2018.08.29

Felavatták László Gyula régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész bronz mellszobrát a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban augusztus 28-án. László Gyula mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke leplezte le.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avató beszédében hangsúlyozta: László Gyula egy olyan korban szólalt meg, amikor nem lehetett, vitte tovább azt az eszmeiséget, amely a magyar hagyományokban, történelemben és irodalomban, mint a búvópatak, újra és újra megjelent, és amelyet soha nem lehetett kiirtani. Kásler Miklós nagy lehetőségnek nevezte, hogy az országnak abban az időszakában, amikor „teljesedik politikai szuverenitása és gazdasági függetlensége, meg tudjuk őrizni a tudomány és a kultúra egyenjogúságát és egyenrangúságát, kialakítva a természetes egyensúlyt”. A miniszter kiemelte: László Gyula álmának és alkotásának kiteljesedését szolgálja majd a Magyarságkutató Intézet, ahol minden magyar őstörténettel foglalkozó tudományág „egy ernyő alá” kerül. Az Akadémiától és az egyetemi rendszertől független intézet felöleli majd az egész történelemírást, a nyelvészetet, az antropológiát, az archeogenetikát, a zenei, illetve a művészeti kutatásokat. Így lehet majd megszüntetni azt a helyzetet, hogy az egyik diszciplína relativizálja a másik eredményeit, hogy elbeszélnek egymás mellett – fogalmazott Kásler Miklós.


029

 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltjában próbáltak tájékozódni, felszabadító volt László Gyula gondolata, amely szerint „a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. Ez olyan „szellemi forrásvidékek felé terelte”, amelyek aztán megalapozták a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletét is. László Gyula bronz mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor leplezte le. A szoboravatót megelőzően László Gyula alkotásaiból 50 rajz a honfoglalókról címmel kiállítás is nyílt. A megnyitón Szakolczay Lajos művészettörténész a 20 éve elhunyt László Gyula életművét lelkesítő példának nevezte, amely arra ösztönöz, hogy „merjünk értékeink védelmében nagyok lenni”.


028

 

Mint mondta, a tárlat tematikája izgalmas és változatos. Szereplői úgy jelennek meg a lapokon, hogy „szinte magunk előtt látjuk elődeink drámai, ugyanakkor nem kevés boldogságot is hozó küzdelmét”. Céljuk pedig önmaguk és emberi tisztaságuk, de mindenekelőtt a hon megtartása. A tárlat megnyitóján mutatták be Arany János Rege a csodaszarvasról című művének az alkalomra megjelentetett, László Gyula grafikáival illusztrált, háromnyelvű kiadását is. Mint Lezsák Sándor felidézte, László Gyula a kilencvenes évek elején a Rege a csodaszarvasról grafikáiból nyílt kiállítás megnyitóján fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy a „19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada”. A Lakitelek Népfőiskola alapítója szerint „érezni kell a feladatot, a felelősséget és a kötelezettséget, amit e mondatok hordoznak és jelentenek”. Több kapcsolatot kell kiépíteni és erősíteni kell azokat nemcsak a diplomáciában és a politikában, hanem a kultúrában is.

 

023


László Gyula (1910-1998) régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon született. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott, 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. László Gyula 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést, 1957-től 1980-ig pedig az ELTE régészhallgatóit oktatta. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a 19. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették. Pályafutása során több mint 800 publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át.

 

Forrás: MTI

Fotó: nepfoiskola.lakitelek.hu

b_vambery_ds_1

2018.11.15

Aki Dunaszerdahelyen, a Bartók Béla sétányon jár, mostantól bármikor leülhet Vámbéry Ármin mellé. A világhírű Kelet-kutató bár nem Dunaszerdahelyen született, mégis ezt a várost tartotta mindenkori otthonának, hiszen itt töltötte gyermekkori éveit. Vámbéry bronzszobra Mag Gyula szobrászművész alkotása.

tablet-1632909_1920

2018.11.15
Az internetes kulturális örökség megőrzését szolgáló fejlesztés indul az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) – erről tartottak szakmai napot november 15-én az intézményben. A rendezvényt dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár nyitotta meg, aki elmondta: eddig majdnem tízmilliárd forintot fordítanak az OSZK informatikai fejlesztésére.

D_KZG20181114008

2018.11.14

Átadták november 14-én az új makói levéltárat, az egykori polgármesteri villát és a hozzá kapcsolódó épületeket 150 millió forintból alakították át és bővítették. A jövőben Makó és a környező 16 település iratanyaga mellett az egykori Csanád vármegye dokumentumait is az új épületegyüttesben helyezik majd el.

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat. Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete.

Az UNICEF Magyarország és a Fővárosi Állat- és Növénykert Gyerekhang rendhagyó eseményt szervez november 16-án: a Holnemvolt Vár kapitányi posztját egy kisgyermek tölti be, valamint a Sünispotály állatmentőhelyen kisgyermek állatorvosok „gyógyítanak” majd.

Idén ismét hazánkban, Pécsett rendezik meg a Standard Táncok Formációs Világbajnokságát, amely a táncvilág legrangosabb összecsapásának számít. Az eseményre még a messzi Mongóliából is érkezik versenyző, a szervezők pedig kiemelkedően magas színvonalú bajnokságra számítanak. Mostanáig 16 formáció jelentkezett be a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A zentai Városi Múzeumban november 14-étől látható a Benes József emlékére létrehozott, Az ember vívódásai a térben című kiállítás. A bajmoki születésű, Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus tavaly novemberben hunyt el. Neki állít emléket a tárlat, amelynek képanyaga bemutatja a festő egész életművét, az egyetemi években festett daraboktól egészen a későbbi korszakokig, a portrékon keresztül a tájképekig és az absztrakt, különös művekig.

Nézőpontok címmel nyílt közös kiállítása november 14-én este három magyar festőművésznek Ankarában, a Cagdas (Kortárs) Művészeti Központban. A három alkotó: Kondor Attila, Mátyási Péter és Kecskés András között az egyik összekötő kapocs az, hogy mindannyian Budapest XI. kerületéből, Újbudáról érkeztek.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

stanley_jordan_masolata

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma