2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.10.29

Az első világháború hőseiről megemlékező alkalmi bélyegsorozatot bocsátott ki a Magyar Posta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kezdeményezésére. „A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát” – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az október 25-én megtartott ünnepségen.

D__YT20181025031
Az első világháború hőseiről megemlékező bélyegsorozat


Az október 25-én megtartott budapesti bemutatón Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt fontos. A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát. A jövőben is szükség lesz rájuk – tette hozzá. Van kire felnézni, léteznek példaképek – hangoztatta. Kijelentette, hogy a küzdelmek nem voltak hiábavalók, mert Magyarország megmaradt magyarnak. Elkötelezettek azért, hogy ez továbbra is így legyen – jegyezte meg. Emlékezni kell arra a bátorságra, amellyel a katonák életüket áldozták a hazáért. A ma élők ugyanakkor nem csupán fegyverrel tudják az ország érdekeit szolgálni, hanem vállalatoknál dolgozva is – mondta Benkő Tibor.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a centenáriumi emlékbizottság tagjaként hangsúlyozta, a szervezet célul tűzte ki, hogy méltó módon megőrzi minden magyar hős emlékét, ezért vetélkedőket és egyéb országos akciókat is szervezett. Kiemelte, hogy Magyarország történetében soha nem volt annyi katonai áldozat, mint az első világháborúban: a második világháborúban feleannyian estek el. Úgy fogalmazott, hogy az első világháború vége a trianoni békediktátummal derékba törte a 20. századi magyar történelmet, és így tett a második világháború után a náci, majd a szovjet megszállás egyaránt. A magyar nemzet mindezek ellenére továbbra is itt van a Kárpát-medencében – emelte ki. A győztesek sokszor úgy gondolták, hogy szellemileg is diktálhatnak, ezt azonban elutasítjuk – hangoztatta Rétvári Bence, hozzáfűzve: Európának szuverén nemzetekből kell állnia. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az egyik bélyeget akár egy Brüsszelbe, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélre is ragaszthatnák, tájékoztatva őt Erdély történetéről.


D__YT20181025023
Rétvári Bence parlamenti államtitkár beszédet mond
az első világháború hőseiről megemlékező bélyegsorozat bemutatásán


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: november 11-én lesz száz éve, hogy befejeződött „a nagy háború”. A magyaroknak a harcokban elszenvedett emberi és anyagi veszteségeken túl a küzdelmeket követő igazságtalan tárgyalások következményeit, a trianoni országvesztést is el kellett viselniük – emelte ki. A kormány által létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság sok programmal, kiadvánnyal járul hozzá a múlt megőrzéséhez – mondta Schmidt Mária, aki szintén tagja a testületnek. A bélyegsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az ütközetek mögött emberek, sorsok álltak. Az első világháborúban minden korábbinál gépiesebbé vált a gyilkolás, szinte személytelen lett az öldöklés – jelentette ki. Közölte, hogy 3,5 millió magyar férfi vonult hadba, akik közül 660 ezren végezték – sokszor jelöletlen – hadisírba temetve. Őket szimbolizálja a bélyegeken látható tíz katona – mondta Schmidt Mária.


Az ünnepségen Schamschula György, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója is felszólalt, aki szerint a tavaly százötven éves állami cég feladata a harcok idején fontosabb volt, mint a távollévők összekötése: reményt adott a katonáknak és információt a hátországban maradóknak. A postának voltak a háborúval összefüggő kötelezettségei, például feláras bélyegeket bocsátott ki, hogy pénzt gyűjtsön az árváknak, az özvegyeknek. A posta 17 millió csomagot vitt ki a fronton harcoló katonáknak – ismertette Schamschula György, aki közös felelősségnek nevezte az emlékezést.


Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, szintén a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európában az első, amely törvénybe iktatta a megemlékezést a háborús hősökről, 1917-ben. A törvényi háttértől eltekintve azonban természetesen erkölcsi kötelesség is visszagondolni a katonákra – mondta. Az első világháború idején minden magyar család meghozta a maga áldozatát – jelentette ki Kovács Vilmos.


Az ünnepségen korabeli ruhába öltözött hagyományőrzők is részt vettek, valamint katonazenekar játszott. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a csütörtöktől kapható sorszámozott bélyegblokk Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomdában készült, 40 ezer példányban.


Forrás: MTI

Fotók: MTI/Illyés Tibor

Fekete_Peter_Fovarosi_Nagycirkusz_koszonto

2019.07.20

Repülőcirkusz című előadással zárják a nyaralást idén az Erzsébet-táborok lakói. Hat pénteken át, alkalmanként több mint ezren vesznek részt a Fővárosi Nagycirkusz előadásán.

KaslerMiklosFotoThalerTamas

2019.07.19

Kásler Miklós az érintett ágazatok 2020-as költségvetésének főbb számait ismertetve közölte: összesen 592 milliárd forinttal jut több forrás az Emmi által koordinált területekre jövőre, mint az idén.

Petofi_Irodalmi_Muzeum

2019.07.18

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tulajdonosi joggyakorlásába került a média területén dolgozók továbbképzéséért felelős, eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keretein belül működő Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Erről a PIM főigazgatója beszélt csütörtökön az MTI-nek.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma