GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.29

Az első világháború hőseiről megemlékező alkalmi bélyegsorozatot bocsátott ki a Magyar Posta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kezdeményezésére. „A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát” – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az október 25-én megtartott ünnepségen.

D__YT20181025031
Az első világháború hőseiről megemlékező bélyegsorozat


Az október 25-én megtartott budapesti bemutatón Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt fontos. A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát. A jövőben is szükség lesz rájuk – tette hozzá. Van kire felnézni, léteznek példaképek – hangoztatta. Kijelentette, hogy a küzdelmek nem voltak hiábavalók, mert Magyarország megmaradt magyarnak. Elkötelezettek azért, hogy ez továbbra is így legyen – jegyezte meg. Emlékezni kell arra a bátorságra, amellyel a katonák életüket áldozták a hazáért. A ma élők ugyanakkor nem csupán fegyverrel tudják az ország érdekeit szolgálni, hanem vállalatoknál dolgozva is – mondta Benkő Tibor.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a centenáriumi emlékbizottság tagjaként hangsúlyozta, a szervezet célul tűzte ki, hogy méltó módon megőrzi minden magyar hős emlékét, ezért vetélkedőket és egyéb országos akciókat is szervezett. Kiemelte, hogy Magyarország történetében soha nem volt annyi katonai áldozat, mint az első világháborúban: a második világháborúban feleannyian estek el. Úgy fogalmazott, hogy az első világháború vége a trianoni békediktátummal derékba törte a 20. századi magyar történelmet, és így tett a második világháború után a náci, majd a szovjet megszállás egyaránt. A magyar nemzet mindezek ellenére továbbra is itt van a Kárpát-medencében – emelte ki. A győztesek sokszor úgy gondolták, hogy szellemileg is diktálhatnak, ezt azonban elutasítjuk – hangoztatta Rétvári Bence, hozzáfűzve: Európának szuverén nemzetekből kell állnia. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az egyik bélyeget akár egy Brüsszelbe, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélre is ragaszthatnák, tájékoztatva őt Erdély történetéről.


D__YT20181025023
Rétvári Bence parlamenti államtitkár beszédet mond
az első világháború hőseiről megemlékező bélyegsorozat bemutatásán


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: november 11-én lesz száz éve, hogy befejeződött „a nagy háború”. A magyaroknak a harcokban elszenvedett emberi és anyagi veszteségeken túl a küzdelmeket követő igazságtalan tárgyalások következményeit, a trianoni országvesztést is el kellett viselniük – emelte ki. A kormány által létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság sok programmal, kiadvánnyal járul hozzá a múlt megőrzéséhez – mondta Schmidt Mária, aki szintén tagja a testületnek. A bélyegsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az ütközetek mögött emberek, sorsok álltak. Az első világháborúban minden korábbinál gépiesebbé vált a gyilkolás, szinte személytelen lett az öldöklés – jelentette ki. Közölte, hogy 3,5 millió magyar férfi vonult hadba, akik közül 660 ezren végezték – sokszor jelöletlen – hadisírba temetve. Őket szimbolizálja a bélyegeken látható tíz katona – mondta Schmidt Mária.


Az ünnepségen Schamschula György, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója is felszólalt, aki szerint a tavaly százötven éves állami cég feladata a harcok idején fontosabb volt, mint a távollévők összekötése: reményt adott a katonáknak és információt a hátországban maradóknak. A postának voltak a háborúval összefüggő kötelezettségei, például feláras bélyegeket bocsátott ki, hogy pénzt gyűjtsön az árváknak, az özvegyeknek. A posta 17 millió csomagot vitt ki a fronton harcoló katonáknak – ismertette Schamschula György, aki közös felelősségnek nevezte az emlékezést.


Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, szintén a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európában az első, amely törvénybe iktatta a megemlékezést a háborús hősökről, 1917-ben. A törvényi háttértől eltekintve azonban természetesen erkölcsi kötelesség is visszagondolni a katonákra – mondta. Az első világháború idején minden magyar család meghozta a maga áldozatát – jelentette ki Kovács Vilmos.


Az ünnepségen korabeli ruhába öltözött hagyományőrzők is részt vettek, valamint katonazenekar játszott. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a csütörtöktől kapható sorszámozott bélyegblokk Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomdában készült, 40 ezer példányban.


Forrás: MTI

Fotók: MTI/Illyés Tibor

plakat003

Varga_Benedek_2

2019.03.25

Trianonról kezdődött kétnapos tudományos konferencia a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere levélben köszöntötte a résztvevőket és arra kérte a szakembereket, hogy segítsenek megérteni a történteket.

Olof_Palme_Haz__R
2019.03.22

Az Olof Palme Ház csaknem hárommilliárd forintos beruházásból megújuló épületét Millennium Háza néven ősszel vehetik birtokba a látogatók.

DSC7758babos-454x303

2019.03.21

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára nyitotta meg csütörtökön a 6. Bábos Drámaíró Versenyt Békéscsabán.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma