IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.03.23

A magyarság összetartozásáról beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 22-én a Szeretünk Kárpátalja című jótékonysági gálaesten. „Számunkra az összetartozás nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem erőforrás” – fogalmazott Balog Zoltán. A jótékonysági gálán befolyt összeget a rahói Magyar Ház mellett a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítványhoz juttatják el.

29513165_1281699238641136_720376157959338257_n

Minket, polgári, keresztény, nemzeti közösséget az minősít, hogy akkor sem feledkezünk el a lényegről, amikor nem túl kellemes harcok közepén vagyunk. És a lényeg mégiscsak az, hogy összetartozunk – mondta Balog Zoltán, hozzátéve: ezt nem szabad elfelejteni a választási kampány idején sem, mert ebből a megvívandó küzdelmekhez is erőt meríthetnek.

A 2011-ben elfogadott alaptörvényt idézve kiemelte: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Hangsúlyozta, hogy a megfogalmazás, miszerint Magyarország felelőséget „visel”, a kitartást és az állandóságot foglalja magában.

A kárpátaljai magyarok helyzetéről, támogatásukról szólva azt mondta: több 100 millió forintot költenek évente csak arra, hogy minden kárpátaljai magyar általános iskolást elhozzanak egyszer Magyarországra. Ezt a vállalást négy év alatt teljesítettük – fűzte hozzá.


29496525_1281699411974452_8513228028170092542_n


Bíró Ildikó, a Duna Palota igazgatója arról beszélt, hogy a háború és a nehéz gazdasági helyzet miatt nemcsak a mindennapi megélhetés vált küzdelemmé Kárpátalján, hanem a magyarnak maradás is. Ezért is nagyon fontos a rahói Magyar Ház létrejötte, amely a helyi és a környékbeli magyarság megmaradását és boldogulását szolgálja a szülőföldön – tette hozzá. Mint mondta: a jótékonysági gálán befolyt összeget a rahói Magyar Ház mellett a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítványhoz juttatják el.

 

Mint az eseményen elhangzott: az idén harmadik alkalommal rendezik meg a jótékonysági gálaműsort, ezúttal 23 művész fellépésével a Duna Palotában. Az est fővédnöke a jelenlegi és két volt államfő felesége, illetve özvegye: Herczegh Anita, Schmittné Makray Katalin és Mádl Dalma. A bevétel egyik kedvezményezettje a kárpátaljai magyar közösség és a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságának megmaradását szolgáló Rahói Magyar Ház. A másik támogatott a leukémiás gyermekeket, illetve rosszindulatú vérképzőszervi, csontvelő-transzplantált felnőtt betegeket támogató Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítvány.


29496593_1281699348641125_579691583034048943_n


Az első kárpátaljai Magyar Ház a magyar kormány mintegy 80 millió forintnyi támogatásával épült Rahón. Az 500 négyzetméteres közösségi létesítményben konferenciatermet, számítógéppel felszerelt osztálytermeket, irodahelyiségeket és szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az intézmény minden korosztály számára nyitva áll. A Magyar Házat március 24-én adják át.


A Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítvány pénzbeli és más tárgyi támogatásban részesíti a családokat, segítséget nyújt a mindennapjaikban és az otthoni megfelelő higiénés körülmények kialakításában. Az alapítvány finanszírozza azoknak a betegeknek a külföldi vizsgálatait, akik ezt önerőből nem tudják megtenni.


Forrás: MTI

Fotó: Balog Zoltán Facebook-oldala

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma