2018.08.29

Felavatták László Gyula régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész bronz mellszobrát a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban augusztus 28-án. László Gyula mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke leplezte le.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avató beszédében hangsúlyozta: László Gyula egy olyan korban szólalt meg, amikor nem lehetett, vitte tovább azt az eszmeiséget, amely a magyar hagyományokban, történelemben és irodalomban, mint a búvópatak, újra és újra megjelent, és amelyet soha nem lehetett kiirtani. Kásler Miklós nagy lehetőségnek nevezte, hogy az országnak abban az időszakában, amikor „teljesedik politikai szuverenitása és gazdasági függetlensége, meg tudjuk őrizni a tudomány és a kultúra egyenjogúságát és egyenrangúságát, kialakítva a természetes egyensúlyt”. A miniszter kiemelte: László Gyula álmának és alkotásának kiteljesedését szolgálja majd a Magyarságkutató Intézet, ahol minden magyar őstörténettel foglalkozó tudományág „egy ernyő alá” kerül. Az Akadémiától és az egyetemi rendszertől független intézet felöleli majd az egész történelemírást, a nyelvészetet, az antropológiát, az archeogenetikát, a zenei, illetve a művészeti kutatásokat. Így lehet majd megszüntetni azt a helyzetet, hogy az egyik diszciplína relativizálja a másik eredményeit, hogy elbeszélnek egymás mellett – fogalmazott Kásler Miklós.


029

 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltjában próbáltak tájékozódni, felszabadító volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez olyan „szellemi forrásvidékek felé terelte”, amelyek aztán megalapozták a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletét is. László Gyula bronz mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor leplezte le. A szoboravatót megelőzően László Gyula alkotásaiból 50 rajz a honfoglalókról címmel kiállítás is nyílt. A megnyitón Szakolczay Lajos művészettörténész a 20 éve elhunyt László Gyula életművét lelkesítő példának nevezte, amely arra ösztönöz, hogy „merjünk értékeink védelmében nagyok lenni”.


028

 

Mint mondta, a tárlat tematikája izgalmas és változatos. Szereplői úgy jelennek meg a lapokon, hogy „szinte magunk előtt látjuk elődeink drámai, ugyanakkor nem kevés boldogságot is hozó küzdelmét”. Céljuk pedig önmaguk és emberi tisztaságuk, de mindenekelőtt a hon megtartása. A tárlat megnyitóján mutatták be Arany János Rege a csodaszarvasról című művének az alkalomra megjelentetett, László Gyula grafikáival illusztrált, háromnyelvű kiadását is. Mint Lezsák Sándor felidézte, László Gyula a kilencvenes évek elején a Rege a csodaszarvasról grafikáiból nyílt kiállítás megnyitóján fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy a „19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. A Lakitelek Népfőiskola alapítója szerint „érezni kell a feladatot, a felelősséget és a kötelezettséget, amit e mondatok hordoznak és jelentenek”. Több kapcsolatot kell kiépíteni és erősíteni kell azokat nemcsak a diplomáciában és a politikában, hanem a kultúrában is.

 

023


László Gyula (1910-1998) régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon született. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott, 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. László Gyula 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést, 1957-től 1980-ig pedig az ELTE régészhallgatóit oktatta. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a 19. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették. Pályafutása során több mint 800 publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át.

 

Forrás: MTI

Fotó: nepfoiskola.lakitelek.hu

_D0A0414_Copy

2018.09.23

Nyílt nappal kezdte meg a 2018/2019-es évadot a Nemzeti Színház szeptember 22-én, a teátrumban számos rendezvény várta a színházrajongókat. Kiemelt esemény volt Németh Antal színidirektor szobrának felavatása, amelyen köszöntőt mondott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is. A szobor Matl Péter kárpátaljai művész alkotása.

pp_dij_kiemelt

2018.09.19

Nyilvánosságra hozták a 2018. évi Prima Primissima-díj tíz kategóriájának három-három jelöltjét. A tizenhatodik alkalommal átadandó Prima Primissima-díj jelöltjei között megtalálható többek között Venczel Vera színművész, Székely Gábor rendező, Maurer Dóra képzőművész, Korniss Péter fotográfus, Potzner Ferenc építész, művészettörténész, valamint Fischer Ádám karmester is.

_D0A6994_Copy

2018.09.14

Újabb elemek kerültek fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére szeptember 14-én. Az erről szóló dokumentumokat az Országházban, a Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségén adták át, ahol Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár így fogalmazott: ezzel elismerik a hagyományokat ápoló közösségek munkáját, és azt üzenik, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.

Cary Fukunaga rendezi a 25. Bond-filmet – jelentették be szeptember 20-án a 007-es filmek producerei, Michael G. Wilson és Barbara Broccoli. Az amerikai Fukunaga rendezte a Netflix új feketekomédia-sorozatát, a Maniacot Emma Stone és Jonah Hill főszereplésével, 2015-ben pedig az Idris Elba közreműködésével készült Beasts of No Nation című produkciót.

Két évforduló az apropója annak, hogy Szergej Rahmanyinov áll a fókuszában az először megszervezett Orosz Zenei Fesztiválnak szeptember 29. és október 6. között Budapesten és Debrecenben. A fesztiválon közreműködő művészek között lesz Szabó Marcell mellett Perényi Miklós, Farkas Gábor, Kolonits Klára, Anatolij Fokanov, Zsoldos Bálint, Virág Emese, a moszkvai Rahmanyinov Trió, Balogh Ádám, Razvaljeva Anasztázia és a Kruppa Kvartett.

Átadták a Hegyvidéki Kulturális Szalon új épületét, amely elsősorban a XII. kerület lakóit várja változatos kulturális és közösségi programokkal. Az ünnepségen Áder János köztársasági elnök kiemelte: az új épület évente több mint 1500 változatos tematikájú eseménynek ad majd otthont, a munka „hihetetlen elszántságot, szorgalmat, hozzáértést igényel az itt dolgozóktól”.

Tizennégy kortárs kárpátaljai festőművész huszonnégy alkotásából nyílt időszaki tárlat Győr legújabb kiállítóhelyén, az Újvárosi Közösségi és Kiállítótérben szeptember 19-én. Az időszaki kiállításon Kopriva Attila, Erfán Ferenc, Micska Zoltán, Klisza János, Réti János, Kulin Ágnes, Tóth Róbert, Ihor Lucenko, Biba Szergej, Kalitics Erika, Iváncsó András, Jurij Szelevickij, Villásek Tibor és Sándor Olexandr művei láthatók.

Hamarosan egy 19. század végén játszódó bosszúthrillerben játszik főszerepet Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai filmsztár. A The Kept című film James Scott 2014-ben megjelent regénye nyomán készül, melynek jogait az Imperative Entertainment vásárolta meg. A forgatókönyvet Alice Birch írja, Jolie producerként is dolgozik a filmen.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma