2018.08.29

Felavatták László Gyula régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész bronz mellszobrát a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban augusztus 28-án. László Gyula mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke leplezte le.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avató beszédében hangsúlyozta: László Gyula egy olyan korban szólalt meg, amikor nem lehetett, vitte tovább azt az eszmeiséget, amely a magyar hagyományokban, történelemben és irodalomban, mint a búvópatak, újra és újra megjelent, és amelyet soha nem lehetett kiirtani. Kásler Miklós nagy lehetőségnek nevezte, hogy az országnak abban az időszakában, amikor „teljesedik politikai szuverenitása és gazdasági függetlensége, meg tudjuk őrizni a tudomány és a kultúra egyenjogúságát és egyenrangúságát, kialakítva a természetes egyensúlyt”. A miniszter kiemelte: László Gyula álmának és alkotásának kiteljesedését szolgálja majd a Magyarságkutató Intézet, ahol minden magyar őstörténettel foglalkozó tudományág „egy ernyő alá” kerül. Az Akadémiától és az egyetemi rendszertől független intézet felöleli majd az egész történelemírást, a nyelvészetet, az antropológiát, az archeogenetikát, a zenei, illetve a művészeti kutatásokat. Így lehet majd megszüntetni azt a helyzetet, hogy az egyik diszciplína relativizálja a másik eredményeit, hogy elbeszélnek egymás mellett – fogalmazott Kásler Miklós.


029

 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltjában próbáltak tájékozódni, felszabadító volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez olyan „szellemi forrásvidékek felé terelte”, amelyek aztán megalapozták a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletét is. László Gyula bronz mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor leplezte le. A szoboravatót megelőzően László Gyula alkotásaiból 50 rajz a honfoglalókról címmel kiállítás is nyílt. A megnyitón Szakolczay Lajos művészettörténész a 20 éve elhunyt László Gyula életművét lelkesítő példának nevezte, amely arra ösztönöz, hogy „merjünk értékeink védelmében nagyok lenni”.


028

 

Mint mondta, a tárlat tematikája izgalmas és változatos. Szereplői úgy jelennek meg a lapokon, hogy „szinte magunk előtt látjuk elődeink drámai, ugyanakkor nem kevés boldogságot is hozó küzdelmét”. Céljuk pedig önmaguk és emberi tisztaságuk, de mindenekelőtt a hon megtartása. A tárlat megnyitóján mutatták be Arany János Rege a csodaszarvasról című művének az alkalomra megjelentetett, László Gyula grafikáival illusztrált, háromnyelvű kiadását is. Mint Lezsák Sándor felidézte, László Gyula a kilencvenes évek elején a Rege a csodaszarvasról grafikáiból nyílt kiállítás megnyitóján fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy a „19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. A Lakitelek Népfőiskola alapítója szerint „érezni kell a feladatot, a felelősséget és a kötelezettséget, amit e mondatok hordoznak és jelentenek”. Több kapcsolatot kell kiépíteni és erősíteni kell azokat nemcsak a diplomáciában és a politikában, hanem a kultúrában is.

 

023


László Gyula (1910-1998) régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon született. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott, 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. László Gyula 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést, 1957-től 1980-ig pedig az ELTE régészhallgatóit oktatta. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a 19. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették. Pályafutása során több mint 800 publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át.

 

Forrás: MTI

Fotó: nepfoiskola.lakitelek.hu

2019.01.18

A kulturális holding az előző évihez képest mintegy 45 ezer fővel növelte látogatóinak számát. A céghez tartozó intézményekben és rendezvényeken 628 ezer 339 ember fordult meg tavaly, ami a legnagyobb látogatószámot jelenti a cég létezése óta. Vincze Balázs, a cég ügyvezetője ennek okai között említette, hogy ingyenes vonatjeggyel látogathatják meg a diákok a negyedet, bővültek a családoknak nyújtott szolgáltatások, és nagy sikert arattak a garantált tárlatvezetések, amelyeken a résztvevők létszáma 47 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

regeszeti_feltaras

2019.01.17

A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki.

szm

2019.01.17

A tervek szerint az év végére elkészülő beruházást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyert nettó 950 millió forintból valósítják meg – közölte a Tisza-parti város polgármestere csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma