IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.18

Piroska napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 ezer forint névértékű arany emlékérmét és annak 2 ezer forint névértékű színesfém változatát bocsájtott ki Árpád-házi Szent Piroska tiszteletére, az Árpád-házi magyar szenteket bemutató gyűjtői sorozat második tagjaként. Az emlékpénzeket Király Fanni ötvösművész tervezte.

Szent_Piroska
Szent Piroska ábrázolása az isztambuli Hagia Sophia tenplomban


Az érmék elsődleges szerepe az ismeretterjesztés és a megemlékezés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A pénzérmékkel a jegybank a magyar nemzeti történelem egyik kiemelkedő, bár kevésbé ismert szentje előtt tiszteleg. Az arany és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Az érmék motívumválasztásukkal hiteles képet adnak Árpád-házi Szent Piroskáról, életművét komplexen mutatják be.


Az előoldal központi motívumaként a Szent Piroska (1088-1134) által alapított konstantinápolyi Pantokrátor-kolostor jelenik meg, amelynek építési munkálatait férje fejezte be. A kolostor a császári család temetkező helyeként is funkcionált és a több százezer lakosú Konstantinápoly egyik legfontosabb vallási és szociális intézménye lett.

Az előlapon felső köriratban a Pantokrátor kolostor felirat, alsó köriratban, középen az értékjelzés és a forint felirat, balra a Bp. verdejel, jobbra a 2019-es verési évszám olvasható. Az emlékérmék hátlapján Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával.


szent-piroska-emlekerme1
Fotó: mnb.hu


Az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophia székesegyházban található mozaik ihlette, amelyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartanak számon. Szent Piroska alakja mellett a bal oldalon magyar neve, valamint születési és halálozási évszáma, jobb oldalon bizánci császárnéként viselt neve, az Eiréné olvasható görög betűkkel írva.


A szent alakjától balra lent látható az emlékérmét tervező Király Fanni ötvösművész mesterjegye. Felső köriratban a Magyarország félkörirat olvasható. Mindkét emlékérme átmérője 22 milliméter, széle sima, az 50 ezer forintos címletű emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya csaknem 7 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz, nikkel, és cink ötvözetéből készült, súlya több mint 4 gramm. Az arany emlékpénzből tükörfényes kivitelben 2000 darab, míg a színesfém változatból selyemfényes kivitelben 5000 darab készíthető.


Pantokrator_kolostor
Pantokrátor kolostor
Fotó: greece.com

Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, az Árpád-házi Szent Piroska színesfém emlékérme a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg mától a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, valamint a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.


Szent Piroskát, Szent László király lányát és Komnenosz János bizánci császár feleségét mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik, bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Aktívan tevékenykedett szociális ügyekben, a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni. 1118-ban megalapította a konstantinápolyi Pantokrátor kolostort, amely az akkori világ legnagyobb kolostoraként épült, amelyhez kezdettől tartozott egy ötven ágyas karitatív kórház is.


Forrás: MTI

 

lukoviczky

Novak-Emil-990x556

2019.04.19

A 2000-es években még adóssághalmokkal küzdött a nemzeti filmgyártás, mára azonban húzóágazattá vált a filmipar Magyarországon – mondta az MTI-nek Novák Emil, a hétfőn kezdődő, 5. Magyar Filmhetet szervező Magyar Filmakadémia elnöke. Az elmúlt években folyamatosan emelkednek a nézőszámok, egyre több az itt forgatott külföldi produkció, és minden évben érkeznek az újabb nemzetközi sikerek a magyar filmek számára – jelentette ki.

alapkoletetel

2019.04.18

A Modern városok program keretében újjáépítik Tatabányán az ötvenéves József Attila Megyei Könyvtárat. A csaknem hárommilliárd forintos beruházás alapkövét szerdán helyezték el.

Photo_Sorin_Lupa_Agerpres_R

2019.04.17

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az Európai Unió kulturális minisztereinek 2019. április 16-i informális találkozóján Bukarestben, ahol a kulturális és kreatív ágazatokkal és az európai kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a tagállamok képviselői.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

mamor_zelleiboglarka1

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma