfaff Ferenc-tervezte épületben jön majd létre, a Városligetben. De kifejezetten a közlekedéstörténeti gyűjtemény, amit „közlekedési múzeumnak” szokás nevezni, az nem marad a ligetben. Ugyebár tavaly megszületett a döntés, hogy új helyszínen, a Könyves Kálmán körút közvetlen közelében, a MÁV Északi Járműjavító területén létesüljön az új múzeum. Nehéz döntés volt, hiszen százhúsz évig a Ligetben működött az intézmény. A Liget Projekt tette lehetővé, hogy egyáltalán elinduljon a gondolkodás a megújításáról. Én is ennek nyomán kerültem a múzeum élére, hiszen alapvetően egy fejlesztést irányítani jöttem ide. De ahogy elkezdtük vizsgálni a lehetőségeket, arra jutottunk, hogy az eddig használt épület kicsi, a zöldfelület rovására pedig egyáltalán nem akartunk terjeszkedni. Szóba került a föld alatti bővítés, de ott például egy mozdonyt elhelyezni csak méregdrágán lehetett volna. Mindezekre tekintettel végül úgy döntöttünk, más helyszínt keresünk. Tavaly decemberben hagyta jóvá a kormány a múzeum új helyét, amely autentikus vasúti helyszín, hiszen az Északi Járműjavító Dízelcsarnoka, a MÁV dízelmozdonyainak a karbantartó műhelye volt, 1962-ben épült. A Déli pályaudvar építészeként ismert Kővári György volt a tervezője. Ez a legjobb helyen lévő épület a Járműjavító területén lévő csarnokok közül, hisz a legközelebb esik a Könyves Kálmán körúthoz, az 1-es villamoshoz és egy tervezett új vasúti megállóhoz. Lényegében nincs távolabb a belvárostól, mint az eddigi épületünk volt. A budapestiek mentális térképén persze külvárosibb, hiszen egy rozsdaövezet veszi körül, a volt Ganz-MÁVAG gyártelep, vasúti műhelyek, a Józsefvárosi pályaudvar, de így éppen abban a városfejlesztő munkában tud majd a múzeum zászlóvivő szerepet betölteni, amely egy ilyen halott városrész újjáélesztését célozza.

 

Ez megfelel a civilek azon régi várakozásainak is, hogy az új múzeumi negyed a rozsdazónában jöjjön létre. Igaz, csak a Liget Projekt egy kicsi része került ki ide.

Szerintem a Liget Projekt önmagában is jelentős részben egy rozsdazóna rehabilitációs projekt, annak ellenére, hogy sokan próbálják másképp beállítani. A régi Hungexpo területe például, amelyre a Magyar Zene Háza kerül, egy pici rozsdazóna volt a Liget közepén. A Petőfi Csarnok egy rossz állapotú épület volt, az Ötvenhatosok terének Dózsa György úti autó- és betontengeréről nem is beszélve. A Szabolcs utcai kórház elhagyatott területe szintén igazi rozsdazóna volt. Egyetértek azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi okokra visszavezethető funkcióváltásai nyomán létrejött kisebb-nagyobb barnazónák rehabilitációja cél, csak látni kell, hogy voltak ilyenek bőven a Városligetben is.

 

A teljes interjú ITT olvasható.

plakat003

DSC7758babos-454x303

2019.03.21

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára nyitotta meg csütörtökön a 6. Bábos Drámaíró Versenyt Békéscsabán.

Woyczeck__R
2019.03.20

Első alkalommal rendeznek Izraelben Magyar Kulturális Évadot. A 2019. március 15. és október 23. között több mint 50 programot felvonultató rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be tavalyi, izraeli látogatása alkalmával, hangsúlyozva: a fesztivál Magyarország ajándéka az izraeli – magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója tiszteletére.

ekfFeketeKaslerPorga-829x600

2019.03.20

A 2017. decemberi határidőig hét város pályázott, ezek közül a nemzetközi szakértői bizottság 2018 februárjában Debrecen, Győr és Veszprém pályázatát juttatta a döntőbe, majd 2018 decemberében Veszprémet ajánlotta Európa Kulturális Fővárosának.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma